Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-01 / 281. szám

A légutak betegségeiről A légúti fertőzések a leggyakoribb megbe­tegedések közé tartoznak. A felnőttek évente átlagosan 2-4, a gyerekek ennél többször esnek át fertőzésen. (9. oldal) BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Öncsőd után Állítom, alaposan kidolgozott átalakulási program volt, a részvénytársaságunkban helyet kaptak volna az önkormányzatok, s hitelezőink is. (7. oldal) Ötven éve Otven esztendeje fekete volt a november­vég. Most viszont velünk ünnepelt az idő. Jó volt nézni, ahogy hófehérbeöltöztek a fák, az egész vidék. (10. oldal) XLIX. évfolyam, 281. szám 1993. december 1., szerda Ára: 15,40 Ft. / A Miniszterelnöki Sajtóiroda közli Budapest (MTI)-Dr. Antall József miniszterelnök kezelését végző or- J'oscsoport tájékoztatást adott arról, hogy a miniszterelnök kezelése foly­tatódik, állapota számottevően nem változott. A miniszterelnök a SOTE Oktató Kórházában tartózkodik, de a keze­lés részét képező sugárterápiát az Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztályán végzik. Göncz Árpád Hannoverbe utazott Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök kedden Hanno­verbe utazott, ahol december 1-jén vészt vesz és beszédet mond a Római Klub 25. évfordulós konferenciájá­nak nyitóülésén - közölte a köztár­sasági elnök sajtóirodája. Törvénymódosítás Budapest (MTI) - Az Országgyűlés kedden, néhány perccel 12 óra előtt elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény módosítását. A jogszabály szélesíti az adóhatóságjogkörét, szi­gorítja az adózás szabályait. A kép­viselők közül 151-en szavaztak a tör­vény elfogadása mellett, 94-en vok­soltak nemmel és hat fő tartózkodott 8 szavazástól. Ezzel, amint azt az el­nöklő Szűrös Mátyás taps kíséreté­ben bejelentette, a 100. törvényt al­kotta meg 1993-ban a Magyar Or­szággyűlés. A Fidesz-elnök lemondott Nógrádban Salgótarján (MTI) - Összeférhe­tetlenségi vizsgálatot kezdeménye­zett Zsélyi András salgótarjáni pol­gármester ellen, áld egyben a Fidesz megyei választmányának elnöke, napirend előtti hozzászólásban, sür­gősségi indítvánnyal, a salgótaijáni képviselő-testület nyolc képviselője hétfőn. A testületi szavazást, illetve az összeférhetetlenségi bizottság megalakítását megelőzően azonban Zsélyi András felolvasta nyilatkoza­tát, miszerint elnöki tisztségéről a választmány elnökségének előző he­ti ülésén lemondott. Városi címek adományozása Budapest (MTI) - A belügyminisz­ter előteijesztésére a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében lévő Mária- pócs, illetve Nagyhalász községek­nek városi címet adományozott Göncz Árpád államfő. A határozat december 1. napján lép hatályba - tudatta az MTI-vel ked­den a köztársasági elnök sajtóirodá­ja. Heroinfogás Lőkösháza (MTI) - Több mint két kilogramm heroint foglaltak le va­sárnap Lőkösházán a vámhivatal munkatársai - erről kedden tájékoz­tatta az MTI-t a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnokságának dletékese. A Dacia Expresszel Ro­mánia felől belépésre jelentkező hol­land állampolgárságú hölgy sport­táskáját a pénzügyőrök gyanúsnak találták, ezért a tüzetesebb vám- vizsgálat mellett döntöttek. Mint később kiderült, gyanújuk koránt­sem volt megalapozatlan, mert a táska speciálisan kialakított rejtek­helyéről öszszesen: 2115 gramm he- r°in került elő. EK-szerződés megerősíti a magyar borok iránti bizalmat Eredetvédelmet kapott a tokaji bor Fotó: ÉM-archív Sátoraljaújhely (MTI) - A magyar borok eredetvédelméről szóló szer­ződés - amelyet hétfőn írt alá Brüsszelben Kádár Béla és az Euró­pai Közösség képviselője - közvetle­nül nem teszi lehetővé több bor ex­portálását, ugyanakkor megerősíti a magyar borokba vetett bizalmat, aminek hosszú távon óriási jelentő­sége van - mondta az MTI munka­társának érdeklődésére kedden Müller István, a Tokaj Kereskedő­ház Rt. exportmenedzsere. A szerződés, amely a- magyar-EK borkereskedelmet is szabályozza, áldatlan vitának vet véget. A „Toka­jidhoz hasonló néven bort forgalma­zó olasz és francia cé'gek ugyanis hosszú időn át vonakodtak a Tokaji név kizárólagosságát elismerni. A most aláírt megállapodás kölcsönös védelmet garantál Magyarországon a közösségi tagországok védett már­káinak és a magyar neveknek az EK-piacokon. Ez utóbbiban már a tokaji is beleértendő, azzal a kiegé­szítéssel, hogy a magyar fél elfoga­dott egy bizonyos átmeneti idősza­kot, amely alatt az érintett nyugati termelők bevezethetik a „Tokaji” he­lyébe lépő új megnevezést. Müller István elmondta: Tocayi Italiano és Tokay néven évente több tízezer hektolitert forgalmaznak olasz, To- kay-Pinot-Gries néven pedig évi 100 ezer hektolitert francia cégek. Ezek a termékek sem szőlőfajta, sem bor­készítési eljárás tekintetében nem azonosak az eredeti Tokajival. Ter­melésük a második világháború után futott fel, amikor Magyaror­szág — elszigeteltsége miatt - nem tudta biztosítani az eredetvédelmet. Arra Müller István nem tudott vála­szolni, hogy a legnagyobb exportőr­ként jelenleg évi 10 ezer hektoliter bort szállító Tokaj Kereskedőház Rt. számára jelent-e többlet-exportlehe­tőséget a szerződés, hiszen nem tud­ják, milyen hosszú az az átmeneti időszak. Az exportmenedzser a Tokaj Keres­kedőház Rt. privatizációjáról el­mondta, hogy a három évvel ezelőtt kezdődött. Jelenleg már öt, francia és spanyol többséggel üzemelő tár­saság működik Tokaj-Hegyalján, ám az egykori borkombinát vagyo­nának 80 százaléka még, mindig a kereskedőház, illetve az ÁV Rt. tu­lajdonában van. A privatizációs ten­dert ez év szeptemberében hirdették meg a részvények többségére. Arra kérdésre válaszolva, hogy a most aláírt szerződés mennyiben se­gíti elő a privatizációt, rámutatott: a szerződés mindenképpen használt a vállalatnak, mert erősíti a magyar borok-iránti bizalmat, így érdeme­sebb lesz befektetni a borászatba. Az EBEÉ Európa biztonságáért Róma (MTI) - Magyarország támo­gatásáról biztosította az agresszív nacionalizmus elleni közös fellépés­re vonatkozó tervet Jeszenszky Gé­za külügyminiszter az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekez­let kedden Rómában megkezdődött külügyminiszteri tanácsülésén. A miniszter vitaindító előadásában el­sősorban azt elemezte, hogy az EBEÉ milyen szerepet játszhat az európai biztonsági rendszerben. Magyarország nem egyszerű válság­menedzselő eszköznek tekinti az úgynevezett Balladur-tervet, ha­nem olyan kezdeményezésnek, amely a legtöbb konfliktus gyökerét képező okok - az agresszív naciona­lizmus, a nemzeti kisebbségek jo­gainak megtagadása - felszámolá­sára irányul - mondta. Nagyon fontos együttesen szembe­szállni ezzel a tendenciával most, amikor Európa nagy részében erősö­dik az agresszív, intoleráns naciona­lizmus, amely a többséget és a ki­sebbséget is veszélyezteti, destabili­zálódáshoz és konfliktusokhoz ve­zethet. Magyarország ezért üdvözli, hogy az Európai Únió is felkarolta ezt a javaslatot - mondta. Jeszenszky Géza ezt követően érvelt a nemzeti kisebbségek számára megkívánt külön jogok mellett, amelyekre a többségi nemzeteknek helyzetüknél fogva nincs szüksé­gük. Hangsúlyozta, hogy a kisebbsé­gi kérdés megoldását nem a határok megváltoztatásában látjuk, hiszen az európai határokat számos nem­zetközijogi megállapodás rögzíti - ami viszont nem áll a kisebbségi kér­désekre. A kisebbségek helyzetét 1919-ben egyszer megpróbálták jogi eszközökkel rendezni, de nem sike­rült, a II. világháború után pedig még kísérlet sem igazán született, csak viszonylag gyenge politikai deklarációk, de még azokat sem tartják be. Jeszenszky Géza annak véleményé­nek adott hangot, hogy az európai biztonság megteremtését, a földraj­zilag nagy kiterjedésű és több tekin­tetben is átfogó válságok kezelését nem lehet egyetlen szervezetre bíz­ni. A brit sajtóattasé szerkesztősésünkben Miskolc (ÉM) - Mint tegnapi lap­számunkban hírül adtuk, hétfőn kétnapos látogatásra a megyeszék­helyre érkezett Bill Blanchard Nagy-Britannia Budapesti Nagykö­vetségének sajtóattaséja. A diplo­mata sűrű programja keretében teg­nap felkereste az Észak-Magyaror- szág szerkesztőségét, ahol Nagy Zol­tán főszerkesztő tájékoztatta a lap életéről. Ugyancsak találkozott Pa- ulovits Ágostonnal, a Miskolci Ráfiió vezetőjével és Gajdos Imrével, a Mis­kolc Városi Televízió főszerkesztő­helyettesével, akik stúdiójuk mun­kájáról adtak képet. Bill Blanchard részletesen érdeklődött a helyi sajtó- orgánumok munkájának körülmé­nyeiről, hatásukról. Kérdéseket tett fel a budapesti médiák körüli nézet- különbségek vidéki megítéléséről, fogadtatásáról. A találkozón részletes eszmecsere alakult ki az országgyűlési képvi­selőválasztást megelőző kampány­ról, illetve ebben a sajtó tennivalói­ról. A brit sajtóattasé az Észak-Maayarország előállításángk technoló­giájával ismerkedik. A képen balrgl jobbra Paulovits Ágoston, dr. Csepregi Csaba, a Miskolc Városi Önkormányzat főtanácsosa, Bili Blanchard, Nagy Zoltán. A képernyő előtt Csákó Gyula tördelő munkatárs. Fotó: Laczó József-------KOMMENTÁR-------­T ömegtájékoztatás RAthy Sándor A társadalom, kiábrándultságáért első­sorban a pesszimizmust sugárzó tömeg­tájékoztatás felelős - állítja Surján Lász­ló egy húsz százalék fölötti tartós infláci­óval, több mint hatszázezres munkanél­küliséggel és évek óta tartó gazdasági tel­jesítmény-csökkenéssel küszködő ország­ban. A Kereszténydemokrata Néppárt el­nöke mindehhez hozzáteszi: rémhírek és szemen szedett hazugságok járják be az országot. Azt az országot, amelyben a nyugdíjasok jó része a létminimum szint­jén vagy az alatt él, amelyben a nagycsa­ládosok hónapról hónapra számolgatják a forintjaikat, ainelyben a hivatalosan re­gisztrált munkanélküliek száma ugyan végre hétszázezer alá csökkent - de csak azért, mert senki sem számolja, hogy eközben hányán kerültek ki az állami in­tézményes ellátásból, s hányán koldul­nak a fővárosi metróvonalakon, az alul­járókban és szerte az országban. Igaz, az újságok azért még hazudha tnak. Sőt, naponta a nyilvánosság elé tárhat­nak álproblémákat és rémhíreket. Azt azonban a kereszténydemokrata elnök­nek is tudni illenék: legyen a látszat bár­mily erős, nem a sajtó alakítja a politikát, hanem a politikusok a médiát - s formál­ják rajta keresztül a nyilvánosságot is. Profánabbul kifejezve, a média-masinát a politikusok etetik, s a sajtó csak azt mu­tatja meg a papíron és a képernyőn, vissz­hangozza az éterben, amit a valóság-tü­körben lát,Sha a valóságban nyomort lát és kiábrándultságot tapasztal, bizony nem lenne helyén való hozsannát zengeni hazai viszonyainkról. Persze tudhatja ezt a kereszténydemokrata pártelnök is, hi­szen éppen három éve felelős minisztere a kormány szociális ügyeinek alakulásért. Igaz, minden rossz hírnek elejét lehet ven­ni. A megoldást már feltalálták a közszol­gálati rádióban. A második vomlban lé­vő vezetők egyike a minap kiadta utasítá­sát: nem kell sokkolni a hallgatót min­denféle valóságos, ám rossz politikai és gazdasági hírrel. Ehelyett a szépségről és jóról kell beszélni nekik. Min tha az olva­só, a hallgató és a néző ostoba lenne, s nem a mai magyar valóság kellős közepében élne. Mintha csak azért tapasztalna rosz- szat, mert a sajtó pesszimista és rémhíre­ket közöl. A nyilvánosságtól egyszer - sok éven át - már megpróbálták megfosztani az embereket - mint látjuk nem siket-ült. Valószínűleg azért, sem, mert akik a gépe­zet mögött ültek, nem vették a fáradságot, s nem. elemezték milyen a valóság. Csak megpróbálták, a maguk elképzelése sze­rint alakítani, Belebuktak. Első a kereskedelmi kapcsolat Miskolc (ÉM) - A December 4 Drótművek még 1991-ben is szállított drótköteleket a Dél-Afri­kai Köztársaságnak, nem véletlen tehát, hogy tegnapi miskolci látogatása során a Dél-Afrikai nagykövetség kereskedelmi első titkára éppen a drótgyárat kereste fel. Christian Bezuidenhout, az Északniagyaror- szági Gazdasági Kamara vendégeként tartóz­kodott a megyeszékhelyen. Elmondta, hogy az óriási ásványkincs forrásokkal rendelkező or­szág most keresi kapcsolatait a tengerentúli or­szágokkal és kereskedelmi szempontból a Kö­zép-európai régió sem közömbös számukra. A nagykövetség kereskedelmi osztálya is ezzel a szándékkal tevékenykedik hazánkban. Mint megtudtuk, elsősorban azok a magyar cégek számíthatnak sikerre a távoli országban, ame­lyek előbb kereskedelmi kapcsolatot létesíte­nek az ottani cégekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom