Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
2 B Itt-Hon 1993. Szeptember 7., Kedd- NÁLUNK TÖRTÉNT ~i Késik a válasz „Az elmúlt hónap végén hat település: Girincs, Kesznyéten, Köröm, Nagycsécs, Sajóörös és Sajószöged polgármesterei a térségi gázprogram jelenlegi helyzetéről tanácskoztak Sajószögeden. Ennek eredményeképpen a beruházás kivitelezésére közösen megfogalmaztak egy zártkörű pályázatot, és rakták le egy önerős gáztársulás alapjait. így megkezdődhet(ne) a gáz bevezetése ti- szaújvárosi csatlakozással ezekbe a helységekbe. Jelenleg a kivitelezés tervezése folyik, aminek határideje: szeptember 30-a. Az érdekelt önkormányzatok vezetői abban is megállapodtak, hogy a gerincvezetéket még ebben az évben valamennyi községet érintve kiépíttetik. Sajnos azonban az érdemi munka megkezdését nagyban hátráltatja, hogy az Állami Fejlesztési Intézethez beadott pályázatuk mind ez idáig nem nyert elbírálást, a hosszú eljárási procedúra miatt. Ugyanis a pályázatot különböző szaktárcáknak kell véleményezniük, majd ezt követően következik a minisztérium állásfoglalása, s végül a parlament jóváhagyása. Csak ezután születhet döntés a pályázat sorsáról, vagyis a hat település kap- e állami támogatást. Természetesen csak ennek ismeretében válik bizonyossá, mekkora összeget kell biztosítania az önkormányzatoknak és mennyit az állampolgároknak. Nem közömbös, hogy a lakosság milyen anyagi megterhelésre számíthat, s ezzel milyen mértékben kell módosítani a jelenlegi elképzeléseket, de módosulhat a munkák elvégzésének határideje. A beinduláshoz rendelkezésre áll az az összeg, am,ely alapján a tényleges munka elkezdődhet. A polgármesterek csak reménykedni tudnak abban, hogy szeptember végére kedvező választ kapnak, s talán karácsonyi ajándékként a térség családi házaiban is fellobbanhat a melegséget adó gáz.” Ládi Balázs Sajószöged polgármestere Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi szerkesztőség címe: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7. ül. em. Telefon: 49/343-316. Honi hírek # Honi hírek # Honi hírek t Honi hírek § Honi hírek i A település kérte, de már bánja (?) Tornyosodnak a gondok a közúti forgalomban Kesznyéten (ÉM - H.I.) - Néhány éve a községet Tiszaújvá- rossal mindössze egy földút kötötte össze. Száraz időben személygépkocsival a réten és a kukoricáson át, sok kilométert spórolhatott meg az, aki Zemplén felé vette útját. A kesznyé- teniek nógatták is a tiszaújvá- rosi (akkor még leninvárosi) vezetőket, hogy építsenek vagy építtessenek egy közutat. A kérés indokolt volt, hiszen sokan jártak a város nagy vállalataihoz dolgozni. Volt olyan kesz- nyéteni polgár, aki megszámolta lépéseit a város víztornyáig, hogy ezzel is alátámassza igényük fontosságát. Mint kiderült, csak 5 kilométer utat kellett építeni! Nagy örömükre megkezdődött az út építése. Úgy érezték, hogy végre kapuit tárja feléjük egy új világ, megszűnik körbezártságuk, annak minden hátrányával együtt. Pontosan a rendszerváltást követően átadásra került az új útszakasz, amely Tiszaúj- városban az örösi útba torkollik. Az út átadását követően nagyon gyér volt a forgalom, de csakhamar felfedezték a nagysúlyú tehergépjárművek vezetői, sőt az üzemanyag-szállító tankautók is. Ám kiderült, hogy ez az útszakasz nem bírja elviselni ezt a terhelést, nem erre tervezték, s azóta állandó munkát jelent az útkarbantartóknak a kátyúk betömése, a burkolat felújítása. Az eddigi csendes kis falut felbolygatta az erős, dübörgő zaj, s mára már nem olyan biztonságos a gyalogos, a kerékpáros közlekedés sem a település belterületén. Az itt lakók egyik szeme már sír, amikor a várossal összekötő út témája napirendre kerül. Többen vannak azon a véleményen, hogy nem lenne szabad a hídon átengedni a gépjárműveket, ami veszélyezteti annak állagát is, s ha így folytatódik, hasonló sorsra juthat, mint az öreg polgári Ti- sza-híd. Talán szigorúbb súly- korlátozást kellene bevezetni a hídon. Egy esetleges üzemanyag-szállító tankkocsi balesete könnyen lángtengerré változtathatja a települést. Tény, a kesznyéteni hídnál valamilyen megelőző intézkedés szükségeltetik. Nem szabadna megvárni, míg egy rendkívüli esemény következtében, vagy annak hatására a hatóság szigorító intézkedést vezessen be. Közös egyezség a fenntartásra Sajószöged! (ÉM) - Augusztus 30-án három település: Nagycsécs, Sajóörös és Sajószöged önkormányzati képviselői együttes ülést tartottak, amelyen elsőként további öt évre megerősítették a körzeti általános iskola igazgatóját, Hamvas Sándort beosztásában. Egyhangú határozattal 1994. január 1-jétől a Nagycsécshez és Sa- jóöröshöz tartozó körzeti védőnő munkáltatói feladatait fogja biztosítani a két település, mivel mind ez idáig ezt a feladatot a sajószögedi önkormányzat látta el. A körzeti általános iskola fenntartására oktatási társulást hoztak létre. Ezzel a terhek felosztása mellett - a jövőben reálisabb feltételeket biztosítanak az intézménynek. Az együttes ülés résztvevői végezetül a Volán Tiszaújvárosi Üzemigazgatóság módosított menetrendjét vitatták meg, amit a napokban átadott Sajóörös-Tiszaújváros közötti közútszakasz tett indokolttá. A menetrend-változás érinti mind Sajószöged, mind Sajóörös utazóit azáltal, hogy bizonyos napszakokban vélhetően csökkenni fog a zsúfoltság az autóbuszokon. A menetrend véglegesítése - az önkormányzatok észrevételeivel - visszajutott a Volánhoz, életbelépése a közeli napokban várható. Rudolftelep elválik Izsófalvától Népszavazás döntött a teljes önállóságról Rudolftelep (ÉM - Cs.L.) - A múlt század legfontosabb energiahordozójának, a szénnek köszönheti létét Rudolftelep, az apró észak-borsodi bányászfalu, amely a bányászkodás megindulása után épült fel szép csendben. Közigazgatási szem- . pontból eddig sosem volt független, önálló. Mindig a nagyobb testvérhez, Izsófalvához tartozott. Ám a közelmúltban a 841 lakosú Rudolftelep polgárai között megindult a szóbeszéd, hogy megpróbálnák külön az életet, hátha jobban boldogulnának, ha saját maguk gazdálkodnak a bevételekből... A szóbeszédet konkrét kezdeményezés követte, s 422 helyi választópolgár írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérték, hogy tartsanak népszavazást Rudolftelep önálló településsé alakításáról. A népszavazásra 1993. augusztus 7-én került sor. A 645 választásra jogosult polgár közül 389 fő élt szavazati jogával (érdekes, hogy a titkos szavazásra kevesebben mentek el, mint ahányan a nyilvános petíciót aláírták!), s a 388 db leadott szavazatból 382 db volt érvényes. A szavazatszámlálás után kiderült, hogy 367 érvényes szavazat szólt a válás mellett. A népszavazás eredményes volt, így az önkormányzat hozzáfogott a válás kivitelezéséhez. Létrehozták az előkészítő bizottságot, amely a szétválás mikéntjére vonatkozó javaslatát az önkormányzat szeptemberi ülésére fogja beteijesz- teni. Remélhetőleg sikerül békés keretek között végrehajtani Rudolftelep és Izsófalva válását, s továbbra is jóbarát” marad a két bányásztelepülés, hiszen a bányászat válságának következményeként egyik sem indul várhatóan látványos fejlődésnek... Rudolftelep hivatalosan akkor válik önálló településsé, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök kézjegyével szentesíti az előterjesztett dokumentumot - amire várhatóan még az idén sor kerül. Ekkor válik véglegessé, hogy a polgárok szabad akaratából Ormosbánya után Rudolftelep is elválik Izsófalvától. Sok szerencsét az önálló élethez! Remélhetőleg tudnak is majd élni a rudolfiak a kivívott függetlenségükkel. 1993. Szeptember 7., Kedd Itt-Hon B 7 A kajakos testvérpáros Nelli edzés közben • Szilvi sem akar lemaradni testvérétől Tiszaújváros (ÉM - H.I.) - A cím pontosítható akár kajakos családra is, mivel a szülők, különösen az édesanya aktív részese lányaik sikereinek. Szonda Kornélia, azaz Nelli és Szilvia a Tisza Erőmű Rt. sportklubja kajak-kenu szakosztályának színeiben versenyezve sikert sikerre halmoznak. A még csak 20 éves Nelli és a 17 éves Szilvia erős, de nőies, állandó vidámsággal övezve. Mindketten élnek-halnak a kemény fizikai erőnlétet igénylő sportágért, s úgy gondolják, hogy a kajakozást egyedül nekik találták ki. Szeretik a Ti- sza-parti közösséget, a barátokat, ahol minden napjukat töltik. Hívták őket jobb feltételeket ígérve Szegedre, de nemet mondtak, mivel minden ideköti őket a városhoz, ahol Nelli 9 évesen, majd Szilvia 8 évesen vett először kezébe kajaklapátot. Első edzőjük Nánási Judit volt, most viszont már Jancsár László, akivel szinte apáskodó a kapcsolatuk. Hosszú lenne felsorolni eddigi eredményeiket, amivel dicsőséget szereztek a nemzetnek, az egyesületnek, önmaguknak. Nelli első versenyén, az úttörőolimpián n. helyezést ért el a legfiatalabbak mezőnyében. Volt ifjúsági magyar bajnok, s tavaly a felnőtt 42 kilométeres maratoni távon bajnok, majd az ezt követő világbajnokságon 6. helyezett. Az idei világkupán viszont már második. Európában kevés ország van, ahol nem versenyzett. Viszont nagy bánata, hogy a magyar élmezőnyben egyedül neki nincs igazi maratoni hajója, mert a 130 ezer forintba kerülő sporteszközhöz a család maximális támogatása is kevés. Szilvia sem akar lemaradni testvérétől. Nagy terveket szövöget. Igaz, nem maratoni távra készül, habár az idén már 20 kilométeres távon magyar bajnokságot nyert. Érdekességként megtudtuk, hogy első versenyén ugyanazzal a hajóval lett második az úttörőolimpián, mint a nővére. Korosztályában már nyert diákolimpiát és magyar bajnokságot is 5 kilométeres távon. Határozott tervei vannak, és mindig csak a következő feladatra összpontosít. Jelenlegi célja: kijutni az 1994. évi ifjúsági világkupára. Érdekes, hogy a temérdek verseny mellett az idén ültek össze először párosban és a magyar felnőtt bajnokságon - kedvezőtlen pályán - mindjárt egy 8. helyet csíptek el. Anra a kérdésre, hogy folytatják-e a páros versenyzést Nelli válaszolt: - Ez egyedül Szilviától függ! Meglátásom szerint kiváló párost alkothatnánk annak ellenére, hogy technikánk a vízen különböző. Egyébként sok mindenben hasonlítanak egymásra, de legalább annyiban is különböznek. Amiben viszont teljes az azonosság, azt külsejük tükrözi. Ez pedig a mozgás öröme. A lányokat hallgatva, s figyelve édesanyjuk pillantásait érezni lehetett, hogy a jövő világ- versenyein együtt szeretné lányait látni a dobogó valamelyik fokán. A diáksport délen is virágzik Az önállóság szép sikereket hozott Mezőcsátnak Mezócsát (ÉM - T.M.) -1991- ig az iskolai diáksport Csáton és körzetében a Leninvárosi Diáksport Bizottsághoz tartozott, irányítását innen látták el. A körzeti általános iskolák kérésére 1991. június 20-án összehívták a körzet iskoláinak diáksport egyesületeit, diáksport- kör elnökeit, hogy döntsenek: maradnak-e Leninvárosnál, vagy új bizottságot hoznak létre mezőcsáti székhellyel. A résztvevők végül is - ellenszavazat nélkül - kinyilvánították a különválást, s egyben megalakították a Mezőcsáti Körzeti Diáksport Bizottságot, egy 5 tagú vezetőséggel. Az új körzethez 10 iskola: Me- zőcsát, Tiszakeszi, Sajószöged, Hejőbába, Hejőkeresztúr, Ti- szapalkonya, Ároktő, Tiszatar- ján, Igrici és Hejőpapi tartozik. Tiszapalkonya és Hejőpapi alkalomszerűen vesz részt a körzeti versenyeken. Sajnos nem mindegyik általános iskola rendelkezik tornateremmel, ami nagyban gátolja téli időszakban a felkészülést. Megfelelő lehetőséggel csak Mezócsát, Tiszakeszi, Sajószöged, Hejőbába, Hejőkeresztúr és Tiszapalkonya rendelkezik. Az elmúlt időszakban 38 körzeti jellegű verseny volt, labdarúgás, kosárlabda, kézilabdabajnokság keretében. Ezeken több mint 1900 diák vett részt. Az elmúlt tanévben Sajószöged- ről 14, Igriciből 9, Mezőcsátról 6, Hejőkeresztúrból 4, Ároktőről 3 és Hejőbábáról 1 fiatal szerzett dicsőséget iskolájának atlétikai számokban, asztali- teniszben, úszószámokban és sakkban. Az eredmények azt igazolják, hogy a kisebb települések tehetséges diákjai, az őket felkészítő tanárok szakértelme, a sportköri vezetők odaadása, a „gyengébb” technikai és anyagi feltételek ellenére sikeresen veszik fel a versenyt a jobb körülményeket élvező társaikkal szemben. Labdarúgó utánpótlás nevelés Mezócsát (ÉM - KL.) - Az I. csapat helyzetéről sokan sokszor írnak, írtak a helyi és a megyei újságban. De mi a helyzet az alapot jelentő, serdülő- és ifjúsági csapatainknál? Akik figyelemmel kísérték eredményeiket - netán látták is bajnoki és kupamérkőzéseiket-jóleső érzéssel tapasztalták: utánpótlás-nevelésünk szervezeti és szakmai keretei, az eredmények megyei szinten is kibírják az öszehason- lítást bármely klub labdarúgó szakosztály ilyen irányú tevékenységével. 1990. július 1-jével egyesületünk vezetősége úgy döntött, hogy az utánpótlás nevelést - ha nem is kiemelten - de megkülönböztetett figyelemmel kezeli és szűkös anyagi lehetőségein belül biztosítja azokat a kereteket, amelyek alapvetőek az eredményes munka végzéséhez. Mi valósult meg ezekből? A serdülőcsapatunk kétszer volt csoportjában II. helyezett, az idén IV. helyezett. Á legtehetségesebb serdülők játéklehetőséget kaptak ifi mérkőzéseken, ezáltal zökkenőmentes volt beépülésük. Megyei serdülő válogatott lett Be- décs László, Kulman Róbert és Lőrincz András. Az elmúlt három évben 5 megyei ifi. válogatott játékosunk volt: Sipos, Kántor, Molnár, Farkas, Lőrincz. Fiatalon az NB I-ben 1992-ben az országos döntőbe is bekerültek, ahol a Videoton szakemberei felfigyeltek Sipos tehetségére. Azóta már a Videoton juniorban szerződtetett játékos és NB I-es ajánlatot is kapott. Rajta kívül tavaly került az első csoportba két kiváló ifistánk: Hajdú és Bubenkó. Nagyon sajnálom, hogy két volt ifjúsági játékosunk, Pelyhe László és Bán László megyei H. osztályú csapatok erősségei. Tehetségük a garancia arra, hogy látjuk még őket felnőtt csapatunkban. Az ismertetőből kitűnik, hogy az elmúlt 3 év gyümölcsöző volt a Városi S.E. utánpótlás nevelésében. Legolcsóbb a saját nevelés Mindent, amit elértünk, nem a szerencsének, hanem annak a rengeteg munkának köszönhetjük, amit elvégeztünk. A sikerek köteleznek, a kivívott elismerést, tekintélyt hétről hétre meg kell védeni és bizonyítani önmagunknak, hogy tehetségesek vagyunk; barátainknak, hogy bízhatnak bennünk, ellenfeleinknek, hogy minket nem lehet leírni és végül, de nem utolsósorban az egyesület vezetőségének, hogy a legolcsóbb befektetés a saját nevelésű játékosok képzése.
