Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-22 / 273. szám

1993. November 22., Hétfő zz= ~ Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Csöndes hétvége Miskolc ÍÉM - BSZL) - Nem oko­zott rendkívüli eseményeket a va­sárnap virradóra leesett újabb hó. A rendőrség és a tűzoltóság ügyelete­seitől megtudtuk, hogy súlyosabb közúti baleset nem történt a megyé­ben lapzártáig. Ugyanúgy nem kel­lett kivonulniuk a tűzoltóknak sem. A Közúti Igazgatóság ügyeletese - Egyed Roland - elmondta, hogy a megye közútjaira általában nyolc il­letve húsz milliméter vastag hó esett, így néhány alsóbbrendű úton csak egy nyomon közlekednek a jár­művek. Gesztely és Megyaszó, Vil- mány és Vámosújfalu, valamint Hemádnémeti és Tiszalúc között je­lenleg is folyik a hóeltakarítás. A Közúti Igazgatóság harminchét gé­pe járja az utakat éjjel-nappal. Nagyváradi látogatás Nagyvárad, Bukarest (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség Bihar megyei szervezetének meghívására Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés alelnöke, a Bihar megyé­vel határos Hajdú-Bihar megye kép­viselője látogatást tett Nagyvára­don. Szűrös felkereste az RMDSZ Bihar megyei székházát, találkozott a megyei szervezet vezetőivel, Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszte­letbeli elnökével, továbbá a magyar érdekképviselet több megyei és vá­rosi tanácsosával. Tempfli József ró­mai katolikus megyéspüspök ebédet adott a vendég tiszteletére. Fogadta Szűrös Mátyást Stefan Seremi, a Bi­har megyei tanács elnöke és Miha- hk András alelnök. Az RMDSZ me­gyei székházában mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt politikai fórum­ra került sor. Várossá avatták Mindszent (MTI) - Szombaton ün­nepélyes keretek között avatták vá­rossá u Csongrád megyei Mindszen­tet. A település annak köszönheti e rangot, hogy az utóbbi években vég­zett nagyarányú társadalmi munka eredményeként a nagyközség váro­si arculatot öltött. A település lakói­nak száma csaknem 8 ezer, külterü­letein alig kétszázan élnek. Pár év alatt kiépült az ivóvíz-, a gázveze­ték- és az úthálózat. A helybéliek szakorvosi ellátása; az általános is­kolákban három idegen nyelvet ta­nulhatnak a diákok; a mezőgazdasá­gi termelők intenzív gazdálkodását termálenergia segíti, s így adva van a lehetőség a kertészeti kultúra új­bóli felvirágoztatására is. ’56-os sortüzekről Budapest (MTI) - Magyarországon télszáznál több sortűz dördült el 1956. október 23-a és december 28-a között - állapította meg a kormány által megbízott Történelmi Tényfel­táró Bizottság. A kutatók szerint a tűzparancsok kiadásában - 1956. október 23-a és 28-a között - jelen­tős szerepe volt az időszakot háború­ként megélő szovjet tisztek mellett a feltehetően 1956. október 24-én haj­nalban létrejött Katonai Bizottság­nak és a megyei pártapparátusok vezetőinek, valamint a Központi Ve­zetőségben lévő rákosista szemé­lyeknek. A bizottság vizsgálta az 1956. november 4-e után létreho­zott, a Kádár-rendszer karhatalmi alakulatainak - önállóan, illetve a szovjet katonákkal együtt végzett akcióit is. E sortüzek során egyes adatok szerint 81, mások szerint pe- áig 163 személy szenvedett halálos sérülést._______________________ Elhúzódó perek Budapest (MTI) - A munkajogi pe- rek száma jelentősen megnőtt az ntőbbi években: az Igazságügyi Mi- misztérium közelmúltban készített Kimutatása szerint a munkaügyi bí­róságokhoz 1990-ben 20 959 ügy, 1993.-ben 28 253 ügy, 1992-ben pe- áig 31 319 ügy érkezett. Bár több Pert sikerült befejezni, számuk el­maradt a beérkezett ügyekétől. Előnytelenül változott az eljárások 'dőtartama is: az 1980-as években a ^unkaügyi bíróságok a perek na- pobb részét 1-3 hónap alatt befejez­ek, addig 1992-ben már 3-6, illetve .12 hónap kellett az ügyek több rmint a felének elbírálásához, tavaly Pedig mintegy 1600 esetben haladta rpßg az egy évet az eljárás idótarta­Együtt a Tokajhegyaljai Szövetségben Szerencs (ÉM - Ha) - Tegnap dél­előtt a szerencsi Rákóczi-várban előbb külön-külön, majd azt követő­en együtt tartott közgyűlést a Tokaj- Hegyalja fejlesztéséért tevékenyke­dő Tokajhegyaljai Szőlő- és Borter­melők Egyesülete, valamint a Tokaj­hegyaljai Egyesület. E közgyűlése­ken mindkét egyesület tagjai a ko­rábbi évek tapasztalatait összegez­ve egyetértettek abban, hogy nem szerencsés, ha az erők szétforgácso- lódnak a térségben, összefogva, együtt, eredményesebben lehet munkálkodni Hegyalja gazdasági, infrastrukturális, idegenforgalmi fejlesztéséért. E megállapításukat követte az a kö­zös óhaj, tömörítsék erőiket a haté­konyabb munka érdekében. A teg­napi közös közgyűlésen a két egye­sület tagjai ezért úgy döntöttek, hogy létrehozzák immáron egysé­ges, közös egyesületüket, a Tokaj­hegyaljai Szövetséget. Ezt követően az egyesületként működő szövetség az új tisztségviselőit választották A cél egy, a feladat nagy: Tokaj- Hegyalja jobb jövője Fotó: Farkas Maya meg a résztvevők. A Tokajhegyaljai Szövetség elnöke Németh Miklós volt miniszterelnök, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alel­nöke lett, ügyvezető alelnökének dr. Kardos Jánost, titkárának pedig Leskó Istvánt választották. Az új egyesület elnöke a megválasz­tás után elmondta: a 17 tagú elnök­ség rövid időn belül kidolgozza mun­kamódszereit és munkaprogramját, felállítja azokat a szakbizottságo­kat, amelyek szükségesek a műkö­déséhez. A közgyűlés vitájában erőteljes hangsúlyt kapott az az igény, hogy az itt élő embereket időben tájékoz­tassák az őket érintő kérdésekről, ezt az új szövetség a jövőben fontos feladatának tekinti. - A siker min­denképpen azon múlik - mondotta Németh Miklós hogy mennyre tudjuk magunk mögött az itt élő em­berek támogatását. Mindkét előde­gyesület munkájából, munkamód­szeréből átvesszük azokat az eleme­ket, amelyek kiállták az idők próbá­ját, emellett új módszerekre is szük­ségünk van. A cél egy, a feladat nagy: Tokaj-Hegyalja jobb jövője. Surján László az 1994-es választásról Eger (MTI) - A Kereszténydemok­rata Néppárt véleménye szerint, 1994 után kiegyenlített politikai mezőny lesz a parlamentben, a ntigy pártok támogatottsága visszaesik 15-20 százalékra, ugyanakkor a je­lenleg kisebb parlamenti erővel ren­delkező pártok megerősödnek, így a KDNP is 15-20 százalék közötti eredményre számít - jelentette ki Surján László. Az egri látogatás utolsó állomása volt annak az orszá­gos körútnak, amelynek során Sur­ján László az utóbbi másfél hónap­ban találkozott a párt megyei szer- vezeteinekvezetőivel és a tagsággal. Hangsúlyozta, hogy a KDNP legfőbb feladatának ajelöltek kiválasztását tartja, mert reményeik szerint a kö­vetkező parlamentben a jelenleginél sokkal nagyobb frakciójuk lesz és szeretnék ha ezt felkészült és hiteles emberek alkotnák majd. Kiemelte: a KDNP nem a jelenlegi koalíció ré­szeként, hanem önállóan indul a vá­lasztásokon. Jövőbeni lehetséges partnereikről elmondta: amennyi­ben kormányzati pozícióba kerül­nek, természetesen a velük azonos filozófiát valló pártok között keresik első számú partnereiket, de nyitot­tak lesznek minden olyan megoldás­ra, ami lehetővé teszi számukra programjuk megvalósítását. Megje­gyezte viszont: aligha tudnak olyat elképzelni, hogy „Torgyán úrékkaT koalícióra lépjenek avagy más szél­sőséges erőkkel tárgyaljanak, mert - mondta - „azt is el kell döntenie egy pártnak, hogy október 23-át, vagy november negyedikét tartja a jelentősebb napnak”. Az MDF felfelé ívelő korszakát éli Budapest (MTI) - Lezsák Sándor ügyvezető elnök megnyitó beszédé­vel kezdődött meg szombaton déle­lőtt a budapesti Körcsarnokban az MDF szervezetek elnökeinek egyna­pos zárt gyűlése. A tanácskozáson elsősorban a gazdaságra helyezték a hangsúlyt. A zárt ülésen Lezsák Sándor ügyvezető elnök beszéde alatt jelen lehettek az újságírók. Le­zsák megvalósíthatónak nevezte, hogy az MDF tavasszal igazi arcát láttassa, és azt, hogy - mint fogal­mazott - minél több ember közös él­ménye legyen az MDF győzelme a parlamenti, majd az önkormányzati választásokon. Az ügyvezető elnök kérte a sajtónak azt a részét, amely „megízlelte a sajtószabadságot”, hogy hiteles tájékoztatással segít­sen minden politikai erőnek. Szólt arról is, hogy készül az önkormány­zati választásokra; az országjáró ta­pasztalatokra utalva pedig hangsú­lyozta: az MDF túlvan a mélyponton és felívelő korszakát éli meg. Lezsák Sándor Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton nyilvánosságra ke­rült sajtónyilatkozatára reagálva - miszerint Magyarországot elsősor­ban jobboldali veszély fenyegeti -ki­jelentette: szerinte az országot első­sorban a demagógia veszélye fenye­geti. Egy újságírói kérdésre vála­szolva kijelentette: az MDF válasz­tási győzelemre készül, mert úgy íté­li meg, hogy minden esély megvan egy hasonlójellegű koalíció további négyéves ténykedésére. Hozzátette: a rendszerváltoztató folyamat utol­só szakaszát pártja a választások után akarja megvalósítani. Helyreállítható magyar mezőgazdaság Balatonfüred (MTI) - Két év alatt helyreállítható a magyar mezőgaz­daság, ehhez viszont 100 milliárd fo­rintra volna szükség - hangoztatta Torgyán József a Független Kisgaz­da-, Földmunkás- és Polgári Párt el­nöke szombaton Balatonfiireden tartott FKgP nagygyűlésen. A csak­nem négyszáz résztvevő előtt bírál­ta a mai agrárvezetést, elsősorban a földművelésügyi minisztert. Ellen­tétben más országokkal - hangoz­tatta - nálunk semmiféle rendelke­zés nem védi a mezőgazdaságot. Azt a gondolatot pedig hogy a földet kül­földieknek is eladhatnák, egyszerű­en árulásnak minősítette. Részlete­sen kitért a privatizációra is, úgy vé­lekedett: a dohány- és növényolaji­par elkótyavetyélése után most a legnagyobb veszély a konzervgyára­kat fenyegeti, amelyeket jóval tény­leges áruk alatt kínálnak eladásra. Példaként a dunakeszi és a paksi konzervgyárat említette, amelyeket - mondta - először több mint egymil- liárdra értékeltek, most pedig 100 millió forint körüli áron kínálnak. Torgyán József pártja győzelme ese­tén vidékcentrikus kormányt ígér, visszaállítaná a miniszterelnök-he­lyettesi funkciót is, mégpedig az ipar és a mezőgazdaság összehangolt fej­lesztésének érdekében. A jelenlegi­nél ésszerűbben kezelné a munka- nélküliséget. Azokat akik elvesztették munkahe­lyüket, valamilyen társadalmilag hasznos tevékenységben foglalkoz­tatná; ezek között említette a lakás­építést, valamint a kistelepülések infrastruktúrájának bővítését. Bizony nem lettünk sokkal okosabbak Kósáné kontra Kiss Gyula a szikszói tévé-vitán Szikszó (ÉM) - Kósáné Kovács Magdolna, az MSZP országgyűlési képviselője és Kiss Gyula munkaü­gyi miniszter érkezett szombat este Szikszóra. No meg a televízió Sors­kérdések című vitaműsorának stáb­ja, Franka Tibor műsorvezető irá­nyításával: A vendégek egy kicsit fa- gyoskodtak, majd előkerült a polgár- mester... Miközben a jéghideg művelődési ház nagytermében gyülekeztek az em­berek a megye minden részéből, a több kamionnyi cuccot hozó tévések felszerelték a jótékony meleget adó jupiter lámpákat. Ha nehezen is, de megkezdődött a vita, a felvétel. (Kis közjáték: az egyik lámpára takart papír füstölni kezdett, szerencsére, idejében észrevették.) Franka Tibor először a munkanél­küliségről rántotta le a leplet. Kér­dése után éppen Kósáné szájából hallhattuk, hogy a szocializmus ide­jén legalább százezren voltak a ka­pun belüli munkanélküliek. Most 650 ezren vannak - tudtuk meg a minisztertől, de örvendetes, hogy számuk február óta csökken. Itt egy kis vita támadt a két ellenkező párt­állású, nézetű partner között. Kósá­né vitatta, kit is tartanak nyilván ál­lásnélkülinek, Kiss Qyula kijelen­tette: a képviselőnő minden monda­ta alapvető tévedéseket tartalmaz (ez a szóhasználata egyébként gyak­ran visszatérőnek bizonyult). Franka is megkapta a magáét, hol­ott csak a vitát szerette volna meder­ben tartam.,.Franek úrnak szólítom mint Torgyán, ha beleszól, bár tegye nyugodtan!” - intette le Kósáné, ezért Franka jobbnak látta csend­ben maradni. Majd jöttek a kérdések. Általánosak és személyes jellegűek, olykor „gyer­mekdedek” (Kuss Gyula minősítése) és indulatosak. Az encsi mezőgazda- sági szövetkezet elnöke, a köztiszte­letnek örvendő Pataki László a me­zőgazdaság végromlását kérte szá­mon Kiss Gyulán, aki válaszában következetesen „tsz-elnök úr”-nak szólította, erősen bántó éllel a szak­embert. Kósáné ezt vissza is utasí­totta. A púderjét is, amivel az adás felvé­tele előtt a sminkeseket segítette ki. „Nem adok többet az orrára belőle!” - fenyegette tréfásan Kiss Gyulát. Aki a fentiekből azt gondolja, hogy kabaré felvételen voltunk, az téved. Mert ha sokat nem tudtunk is meg a munkanélküliségről, annyit igen, hogy tartósan együtt kell élnünk ve­le - társadalmi szinten, mert az egyén nem lehet 60 éven át munka- nélküli. A megjegyzésekből, felcsattanó tap­sokból azt sem volt nehéz lemérni, hogy az egész összejövetel már a vá­lasztások jegyében zajlott. Következtetni lehet ezért arra is, hogy hosszú, csúnya kampány előtt állunk. A két és negyed órán át tartó vitából 55 perces műsort vágnak össze a ké­szítői, akiket nem szabad ezért iri­gyelni. A Létkérdések című műsort ma, 22 órakor láthatjuk a TV I-en. A szik­szóiak csodálkozni fognak, hogy egész tűrhető és pattogós lett az egész... Az SZDSZ választási háromszöge Nagykanizsa (MTI) - A liberálisok, konzerva­tívok és a szocialisták alkotta „választási há­romszög” számunkra nem mereven lezárt, sőt törekvésünk, hogy kapukat nyissunk és igyek­szünk olyan hangvétellel politizálni, hogy ne rontsuk saját koalíciós lehetőségeinket - hang­súlyozta szombati, Nagykanizsán tartott sajtó- tájékoztatóján Pető Iván, az SZDSZ elnöke. Hozzátette: „A kampányban sajnos máris jelen van az a nem kívánatos gyűlölködő és kirekesz­tő hangvétel, amely nem várt módon éppen Le­zsák Sándor pénteki nyilatkozatára is jellemző volt.” Mint mondta az SZDSZ még „nincs kampány­ban”, de például a leendő gazdasági program dolgában számos kapcsolódási pont fedezhető fel a szabaddemokrata, s a Békesi-féle elgondo­lások, a Fidesz és még Szabó Iván nézetei kö­zött is. Fodor Gábor jövendő közéleti szereplé­sével kapcsolatban a pártelnök megerősítette: ha ó is úgy gondolja, akkor nincs akadálya, hogy akár SZDSZ-támogatással induljon a választá­sokon. A sajtótájékoztatót követően Pető Iván vállalkozókkal találkozott, majd este a liberális bálon vett részt, amelynek vendégei között ott voltak a parlamenti pártok helyi vezetői is. Munkások érdekképviselete Budapest (MTI) - A bérből és fizetésből élők, a munkavállalók, a munkások viselik az átala­kulás legsúlyosabb terheit, és mégis ezeknek az embereknek a türelme, szélsóségellenessége, toleranciája tartja talpon az országot - mondta Horn Gyula, az MSZP elnöke a Munkástagozat szombati országos értekezletén. Kifejtette: a munkások, a munkavállalók érdekképviselete nélkül nincs modernizáció; szükség van arra, hogy ajövendó kormánykoalíció tagjai megtud­janak egyezni a szakszervezetekkel. A párt új gazdasági programjával kapcsolatosan el­mondta: a kemény viták alapján kidolgozott válságkezelői program lényege a gazdasági romlás megállítása. Földes György, a Politikai Intézet igazgatója arról beszélt, hogy a munkás­ság gazdasági helyzete, életszínvonala, munka­erőértékesítési lehetőségei korábban jobbak voltak, mint most. Igaz, ez nem az előző rend­szer dicsérete, hiszen olyan árat fizetett érte, ami a rendszer válságát, eladósodását okozta. A 80-as évek gazdasági válsága, a reáljövedel­mek csökkenése, az önérvényesítés lehetőségé­nek hiánya eredményezte, hogy 90-ben a mun­kásság támogatta a rendszerváltást. Fiiló Pál a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban az ér­dekegyeztetés fontosságára hívta fel a figyel­met. Tarthatatlan, hogy a privatizáció után megszüntetett munkahelyek miatt semmi szankció nem következik, s hogy a privatizáció termelési struktúrák felszámolását, piacok megvásárlását eredményezi. A munkanélküli­ség kezelésére a Szocialista Párt javasolja az oktatási időszak megnyújtását, a nők nyugdíj- korhatárának visszaállítását, egy olyan rugal­mas rendszer kialakítását, ahol a nyugdíjas kor közelében a munkanélkülivé vált munkaválla­ló maga kérhetné nyugdíjaztatását. Káli zsidó temető Kál (MTI) - Magyarországnak ma olyan társa­dalmi és politikai rendszere van, amely szem­befordul minden előítélettel és gyűlölettel - hangoztatta Szabad György azon a megemléke­zésen, amelyet Kálban, a község zsidó temető­jének befejeződött helyreállítása alkalmából tartottak vasárnap. David Krausz, Izrael ma­gyarországi nagykövete hangsúlyozta: 1994- ben emlékezünk a holocaust 50. évfordulójára. Esélyegyenlőségért Veszprém (MTI) - Készül a rehabilitációs tör­vénytervezet, amely célja, hogy' esélyegyenlősé­get biztosítson a fogyatékosságokkal élők szá­mára —jelentette be Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár szombaton Veszprémben az MDF szakmai fórumán. Az utóbbi évtizedekben - mondotta - a nemtörődömség jellemezte ezt a területet, kevés gondot fordítottak arra, hogy' felkészítsék a fogyatékosokat az önálló életre. A Magyar Demokrata Fórum Fogyatékosságügyi Kollégiumának rendezésében egyébként csak­nem háromszáz gyógypedagógus, orvos, kon­duktor vett részt a mostani, immár negyedik or­szágos tanácskozáson. Horváth Balázs or­szággyűlési képviselő, a fórum fővédnöke az eszmecserén azt hangsúlyozta, hogy csupán törvénnyel nem lehet megoldani a társadalmi gondokat, nagy szükség van a különböző civil­szerveződések segítségére, támogatására is. Az előadások elsősorban a testi és értelmi fogyaté­kos kisgyermekek nevelésének módszereivel és intézményes lehetőségeivel foglalkoztak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom