Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-12 / 238. szám
4 Ms Itt-Hon 1993. Október 12., Kedd Vilcsike nyugdíjban Harsány (ÉM) - Nyugdíjas-búcsúztatót tartottunk a harsányi általános iskolában 1993. szeptember 30-án. Kedves kolléganőnk, Körmendy Lászlóné - vagy ahogy becézzük: Vilcsike - kényszerült rokkantnyugdíjba megromlott egészségi állapota miatt. Zártkörű, bensőséges összejövetelünkön a kollektíva és néhány kedves diák köszöntötte Vilcsikét. Ünnepi műsorunkban és a hozzá szóló kedves szavakban fejeztük ki, mennyire érezzük hiányát minden téren. Körmendy Lászlóné főijével együtt munkája elismeréseként 1991-ben iskolánk vezetése és a szülői munkaközösség felterjesztése alapján elnyerte A tehetségekért díjat. A Körmendy házaspár közel három évtizeden át dolgozott községünkben. Vilcsike áldozatkész nevelő-oktató munkáját a helyi önkormányzat dísz- gyűrűvel és pénzjutalommal ismerte el. Ezzel együtt ünnepségünk keretében adhattuk át a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pedagógus szolgálati emlékérmét neki. Ezúton is kívánunk sok örömet és jó egészséget nyugdíjba vonult kolléganőnknek. A harsányi iskola dolgozói nevében: Kátai Gábor igazgató Kulturális kínálat A miskolci művelődési intézmények 1993. október 12 és 19-e közötti ajánlatából: Miskolci Nemzeti Színház, Csarnok: péntek, szombat 19 órától: A paravánok Kamaraszínház a Rónaiban: szombat 15 órától: Hamupipőke vasárnap 11 órától: Hamupipőke Játékszín: szerda, csütörtök 19 óra 30-tól: Godot-ra várva Csodamalom Bábszínház: szombat 16 órától: A várázsköpeny vasárnap 10 órától: A varázsköpeny Ady Endre Művelődési Ház: péntek 16 órától: Amiga számítógépes klub péntek 18 órától: Astreia sci-fi klub péntek, szombat 20 órától: Diósgyőri Ifjúsági Klub szombat 10 órától: civil fesztivál a Társadalmi Egyesülések Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Szövetségének szervezésében hétfő 17 órától: a kertészeti szakkör évadnyitó előadása Belvárosi Kulturális Menedzseriroda: kedd 19 órától: Mátyus Gabriella orgonaestje a Bartók teremben, Miskolcon, a Bartók tér 1-ben szombat 10 órától: bélyegklub Ifjúsági és Szabadidő Ház: péntek 19 órától: Wei Wu Wei koncert szombat 19 órától: Techno house party - a technozene kedvelőinek __________________________________ K orona a miskolci férfinapon Miskolc (ÉM) - Az emberből nem olyan egyszerűen lesz a teremtés koronája, hogy férfinak születik. A teremtés koronáját ugyanis választják. Miskolcon legalábbis. Hiszen a borsodi megyeszékhelyen immár hagyománya van a férfinapnak, amelyre minden évben azzal teszik fel a koronát, hogy megválasztják a teremtés koronáját, így lesz ez a kilencedik miskolci férfinapon is, amelyet október 16-án, azaz most szombaton délután 6-tól rendeznek Bemutató Fotó: amatőr meg a Bartók Béla Művelődési Házban, a Garmond-X Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság szervezésében. A háziasszony ezúttal is Furdi Zsóka lesz. A zenéről az UNI együttes gondoskodik. A műsorban lesz divatrevü és sztriptíz, fehérnemű bemutató, tánc, étel, ital, tombola. A férfinap védnöke egy hölgy: Halász Rózsa, a város alpolgármestere. Jövőre, a tizedik miskolci férfinapra - a hírek szerint - a Sportcsarnokot bérelik ki. Képi analfabéták vagyunk? Atkári Csaba Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetemen néhány ember azt vette a fejébe, hogy valami újat hoz létre. Meg kell felelnünk a harmadik évezred kihívásainak - így tartják. Alapítottak egy tanszéket, amely 1993. szeptemberétől egyszakos kulturális antropológus képzést indított. Elsőként az országban. Az antropológia tudománya kezdetben csak a biológiai embertan kérdéseivel foglalkozott. Mára ez gyökeresen megváltozott. Az ember viszonyulását vizsgálja szűkebb és tágabb világához. Amint azt az „alapító atyától”, dr. Kunt Ernő tanszékvezetőtől megtudtuk, a hallgatók valamennyi társadalomtudomány érintésével komplex ismereteket kapnak a kultúráról. A kulturális antropológiai ismeretszerzés összetett megismerési mód, mely a pszichológia, a pszichiátria, a filozófia, a történelem, a szociológia, a néprajz és az etnológia tapasztalatait próbálja egységbe rendezni. E tudományok módszerei belső válságon mentek át. Ennek során megkérdőjelezték saját felfogásukat arról, hogy mi is tudományuk tárgya és feladata. Á történészek például uralkodóházakat, hatalmi viszonyokat vizsgálnak anélkül, hogy tudnák, milyen volt egy városi ember élete a késő középkorban. Az antropológiának közös nyelvet és közös gondolkodásmódot kell kialakítania a társadalomtudományokkal, hiszen ezek hagyományos határai felbomlóban vannak. El kell szakadni attól a tudománytörténeti babonától, hogy csak az a hiteles adat, ami többször megismétlődik. Egyes emberek egyedileg megélt életútja ugyanúgy fontos adatsorokat közvetíthet, mint a társadalmi nagycsoportok átlagolt adatai. A tanszék nevében a vizuális antropológia is szerepel. A szakot ugyanis az teszi igazán unikummá, hogy a hallgatók vizuális antropológiai képzésben is részesülnek. Kunt Ernő szerint ez azért elengedhetetlen, mert a tudományosságban a verba- lizmus uralkodott el, míg a képeknek csak kiszolgáló, illusztráló szerep jut. A mindennapi életben viszont a kép, a képpel való bánás, a plakát, a fotó, a video stb. hihetetlenül előretört, s az ember képi analfabétaként áll az óriási mennyiségű vizuális információ előtt. A hallgatók a képek szöveges és képekkel történő magyarázatával, valamint mindenféle jel, jelkép, a látóterünkbe eső vizuális élmény elemzésével foglalkoznak. Az elméleti, az ismeretgazdagító képzésnek konkrét gyakorlati oktatással kell kiegészülnie. Ez utóbbi a vizuális antropológiánál először manuális alkotást (rajz, grafika), majd fotózást, videózást jelent. A gyakorlat a tanterem után a terepen folytatódik. - Az antropológusnak minden terep - mondja a tanszékvezető. „Vizsgálati laboratórium” egy állomás, a plakátháború, a falfirkák, egy börtön vagy akár egy bérház élete, és természetesen maga az egyetem is. A gazdasági helyzet azt sugallja, hogy minél komplexebb képzettségű szakemberekre lesz szükség. A munkaközvetítőben viszont valószínűleg tanácstalanul bámulnak majd, ha betér egy kulturális és vizuális antropológus. Kunt Ernő bizakodó. „Ez a képzés valóban nem egy célzott foglalkozás betöltésére készít fel. A hallgatók azonban olyan alaptudást, szemléletet és érzékenységet szereznek, amivel alkalmazkodni tudnak a foglalkoztatási elvárásokhoz. Ha a négy éves képzés után a tanári szakot is felveszik, akkor középiskolai szaktanárok lehetnek. Amennyiben sikerül a tanszéket kellőképpen felszerelnünk, akkor társadalomkutatókat is képzünk, akik közgyűjteményeknél helyezkedhetnek el. Manapság az adatokat egyre inkább vizuálisan próbálják rögzíteni, feldolgozni, például a rendőrségi fantomképek készítésénél is. Ahol a vizuális kultúrában és technikában jártas emberekre van szükség, ott sikerrel pályázhatnak a nálunk végzők. Dolgozhatnak kritikusként, vagy a vizuális médián belül szerkesztőként”- mondja. A jelenlegi hallgatókat még nem aggasztják ezek a gondok. Jól érzik magukat az új szakon, bár még csak „ízlelgetik” a tantárgyakat. Érdekesnek, izgalmasnak tartják a programot. Egyedül azon csodálkoznak, hogy nem a bölcsészkar épületében, hanem az egyik kollégium földszintjén helyezték el a tanszéket. Néhányan ezt a „különállást” is a szak egyediségével magyarázzál?:. Bódi László, a tanszék egyik oktatója úgy véli, nem csalódtak a felvett diákokban. Igaz, még nem nyilatkoztak meg a hallgatók, hiszen alig egy hónapja folyik az oktatás. A 41 fős évfolyam többsége lány. Ez szerinte nem baj, de talán jót tenne, ha több férfi lenne a szakmában. Pragmatikus okokból - teszi hozzá. A terepmunka gyakran fizikai terhelést jelent, cipelni kell a kamerát, rideg körülmények között kell dolgozni. Ezenkívül a kutatás során némely szituációban kifejezetten férfira van szükség. Valami új kezdődik tehát a Miskolci Egyetemen. A miskolci kísérlet - ahogyan Kunt Ernő nevezi. Komplex kultúrakutatás. Ez lehet a válasz a kihívásra. 1993. Október 12., Kedd Itt-Hon Ms 5 Farkasok viadala a Vigadóban A Vigadó, a századelőn Fotó: archív Iglói Gyula Miskolc (ÉM) - A szomorú je- lenű népkerti Vigadó múltjának fényes eseményeire, az asztalitenisz-versenyekre már csak nosztalgiával tekinthetünk vissza. A Vigadó 1948-ban, alig néhány évvel a háború befejezése után, több rangos asztalitenisz versenynek adott otthont. A Népkert területe, akár 1888 szeptemberében, vásár színhelye is volt. A múlt századi bor- kiállítást és vásárt a kereskedelmi és iparkamara rendezte meg, a „Lövölde épületben”, ahol „Miskolcz közeli és távoli vidékének borterményei voltak közszemlére kitéve”. A negyvenöt évvel ezelőttit a szakszervezetek szervezték, s az ipari vásár és kiállítás mellett ezrekre menő tömeg nézte végig a sport- és kulturális eseményeket. Ünnepi díszbe öltözött a Népkert és a sporttelep. A rögtönzött színpadokon népi tánccsoportok, énekkarok, kul- túrcsoportok szórakoztatták a hallgatóságot. Az asztalitenisz sport népszerűsítése céljából az Észak-Ma- gyarország című lap - vidéken először - alapított vándordíját. A népkerti Vigadóban 1948. augusztus 7-én, szombaton kezdődtek meg a lap vándordíjáért kiírt pingpongversenyek. A korabeli híradás szerint a vándordíj elnyerésére „Cegléd, Baja, Budapest, Makó, Pécs, Putnok, Eger, Szirma, Szerencs, Sátoraljaújhely, Diósgyőr, Kurityán, Ormospuszta közel 150 asztaliteniszezője” kezdte meg a versenyt. A döntőkre másnap került sor. Érdekessége volt a versenynek, hogy Farkas Gizi indult a férfi egyes és férfi párosban is. Győztesek a Farkastestvérek voltak: Farkas Gizi és Farkas József. Pár hónap múlva, 1948. november 27-én és 28-án, ugyancsak a Vigadó falai között rendezték meg Miskolc város asztalitenisz-bajnokságát. Eredmények: Női egyéni: 1. Farkas Gizi, a Budapesti Elektromos versenyzője, 3. Farkas Anna, a Miskolci Postás S.E. színeiben. A hölgy kezdő csoportban Farkas Teréz, a MPSE versenyzője végzett az első helyen. Az ifjúsági egyéni verseny győztese Farkas Zoltán (MPSE) volt. Az I. osztályú férfi egyes 3. helyezését Fai-kas László, a II. osztályú férfi egyes 2. helyezését Farkas Zoltán érte el, mindketten a Miskolci Postás S.E. színeiben. az I. osztályú férfi páros első helyén Farkas József, a harmadik helyén pedig Farkas Zoltán alkotta a kettős egyik tagját. A csapatversenyt az MPSE nyerte, Farkas József és Farkas Ibolya eredményeivel. A vegyes párosban Farkas Gizi mellett Éarkas József lépett az asztalhoz és végzett az első helyen. A harmadik helyen ismét két Faikas végzett: Ibolya és László. Két nap alatt hét Farkas testvér ért el sportsikert a Vigadóban tartott pingpongversenyeken. A Vigadó az 1945 évi július 24-én, törvényhatósági szakbizottságok által hozott határozat szerint a Miskolci Munkás Testedző Egyesület használatában volt: díjmentesen. A határozat kikötötte, hogy a MMTE a Vigadót „más sportegyesület és ezután alakuló sportegyesületek részére előzetes kérelem alapján köteles rendelkezésre bocsátani bizonyos napokra”.^ 1948. augusztus 16-án a MÉMOSZ sportegyesülete beolvadt a MMTE-be. Az építők már régóta hiányoznak a Vigadóból: sportolóik és munkásaik egyaránt. Mert amit nem romboltak szét az 1944. június 2-ai légitámadás bombái, azt megtette az Utóbbi évek pusztító nemtörődömsége. Vajon Görgey László és Siess Viktor, majd az átépítést tervező Hajós Alfréd után ki lesz az az építész, aki ismét életre kelti terveivel a Vigadót? Életre lehelnének egy mozgalmat Miskolc (ÉM) - A tanácsrendszerrel együtt elhaltak azok a mozgalmak is, amelyek a szükségből igyekeztek erényt kovácsolni. A város sohasem dúskálhatott úgy a javakban, hogy elég pénzt költhetett volna a miskolci zöldterületekre, az itteni parkok gondozására, ápolására. A város korábbi vezetői építettek a helybéliek öntevékenységére. Kitalálták például az „Egy család - egy fa” akciót, amelyiknek lényege az volt, hogy felajánlottak a kisgyermekes családoknak: ültessenek el egy fát az újszülöttük tiszteletére. így került a földbe több tucat fa gyökere például a Hejő-liget- ben. Egy másik mozgalom a „Tiszta, virágos Miskolcért” elnevezést viselte. A városházán - információink szerint - a Kulturált városi környezetért nevű mozgalom - nevében a célja - újraélesztését, vagy valami ehhez hasonló kezdeményezés elindítását tervezik. Ennek segítségével - remélik—tisztábbak lehetnének a közterületek, virágok kerülhetnének még a panelházak erkélyeire, ablakaiba is. Erre akkor látnak esélyt, ha az ehhez szükséges pénzt a közgyűlés biztosítja. A városnak kevesebbe kerülne egy ilyen mozgalom életben tartása, mintha saját erőből megfelelően akarna gondoskodni a zöldterületekről. Ma mindenesetre azt állítják a szakértők, hogy az országos átlag alatt van az az összeg, amit a zöldterületekre költenek a borsodi megyeszékhelyen. Egy lakossági fórumon még az is elhangzott, hogy ez az összeg a város területén négyzetméterenként 13-15 forint, míg a tapolcai zöldterületekre négyzetméterenként 50 forintot költ az ön- kormányzat. Szőlőskert az Avason Folyatjuk a Miskolcon megváltozott nevű utcák listájának közlését. Ezúttal azokról a módosításokról számolunk be, amelyekről idén döntött a megyeszékhely önkormányzata. Az Avas második építési ütemében a Szentgyörgy utcától nyugatra Sályi István utca - Sályi István utca Kulich Gyula utca - Mandulás sétány Elek Tamás utca - Szilvás utca Oszip István utca - Szőlőskert sétány Bokányi Dezső utca - Felsőruzsin körút Az Avas harmadik építési ütemében Hajós István utca - Hajós Alfréd ^t- ca Új utcák elnevezése: Hejőcsabán a Sütő János utcából kiágazó köz - Szamóca-köz A Közdombon nevet kapott új utcák- Napfény utca- Szivárvány utca- Százszorszép utca- Napsugár utca- Szegfű utca- Muskátli utca Perecesen a Bollóalja utcából nyíló névtelen utca - Lugas utca Komlóstetőn a Nádastó utca egy része- Sás utca Diósgyőrben az Árnyas utcából nyíló új utca - Rózsa utca Megváltozott nevű telepek: Hámán Kató telep - Hodobay Sándor telep Észak-Kilián lakótelep - Előhegyi lakótelep Dél-Kilián lakótelep - Kenderföldi lakótelep Úttörő-park - Hejő park Emlékhelyet avatott az iskola Miskolc (ÉM) - Október 6-án felavatták a város tudomásunk szerint első olyan emlékhelyét, amelyet az aradi vértanúk tiszteletére emelt a Herman Ottó - korábban 42-es Számú - Általános Iskola Miskolcon. A kopjafát, amelybe belevésték a tizenhárom vértanú nevét Jakab György faragta. Szörényi, Mandorla Miskolc (ÉM) - Szörényi Leventét látja vendégül Miskolcon a Mandorla Közművelődési Egyesület. Október 21- én, csütörtökön délután 5-kor kezdődik az egykori ülés együttes volt frontemberével szervezett találkozó a Vasas Művelődési Központban.
