Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-29 / 279. szám
1993. November 29 Alaptőke-emelés Budapest (MTI) - A Garagent Rt. napokban megtartott rendkívüli közgyűlésén elvi döntés született arról, hogy a jövő év második felében kötvénykibocsátással kombinált, 100 millió forint értékű alaptőkeemelést hajt végre a részvénytársaság. A közgyűlésen a tulajdonosok felhatalmaztál!: az igazgatóságot: dolgozzon ki érdemi konstrukciót, hogy azt legkésőbb februárban egy újabb rendkívüli közgyűlésen megtárgyalhassák. A Garagent Rt.-t 1988-ban a Mogürt szerviz főosztályán dolgozók „magánkezdeményezésére” az autójavító iparágban érdekelt külkereskedelmi, illetve belföldi forgalmazó és gyártó cégek hozták létre 82 millió forintos alaptőkével. Három évvel ezelőtt 8 millió forint értékben dolgozói részvényt bocsátottak ki, így az alaptőke 90 millió forintra nőtt. Ezt követően még többször, 1991- ben és 1993-ban került sor alaptőkeemelésre, s ezek révén a jelenlegi alaptőke eléri a 261,85 millió forintot. Két évvel ezelőtt a 65 millió forint értékű nyilvános kibocsátású elsőbbségi részvényeket - forgalmazott kategóriában - a Budapesti Értéktőzsdére is bevezették. Egy évvel később a törzsrészvényeket és az elsőbbségi részvényeket egységesítették, így a dolgozói részvényeken kívül valamennyi értékpapír az értéktőzsdén forgalmazhatóvá vált. A társaság tulajdonosi körét nagyobbrészt bankok, biztosító társaságok, valamint magánemberek és magán kft.-k alkotják, és csupán csak 3 százalék a külföldi tulajdon aránya. A legtöbb részvénnyel jelenleg a Co- Nexus Vagyonkezelő Kft. rendelkezik, amely az ÁVÜ 31,8 százalékos tulajdonának vagyonkezelését végzi. A tőkeemelésből, amelyet részvényre váltható kötvénykibocsátással valósítanak majd meg, termelésbővítést, illetve profilváltást terveznek megvalósítani. Izotópok gyártása Budapest (MTI) - Sikeresen befeje- ződ,qtt , a_. Budapesti Kutatóreaktor rekonstrukció utáni üzembehelyezése, Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelete kiadta az engedélyt a reaktor üzemszerű működésére. A névleges teljesítményen végzett mérések eredményei, és a 72 órás próbaüzem tapasztalatai szerint a reaktor mindenben megfelel a biztonságtechnikai előírásoknak és a műszaki terveknek, így az ismét a fizikai kutatások rendelkezésére áll, illetve megkezdődött a radioaktív izotópok gyártása. Kötvénykibocsátás Budapest (MTI) - A Kner Nyomda Rt. ötéves lejáratú, 600 millió forint névértékű, fix hozamú kötvényt bocsátott ki. A papírokat a Credit Suisse First Boston (Budapest) zártkörű kibocsátás keretében értékesítette belföldi intézményi befektetőknek. A befolyó összeget a nyomda fejlesztési programjának finanszírozására használja fel. A nyomdát múlt év májusában privatizálták. Részvényesei között megtalálható a Cofi- nec S.A., a Hungarian Investment Company, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az rt. tájékoztatása szerint az ügylet jelentősége abban rejlik, hogy a privatizált nyomda a belföldi tőkepiacról képes finanszírozni beruházását, ez ugyanis lényegesen kedvezőbb, mintha hitellel tenné ugyanezt. A Kner Kelet-Európábán egyedülállónak számító gépeket vásárol. Ezzel kívánja üzleti tevékenységét boriién!____________________________ Volkswagen-Skoda Prága (MTI) - A német Volkswagen autógyár 1998-ig csak mintegy 3,5-4 milliárd márkát invesztál a Prágától északra, Mlada Boleslavá- ban működő Skoda Művekbe - jelentette be csütörtökön a cseh ipari mi- nisztérium illetékese. Ez az összeg csupán a fele az eredetileg tervezett beruházásnak. A Skoda ennek révén meg akarja duplázni termelését. Amikor a Volkswagen 1991-ben 31 százalékos részesedést szerzett a Skodánál, még 8,2 milliárd márkás beruházást tervezett. Idén szeptemberben a német autógyár már beha- rangozta a csökkentést. Hétfő Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Az agrárbiztosítási csomag Közös díjmegállapítás a föld szélén, az istállóban Egész nyájra is köthető a biztosítás Miskolc (ÉM-B.Sz.L.)-Gazdálkodó szervezetek, magángazdák közül ma már bizonyára egyre többen gondolkodnak azon, hogyan tudnák minél kevesebb veszteséggel előállítani mezőgazdasági termékeiket, hiszen több éve sanyargatja, teszi bizonytalanná a termelést ajószágtar- tást az aszály. De volt bőven szőleik- ben jégverés, a jószágtartásban több helyen rég feledett járványok tizedelték az állományt. A gazdák kárait azonban nem nagyon enyhítette a biztosítás, mivel a szigorodó gazdasági körülmények miatt leghamarabb a biztosítási díjakat igyekeztek megspórolni. • Abiztosításokcsökkenésénekmá- sik oka, hogy 1989-ig az állami támogatásokat a biztosítókon keresztül kapták a termelők, hiszen az Állami Biztosító tudta leginkább igazolni, melyik szövetkezet, állami gazdaságot, magántermelőt ért kár, és milyen mértékű - teszi hpzzá Varga János az ÁB AEGON Általános Biztosító Rt. osztályvezetője, és hozzátette azt is,, hogy ez a gyakorlat megszűnt. Az ÁB-nél, amennyiben a régi tarifa szerint kötötték volna a biztosítási szerződést, úgy ráfizetett volna a cége is. A megemelt árakat viszont már nem vállalták a gazdálkodók, ezért új biztosítási rendszert dolgoztak ki, amellyel most rukkolt elő a cég. □ Mi az új mezőgazdasági biztosítási rendszer lényege? • Ez tulajdonképpen egy agrárbiztosítási csomag, amely az új típusú szövetkezetek, a farmergazdaságok, egyéni vállalkozók lehetőségeit veszi figyelembe, és lényeges az is, hogy szektorsemleges, minden gazdálkodási formára nézve egyenlő feltételeket biztosít. Először is egy alapvagyon biztosítást kell kötni a termelőeszközökre, az épületekre (ez megfelel a régi álló- és forgó eszköz biztosításnak, az AFB-nek). Vagy a másik fői-ma, a mezőgazda- sági vállalkozók általános épületgép- és készletbiztosítááa^kell, hogy meglegyen. Különleges esetben, ha egy magángazdának kevés jószága van, attól elfogadjuk a Családi Otthon Biztosítást is alapként, de akkor a mező- gazdasági kiegészítő biztosítást is meg kell kötnie. Ez már tulajdonképpen egy személyre, gazdálkodóra megköthető biztosítási csomag. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy egy gazda minden foglalkozását, termelését bebiztosítsa. Határozatlan időre kötjük, de minden évben megkeressük a biztosítottat, s együttesen növényi termékek, várható hozamok, a vállalt kockázat mértéke szerint ott helyben közösen alakítjuk ki a biztosítási díjakat. □ Vezessük le ezt például arra, ha valaki szőlőt akar biztosítani. • Minden községre, de még dűlőkre bontva is kidolgoztunk egy táblázatot a szőlők jégérzékenysége szerint, többéves átlagban hol, mennyi volt a kárhányad. Ahol a jég gyakorisága magas, ott magasabb a káringadozási szorzó is, többet kell biztosítási díjként fizetni. Ennek alapján 5 kockázati osztályba soroltuk a borszőlő területeket, melyeket a káringadozási szorzóval összeszorozva számítjuk ki a biztosítási díjat. Még ez az összeg is változik, attól függően, hogy ki mennyi termést akar biztosítani. 90-től lefelé termésének 50 százalékáig biztosíthatja szőlőjét a termelő. Például 90 százalékos kártérítés mellett a biztosítási díj a termésért kapott összeg 23,9 százaléka lehet. A termés kiszámítása szintén az adott területen ötévi átlagban betakarított mennyiség alapján történik. A biztosítási csomagon belül lehet növénybiztosítás, de köthető téli fagyra, jégre, árvízkárra is. □ Hogyan köthető jószágbiztosítás? • Hasonlóan járunk el, vagyis mindig a helyszínen kötjük közös elbírálás alapján. A jószág értékénél a szabadpiaci vagy szerződéses árát vesz- szük figyelembe, sőt a tartási körülményeket, a takarmány ellátottságot is vizsgáljuk, s ezek alapján dönthet a gazda, hogy az érték 80-70 vagy ötven százalékáig vállaljunk e kockázatot. A biztosítási díj szarvasmarhánál általában az érték 9,3-5,8 százaléka - a fajtától függően. Tehát egy 50 ezer forintot érő jószág egy évi biztosítási díja négyezer-ötszáz forint körül mozog. Ezért a biztosító kockázatot vállal balesetre, betegségre. Ezeknél a biztosítási formáknál figyelembe vesszük a korábbi biztosítási tonnákat is (állatállomány - természeti csapás biztosítását, vagy ellési és baleseti biztosítását). Szerencsés esetben tehát találkozhatnak a termelők biztosítási igényei, és a negyedik éve „leszálló ágban” pangó biztosítási lehetőségek a gazdálkodók termelési biztonságának növelésére. Ifjúsági innovációs Miskolc’(ÉM) - A Magyar Innovációs Kamara és a Magyar Televízió az 1993/94-es tanév időszakára meghirdeti a III. Országos Ifjúsági Innovációs Versenyt. A verseny célja a tehetségkutatás. A szervezők keresik azokat az ötletgazdag, kreatív fiatalokat, akik érzékenyek környezetük problémáira, megoldásukra újszerű javaslatokat tesznek, továbbá vállalkoznak (és képesek is) arra, hogy a javaslatot kidolgozzák, megvalósítsák, az ehhez szükséges erőforrásokat felkutassák és mozgósítsák. Az Országos Iíjúsági Innovációs Versenybe minden 14 és 20 év közötti fiatal nevezhet, egyénileg vagy legfeljebb 3 fős csoportban, bármilyen tudományos, vagy technikai problémára irányvdó javaslattal. A verseny díjalapja közel 1,5 millió forint. A jelentkezés határideje: 1994. január 12. A verseny kétfordulós. Az első szakaszban a választott tudományos vagy technikai téma rövid vázlatát (az elérendő célt, a megvalósítás módját, a remélt hasznot) kell beküldeni. A neves szakértőkből, tudósokból álló zsűri kiválasztja ezek közül azokat, amelyeket megvalósításra javasol, a következő szempontok figyelembevételével: a téma eredetisége, kidolgozhatósága és a kidolgozás nyomán várható haszon. A második fordulóban a versenyzők kidolgozzák a javaslatokat. Elkészítik a modelleket, prototípusokat, elvégzik a szükséges méréseket, s mindezt tudományos igényességgel dokumentálják. A zsűri a kidolgozott pályázatokat megvizsgálja, kiválasztja közülük a legszínvonalasabbakat és szétosztja közöttük a jelentős díjakat. A díjazott munkákat a televízió külön műsorban mutatja be, a nagyközönség pedig egy háromnapos kiálbtáson tekintheti meg a nyilvános bemutaverseny tásra legalkalmasabbakat. Az innovációs verseny kapcsolódik az Európai Közösség Fiatal Kutatók Versenysorozatához. Ennek évente megrendezendő európai döntőjébe - egyedüli meghívott ként a volt szociahsta országokból - a magyar fiatalok (az innovációs verseny legjobbjai) is meghívást kapnak. Az 1993. évi berlini döntőben egy magyar pályázat 1. díjas, egy másik pedig 2. díjas minősítést kapott. A zsűri által az idei versenyben kiválasztott három legjobb pályamunka részt vesz az 1994-ben Luxemburgban megrendezésre kerülő 6. Európai Döntőben. Amennyiben a versennyel kapcsolatban kérdésük, illetve észrevételük van, kérjük forduljanak a versenytitkársághoz, illetve közvetlenül Bóthe Csaba marketing menedzserhez, a verseny szervezőtitkárához a 186-9615 telefonon. Gazdaképzők országos találkozója Kunhegyes (MTI) - A népfőiskolái mozgalomnak az elmúlt három évben meghatározó jellemzője lett az átképzési feladatok megoldása, mivel a magángazdálkodás előtérbe kerülésével ez szükségessé vált, hangzott el a gazdaképző népfőiskolák szombaton, Kunhegyesen rendezett országos találkozóján. Mint az ország minden részéből érkezett tanfolyamvezetők és szervezők megerősítették: a népfőiskola nyújtotta művelődési forma jelenlegjószerével a felnőttoktatás egyetlen módját jelenti a falvakban. Ez megkülönböztetett felelősséggel jár az egyre szétforgácsolódó magyar mezőgazdaság még meglévő értékeinek megőrzéséért, illetve a korszert gazdálkodási módszerek elterjesztéséért. Hibás az a nézet - hangsúlyozták -, miszerint a felső- és középfokú képzés fejlesztésével mindenre található megoldás, hiszen a nyugati országokban a magas szintű egyetemi és középiskolai rendszer mellett a mai napig élnek és virágoznak a népfőiskolák. A gazdaképző tanfolyamok - mint elmondták - sokat segíthetnek egy reális alapokon nyugvó farmergazdaság kialakításában, leszámolva az egyes politikai pártok keltette illúziókkal. Ugyanakkor hozzájárulnak a technológiai, a piac- és termék- váltáshoz szükséges ismeretek elterjesztéséhez. Ennek érdekében-ez már egy jövőbeni elképzelés - a magyar népfőiskolái társaság olyan magángazdáikkal és szövetkezetekkel teremt majd kapcsolatot, amelyek mintafarmokat alakítanak ki, és ezeket a gyakorlati képzésnél rendelkezésre bocsátják. Nemzeti szabványosítás Budapest (MTI) - Megjelent a Szabványügyi Közlöny különszáma, amely a nemzeti szabványosítás 1994-96 évi tervét tartalmazza. A hároméves program értelmében elsődleges feladat az európai szabványok, előszabványok, egyeztető dokumentumok és a nemzetközi szabványok (ISO, IEC) hazai bevezetése. Ahol ilyen forrás nem áll rendelkezésre, a Magyar Szabványügyi Hivatal a különböző regionális szervezetek előírásait, illetve ajánlásait veszi figyelembe. A források sorrendje azért lényeges, mert az MSZH az európai műszaki szabályozást tekinti elsődlegesnek. A programban néhány olyan tervezet is helyet kapott, amelynek nincs ugyan nemzetközi háttere, de a hazai ipar szükségesnek látja a megfelelő szabványok kidolgozását. ÁRFOLYAMOK Budapest MTI) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 113 üzletben összesen 112,342300 millió forint forgalmat bonyohtott le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (51 kötés) névértéken 15,5300 miihó forint, árfolyamértéken számolva pedig 38,274900 miihó forint. Kárpótlási jegy; 90 Jj 80 l70' 8-o 60CP é 50 o Fon«*.'MT) iS8. Ck>jN#«v»._EÍ*ő Broke» U®*a tWkWháí. Hr* York BroMc Paxas Brífcaf t fit A nili fff Um un liiiiiiiii!!,.,,,, IHi’ir ;ii Hl Hír /\í81 JitiilM” —^ ^ — tőzsdei éíadásiótíagár-görtoe ■ nem volt kötés v minimális vótelórajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata-ttHititiiitiii iti iniliI liiíiirHiun i iii iii i iiihiin- 8 £ 3 ^ 2 íj 5 S £ Rj K tí a x x x >< r s ><rh Tőzsde Index (ideiglenes) nov. 26.-án 1190,56 -19,61 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 26. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 147,20 150,00 148,00 148,70 Ausztrál dollár 65,58 66,82 66,06 66.36 Belga frank* 274,76 279,42 275,25 276,41 Dán korona 14,62 14,88 14,71 14,77 Finn marka 16.95 17,35 17,08 17,18 Francia frank 16,76 17,04 16,85 16,93 Holland forint 51,66 52,52 51,94 52,16 ír font 139,61 142,21 140,61 141,25 91,45 92,65 91.90 92,20 Kanadai dollár 74,40 75.80 74.97 75,31 Kuvaiti dinár j. 331,99 337,49 333,95 336,33 Német, márka 58,00 58,96 58.32 58,56 Norvég korona 13,35 13,59 13,41 13,47 Olasz líra** 58,57 59,85 58.75 59.07 Osztrák schill.* 824,81 838,41 829.26 832.66 Portugál escudo* 56,71 57,81 57,22 57,50 Spanyol peseta* 70,92 72,44 11,48 71,86 Svájci frank Svéd korona 66,10 67,18 66,45 66,73 11,78 12,04 Ili, 87 *'*11,93 USA-doliáí 99.14 100,70 99,79 100,19 Ecu (KP19H 111,45 113,41 112,04 112,54 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
