Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-29 / 279. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. November 29., Hétfő-----------APROPÓ-----------­K ijárat Dobos Klára Talán már csak az idén lesznek ilyen nagy szalagavató ünnepségek. Mert jön az új NAT, tele új vizsgákkal... Persze a szalaga­vató nem közvetlenül az érettségihez kötő­dik, inkább csak figyelmeztet, hogy itt az idő (mert soha nem késő) igazán tanulni, hiszen közeledik az első, a nagy megméret­tetés. De ha alapvizsgáznak majd a tizedik osztályban a diákok, akkor az érettségi már nem is lesz olyan érdekes és izgalmas. S ak­kor a szalagavató már inkább „csak” arról szól, hogy el kell válni a régi pajtásoktól, hogy le kell zárni egy életrészt, hogy nem ke­resve is meg kell találni a Kijáratot... Ezért mégiscsak fontos alkalom ez az ember éle­tében. Abban a pillanatban mindenképpen. Tehát meg kell adni a módját! A Kossuth Gimnázium idén az első fecskék között volt, ahol szalagavatót tartottak. Mégpedig a Vasas Művelődési Központ­ban. És sikerült emlékezetessé tenniük az eseményt, mégpedig úgy, hogy eltértek a szokványostól. Persze most is elhangzottak az ilyenkor elmaradhatatlan „életbe indító” versek, de a Montage Diaporáma Stúdió se­gítségével más is volt: például „életbe indí­tó” diaporámák. A Kijárat is egy műsor cí­me... A legkedvesebb ötlet azonban az volt, hogy a diaporámák folytatásaként a gyere­kekről készült képeket vetítették ki, s míg a negyedikeseket láttuk, osztályfőnökeik el­szavalták Szabó Lőrinc gyönyörű versét, Az Ima a gyermekekért címűt. Hogy „fák, csil­lagok, állatok és kövek, szeressétek a gyer­mekeimet”. A tanárok hangja olykor el­csuklott, a szülők meghatódtak, a diákok fel-felkacagtak meglátván magukat s tár­saikat. Néhány év múlva lesz ez még más­képpen is. Héttorony-könyvek Budapest (MTI) - Ezen a héten megkezdődik Budapest Székesfőváros Könyvesházának épí­tése. A Héttorony Könyvkiadó által alapított in­tézmény értékes könyveket, hanghordozókat és videokazettákat árul majd, illetve helyet ad egy irodalmi kávéháznak is - jelentette be Verő László, a kiadó igazgatója. A könyvesház a Ki­rály utca 50. szám alatt - szponzori pénzekből - épül fel. A sajtóértekezleten az újságírók meg­ismerkedhettek a kiadó téli újdonságaival is: Szabó Zoltán Szellemi honvédelem; Tordai Zá- dor A felelősség és Utazás Hellászba; Erdélyi Lajos Az élők háza; Kovács József Felvidéki fa­templomok és Gratzer József Sicc című köteté­vel. A Szellemi honvédelem című könyv Szabó Zol­tán ma is időszerű publikációit tartalmazza. Kovács József Felvidéki fatemplomok című kö­tete egy sorozat legújabb darabja: az előző két kötet a máramarosi és a kárpátaljai fatemplo­mokat mutatta be. A könyvben ötven - külön­böző felekezetű és etnikai származású híveket szolgáló - templom képe található. Fotóalbum Erdélyi Lajos Az élők háza című kötete is. A könyv a legszebb erdélyi, felvidéki és kárpátal­jai zsidó síremlékeket mutatja be. A Tolnai-bázison A taktáharkányi általános iskola 1992 szeptemberétől a hazánkban Tolnai-mód­szerrel tanítók bázisiskolája. Ottjártunkkor éppen Sándorfalváról Gal- ganévízről, Kocsiból és a budapesti Len- nosi úti általános iskolából érkezett peda­gógusok érdeklődése bebizonyította az országos ismertséget. A következő héten Szlovákiából, Rimaszombatból érkeztek kollégák. A „Tolnai-bázis" rendszeresen fogadja a tanév során a Tolnai Gyuláné által kidolgozott tanítási módszer iránt ér­deklődő és elkötelezett pedagógusokat. Fotó: Farkas Maya A költő vissza-visszatér Második iskolanévadó a mezőcsáti gimnáziumban Mezőcsót (ÉM - FG) - Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola - így nevezik meg az 1993-as Pályavá­lasztási tájékoztatóban; Nógrádi Sándor Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola - így szerepel az új telefonkönyvben a mezőcsáti közép­fokú oktatási intézmény, mely hol­naptól Kiss József Gimnázium és Szakközépiskola lesz. Már az első névadó idején felvető­dött, és a diákok is szerették volna, ha Kiss József költő és lapszerkesz­tőről nevezik el iskolájukat. Itt szü­letett, innen indult el a Zsidó dalok és a Mécsvilág című kötetek szerző­je, az ő nevéhez fűződik a tragikus asszonysorsot megörökítő Simon Judit balladája, 1890-től a Hét című folyóirat szerkesztése. Kiss Józsefet a századforduló idején költőfejede­lemként tisztelték, Mezőcsáton pe­dig 1913-ban díszpolgárrá avatták. A gimnázium névadója ennek elle­nére -a hatvanas évek „divatjának” megfelelően - Nógrádi Sándor lett. A legenda szerint a politikusnak volt némi csáti kötődése is: egyszer itt járt, és megdicsérte a szorgalmas dolgozókat. De ettől még lehetett volna a gimnázium névadója Kiss József, csak úgy döntöttek, legyen inkább az akköri járási könyvtáré az irodalmi név. A település tehát őriz­te a költő emlékét, ezt bizonyítja, hogy az általános iskola udvarán szobrot állítottak tiszteletére. Most pedig november 30-án, születésének 150. évfordulóján - négy évi csendes „névtelenség” után - a Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola felveszi Kiss József nevét. Ebből az A költő szobra az általános iskola udvarán Gránitba vésték Kiss József nevét alkalomból az iskola udvarán fela­vatják a költő tiszteletére állított vö­rösgránitból készült emlékkövet, melyet az gimnázium első végzősei­nek egyike, Wemer Tibor Budapes­ten élő és dolgozó kőfaragó mester adományozott az alma maternek. Az emlékkő felállításánál Papp László helyi kőfaragó mester mellett örömmel segédkeztek a mostani di­ákok is. A holnap délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepségen ott lesznek a költő Ma­gyarországon élő unokái: Halmágyi Sára és Gerendás Tibomé, valamint Zoltai Gusztáv, a magyar izraeliták és Béres József, a miskolci zsidó hit­község képviseletében. Természete­sen szeretettel váljak azokat is, akik az elmúlt harminc esztendő alatt a csáti gimnáziumban érettségiztek. Juhász Sándortól, az iskola igazga­tójától megtudtuk, hogy jelenleg 250 diák tanul a gimnáziumi és a szak­Fotók: Dobos Klára középiskolai osztályokban, ehhez jönnek még az esti tagozaton tanuló felnőttek. A mindössze 20 fős tantes­tület tagjai közül nagyon sokan va­lamikor ebben az iskolában érettsé­giztek, és az egyetem befejezése után ide tértek vissza. A tovább ta­nulók között máig is a legnépsze­rűbb a pedagóguspálya, bár az utób­bi időben a szakközépiskola osztály­ban tanuló diákjai közül is többen to­vább tanulnak a szakirányuknak megfelelő egyetemeken vagy főisko­lákon. A holnapi névadó ünnepségen külön köszöntik azokat, akik az elmúlt években sokat tettek az iskoláért, valamilyen módon támogatták az itt folyó oktató-nevelő munkát. Eddigi tevékenységük elismeréseként meg­kapják a Pro Scola-díjat. Ugyancsak az ünnepségen jelentik be, hogy alapítványt hoztak létre a tehet­séges diákok támogatására. Újabb üzenet a szellemvilágból Müller Péter könyvpremierje az ózdi népfőiskolán „Ma, két világháború és fasizmus és kommunizmus után, s az azó­ta is folyamatosan tartó zűrzavar, fejetlenség és esztelen brutali­tás idején ki lehetne írni bármelyik könyvtár homlokzatára: Itt nyugszanak azok az eszmék amelyekből nem lett semmi." /Muller Péter/ Fotó: Laczó József Ózd (ÉM - FG) - A Két marék ap­rópénz, a Részeg józanok, A madár­ember, a Világcirkusz című kötetek, a három zenés darab: a Szomorú va­sárnap, a Doctor Herz, a Mária evangéliuma után ebben az eszten­dőben újra megjelent Müller Péter író, dramaturg Részeg józanok című kötete. A felejthetetlen színészünk Soós Imre és felesége dr. P. Hédi tra­gikus történetét feldolgozó regény újabb kiadásához terjedelmes utó­szót írt a szerző. Ebben vallomást tesz önmagáról, ’56-os sebesülésé­ről, és az ekkor megélt halálközeli él­ményéről. A Kígyó és kereszt című kötetében pedig tizenkét beszélgetést szentel a léleknek, a szellemvilággal kialakí­tott kapcsolatának. A reinkarnáció elméletének megismertetése után a kötet második részében a gyakorlat­ról, mégpedig a Latinovits Zoltánnal folytatott szellemi beszélgetésekről ír. Ebben olvashatjuk például a kö­vetkezőket is:,Latinovits Zoltán elő­ző élete 1809-ben indult, Ukrajna egyik legnyugtalanabb vidékén. A szorocsini templom anyakönyvében a következő bejegyzést találjuk: Március 20-án megszületett Vaszi- lij Janovszkij földbirtokos Nyikolaj nevű fia, és 22-én megkeresztelte- tett. Imádkozott érte és megkeresz­telte Joann Belovolszkij pópa.’ A mai időszámításunk szerint a szüle­tés időpontja: április 1. A nemesi ere­detű lengyel Janovszkij névhez a Gogol ragadványnév társult, amely hegyes orrú nagy csőrű madarat, szó szerint kercerécét jelentett...” A go­goli életút bemutatása után sok-sok áttétellel jut el a szerző Latinovits Zoltán történetéhez, szenvedélyes életéhez, tragikus halálához, és vé­gül a Müller Péteri-i következtetés­hez: „Mindazok, akik segíteni akar­tak Zolin, nem őrült emberrel álltak szemben, nem önsorsrontó zsenivel, akinek tragédiája túlérzékenységé­ből, a földi életben megtalálhatatlan Tökéletesség iránti szomjúságából eredt, s főként nem olyan klinikai esettel, akire a mániás depresszió semmitmondó orvosi műszavát ag­gatták - hanem egy ötszázéves bűn­tudattal, amelyre az aktuális életé­ben már semmiféle oka nem volt!” A Kígyó és kereszt folytatásaként megjelenő Lomb és gyökér című kö­tet könyvbemutatója az ózdi Általá­nos Művelődési Központban, no­vember 30-án, kedden délután 4 órakor kezdődő népfőiskolái foglal­kozáson lesz. Nyílt napok Miskolc (ÉM) - Nyílt napokat ren­deznek az érdeklődő általános isko­lásoknak a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A vidéken tanuló­kat december 1-én, szerdán délelőtt fél 9-re, a miskolci diákokat pedig december 2-án, csütörtökön reggel fél 8-ra várják a Kálvin János utcai épületbe. Az Avasi Gimnáziumban három na­pon át, december 1-én, 2-án és 3-án tartanak az általános iskolát befeje­ző nyolcadikos tanulók számára nyílt napot. Az érdeídődő tanulókat, szüleiket il­letve tanáraikat, akik az első négy órában óralátogatáson, az 5. órában pedig szakirányultságuknak megfe­lelő beszélgetésen vehetnek részt, minden reggel fél nyolcra várják a gimnázium aulájában. A tanórákon kívül a tanulók betekinthetnek az iskola szakköri és szabadidős tevé­kenységébe is. A bevezető tájékoztató keretében az iskola igazgatója részletes informá­ciót nyújt a felvételi követelmények­ről, a beiskolázás módjáról, a tago­zatokról, a nyelvtanulás lehetősége­iről. A kéttannyelvű tanulók felvéte­le is februárban történik. A hatosz­tályos gimnáziumba való beiskolá­zás időpontja: április-május. József Attila szavalóverseny Miskolc (ÉM) - Néhány esztendő szünet után ismét lesz József Attila vers- és prózamondó verseny. Ren­dezői a Magyar Szocialista Párt, a József Attila Művészeti Centrum, a Szabadsajtó Alapítvány, az Euro- contour Alapítvány, a Nyomdász Szakszervezet és az Ifjú Szocialisták Társulása. A versenyt két kategóriában hirde­tik meg a 14-18 éveseknek és a 19-25 éveseknek. Az indulók tetszés szerint válogathatnak a XIX-XX. század európai és magyar irodalmá­ból. A verseny lebonyolítása lépcső­zetesen történik. Városi selejtezők: Kazincbarcika, Egressy Béni Műve­lődési; Központ, 1993. december 13., délután fél öt; Miskolc, Szakszerve­zetek Székháza 1994. január 15., délután 4 óra; Sárospatak, az MSZP Eötvös u. 5. szám alatti helyisége, 1994. január 12., délután 5 óra; Me­zőkövesd, Közösségi Ház, 1994. ja­nuár 12., délután 4 óra. Megyei és a regionális verseny után az országos döntőt 1994. április 16- án Budapesten a Guttenberg Műve­lődési Házban tartják. A József Attila vers- és prózamondó versenyt nemcsak Magyarországon, hanem a határon túli magyar nyelv- területeken is meghirdetik. A versenyre jelentkezni lehet - név, életkor, lakcím megjelölésével - írásban vagy telefonon 1993. decem­ber 15-ig az alábbi címeken: MSZP politikai centruma, Miskolc, Corvin u. 9. 3530 46/324-526; Sárospatak, MSZP-iroda, Eötvös u. 5. 3950 41/323-109; Mezőkövesd, MSZP-iro­da, Varga Pál u. 2. 40/312-884. Színházi emberek Budapest (MTI) - A színházművé­szet iránt érdeklődő gyermekeket és fiatalokat vár közös tanfolyamaira a Pinceszínház, a Palládium Színházi Műhely és a Kosztolányi Kulturális Központ. A drámaírás és a dramaturgia, a szí­nészmesterség, a rendezői munka, a díszlet- és a jelmeztervezés, a szín­padi m ozgás és -tánc iránt kedvet ér­ző fiatalok december 15-éig jelent­kezhetnek a „művészképzőbe”. A pá­lyázók a december 17-i, 18-i és 19-i felvételi vizsgán adhatnak számot rátermettségükről. Jelentkezni lehet levélben: Bp-, 1463 Pf. 939.; személyesen: a IX. ke­rületi Török Pál utca 3. szám alatt, a Kosztolányi Kulturális Központ titkárságán, illetőleg a 218-8796-os telefonszámon. A felvételt nyert if­jak 1994. január 15-én kezdik majd meg stúdiumaikat. Bambi a Rónaiban Miskolc (ÉM) - A nagy sikerre va­ló tekintettel november 30-án, ked­den délelőtt 9-től és fél 11-tól, illetve délután 2 órától a Rónai Sándor Mű­velődési Központban ismét levetítik a Bambi című magyarul beszélő szí­nes amerikai rajzfilmet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom