Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-07 / 208. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993. Szeptember 7., Kedd--------------APROPÓ-------------­Francia példa Filip Gabriella Hiába is tagadnám: szívből irigylem azo­kat, akik külföldi tanulmányútokra utaz­hatnak. Megszemlélhetik, máshol hogy csi­nálják, hivatkozhatnak külföldi példákra. Most például elmennék Párizsba, ott még csak ma kezdődik a tanítás. Igazán figye­lemre méltó: nem is hétfőn, nem is elsején. Bár arról is hallhattunk, hogy néhány tíze­zer alsós már az elmúlt héten megkezdte a tanévet. Ok egy jelentős kísérlet résztvevői, velük próbálják ki, lehetséges-e a négyna­pos iskolahét bevezetése. Erre mindjárt elis­merően bólogathatnék: ez igen, ott bezzeg nem terhelik túl a gyerekeket. Bólogathat­nék, ha nem tudnám, hogy ott is öt napig járnak a gyerekek iskolába, és ebben benne van a szombat is. Viszont a szerda szabad. Ezt a napot szánják az iskolán kívüli val­lásoktatásra. Tehát a francia gyerekek csak a vasárnapot tölthetik a családdal. Érthe­tő, hogy a szülők szeretnének ezen változtat­ni. Mintahogyan idehaza is óhajtjuk a vál­tozásokat. Például, hogy ne kelljen korán szakmát választania a gyermeknek. Le­gyen elég ideje az általános műveltség meg­szerzésére, és csak erre a széles alapra épül­jön a szakismeret. Lehetőleg ez olyan le­gyen, melyre szükség van, vagy ha mégsem tudna a tanult szakmájában elhelyezkedni a pályakezdő fiatal, akkor könnyen tudjon váltani. Ezt a törekvést igazolja a tízosztá­lyos általános iskolai oktatás bevezetése, ezt bizonyítja az is, hogy egyre több szakmun­kásképzőben nyílnak szakközépiskolai és gimnáziumi osztályok, és a gimnáziumok „terjeszkedése”, a hat- és nyolcosztályos képzés is ezt mutatja. Mint ahogyan Fran­ciaországban is megkezdődött a középisko­lai oktatási rendszer átalakítása. Mégpe­dig a szakképzés fokozása céljából. Ott ugyanis az a helyzet, hogy középiskolák je­lentős része általános jellegű oktatási prog­ramot ad, viszont egyre inkább jelentkezik az az igény, hogy a fiatalok a középiskolá­ból már szakmai ismeretek birtokában ke­rüljenek ki. Hogy mit kezdjünk ilyen tapasztalattal?! Ha másra nem is jó, arra mindenképpen, hogy megerősítsen: nem mindig követhet­jük a mások példáját.---------------TÉKA---------------­N yári Holnap Miskolc (ÉM - HS) - Meglepőnek tűnhet, de a Holnap legfrissebb számában a legizgalmasabb írás egy ifjú színikritikus tollából származik. Bóka B László, a kisvárdai színházi találkozó­ról számol be - epébe mártott írógéppel. Csak az érti igazán, aki ült már végig kániku­lában ilyen-olyan tábort, egyebet, dumapartit, tanácskozást. A nagy melegben az ember sok­kal türelmetlenebb, kevésbé fogékony a lilasá- gokra, az önigazoló öntetszelgésekre. Igazat kell adni a szerzőnek: ha fontosnak tartjuk, hogy a határainkon kívül működő színházak bemutatkozzanak, megmérettessenek, akkor annak meg kell teremteni a profi feltételeit, s a mérce is csak profi lehet. Érvényes ez persze ho­ni dolgainkra is. Csak utalok itt a Miskolci Nyá­ri Fesztivál néhány produkciójára, haknijára. A kultúra „Pénze” csak akkor kamatozik hatéko­nyan, ha mindenkor a legjobb produkció jut el a közönséghez. Ha alapelvnek tekintjük, hogy a magyar kultúra egyetemes - erről beszélge­tett a lapban Erdélyről szólván Aniszi Kálmán Pomogáts Bélával -, akkor egyenesen sértő, ha a határainkon túl született produkciókat más mércével méljük. A vidéket mindig irritálja a fővárosi vállonveregetés. Az európai kitekintés­re példa Rúna Katalin dolgozata a Strehler ve­zette Piccolo Teatroról, amelynek sajátos politi­kai pikantériát ad az Itálián végigsöprő korrup­ciós botrány. Hja, kérem más országok, más de­mokráciák sem tökéletesek... Egy irodalmi lap persze - pláne nyáron - nem feltétlenül kíván szenzációkat nyújtani. De ez nem is baj. A politika, a napisajtó, s a hetenként rendezett táborok szolgáltattak éppen elég ál- és műbalhét. Énekelt versek Sárospatak (ÉM) - Az ÉLT együttes négy év­vel ezelőtt főiskolás fiatalokból alakult Sáros­patakon. A zenekar megzenésített verseket és saját dalokat ad elő sajátos stílusban, melynek lényege az akusztikus alaphangzás és a voká­lis ének. Szeptember 11-én, szombaton este hét órától a sárospataki Művelődés Háza melletti játszóparkban, az Ady téren lépnek fel (rossz idő esetén a Művelődés Házában). A tankönyvek tizede hiányzik A pótrendelést már ígérni sem tudja a terjesztő Nem csak könyvből tanul az ember - de könyvvel mégiscsak könnyebb Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM-CsM) - „Minden évfo­lyamon vannak hiányok. A szakkö­zépiskola 2. évfolyamán például 10- 12 féléből 7-8 nyolc könyv hiányzik; a gimnázium első osztályában vala­mivel jobb a helyzet, ott 20-ból 8 könyvet nem kaptunk meg - köztük a magyar irodalmat. A szakmunkás- képzősök szakmai tankönyveiből pedig összességében ezernél is több az, ami máig nem érkezett meg.” Ezeket a mondatokat Palencsár Ilo­nától, a három iskolatípust is magá­ba foglaló miskolci Szemere Berta­lan Középiskola „tankönyvesétől” idéztük. De hasonlókat mondott Ku- rucz Tibor, a vilmányi általános is­kola gazdasági vezetője is: a felső ta­gozat elég jól áll, fejenként 1-2 könyv a mínusz, alsó tagozaton azonban pénteken jött meg az elsősök „ma­gyar” könyve, a másodikosoké pedig egy az egyben hiányzik - igaz, azt közvetlenül az Apáczai Kiadótól (nem) kapják. Egy héttel a tanévkez­dés után - ha nem vagyunk maxi­malisták - talán még elfogadható ez a helyzet. De mi várható a követke­ző hetekben? Erről kérdeztük az Észak-Piértnél dr. Molnár László- nét. • Először is meg kell különböztet­nünk két fajta hiányt. Az első az alapigényhez, a másik a pótigény­hez képest mutat csúszást. Az első az április 15-ig, a másik a június 30- ig megrendelt könyveket jelenti, ez utóbbiakat eleve csak szeptember végére ígérte a Nemzeti Tankönyv- kiadó. Azt is tudni kell, mi garantál­tuk - és ezt tartjuk is -, hogy a rak­tárba érkezést követő két héten be­lül kiszállítjuk a könyveket. Ebből következik: augusztus 15-ig minden könyvet meg kellett volna kapnunk ahhoz, hogy iskolakezdésre megér­kezzenek rendeltetési helyükre. Eh­hez képest és a bizakodó előzetes nyilatkozatok ellenére, a hónap kö­zepén csupán az alaprendelésekből 128 féle könyv hiányzott. Darab­számra ez igen változó volt, 40-50 példánytól többezres nagyságrendig teijedt. Most már elmondhatjuk, 90 százalékban teljesítettük az alap­rendeléseket az általános és a kö­zépiskolákban is. □ Milyen tankönyvek tartoznak a maradék 10 százalékhoz? • Természetesen a pótrendelések. De ezekről egyébként sem tudunk biztosat mondani, hiszen alig van pluszpéldány az egyes könyvekből - ma senkinek nem érdeke raktárba gyártani. Már most megkezdtük a fölös példányok begyűjtését, moz­gatjuk az árut lerakataink között (mint ismert öt megyében terjesz­tünk), de így is esetleges a pótmeg­rendelések kielégítése. Mintegy 10 féle könyvet nem gyártottak le, olyan kicsi volt a megrendelt pél­dányszám. Ezek helyett természete­sen újat kell kérnie az iskolának, ez is időbe telik. Ami igen rosszul áll, az a gyógypedagógia. A számukra szükséges tankönyvek 80 százaléka hiányzik, leghamarabb szeptember végére ígérik ezeket. Egyes két- tannyelvű gimnáziumi könyvek pe­dig már itt álltak a raktárunkban, de nem tudtuk kiszállítani, mert nem volt áruk: Múlt hét péntekén kaptunk egy minisztériumi levelet: csak szállítsuk ki nyugodtan, az árat majd később meghatározzák. Ha már mindenki a piacgazdaságról be­szél, bizony meg kell jegyeznem, ez igen messze áll tőle. Természetesen a hiánylistán szerepelnek azok a könyvek is, amelyeknek a nyomta­tása csúszik, és augusztus 30-ra, il­letve szeptember 30-ra ígérték a le­gyártást. Ezután még kiszállítják nekünk, majd jön a mi munkánk, te­hát legjobb esetben is még plusz egy hónap. Ezek között van például az első osztályosok képeskönyve, a má­sodikosok olvasókönyve, az ötödike­sek kömyezetismerete és a hetedi­kes irodalomkönyv. □ Mi alapján osztják szét azokat, amelyekből érkezett, de nem elég? • Az alapigénylést vesszük figye­lembe. Kiszámoljuk a százalékos arányt a megrendelt és a beérkezett között, és ezt lebonljuk iskolákra. Erről a módszerről természetesen lehet vitatkozni, de mi jobbnak tart­juk, ha csak egy osztálynak, vagy egyes tanulóknak nem jut, mintha egyik iskolában mindenki kap, más­hol viszont senki. □ Az úgynevezett alternatív tan- könyvkiadók is késnek? • Ézt nem tudom megmondani, mert a mintegy negyven tankönyvet is kiadó cég nem élt az ajánlatunk­kal, a postai terjesztést választot­ták. Egyedül a Műszaki Kiadót em­líthetem meg, tőlük két könyv késik. De a Nemzeti Tankönyvkiadó 80 százalékos jelenlétéhez képest ez is elenyésző. Művészet az alapiskolában Tokaj (ÉM-DK) - A cím talán fél­revezető, hiszen nem művészetről az alapiskolában, hanem egy művésze­ti alapiskoláról van szó. AII. Rákó­czi Ferenc Általános Iskolában ez az esztendő egészen új tanévet hozott. Azaz a változás nemcsak „idei”, de minőségi is. A Városi Önkormányzati Képviselő- testület júniusban határozta el mű­vészeti alapiskola létesítését. A tör­ténetet Riczu Józsefné igazgatónő meséli: - Az elmúlt évben a Közne­velés egyik számában a budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti Alapis­koláról olvastam éppen, mikor meg­keresett Nagy János ének-zeneta­nár. Felvetette, hogy zeneiskolát kellene indítani. Három évvel eze­lőtt kezdtünk ugyan zeneiskolai ok­tatást, de aztán az abbamaradt. Úgyhogy arra gondoltam, ha újra próbálkozunk, ne csak zenével, de más művészeti ágakkal is foglalkoz­zunk. Példa volt a budafoki iskola, ahová el is mentünk, s az ottani, már jól bevált, a minisztérium által en­gedélyezett tantervek alapján kezd­tük meg a működésünket. Szeptember elsejétől tehát nevük a következő: II. Rákóczi Ferenc Álta­lános- és Művészeti Alapiskola. Az iskolában 510 gyermek tanul, a mű­vészeti alapiskolában 160-an kezd­ték az évet. Most az alsótagozatosok jelentkezhettek, de fokozatosan „be­lenőnek” az alapiskola tanszakai a felsőbe is. Képző- és iparművészet­ből két csoport, színjátszásból egy csoport, néptáncból két csoport in­dult, a zenetagozaton pedig szol­fézst, fafúvós hangszereket, zongo­rát tanulhatnak a diákok, akik he­tente két délután erre szánnak két órát. Fiatal, képzett zenész óraadó taná­rok jönnek majd Miskolcról, Nyír­egyházáról, sőt Gyöngyösről is. Ami kell a csoportok munkájához, azt nagyrészt már megvette az iskola, de azért még jövőre is marad vásá­rolni való. Mindez azt a célúkat se­gíti, hogy növendékeiket a művésze­ti ágak megismertetésével esztéti- kailagis sokoldalúan képzett, művé­szeteket szerető és értő személyisé­gekké neveljék, de remélik azt is, hogy sok tehetséges gyermeket irá­nyíthatnak a megfelelő művészeti pályára. Pungor Ernő, a királyi vegyész London (MTI) - Pungor Ernő aka­démikust, tárca nélküli minisztert, az OMFB elnökét, a Műszaki Egye­tem analitikai kémiai professzorát tiszteletbeli tagjává választotta a Brit Királyi Vegyészeti Társaság. A brit tudós társaság értesítőjében így indokolta Pungor Ernő megvá­lasztását: „A Társaság elismeri Pun­gor professzor sok kiváló eredmé­nyét az analitikai kémia területén, különös tekintettel elektrokémiai, spektroszkópiai, termálanalitikai és kemometriai kutatásaira. Az anali­tikai vegyészet életbevágó szerepet játszik a társadalomban, amennyi­ben elősegíti a különböző anyagok, köztük a víz és az élelmiszerek meg­felelő minőségét és biztonságát. Pungor professzor különösen nagy mértékben hozzájárult a klinikai ké­miához is, az ionszelektív elektró­dok fejlesztésében végzett munkás­ságával.” Pungor Ernő az ünnepség előtt így nyilatkozott: - Az ötvenes években el voltunk zárva a világtól, de én az akadémia tiltása ellenére publikál­tam a nemzetközi lapokban. Amikor a hatvanas években megindult a kommunikáció, Belcher professzor, a birminghami egyetem analitikai kémiai tanszékének vezetője meg­keresett, hogy újak könyveket a sa­ját területemről. Két könyvemet ad­ták ki ezután Angliában az oszcillo­metriáról és a lángfotometria elmé­letéről. Amerikában és másutt is sokfelé publikáltam, és a tudomá­nyos kapcsolatok mind intenzívebbé váltak. Amikor az ionszelektív elektródok kérdésével kezdtem fog­lalkozni - ezt én vezettem föl elsőnek a világon Belcher professzor együttműködésre kért. Együttmű­ködésünk mindkét országnak nagy eredményeket hozott a tudomány­ban, és ezek gazdasági haszna alig­ha felmérhető. Mintegy száz szaba­dalmam 35-40 százalékát sikerült eddig realizálni. De ez a kitüntetés nem a gazdasági eredménynek szól, és nem is a barátságnak, hanem a tudományos eredménynek. Amerikából jöttek Miskolc (ÉM) - Az Amerikai Egye­sült Államok Wisconsin tartomá­nyában lévő Beliot Egyetem „Teach Hungary” programja annyiban tér el más, angoltanárokat delegáló szervezetek munkájától, hogy ők szakképzett pedagógusokat külde­nek az intézményekbe. Programjuk keretében öt amerikai tanár kezdte meg szeptember 1-jén munkáját me­gyénkben. Ebből az alkalomból hív­ta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei önkormányzat Ms. Lesley Da- vist, a program igazgatónőjét. Látogatásának fő célja, hogy a jövő­ben minél több angol anyanyelvű ta­nár dolgozhasson megyénkben, így kétnapos programjában kiemelt he­lyen szerepelnek a fogadó iskolák. Ms. Lesley Davis tegnap érkezett Miskolcra, majd rögtön Mezőcsátra indult, ahol az önkormányzat és a gimnázium vezetőivel, valamint az egyetem által delegált angoltanár­ral találkozott. Hasonló program várta a következő helyszínen, En- csen is, ahol nem csak a Váci Mihály Gimnázium, hanem a Petőfi Sándor és a Kazinczy Ferenc Általános Isko­la is „kapott” tanárt. Mai programját a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban kezdi. Utána megbeszélést folytat a megye, Mis­kolc város vezetőivel, az önkormány­zati szakosztályok, szakmai fóru­mok képviselőivel és különböző isko­lák vezetőivel. Többek között ezen a megbeszélésen dőlhet el az is, hogy a második félévtől megkaphatja-e Szerencs és Bocs a kért angoltanárt. Hiánypótló klub Miskolc (ÉM) - A hamar népsze­rűvé vált és a hírek szerint lassan megszűnőben lévő Hiánypótló című rádióműsor szerkesztői úgy határoz­tak, többek között Miskolcon élőben folytatják tevékenységüket. A leendő klubtagok először szeptem­ber 11-én, szombaton este a Török Ádám koncerten találkozhatnak a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban a Hiánypótló klub házi­gazdájával, Murányi Györggyel. A Hiánypótló klubba főleg a lemez­gyűjtőket várják, és persze azokat, aldk érdeklődnek a progresszív könnyűzenei irányzatok iránt. Tehetségnevelés Miskolc (ÉM) - Folytatjuk az Erdé­lyi János Tehetségkutató és Tehet­ségnevelő Alapítvány által támoga­tott pályázatok listáját. Comenius Tanítóképző Főiskola Természettudományi Tanszékének Munkacsoportja, Szűcsné dr. Csi­szár Magdolna főiskolai docens, Sá­rospatak: Matematika szaktábor be­indítása, 30.000.- Ft.; Kossuth L. Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskola, Daragó Ferenc, Sátor­aljaújhely: 6 oSztályos gimnázium 3. oszt. földrajz tankönyyjegyzet elké­szítéséhez anyagi támogatás, 40.000. - Ft.; Szent István Általános Iskola, Lengyel Katalin igazgató, Felsőzsolca: Áz iskola humán mun­kaközösségének anyagi támogatá­sa, 10.000.- Ft.; Csorba Piroska, 3731 Szuhakálló, Dózsa Gy. u. 55.: Gyermekirodalom összeállításához anyagi támogatás, 40.000.- Ft.; Eg- ressy B. Művelődési Központ és Könyvtár, Sajó Attila igazgató, Ka­zincbarcika: Komplex előadó és kép­zőművészeti tehetséggondozó prog­ram megvalósítása, 30.000.- Ft.; Ká­rolyi Gáspár Általános Iskola, Gönc: Rajz szakkör fejlesztése, _ 20.000.- Ft.; 42. Sz. Herman Ottó Általános Iskola, Czakó Károlyné tanár, Mis­kolc: Éazekas és kerámia szakkör fejlesztése, 10.000.- Ft.; Gyermekvá­ros, Dobó Dénes tanár, Miskolc: Ze­nei tehetséggondozás, a létrehozott rézfúvós zenekar továbbfejlesztése, 20.000. - Ft.; Gyermekváros, Cziiják Sándomé tanár, Miskolc: Képzőmű­vészeti szakkör támogatása, 10.000. - Ft.; Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola, Papp Sándomé tanár, Kazincbarcika: „...Beszélni nehéz” szakkör támogatása, 20.000. - Ft.; Vasvári Úti Általános Iskola, Hák Sándor igazgató, Ózd: Reál-humántagozat bevezetése a 6. évfolyamos elemi iskola befejezése után 7-8. osztályban, 20.000.- Ft.; 1. Sz. Napközi Otthonos Óvoda Ne­velőtestülete, Kovács Lászlónó munkaközösségvezető, Ózd: Anya­nyelvi nevelés támogatása, 20.000.- Ft.; 1. Sz. Napközi Otthonos Óvoda, Végh Zoltánná óvodapedagógus, Ózd: Hátrányos helyzetben élő gyer­mekek úszásoktatásának támoga­tása, 10.000.- Ft.. (folytadul#

Next

/
Oldalképek
Tartalom