Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-23 / 274. szám

XLIX. évfolyam, 274- szám 1993. november 23. kedd BORSOD - ABAÚJ - ZLMPLÉN LLGULTLLN NAPILAPJA Nem illik a képbe Beszélgetésünkkor minél beljebb jutot­tunk a szavak erdejébe, annál nyilván­valóbbá vált: dr. Kiss Györggyel nem lehet szabályos interjút készíteni. (5. oldal) Betakarítás után A megyében az őszi vetésű növények vetésterülete ugyanannyi, mint az elmúlt évben volt. Az őszi betakarítás gyakorlati­lag befejeződött. (7. oldal) [üílöél PÉIifeY Ára: 15,40 Ft. / Kurázsi mama és a játék Megpróbáljuk eljátszani Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című drá- ' máját - mondja az előadőadás elején a cím­szereplő, Margitai Ági. (8. oldal) Magyar—lengyel üzleti találkozó Budapest (MTI) - Az idén várható­an húsz százalékkal csökken a ma­gyar-lengyel árucsereforgalom, ám a márciusban életbe lépett visegrá­di szabadkereskedelmi megállapo­dás már érezteti hatását: az első ki­lenc hónap után lassult a visszaesés üteme - mondta Kiss Jenő, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának tanácsosa hétfőn, a Magyar Gazdasági Kamarában tar­tott magyar-lengyel üzletember ta­lálkozón. Elmondta, hogy Lengyel- országgal a kereskedelmi kapcsola­tok visszaesése 1991-ben kezdődött meg. Két évvel ezelőtt az összforga­lom még416 millió dollárt, 1992-ben viszont már csak 318 millió dollárt tett ki. A magyar kivitel több mint egyharmadát 1991-ben a mezőgaz­dasági termékek és az élelmiszer- ipari termékek adták. Természetvédelmi nevelés Budapest (MTI) - Az iskolák, a la­kosság és a természetvédelem kap­csolatával foglalkozó többnapos konferencia kezdődött hétfőn - an­gol segítséggel — a budapesti TIT Stúdióban. A rendezvényen a nemzeti parkok, természetvédelmi felügyeletek munkatársai találkoznak a termé­szetvédelmi programok iránt érdek­lődő iskolák, mozgalmak képviselői­vel. Angol szakemberek bemutat­ják, hogy hazájukban milyen módon segítik az iskolák környezetükben a természetvédelmet, illetve a termé­szetvédelmi intézmények milyen eszközökkel, programokkal járul­nak hozzá a sikeres természetvédel­mi oktatáshoz, neveléshez. A konferencia résztvevői három bu­dapesti helyszínen, így a Gellért-he- gyen, a Városligetben és egy arboré­tumban terepgyakorlatot is tarta­nak, megvizsgálva, miként alkal­mazhatók a természetvédelmi elmé­leti tételek a városi körülmények kö­zött. Orvosi felszerelés — ajándékba Pécs (MTI)-Vágás nélküli műtétek elvégzésére alkalmas, úgynevezett laparoszkópos készletet ajándéko­zott a németországi Humboldt Ala­pítvány a Pécsi Orvostudományi Egyetem 1. sz. számú sebészeti kli­nikájának. Az alapítvány negyvene­zer német márka értékű ajándékát pályázaton nyerte el az intézmény, amelynek vezetője, Horváth Örs Pé­ter professzor korábban az alapít­vány ösztöndíjasa volt. A Humboldt Alapítvány folyamatosan figyeli egykori ösztöndíjasainak szakmai pályafutását, és szükség esetén se­gíti is őket. A laparoszkópos műté­tek lényege, hogy a betegen nem ej­tenek hagyományos sebészvágást, hanem csupán kis felületen hatol­nak be a szervezetbe, és az e célra ki­alakított különleges endoszkóp és manipulációs eszközök segítségével végzik el az operációt. Alexa Károly az MTI új vezérigazgatója Budapest (MTI) - A köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatá­ra - Alexa Károlyt 3 évi időtartam­ra, á Magyar Távirati Iroda vezéri­gazgatójává kinevezte. Az erről szó­ló dokumentumot Göncz Árpád no­vember 22-én irta alá - tudatta a köztársasági elnök sajtóirodája hét­főn délután az MTI-vel. A bánya és az erőmű házassága A lyukóbányai aknánál. A borsodi szénmedence egyetlen, még gazdaságosan működtethető akná­ja a fúzióval megalapozhatja jövőjét. Fotó: Laczó József Kazincbarcika, Lyukóbánya (ÉM - I S.) - Az augusztus 25-én beharangozott frigy megköttetett, tegnap a felszámo­lás alatt álló Borsodi Szénbányák mis­kolci székházában Holló Vilmos mi­niszteri biztos bejelentette: újabb - az országban immár negyedik - erőmű­bánya integráció jött létre, Lyukóbá­nya, a Borsodi Hőerőmű és a Közpon­ti Szénosztályozó december elsejétől házasságra lep. A három, eddig külön­álló cég közös neve a különös házas­ságban: Borsodi Energetikai és Szol­gáltató kft. A kormány még ez év júniusában határozott a már több, mint két éve felszámolás alatt lévő Borsodi Szén­bányák jövőjéről, s ebből egyértel- műsíteni lehetett: a borsodi szénme­dence bányaüzemei közül csak Lyu- kóbányának van, lehet jövője. Éspe­dig úgy, ha integrálódik a Tiszai Erőmű Részvénytársaság Borsodi Hőerőművével (a pároshoz később csatlakozott a berentei szénosztá­lyozó). Ezzel a döntéssel hosszú tá­von, de legalábbis az ezredfordulót követő három-négy évig működőké­pes lehet Lyukóbánya. Dr. Gerse Károly, a Tiszai Erőmű Rt. elnöke és Vas László, a Szénbá­nyászati Szerkezetátalakító Köz­pont (Szószék) igazgatója írta alá a társasági szerződés dokumentuma­it, ezt követően pedig az integrálódó cégek érdekvédelmi szervezeteinek képviselői látták el kézjegyeikkel az új kollektív szerződést. Ennek tulaj­donképpeni végeredménye: Lyukó­bánya 1958, a szénosztályozó 611 és a berentei erőmű 775 dolgozója leg­alább tíz évig biztos lehet munkahe­lyében. Ez pedig a ma Magyarorszá­gában igen sokat számít. Az új cég­be a munkavállalók munkajogi jogu­tódlással, munkaviszonyuk és eddig szerzett juttatásaik folytonosságá­nak elismerésével kerültek, ám, a bányászok nem kapnak kedvezmé­nyes áron áramot,, az eróművi dolgo­zók pedig szénjárandóságot. Az új kft. törzstőkéje egyelőre nyolcvan- millió forint, ám a vagyon apportá- lása révén ez természetesen emelke­dik a jövőben. És ami igen lényeges: a házasságba mind a három fél tisz­ta lappal lép, nincs veszteség, nyere­ség, a jövő rajtuk múlik. Egyébiránt, ami még a borsodi szén­medence másik három aknáját ille­ti: Edelényben a veszteséges terme­lést 1995-ig finanszírozza a költség- vetés, utána bezár a bánya. Fekete- völgy és Putnok vállalkozási formá­ban működhet tovább, az itt dolgo­zók végkielégítést kapnak. Ezek a termelőüzemek a (vélhetően) január elsejétől megalakuló Bányavagyont Hasznosító Részvénytársaság köte­lékébe kerülnek, s dolgoznának ad­dig, míg szenet rejt a föld mélye. Ismét nőtt a gazdálkodók száma Budapest (MTI) - A Központi Sta­tisztikai Hivatal szerint októberben 1332 jogi személyiségű gazdasági szervezet alakult. Ezek 93 százalé­ka kft., nagyi-észt kislétszámú, leg­feljebb 10 főt foglalkoztató szerve­zet. Az elmúlt hónap folyamán 96 jo­gi személyiségű szervezet szűnt meg, amelyek közül egyet felszámol­tak, 27 véglegesen beszüntette tevé­kenységét, 68 más gazdálkodási for­mában működik tovább. A KSH-tól kapott tájékoztatás szerint október végén 82 154 szervezet működött, két százalékkal több mint az előző hónapban. A cégek 35 százaléka ke­reskedelemmel és javítással foglal­kozik, 20 százalékuk az iparban, 18 százalékuk pedig a szolgáltató szfé­rában. Október végén a Cégközlöny­ben 3018 csődöt jelentett gazdasági szervezet nevét tették közzé. Ezek kétharmada gazdasági társaság, 23 százaléka szövetkezet, 10 százaléka pedig vállalat. A legtöbb csődbe ju­tott cég 50-300 alkalmazottat fog­lalkoztat, a kisebb társaságok ará­nya elenyésző. A csődöt jelentett cé­gek 32 százaléka az iparban, 26 szá­zaléka a kereskedelemben és a javí­tási ágazatban, 14 százaléka az épí­tőiparban, 13 százaléka a mezőgaz­daságban tevékenykedik. Egyelőre maradhat a képviselő Késhegyig menő viták az ózdi önkormányzatban Udvardy József Ózd (ÉM) - Takács Zoltán, a telepü­lés volt alpolgármestere, az önkor­mányzati képviselő-testület tagja továbbra is részt vesz a testület munkájában, szavazata azonos érté­kű a többiekével. Pillanatnyilag ez a leglényegesebb információ az ózdi önkormányzatban zajló viharokkal kapcsolatban. Az érintettet az SZDSZ-es képviselőcsoport kívánta kizárni a képviselő-testület munká­jából, mert többrendbeli csalás mi­att a városi bíróság kétévi és hat hó­napi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet azonban még csak elsőfokon született meg - hangzik a volt alpol­gármester véleménye - s mindaddig ártatlannak kell őt tekinteni, amíg a jogerős döntést ki nem hirdetik. Ózd Város Önkormányzatának teg­napi, rendkívüli ülése előtt egy órá­val sajtótájékoztatót hívott össze az önmagát frakcióként definiáló SZDSZ-es csoport. (A dokumentu­mok nem tesznek említést ózdi ön- kormányzati frakciókról.) A tájékoz­tatón elmondták, hogy a szabadde­mokraták azért bojkottálták az elő­ző, november 16-i ülés munkáját, mert Takács Zoltán többszörös felhí­vás ellenére sem hagyta el az ülés­termet, holott bűncselekménye és az ítélet közismert a városban. A helyi televízió tudósításban mutatta be, amint a fegyőrök vezetőszíjon, úgy­mond „megláncolva” és megbilin­cselve a bíróság elé vezetik őt. Azóta szabadon bocsátották. Az ózdi kép­viselő-testület szabaddemokratái szerint sérti a testület méltóságát, hogy olyan ember dönthet a közü­gyekben, akit a bíróság már felelős­ségre vont, még akkor is, ha az íté­let nem emelkedett jogerőre. A rendkívüli ülésen számos érv hangzott el a képviselő mellett és el­len. A szabaddemokraták nevében Mészáros Gyula hivatkozott az ózdi önkormányzat Szervezeti és Műkö­dési Szabályzatára, amely szerint távozásra felszólítható az a képvise­lő, akinek jelenléte sérti a testület méltóságát. Nagy súllyal esett ugyanakkor latba dr. Csiszár Miklós véleménye, aki szerint törvénysértő lenne egy kitiltó határozat, a képvi­selőt csak a bíróság jogerős döntése tilthatja el tevékenységének gyakor­lásától. Közel egy órás, heves, majd­hogynem késhegyig menő vitát kö­vetően a képviselők levették a napi­rendiül a szabaddemokraták javas­latának további tárgyalását, az egyébként MDF-es Takács Zoltán eltávolításáról. A képviselő-testület ezt követően tárgyalta meg a költségvetés módo­sítására, illetve az önkormányzati lakások hasznosítására vonatkozó javaslatot.--------KOMMENTÁR -------­H túziók nétküt Görömbölyi László Az elmúlt hét végén Debrecenben megtar­tott külügyminiszteri találkozó után meg­lehetősen visszafogott hangú értékelések szóltak a Közép-európai Kezdeményezés néven ismert regionális együttműködés lehetőségeiről, eredményességéről. A kez­detben öt tagország mára (részben új ál­lamok létrejötte, részben tagfelvételek nyomán) tízre növekedett, s bár a debre­ceni összejövetelen elutasították az új je­lentkezőket, úgy tűnik, így is túlzott a lét­szám. Egy nemzetközi szervezet hatékonysága persze nem attól függ, hogy hány ország lép a tagok sorába - lehet eredményes a munka száz résztvevővel, s lehet ered­ménytelen, formális csupán néhány ál­lam esetén is. A fontos az, hogy valódi ér­dekek hívják-e életre az illető szervezetet, vagy csupán látszat-összejövetelek, kül­politikai demonstrációk színhelyévé deg­radálódik az intézményesített forma. Nehezen vitatható, hogy szaporodnak azok a gazdasági, politikai problémák, amelyekre csakis az érintett országok összefogásával, közös szándékok alapján lehet megoldást találni. Ez a természetes magyarázata annak, hogy mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a regionális együttműködések. Láthatjuk azonban, hogy mindez mennyi problémával jár, még akkor is, ha régóta együttműködő or­szágok szánják rá magukat egy-egy újabb lépésre. Elég talán példaként említeni az Európai Unió körül a közelmúltban lezaj­lott vitákat. Még több a baj, ha olyan országok tömö­rülnek újabb és úja bb szervezetekbe, ame­lyek nem jutottak túl az elemi, kétoldalú kapcsolatok normalizálásának a jelek szerint ugyancsak sok nehézséggel járó rendezésén. S itt, a Kárpát-medence kör­nyékén akad szép számmal tisztázatlan­ság. Hogy mást ne is említsünk: amíg a bősi erőmű tengeri kígyóvá duzzadt ügyé­ben nemzetközi bíróságtól várunk dön­tést, aligha hihető, hogy Szlovákia és Ma­gyarország érdemben, a kölcsönös jószán­dék alapján képes együttműködni más, több országot is érintő problémák megol­dásában. Nem arról van szó, hogy fel kellene hagy­ni a regionális együttműködésekkel - hi­szen adott esetben előfordulhat, hogy ép­pen ez segíthet kétoldalú problémák meg­oldásában. Csak éppen illúziókat, túlzott, reményeket nem érdemes táplálni. Erre figyelmeztet a debreceni találkozó csekély eredményessége, még inkább pedig az ép­pen Debrecenben bejelentett hír:elmarad a magyar külügyminiszter e hétre terve­zett szlovákiai útja... Vita a költségekről Budapest (ISB) — A megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok kapcsolata az egyik sokat vitatott kérdése volt a megyei önkor­mányzatok kulturális bizottságai első kong­resszusának, amit a Pest Megyei Önkormány­zat szervezésében tartottak hétfőn Budapes­ten. A rendezvényen elhangzott, hogy semmi­lyenjogszabály nem határozza meg pontosan a megyei jogú városok és a megyei önkormányza­tok közötti költségmegosztást a regionális és a helyi feladatokat is ellátó intézmények működ­tetésében. A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat képviselői úgy vélték, az utóbbi időszakban a vállalt feladataikat magas szinten teljesítették. A „megye” ma már nem osztogató-fosztogató szerepet játszik, mint az elmúlt értizedekben, hanem jól körülhatárolható területeken látja el fontos feladatát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom