Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-13 / 239. szám

al "ÍT.J fess Megújuló kapcsolat Közismert a mondás: magyar-lengyel két jóbarát. A hasonló múlt mellett a hasonló adottságok is hozzásegítettek megyénk és Katowice megye kapcsolatához. (5. oldal) A tenyésztőknek jár a pénz A kereskedők és a tenyésztők anyagi visz- szaéléseit megakadályozandó új felté­telekhez köti a juh terméktanács az állami támogatás odaítélését. (7. oldal) Atlantai kárpótlás Az egyesült államokbeli Newman adott ott-1 hont a kilencedik alkalommal kiírt senior súlyemelő bajnokságnak, amelyen részt vett Debreczeni Sándor is. (15. oldal)------------------ ——:---------------------------I fii Miniszteri indoklás a villanyárról Budapest (MTI) - Mindeddig a nagy fogyasztók - amelyek kilowatt­óránként egységesen 6,30 forintért kapták az elektromos energiát - fi­zették meg a lakosság pazarlását, ám ez sem fedezte a kiadásokat, hi­szen a villamosművek egy részénél az előállítás költsége elérte a kilo­wattóránként 10 forintot - kommen­tálta Latorcai János ipari és keres­kedelmi miniszter az elektromos energiaárak novemberi emelésének okát az MTI munkatársának kéré­sére. Elmondta: az áramfogyasztás az elmúlt években közel sem csök­kent olyan mértékben, mint az ipa­ri termelés. Ennek elsősorban az az oka, hogy a háztartásokban gazda­ságtalan, korszerűtlen, rossz haté­konyságú gépeket használnak, ezek jó része egyébként illegális csatorná­kon került az országba. Másfelől, mint számos példa bizonyítja, aránytalanul magasak az elektro­mos energia előállítási költségei. Az eredetileg javasoltnál kisebb mérté­kű áremelés célja kettős: vissza­szorítani a felesleges és indokolatlan áramfogyasztást, emellett gazdál­kodási tartalékai kiaknázására ser­kenteni a villamos műveket. Latorcai János elmondta azt is, hogy a villamos művek és a tárca szakér­tői korábban havi 200 kilowattórá­ban szándékoztak megállapítani a nappali, és 800 kilowattórában az éj- ^ szakai áramfogyasztás kedvezmé­nyes tarifahatárát. A végső döntés értelmében azért csak 300 kilowat­tóra fogyasztáson felül kell fizetni a 7,50 forintot nappal és a 3,50 forin­tot éjszaka, mert ez az elektromos műveket is az eredményesség javí­tására ösztönözheti. Üzletemberek Szabó Tamásnál Budapest (MTI) - Erőteljes priva­tizáció nélkül Magyarország gazda­sága sokkal nehezebben viselte vol­na el az örökölt problémák, illetve a keleti összeomlás terheit - mondta Szabó Tamás, privatizációért felelős tárca nélküli miniszter azon a keddi megbeszélésen, amelyet USA-beli szakemberekkel, potenciális befek­tetőkkel folytatott. A találkozót a Salomon Brothers tanácsadó cég szervezte. Ez a tanácsadó cég segített hazánk­ban a Malév, a Matáv, illetve a Kner Nyomda privatizációjában. A láto­gatók között olyan vezető USA-beli szakemberek találhatók, akik több ismert amerikai biztosító társasá­got, nyugdíjalapot vezetnek, és mintegy 600 milliárd dollárnyi tőkét felügyelnek. m ,, A megbeszélésen Szabó Tamás tár­ca nélküli miniszter a magyarorszá­gi privatizációs környezetről, illetve a befektetési lehetőségekről tájékoz­tatta az üzletembereket. Segédanyag a2 iskolaszékeknek Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítsé­get kíván nyújtani az oktatási intéz­ményeknek ahhoz, hogy az új közok­tatási törvény előírásainak megfele­lően - fél éven belül - mindenütt megalakulhassanak az iskolaszé­kek. A tárca sajtóirodájának keddi tájékoztatása szerint a minisztéri­um legkésőbb november 1-jéig vala­mennyi iskolához és önkormányzat­hoz eljuttatja a módszertani segéda­nyagot. Az EK is segíti a régió felzárkózását Kelet-magyarországi területfejlesztési konferencia Agglelek (MTI) - Az Európai Közösség a PHAR>--program keretében 5 millió ECU-t hagyott jóvá a Magyarországon létrehozandó úgynevezett Területfej­lesztési Ügynökségek felállítására. A Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabofcs- Szatmár-Bereg megyében működő szervezeteknek az lesz a feladata, hogy információs rendszerek kiépíté­sével és szakemberképzéssel segítsék a régiók felzárkózását - jelentette be Gyurkó János környezetvédelmi és te­rületfejlesztési miniszter azon a konfe­rencián, amely „A területi felzárkózás esélyei és feladatai" címmel kezdődött kedden Aggtelekor. A kétnapos tanácskozásnak, ame­lyen kilenc kelet-magyarországi me­gye önkormányzati vezetői és köz- társasági megbízottai vesznek részt, az a célja, hogy a helyi politikusok és a kormány tagjai közösen tekintsék át a térség felzárkóztatásának lehe­tőségeit. Gyurkó János beszédében hangsú­lyozta, hogy az utóbbi évtizedek gaz­daságpolitikája egyrészt elszívta az erőforrásokat a régióból, másrészt egy elhibázott iparpolitikát erőlte­tett a térségben. A kialakult helyzet szükségessé tette, hogy a kormány­zat enyhítse a felhalmozódott terhe­ket, így a kihelyezett kormányülé­sek nyomán egyedi kormányprogra­mok készültek. A miniszter hangsúlyozta: a terület- fejlesztési munkában fontos szere­pet játszanak az önkormányzatok, amelyek a nemzeti össztermék 20 százalékos csökkenése mellett is di­namikusan tudtak tevékenykedni Gyulai Gábor köztársasági megbízott és Gyurkó János miniszter a konferencia szünetében Fotó: Fojtón László az elmúlt három évben. Ezért el le­het mondani, hogy az önkormányza­tok működése a rendszerváltás egyik sikerágazata. A tanácskozáson Józsa Fábián, a Belügyminisztérium államtitkára szintén arról szólt, hogy nincs esély az eredményes területfejlesztési po­litikára a különböző közigazgatási szintek együttműködése nélkül. Rá­mutatott, hogy az önkormányzatok­nak egyre fokozódik a befektetési kedve, és tavaly a bruttó hazai ter­mék 17,5 százalékát is az önkor­mányzatok állították elő, amihez hasonló csak a skandináv országok­ban tapasztalható. A kormány tá­mogatja ezt a folyamatot, amit az a tény is jelez, hogy az idei évi 28 mil- liárddaJ szemben jövőre 32 milliárd forint cél és címzett támogatásban részesülnek az önkormányzatok. Az államtitkár kijelentette: vélemé­nye szerint, az intézményfenntartás és közigazgatás, valamint területpo­litika vonatkozásában sokkal hang­súlyosabbá kellene tenni a megyei önkormányzatok hatáskörét. A konferencia résztvevői egyetértet­tek abban, hogy az országrész felzár­kózásának legfontosabb feltétele az infrastruktúra fejlesztése, ha a kor­mány erre juttat több pénzt, a jövő gazdaságát építi. Képviselők a NATO állásfoglalásáról Budapest (MTI) - Igaz ugyan, hogy a közép-európai országoknak szük­ségük van a NATO-ra, de hasonló­képpen fontos, hogy az Észak-atlan­ti Szövetségnek is szüksége van Kö- zép-Európára. Ennek a felismerés­nek a szellemében várhatóan törté­nelmi jelentőségű döntést hoz a ja­nuári NATO-csúcs a szervezet kibő­vítésének lehetőségéről, de ha a stratégiai döntés elmaradna, való­színűleg akkor sem lehetne már so­káig késlekedni. Erről Csóti György (MDF), az Országgyűlés Külügyi Bi­zottságának alelnöke beszélt egy keddi sajtótájékoztatón, az Észak­atlanti Közgyűlés minap véget ért üléséről beszámolva. A tanácskozáson a magyar delegáció tagjaként részt vett honatya nagyra értékelte, hogy a „NATO-parla- ment” magyar javaslatra határozat­ban szorgalmazta a NATO bővítésé­nek lehetőségét. A zárónyilatkozat­ba is bekerült határozat arra ösztö­kéli a januári NATO-csúcsot, hogy vázolja fel egy kibővített szövetség képét, és ezzel összhangban fogal­mazza meg a felvétel feltételeit az erre alkalmas európai államok szá­mára. Különösen értékes, hogy a határozat egyik pontja a „belátható időn belül” megvalósuló tagfelvételhez szüksé­ges eljárásról beszél. A határozat­ban megjelenik a térség országai kö­zötti differenciálás eleme is, miután a dokumentum bevezető részében említést tesz „az átalakítás terén a régió több országában elért jelentős előrehaladásról”. Wachsler Tamás (Fidesz), a magyar delegáció tagja a határozat megszü­letésének körülményeiről elmondta: miután hazánk csak társult státus­sal rendelkezik az Észak-atlanti Közgyűlésben, nincs szavazati joga és az állandó bizottságok üléséin sem vehet részt. A delegáció azon­ban felfedezte azt a joghézagot, hogy semmi sem tiltja javaslat beteijesz- tését. A magyar indítványhoz sike­rült megnyerni holland és amerikai képviselők támogatását is. Felújítják az obeliszket Pártok a rendőrségi törvényről Budapest (MTI) - A rendőrségi tör­vénnyel kapcsolatos pártközi egyez­tetés első fordulóját kedden tartót- ták a Belügyminisztériumban. A megbeszélésen az MDF, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Párt, a 36-ok, a Fidesz, a KDNP, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselői fejtették ki álláspontjukat a törvénytervezetről. A tárgyaláson részt vett Boross Pé­ter belügyminiszter, Józsa Fábián politikai államtitkár és Pintér Sán­dor országos rendőrfőkapitány. A tanácskozás után Józsa Fábián a sajtónak elmondta, hogy biztatónak tartja a tárgyalássorozat első fordu­lóját, amelyen egy kérdést tekintet- , át: a belügyminiszter jogkörével kapcsolatos részeket. Ezzel kapcso­latban az ellenzéki pártok garanciá­lis, kiegészítő szabályok beiktatását javasolják. Az államtitkár úgy véle­kedett, hogy az egyeztetés során az álláspontok közeledtek egymáshoz. Az egyeztető tárgyalások jövő héten folytatódnak. KOMMENTAR Víz és csatorna Illésy Sándor A hír a kékbetegségéről is hírhedt-híres Borsod-Abaúj-Zemplén megyének igazán sokat jelent: miután 1994-ig megoldják Magyarország lakosságának ellátását egészséges ivóvízzel, a szaktárca célul tűz­te ki, hogy 2010-ig az ország települései­nek 70 százaléka csatornázott legyen. Emlékezetes vizsgálatot végzett még a hetvenes évek közepén az akkori megyei Köjál, összefüggést keresve a csecsemőbe­tegség és a vizek fokozódó nitrátszennye­zettsége között. Bebizonyosodott, hogy 1977-ben hat csecsemő halt meg kékbeteg­ségben. A vérsejtkárosító mérgezés újmó­di kórnak számított akkor, a közvéle­ményt felkészületlenül érte a döbbenetes közlés. Gyors beavatkozásnak, de csak tü­neti kezelésnek tűnt az edelényi víztasa- koló üzem beindítása, s a különösen ve­szélyeztetett települések gyermekeinek egészséges, de zacskós ivóvízzel való ellá­tása. Naponta 4-6 ezer liter vizet osztot­tak ki a rászoruló csecsemők között... Nagy költség, mérsékelt siker. Nyilvánva­ló volt, hogy zöld utat kell adni a helyi kö­zösségek vízműteremtési szándékának. Abban az időben a megye 350 településé­nek egyharmada nem rendelkezett fo­gyasztható, egészségre ártalmatlan víz­zel. Mára a helyzet persze alapvetően megváltozott, mégolyán kis településekre is elvezették, elvezetik a vizet mint Torna- szentjakab, Mogyoróska, Szin. A kor­mányzat az ország minden kétezer lakos­nál nagyobb településére szennyvíztisztí­tó berendezést tervez építeni. Összességé­ben mintegy 12 ezer kilométer hosszú csa­tornahálózatról van szó, ami várhatóan 520-550 milliárd forintba kerül. Eldön- töttnek látszik, hogy a Világbank 21 kie­melt nagyváros költségeihez járul hozzá, az Európai Fejlesztési Bank pedig máris 700 ezer dollár segélyt adott, amiből há­rom mintaprojektet lehet kidolgozni, töb­bek között Miskolc számára is. Egyébiránt az is nyilvánvaló, hogy az egészségtelen ivóvíz kártékony hatásai­nak megszűnésében, háttérbe szorulásá­ban nemcsak az játszott, játszik közre, hogy a vezetékes víz jószerivel mindenho­vá eljutott, eljut, s hogy a szennyvízelve­zetés is megoldódik. Nem elhanyagolha­tó dolog az sem, hogy a gazdaság teljesí­tőképessége fokozatosan visszaesett. A környezet-kártékony nagyüzemek majd mindenütt állnak, vagy alig termelnek. A Sajó az ország egyik legtisztább vizű fo­lyója lett, a mezőgazdaságnak nem, vagy csak alig futja pénze műtrágyára. Szóval, minden rosszban azért van vala­mijó is. Közgazdasági Nobel-díj Stockholm (MTI) - Az orvosi Nobel-d(j után a közgazdaságit is két amerikai tudós, a 67 esz­tendős Robert W. Fogéi és a 72 éves Douglass C. North kapta. A hírt kedden jelentették be a svéd fővárosban. Fogéi a chicagói (Illinois), North pedig a St. Louis-i (Missouri) egyetem professzora. A Svéd Királyi Tudományos Aka­démia indoklása szerint megújították a gazda­ságtörténeti kutatásokat azáltal, hogy gazda­ságelméleti és kvantitatív módszereket alkal­maztak a gazdasági és intézményes változások magyarázata céljából. A díj 6,7 millió korona (825 000 dollár) pénzjutalommal jár. A két idei díjazottal 21-re nőtt az amerikai köz- gazdasági Nobel-díj ások szama. Ez az egyetlen Nobel-dij egyébként, amelyet nem Nobel Alfréd alapított: 1968-ban hozta létre a Svéd Közpon- u Bank. A Nyíregyházi Közúti Ijjazgatóság szakemberei felújítják a Tokai ésRakamaz között lévő obehszket, amehr Erzsébet királynő 1857 máiusi maaya írországi látogatásának állít emléket Fotó: Kozma István _____ _____ ______A................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom