Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-13 / 239. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban 1993» Október 13», Szerda---------PARLAMENT---------­N apirenden a költségvetés Budapest (MTI) - A napi munka megkezdése előtt ismertették Göncz Árpád köztársasági el­nök levelét, amelyben javasolja dr. Trócsányi Lászlót az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, általános helyetteséül dr. Tóth Ju- ditot, adatvédelmi biztosnak pedig dr. Majtényi Lászlót megválasztani. Szabó Iván pénzügyminiszter ezután összevon­tan tartotta meg expozéját az 1994. évi költség- vetésről, a személyi jövedelemadóról, a társasá­gi adóról, valamint az illetékről szóló törvények módosításáról. Ezt bevezetőjében azzal indo­kolta, hogy az adótörvények meghatározzák a költségvetés bevételeit, s ezzel determinálják a kiadásokat is. A pénzügyminiszter felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a költségvetési törvényja­vaslat benyújtása óta oiyan gazdaságpolitikai történések zajlottak le, amelyek fontos változ­tatásokra késztetik az előterjesztőt. A nyugat­európai és az egész fejlett világra kiterjedő re­cesszió tovább tart és a nyitott gazdaságú Ma­gyarország ezt a hatást nem tudja kikerülni. Nem tért növekedési pályára a magyar gazda­ság, de csökkent a GDP zsugorodása. Biztató jel a pénzügyminiszter szerint, hogy az ipar már stabil növekedési pályára állt, azonban ennek hatását lerontotta az agrárágazat nagyon rossz teljesítménye. Az 1994-es gazdaságpolitika három fő célja: a külső és belső egyensúly fenntartása, a gazda­sági növekedés megalapozása és a törekvés az infláció fékentartására. E három feladat közül a stratégiai cél a növekedés megalapozása, azonban a konkrét helyzetben a másik két cél ezzel egyenértékű. - A kormány gazdaságpoli­tikája elé váratlan akadályt emelt a jegybank legutóbbi kamatemelése - hangoztatta a pénz­ügyminiszter. Mint elmondta: a folyó fizetési mérlegben várható 2-2,5 milliárd dolláros defi­cit a jegybank szerint, a belföldi felhasználás és a fogyasztás elfutásának következménye. Ezt kívánják visszaszorítani a kamatemeléssel. Ez­zel szemben a kormány úgy látja, hogy nem a hazai keresletet kell korlátozni, hanem az ex­port ösztönzése a megoldás. A túlfűtött kamat­emelés mihamarabbi korrigálására a kormány­zat felvette a kapcsolatot a jegybank illetékese­ivel. A kamatemelés, a társadalombiztosítás profiltisztításának az idei végrehajtása, vala­mint a hitelkonszolidáció összesen 100 milliárd forinttal növeli meg a központi költségvetés jö­vő évi hiányát. Ebből 42 milliárd forintot tesz ki a tb profiltisztítása, ami azonban az államház­tartás összevont hiányát nem érinti. A jövő évi gazdasági prognózisban változik a GDP-re vo­natkozó előrejelzés, amely most már nem szá­mol növekedéssel. Az inflációnál a fogyasztói árak növekedését 16 és 22 százalék között tart­ja reálisnak a kormány, miközben törekszik az alsó határ érvényesítésére. - A folyó fizetési mérleg hiánya jövőre 1,5 milliárd dollár lesz - mondotta Szabó Iván, aki egyben kijelentette: a hiány addig elfogadható, sőt kívánatos is, amíg az meg nem haladja külföldi befektetések összegét. / ESZAKmagyarország Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Görömbolyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Dotos László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok; Központ: 341-611, titkárság: 341-888. Telefax: 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611 /239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Postacim: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiactja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bejcsy-Zsilinazky u. 15.3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. ÜL em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dorabrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel; 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Teijeszti az Inform Stúdió Kft. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalássá az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt-nél vezetett 349-98911023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámá­ra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés dija egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 for it Egy évre 3216 forint. Az árus példányok ára minden nap egységesen 15,40 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft, 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (4S)341-611/223-as telefonszámot! Nincs döntés a szigetvitában A japán kormányfő szerint a Jelcin-látogatás csak a kezdet Tokió (MTI) - Borisz Jelcin az orosz-japán kapcsolatokban elért haladástól tette függővé azt, hogy országa megvalósítja-e az 1956- ban aláírt orosz-japán közös nyi­latkozatban foglaltakat, némileg lehűtve ezzel a japánok várakozá­sait. A háromnapos hivatalos látogatá­son tartózkodó orosz államfő kedd délután a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Hoszokava Morihiro japán kormányfővel. Miután az orosz vezető a keddi japán-orosz plenáris ülésen kije­lentette, hogy Moszkva tisztelet­ben tartja a Szovjetunió által kö­tött nemzetközi szerződéseket, Ho­szokava Morihiro pontosabb isme­reteket kívánt szerezni az orosz szándékokról. Hoszokava a négyszemközti meg­beszéléseken hangsúlyozta: objek­tív tény, hogy a Hokkaidotól észak­ra fekvő területek Japánhoz tartoz­nak és ezek visszaadására sürget­te Oroszországot. Hoszokava „de­mokratikus és humánus” megol­dást ígért, azt, hogy az ott élő em­berek akaratát figyelembe veszik a területek visszacsatolásakor. Jel­cin elnök kitérő választ adott, a ja­pán-orosz kapcsolatok egészétől tette függővé a szigetvita megoldá­sát. Megfigyelők ezt érthetőnek te­kintik annak fényében, hogy az orosz államfő csak nemrégiben sta­bilizálta hatalmát Moszkvában, nincs tehát olyan helyzetben, hogy komolyabb engedményeket te­gyen. Jelcin még Tokióba érkezte előtt kérte a japánokat, ne kényszerít­sék vitára a területi kérdésekről. Az orosz vezető ezúttal gesztusér­tékű közlésként csak azt jelentette be, hogy teljesen kivonják a kato­naságot a Japánhoz közeli, vitatott hovatartozású szigetekről. Bár Oroszország erre már korábban ígéretet tett, Hoszokava a bejelen­tést örömmel vette, hiszen - mint megjegyezte - Japánnak így nem kell északról jövő fenyegetéssel számolnia. A szigeteken állomáso­zó orosz katonáknak eddig a felét vonták ki - említette meg Jelcin el­nök. Jóllehet Jelcin nem vállalt a terü­leti vita ügyében konkrét elkötele­zettséget, Hoszokava szerint az orosz államfő első hivatalos látoga­tása a párbeszéd elmélyítésének „fontos kezdete” lesz. Ennek jegyében javasolták a csúcs- találkozó első tárgyalási forduló­ján, hogy a külügyminiszterek félé­venként rendszeresen találkozza­nak. Jelcin első japán útjának is lesz folytatása, Hoszokava kor­mányfő ugyanis elfogadta Jelcin el­nök moszkvai látogatásra szóló meghívását, a javaslatot arról, hogy tárgyaljanak a békeszerződés megkötéséről. A két ország főként a területi vita miatt nem normalizálta mindeddig kapcsolatait. Alkotmánybírósági döntés ax igazsagtetelrol Budapest (MTI) - Az 1956-os októ­beri forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselek­ményekkel kapcsolatos eljárásról szóló, az Országgyűlés által febru­ár 16-án elfogadott, de ki nem hir­detett törvény 1. paragrafusa ellen­tétes az alkotmány rendelkezései­vel. A törvény 2. paragrafusának al­kalmazása azon keretek között al­kotmányos, amelyeket az Alkot­mánybíróság kijelölt. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság határo­zata, amelyet dr. Sólyom László, a testület elnöke hirdetett ki kedden nyilvános ülésen. A ha,tározathirde- tesen [elen volt Göncz Árpád köztár­sasági elnök, dr. Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, dr. Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Mint ismeretes, az Országgyűlés el­fogadta a kormány úgynevezett igazságtételi törvényjavaslatát, a köztársasági elnök azonban a tör­vényt nem írta alá, hanem előzetes alkotmányossági vizsgálatot kért az Alkotmánybíróságtól. A kérdések arra irányultak, hogy a törvény megfelel-e „a büntetőjogi legalitás alkotmányos elveinek, az állam büntető hatalma korlátozottsága el­vének, a jogban való bizalom elvé­nek, a jogbiztonság elvének, és eze­ken keresztül a jogállamiság köve­telményrendszerének”. A törvény szerint a Büntető törvény- könyv bizonyos bűncselekmények el nem évülését kimondó szabályát kell alkalmazni az 1956-os októberi forradalom során elkövetett követ­kező bűncselekményekre: az 1945. évi népbírósági törvénnyel háborús bűntettként büntetni rendelt, „a né­pek háború utáni békéje megbontá­sára alkalmas cselekményre”; illető­leg a háború áldozatainak védelmé­re vonatkozó 1949. évi genfi egyez­ményekben meghatározott „súlyos jogsértésekre”. Az el nem évülő bűncselekmények köre viszont az Alkotmánybíróság határozata értelmében szélesebb mint a vizsgált törvény 2. paragra­fusában szereplő, háborús „súlyos jogsértések”. A határozat értelmé­ben ugyanis az emberiség elleni bűntettek sem évülnek el. Mivel az utóbbiak nemcsak nemzetközi fegy­veres összeütközés során követhe­tők eb nincs szükség annak vitatá­sára, hogy az 1956. évi forradalom és szabadságharc .háborúnak” minő­síthető-e. Az Alkotmánybíróság ha­tározata egyértelműen és kötelező­en meghatározza az el nem évülő bűncselekmények körét. A határo­zat kihirdetése után Balsai István igazságügy-miniszter kijelentette: az Alkotmánybíróság látványosan megcáfolta azokat a jogi aggályokat, amelyek a kormány igazságtételi törvényének alkalmazásával szem­ben fogalmazódtak meg. A határo­zat „kiütéses győzelem” - mondta. Hozzátette: a döntést úgy értelmez­te, hogy a köztársasági elnöknek a törvényt alá kell ímia.Az Alkot­mánybíróságról szóló törvény sze­rint ha a testület „a törvény aggá­lyosnak tartott rendelkezésének al­kotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányelle­nességet meg nem szüntette”. Tanulmány a munkaerőpiacról Budapest (MTI) - A lakosság jelen­tős hányada „vonult ki” a közelmúlt ban a munkaerőpiacról - állapítja meg a munkaerőpiac keresletét és kínálatát alakító folyamatokról szó­ló elemzés - mondták el a Munkaü­gyi Kutatóintézet keddi sajtótájé­koztatóján a tanulmányt készítő szakemberek képviselői. A 6 millió munkavállalási korú (15-55 éves nő és 15-60 éves férfi) lakos közül 1992. január 1-jén 547 ezren tanultak, 346 ezren kérték nyugdíjazásukat, 262 ezren voltak GYES-en, GYED-en, 300 ezren egyéb okokból nem helyezkedtek el, 30 ezren pedig külföldön vállaltak munkát. így 1 millió 489 ezer fővel, azaz csak­nem 25 százalékkal csökkent a mun­kaerőpiacon jelentkező munkavál­lalási korúak száma. A tényleges ak­tív keresők 1992. január 1-jén 4,2 millióan voltak és ezen felül 292 ezer nyugdíjast is foglalkoztatott a gaz­daság. Mint a tanulmány rámutat: 1981- ben még több mint 5 miihó volt az aktív keresők száma. Az intézet az elképzelések szerint ezentúl félévenként megjelenteten- dő kiadványt segédeszköznek szán­ja a munkaerőpiac jelenségeivel fog­lalkozó szakembereknek. hírlapkézbesítőket k@s*es as előfizetéses terjesztésére. Jelentkezhet az Inform Stúdió Kft.>nél: 3530 Miskolc, Erzsébet tér 2. Tel.: (46) 358-522, vagy (52) 312-940 2000-re Berlinben a német kormány Bonn (MTI) - A német kormányt al­kotó pártok - CDU, CSU, FDP - ve­zetői kedden Bonnban Kohl kancel­lár vezetésével abban állapodtak meg, hogy a német kormány átköl­tözését Bonnból Berlinbe 2000-ben befejezik. A döntés azt jelentené, hogy egyes minisztériumoknak ide­iglenes építményekben szorítaná­nak helyet mindaddig, amíg székhá­zuk el nem készül. Ez főleg a külügy­minisztériumot érinti, amely értesü­lések szerint csak 2002-ben kívánna átköltözni a Rajna partjáról a fővá­rosba. Összesen tíz minisztérium költözik Bonnból Berlinbe, nyolc az egykori szövetségi fővárosban ma­rad, de ezek is nyitnak kirendeltsé­get a német fővárosban. Berlin a né­met újraegyesítés napjától - 1990. október 3-tól - Németország főváro­sa, ám egy darabig bizonytalan volt, hogy a parlament és a kormány is át­költözik-e. A Bundestag 1991 júniu­sában határozott úgy 338:320 arányban, hogy nemcsak a főváros címe jár Berlinnek, de a parlament és a kormány is oda tartozik. Vizsgálat Petre Roman ellen Bukarest (MTI) - A bukaresti Ade- varul jelentése szerint a kormány Nicolae Vacaroiu jelenlegi minisz­terelnök fennhatósága alatt álló el­lenőrző testületé bűnügyi vizsgála­tot javasol Petre Roman ex-kor- mányfő ellen azzal a váddal, hogy miniszterelnöksége idején szabály­talan úton szerezte meg azt a 11 szo­bás villát, amelyben jelenleg is lakik családjával, miközben korábbi laká­sát valutáért adja bérbe egy külföldi vállalatnak. A hatalomhoz közel álló Adevarul el­sőoldalas, Petre Roman és villája fényképével illusztrált anyagban is­merteti az ügyet és vezércikkét is annak szenteli. Orosz hadihajók Toukmban Toulon (MTI) - Mindössze 35 frank egy egyórás tengeri séta a három orosz hadihajó valamelyikén - áll a touloni rakparton kiakasztott hirde­tésen. A dél-francia városban az orosz haditengerészet északi flottá­jának egy hajóraja tartózkodik hiva­talos látogatáson. Az ITAR-TASZSZ beszámolója sze­rint az orosz hgyók valóságos helyi látványossággá váltak a környék la­kói számára. Az orosz hajóraj három tagja, a „Levcsenko Admirális” ne­vét viselő tengeralattjáró-elhárító, valamint egy torpedóromboló és egy hadtengerészeti tartályhajó fedélze­tét naponta több órán át is kíván­csiskodók lepik el, sót a város utcá­in is feltűnnek eddig szokatlan ven­dégekként a békésen sétálgató orosz tengerészek. =RÖVIDEN '• —= New York. Csehország a NATO tel­jes jogú tagja kíván lemii - jelentet­te ki hétfőn a CNN amerikai hírtele­víziónak adott nyilatkozatában Jo­sef Zieleniec cseh külügyminiszter. Az ENSZ Közgyűlésének üléssza­kán részt vevő politikus hangsúlyoz­ta: „be akarunk lépni az európai földrész biztonsági rendszerébe és úgy véljük, ezt a jogot biztosítani kell számunkra”. Tunisz. A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet Tuniszban ülésező Köz­ponti Tanácsa hétfőn éjjel nagy több­séggel jóváhagyta a palesztin auto­nómiáról rendelkező úgynevezett Gáza-Jerikó megállapodást - jelen­tette újságírói értesülésekre ídvat- kozva az AFP francia hírügynökség. Washington. Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfőn fi­gyelmeztette a haiti katonai hatósá­gokat, hogy újra életbe léptethetik a gazdasági szankciókat a szigetor­szág ellen, ha nem tartják be az ENSZ égisze alatt kidolgozott politi­kai megállapodást, amelynek értel­mében átadják a hatalmat Jean- Betrand Aristide megválasztott el­nöknek és polgári kormányzatának. Nem mindenki örüli Jelcinnek Japánban. A rendőrség olykor kény­telen volt beavatkozni a tüntetők ellen. Fotó: ÁP

Next

/
Oldalképek
Tartalom