Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-21 / 246. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1993. Október 21-, Csütörtök-------------APROPÓ------------­C súsztatás Filip Gabriella A naptárban nem jelölik piros betűvel, pe­dig ünnep lesz. Legalábbis egyre másra ér­keznek a meghívók, melyek az október 22- én megrendezendő október 23-i ünnepségre invitálnak. Ha mindig a legközelebbi mun­kanapra teszik át a megemlékezéseket, ahogy Saint-Exupery rókája, mi sem fog­juk tudni, mikorra öltöztessük ünneplőbe a lelkünket. Ezt a kérdést is tisztáznunk kel­lene valamikor, ahogyan így a nemzeti ün­nepünk előtt a mályinkai hetedikeseknek is feltették a kérdést, mit értenek hazán, ha- zafiságon, hazaszereteten. A legsikeresebb dolgozatokat a magyarta­nárnőjük, Pál-Kutas Dénesné elküldte szerkesztőségünkbe:„7. osztályban így val­lani a hazához való viszonyról nagyszerű, s érdemes arra, hogy más is elolvassa”. Az írások címe Hazafiságom e hazában haza- szeretet?! (így kérdő- és felkiáltójellel). A gyöngybetűvel írt sorok valóban érdemesek arra, hogy más is elolvassa. ,jKz ember éle­tében a magyarság akkor kezdődik, mikor megszületik. Nő, növekedik, az anyanyelvét egyre jobban, szebben műveli. Csak a hazá­jáért él. A emberiség legfontosabb szava a HAZA” - írja Mihály Eszter. Korpics Tina pedig a következőket határozta el:„nekem a legfontosabb feladatom most az, hogy olyan tanulóként éljek, aki képességeinek megfe­lelően tanul, hogy a haza becsületes polgá­ra váljék belőle. Ha külföldre utazom, úgy kell viselkednem, hogy nehogy rossz képet mutassak a magyar emberekről”. „Én is szeretnék tenni valamit, amivel kimutatha­tom, hogy mennyire szeretem a hazámat - írja Pál Szabó Krisztián. - Megpróbálok olyan felnőtt lenni, hogy a hazámra ne hoz­zak szégyent soha.” Nekik talán könnyebb lesz, ők már megvá­laszoltak önmaguknak egy nagyon lénye­ges kérdést. De most jön majd a neheze. Mert mindezt meg is kellene valósítani! így élni egy életen át, a hét minden napján. Hét­köznap és az ünnepnapokon. Nekik talán már nem lesz nagy áldozat - ha éppen úgy esik - szombaton vagy vasárnap elmenni ü közös ünnepségre. Holnap sztárjai Genf (MTI) - Ismertté tenni Európa fiatal te­hetséges színészeit, tevékenységükre irányíta­ni a filmkritikusok és hozzáértők figyelmét - ez a legfontosabb célkitűzése a genfi „Holnap sztárjai” elnevezésű nemzetközi filmfesztivál­nak. A kontinens északi és keleti részének or­szágaiból kevesen vesznek részt a versenyben: Magyarország képviseletében Szabó Ildikó Gyermekgyilkosságok című filmje bejutott a döntőbe. Európa játszik Budapest (MTI) - Itt lesz a Royal Shakes­peare Company, itt a Düsseldorfer Schauspiel­hause, a bukaresti Bulandra, a párizsi Odeon, a barcelonai Lliure, a szentpétervári Malij Szín­ház, Milánóból a Piccolo Teatro, Londonból a Royal National Theatre meg a stocholmi Dra- matiska Teatem. Nem is szólva a budapesti Ka­tona József Színházról és a Kamaráról. E szín­házak ugyanis mind az 1989-ben alakult Euró­pai Színházak Uniójának tagjai, s most október 22-től november 8-ig a magyar fővárosban tart­ják második színházi fesztiváljukat. Az uniót a világhírű rendező, a milánói Piccolo Színház igazgatója, Giorgio Strehler kezdemé­nyezte. Azt pedig a magyar Zsámbéki Gábor, a Katona József Színház igazgatója javasolta, hogy rendezzék meg az unió fesztiváljait is. Ta­valy volt az első Düsseldorfban. A második fesz­tiválon két berlini társulat kivételével vala­mennyi unió-tag részt vesz. Méghozzá parádés műsorral: Shakespeare, Goldoni, Ibsen, Yukio Mishima, Lev Dogyin művekkel. Zsámbéki szerint a budapesti fesztivál kezdete lehet egy új reneszánsznak. Amikor is újból benne lehetünk a színházi világ vérkeringésé­ben. Mint a háború előtti években, mikor a kor meghatározó olasz, francia, német színházi nagyságai, együttesei rendszeres vendégek vol­tak hazánkban. Az uniónak tizenkét tagszínháza van. És sem­milyen stiláris egység nem fűzi őket össze. Csu­pán a nyitottság egymás kultúrája iránt, s a vágy a tökéletesedésre. Miközben egyikük ki­csi, a másikuk világhírű, a harmadik hat szín­paddal rendelkezik, a negyediknek még állan­dó társulata sincs. De abban mindannyian egyetértenek, hogy az európaiság az ilyen meg­nyilvánulásokban van. Autópálya Szarmácia fölött Az API adja a háromszázmillió forintot az ásatáshoz Mezőkövesd (ÉM - DK) - Két­százötvenhét kilométeren, kétszáz- tizennégy régészeti lelőhelyen dol­goznak ebben a sáros, hideg őszi idő­ben az ország régészei. A leletmen­tést a múzeumok külföldi társinté­zetei is segítik, osztrák, szlovák, uk­rán sőt kínai régészek is felajánlot­ták a részvételüket a szakemberek szerint rendkívül gazdag lelőhelyek feltárásához. A Herman Ottó Múzeum szakembe­reinek a leendő M3-as autópályából nyolcvankét kilométer jut. Tavaly ősszel és idén tavasszal is végigjár­ták a szakaszt, s a három év alatt - ennyi időt kaptak az Autópálya Igazgatóságtól (API) - hatvanegy le­lőhelyet kell megtisztítaniuk a „régészeti szennyeződésektől”. A nyomvonal Mezőkövesd, Egerlö- vő, Szentistván, Mezőnagymihály, Hejőpapi, Gelej között kanyarog, Oszlámál éri el a Tiszát. A múzeum munkatársai korábban a dél-borso­di vidék több helyén ástak már, így körülbelül tudják, mire számíthat­nak. Neolittól a késő keltáig sokféle korra, leletre lelhet a hat miskolci, és a három kassai régész (Helleb­randt Magdolna, Lovász Emese, Wolf Mária, Koós Judit, Ringer Ár­pád, Révész László, Ladislav Olexa, Josef Duhony, és Darius Gasay). Most „szondázzák” a területeket, két méter szélességben s hetven méter hosszúságban forgatják meg a föld­felszínt, így keresik a tavaszi komoly munkára igazán érdemes helyeket. Az elmúlt napokban az egerlövői úton, a 4-es, 5-ös lelőhelynél dolgoz­tak a szakemberek. Mondják, itt a szarmata lelet a legtöbb, a II.—III. századból. A vidéket egykoron Szar- máciának is hívták. A terület szinte tele van cseréppel, bár a hozzá nem értő esetleg kőnek titulálná a római császárkori edénydarabokat. Öröm­mel mesélik, találtak már egy nagy szürke foltot is, amely alatt egy ob­jektumnak kell kirajzolódnia, ez le­het ház, sírgödör vagy szemétgödör is. Majd kiderül... Viszont eddigi leg- értékesebb leletük - melyet Lovász Andrássy Gyula és a Gépipari gyen. Több javaslat érkezett, példá­ul Kempelen Farkas, Fazola Henrik, Görgey Artúr. Csak hát ezek a nevek már mind foglaltak, tucatnevet pe­dig nem akartunk. Andrássy Gyulá­ról még nem neveztek el közintéz­ményt. Hogy mi szól a személy mel­lett? Jelentős közéleti szerepet ját­szott, egy fejlődő időszak képviselő­je, politikailag sem kérdőjelezhető meg semmiféle szempontból. Kötő­dik a régióhoz, Zemplén megye főis­pánja, országgyűlési követe volt. S kötődik az iskolához, hiszen jelentős az iparpolitikai tevékenysége, meg­határozója volt a reformkori iparfej­lesztésnek. Szeptembertől osztályfőnöki órákon ismerkednek a tanulók Andrássy Gyula életrajzával, tevékenységé­vel. A jövőben pedig tanulmányi és sportversenyeket rendeznek majd az Andrássy-napok keretében, róla elnevezett iskolai plakettet, díjat alapítanak, és már készül a szob­ra is... A névadó ünnepséget, október 22- én, délben tartják, az ünnepi beszé­det Kiss Gyula munkaügyi minisz­ter mondja. Miskolc (ÉM - DK) - Az Andrássy Gyula nevét veszi fel a volt Miskolci Gépipari Műszaki Középiskola. (Vagy a volt Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskola, vagy Zalka Máté Általános Gépipa­ri Technikum, vagy a 13. Sz. Általá­nos Gépészeti Technikum, vagy ép­pen a Magyar Királyi Állami Fémi­pari Szakiskola. Néhányat persze kihagytam, mert nem maradna hely a tulajdonképpeni főszereplőnek, Andrássy Gyulának...)- Nyolcvanegy éves az intézmény, s eddig körülbelül tíz neve volt - mondja Kovács János, az iskola igazgatóhelyettese. - Többnyire jel­legtelen típusnevek, személynév csak kétszer. Zalka Mátét az ’50-es években kiosztották az iskolára, Andrássy Gyulát viszont már mi vá-. lasztottuk. ’90-ben vetődött fel, hogy Zalka után új nevet válasszunk. Már akkor az egyik lehetőség Andrássy volt, de a tantestület 29-28 arány­ban, a Miskolci Gépipari Műszaki Középiskolára szavazott. Ám ez a név nem vált be, hosszú, s a profilt sem nagyon fedte, hiszen a hagyo­mányos gépipari képzés visszaszo­rult nálunk. Összetettebbé vált az iskola profilja, eltolódott a gazdasá­gi képzés irányába, erre van igény mind a gazdálkodó szervezetek, mind a diákok részéről. Úgyhogy az elmúlt tavasszal ismét felvetődött a személynév felvétele. Persze fontos kritérium volt, hogy ismert legyen, kötődjön a régióhoz, az iskola profil­jához, s a neve megjegyezhető le­Elkezdődött a munka... Fotó: Dobos Klára Emese a dzsekije cipzáras zsebéből nagyon óvatosan emel ki - a terra si- billata. Domborműves vörösagyag, az „ókor porcelánja”, amely kereske­dők által kerülhetett ide. Az API háromszázmillió forintot biz­tosít a megyei múzeum munkájá­hoz, így most olyan alapvetően szük­séges dolgokat szerezhetnek be, újít­hatnak fel, amely eddig nem volt — vagy csak kevés - a múzeum tulaj­donában. Speciális számítógépet vá­sároltak, most már mindenkinek jut fényképezőgép, video, telefonok a könnyebb kapcsolatteremtéshez. Kint lesznek, amíg engedi az idő. Most a régészek teljes erejét ez az ásatás köti le. Hatalmas feladat ez, hatalmas munka. Hiszen a három év leteltével kezdődik az építkezés, s altkor a munkagépek bármit össze­taposhatnak, akármilyen értékesre bukkannak, nem szólhat senki, a földmunkát már nem állíthatják le, Hallatlan a lehetőség és Hallatlan a felelősség... Vigilia: In memóriám Rónay György Miskolc (ÉM - HS) - A 80 éve szü­letett Rónay Györgyre emlékezik a Vigilia októberi száma. Nem kis örömmel olvasom az okos elemzése­ket, visszaemlékezéseket arról a költőről, íróról, irodalomtörténész­ről, s nem utolsó sorban kritikusról, akit hosszú időn keresztül eszménykép(em)nek tartottam. Olyan megbízható literátomak, aki­nek a Vigilia hasábjain megjelenő kritikáit akkor is elfogadtam mér­tékadónak, ha éppen nem értettem egyet velük. De ez ritkán fordult elő. Etalonnak tartottam, biztos tájéko­zódási pontnak. Egyik mondatát meg is tanultam, annyira megtet­szett. „Veres Péter bölcs és balgatag könyvet írt bölcs és balgatag őseink­ről.” így csak az mert írni egy „szent tehénről”, aki csak a művet nézi, s nem a szerző rangját, címét, holdud­varát. Nem is annyira bátorság kel­lett ehhez, mint abszolút tudás és tartás. Rónay György katolikus író volt akkor is, amikor ez nem volt di­vat, amikor az ideológiai éberség a „tűrt” kategóriába nyomorította. 1968 nyarán Kassák így jellemezte jellegzetes palócos akcentusával: „Rónay György a legbecsületesebb magyar író. 1935-ben is katolikus volt, most is az”. Talán nem véletlen, hogy az első könyvet éppen Rónay ír­ta Kassákról. Ma is forrásmunka, mint ahogyan a Petőfi és Ady között című szellemes, frappáns irodalom- története is, aminek több hasznát vettem a szigorlatra készülve, mint a fűrészporízű egyetemi jegyzetnek. A fentebbiekkel egybehangzóan ír­nak visszaemlékezők, méltatok is: Beney Zsuzsa, Lengyel Balázs, Jele- nits István, Magyar Ferenc, Pomo­gáts Béla, Tüskés Tibor és Szeghal­mi Elemér. Rónay György azt a mo­dern katolicizmust képviselte, amely az evangéliumi tanítást ko­molyan véve ellen tudott állni a ná­cizmusnak és a bolsevizmusnak is. A szellem embere, kritikus szellem, aki kemény kritikát mondott a ma­gyar katolicizmusról-egyházról is, ha kellett (Mindszenty, az állam és az egyház viszonya stb.), s emiatt nem mindig szerették a hivatalosok.- „Utolsó bölény vagyok, egy kihaló faj egyik utolsó példánya” - idézi Lu­kács László bevezető Cilikében. Ró­nay György életműve sajnálatosan kevéssé ismert, nem él, nem hat a mai katolikus közgondolkodásban, amelynek meg kell újulnia, vissza kell szereznie a tekintélyét, ha té­nyezővé akar válni modem-zűrza­varos világunkban. Leányok Turkuból Miskolc (ÉM) - Az Avasi Gimnázi­um meghívására érkezik Miskolcra a finnországi Turku város leányka­ra Johanna Jarvinen vezetésével. Először október 22-én, pénteken délelőtt a megyeháza dísztermében rendezendő központi ünnepségen lépnek fel, délután egy órakor az Avasi Gimnázium aulájában adnak hangversenyt. Október 23-án, szom­baton este az új avasi katolikus templom szentmiséjén vesznek részt, ezt követően este fél 7-kor egy­házzenei hangverseny kezdődik az Ige-templomában. A vendégkórust köszöntő Erkel Ferenc férfikar mű­sora után a turkui leánykar fellépé­se következik. A hangverseny befe­jezéséül együtt énekel a turkui le­ánykar, az Avasi Gimnázium leány­kara és vegyeskara, az Erkel Ferenc férfikar és az Eszterházy kórus. Ajándék-kiállítás Gönc (ÉM) - Az elmúlt nyáron má­sodik alkalommal rendezték meg Göncön a Zempléni Rajztanárok Al­kotóközösségének nyári táborát. A művésztelep résztvevői egy-egy munkájukat ajándékozták a nagy­községnek. Ezekből az alkotásokból nyílik kiállítás október 22-én, pénte­ken délután fél 4-kor a Polgármeste­ri Hivatal nagytermében. A novem­ber 3-ig látogatható tárlatot Pecze János, a Károli Gáspár Általános Is­kola igazgatója ajánlja a közönség fi­gyelmébe. A megnyitó műsorában közreműködik Tóth Györgyi tanár és az iskola kamarakórusa. Natur a-tárlat Ernőd (ÉM) - A miskolci Natura Art Stúdió tagjainak - Csorba Katalin, Eisele Gyula, K. Juhász Ilona és Kri ston Béla - alkotásaiból nyílik ki­állítás október 22-én este 6 órakor az emődi művelődési ház galériájában. Rockgödör Miskolc (ÉM) - A többek között Pó- ka Egonnal és Závodi Jánossal meg­erősített Cream emlékzenekar lép fel a miskolci Rockgödörben október 23-án, szombaton este kilenc órától. A vendég- és egyben előzenekar a miskolci Club de Blues lesz. Festőkönyvek Budapest (MTI) - Nemzetközi mű- vészkönyv-kiállítás címmel nyílt tárlat tegnap az Országos Széchenyi Könyvtárban. Az érdeklődők válo­gatást láthatnak a Hannoverben élő Marika Marghescu „festőkönyv”- gyűjteményéből, amelynek ritkasá­gai között megtalálható a többi kö­zött Antoni Tapies, Pierre Ale- , chinsky, Günther Uecker, Jean Fré- mon, Yves Bonnfoy, Etienne Hajdú, Joan Miró, Szenes Árpád számozott, a művész által szignált bibliofil ki­adványa. A festőkönyvek vagy festői könyvek keletkezése a XX. század elejére nyúlik vissza. A gesamtkunstwerk törekvés lényege: a művész mindvé­gig nyomon követi a „könyv” szüle­tését a papír kiválasztásától, a nyomda, a tipográfia, a kötészet, a kiadói munka területén. Az író egyenrangú partnere a képzőmű­vész, aki nemcsak illusztrálja az adott művet, hanem a szövegből me- , rítve vizuálisan lényegíti át a mon- í danivalót. Áll a sátor Budapest (MTI) - Elkészült a Víg­színház ideiglenes játszóhelye, a Nyugati pályaudvar melletti sátor­színház. A helyén kivágott két fa pótlására 26 növendékfát ültetett el a Fővárosi Kertészeti Vállalat a sá­tor körül. A látogatókat parkosított környezet fogadja már az október 25-i évadnyitón. Az első előadáson Leonard Bernstein: West Side Story című musicaljét játssza a társulat. Szomorúság ellen Budapest (ÉM) - Élj egészségesen, szabadon címmel országos rajzpá­lyázatot hirdet a Kapocs Alapú' vány. Azt kérik azoktól, akik szeret­nek rajzolni és szeretnének segíteni másokon, rajzolják le, most mit kel­lene csinálni, hogy az emberek ne le­gyenek szomorúak. Minden részivé; vő kap jutalmat. Beküldési határidő november 14, cím: Petőfi Csarnok. Kapocs Alapítvány, 1146 Budapest Zichy Mihály út 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom