Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-07 / 208. szám

1993. Szeptember 7., Kedd =z Hírek - Tudósítások ...................... ÉSZAK-Magyarország 3 A törvény már létezik, csak legyen aki végrehajtja Megyénk sok településén fogad bennünket hasonló kép: fektetik a gázvezetéket Fotó: Fojtán László Für Lajos Svédországban Stocholm (MTI) - Svédországba utazott hétfőn reggel Für Lajos hon­védelmi miniszter svéd kollégája, Anders Björck meghívására. A háromnapos hivatalos látogatás során a két miniszter biztonságpoli­tikai kérdéseken kívül a haditechni­kai együttműködés lehetőségeiről is tárgyal. Szó lesz kiképzési kooperá­cióról, és arról, hogy a svéd hadsereg milyen segítséget tud adni a magyar ENSZ-katonák kiképzéséhez. Helyreállítás az Oktogonon Budapest (MTI) - A Fővárosi Víz­művek dolgozói hétfőn a déli és kora délutáni órákban befejezték az Ok­togonon az eltört 1200 milliméter át­mérőjű víznyomócső munkagödré­nek visszatemetését. Ezzel párhuza­mosan pedig átvette a munkaterüle­tet a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat, valamint a BKV is, amely a helyszíni betonozás helyett elóre- gyártott feszített panelekből rakja le a villamospálya alapjait. így 2-3 nappal hamarabb, várhatóan ked­den üzemkezdetkor, vagy legkésőbb délelőtt újra megindulhat a villa­mosforgalom. Ezzel a paneles alapozási módszer­rel ugyanis nem kell várni a helyszí­ni betonozás után 2-3 napig a beton megszilárdulására, mert az előre­gyártott elemekre azonnal rá lehet helyezni a síneket. Megfeszített munkát végeznek éj­szaka a Közterület-fenntartó Válla­lat brigádjai, hogy a hétfő reggelig helyreállított 1500 négyzetméteren túl a még szükséges további 2500 négyzetméternyi területen is befe­jezzék az útburkolat alapozását és aszfaltozását kedden reggelre, déle­lőttre. A hétfő déli jelzések szerint az And- rássy úton már mindkét irányban két-két sávban megindult a forga­lom. A Nagykörút a Blaha Lujza tér felé egy sávban járható, s a Nyugati pályaudvar felé még tejesen le van zárva. Magyarország 2000 Ingatlanalap Budapest (MTI) - Az eddig létesült hazai ingatlanalapok, a Pillér és a Patex mellett hamarosan újabb in­gatlanokba befektető alap kezdi meg működését. A Nürnberg-Buda­pest Investment Rt. által indított Magyarország 2000 Ingatlanbefek­tetési Alap jegyeit szeptember 14. és december 17. között lehet majd je­gyezni Budapesten és vidéken hat­van OTP-fiókban és tizennégy bró­kercég irodáiban. Az alap portfóliójába irodaház, laká­sok, irodák, üzlethelyiségek, orvosi rendelők kerülnek. Az ingatlanok­kal való gazdálkodás eredménye­ként a tervek szerint az alap évi 15 százalékos hozamot biztosít majd a befektetőknek, a tíz éves futamidő végén pedig a befektetési jegyek né­vértékének négyszeresét fizetik vissza. A befektetési jegyek vásárlói adókedvezményt vehetnek igénybe. Az ingatlanalap minimum 500 mil­lió forintos befektetési jegy-meny- nyiség lejegyzése esetén indul, a jegyzés felső határa 2 milliárd forint. A befektetési jegyek készpénzért vá­sárolhatók meg, névértékűk 10 ezer forint, de összevont címletek is kap­hatók lesznek. A papírokat a tőzsdé­re is be kívánják vezetni. Tőzsdén a Tallér-jegyek Budapest (MTI) - A Budapesti Ér­téktőzsdére kerültek a Tallér Érték­papír Befektetési Alap befektetési jegyei. A július 13-án 733,4 millió fo­rintos vagyonnal bejegyzett Tallér Alap 10 ezer forintos névértékű be­fektetésijegyei a 3 százalékos indu­lási költségek levonása után a múlt héten elérték a 9.900 forintos érté­ket. Az alapkezelő magára vállalta a költségek egy részét, az értékpapír­kereskedést végző Quaestor Érték­papír Kft. pedig nem számol fel juta­lékot, hogy a befektetési jegyek mie­lőbb eléijék a névértéket. Az átlagos hozamot évi 18 százalékra tervezik, bár a jövő januári első fizetésnél le­het, hogy ennél valamivel keveseb­bet kapnak a Tallér-jegyek tulajdo­nosai. Szabó Katalin Hajdúszoboszló (ÉM) - Az érvény­ben lévő törvény szerint az önkor­mányzatok a gázszolgáltató társa­ságok részvénytulajdonosaivá vál­hatnak, amennyiben igazolni tudják az elosztó vezetékek és a létesítmé­nyek építéséhez adott korábbi hoz­zájárulásaikat. A bizonylatok be­nyújtására már csak három hetük van. A dolog azonnal megoldható, amint a törvényalkotók választ ad­nak vagy kéttucat kérdésre. Hogy a bizonytalanság okai á kívül­álló számára is érthetővé váljanak, tudni kell: a rendelkezések szerint az elmúlt év november 25-ig épített, a telekhatáron kívüli elosztó vezeté­keket és más létesítményeket köte­lező volt állami tulajdonba adni ak­kor is, ha azok a lakosság, illetve az önkormányzat anyagi hozzájárulá­sával készültek. Az említett időponttól életbe lépett jogszabálymódosítás szerint már vá­lasztani lehetett: a beruházás vagy állami tulajdonba kerül, vagy az ön- kormányzaté marad és csak üzemel­tetési szerződést kötnek a gázszol­gáltatóval. Az idén augusztus 3-án azonban ha­tályba lépett a korábbi rendelkezé­seket módosító törvény. Ezzel meg­szűnik a vezetékek és létesítmények állami tulajdona, s az érintettek a korábbi befizetéseik időpontjától és összegétől függően részvénytulaj­dont szerezhetnek. Ennek arányát a törvény pontosan szabályozza. Egy­ben leszögezi: - „a lakossági és tele­pülési önkormányzati hozzájárulá­sokat igazoló bizonylatokat pz ön- kormányzatok e törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül nyújthatják be az érintett gázszol­gáltatókhoz.” Kérdések sora Csakhogy a dolog nem halad. Nincs és nem is lesz ugyanis végrehajtási utasítás, márpedig e tömör megfo­galmazás alapvető kérdésekben sem irányadó. Éldöntendő - többek között -, hogy jogalapnak tekinthe­tő-e a részvényigényre az állami, va­lamint az állami vállalatok, szövet­kezetek által nyújtott támogatás, a tanácsi pénzekből és a céltámogatá­Németország Bonn (MTI) - Egy nemzedék elme­nekülhet egy ország történelme elől, egy nép nem. Horthy Miklós kenderesi újratemetését Göncz ál­lamelnök tagadhatta ugyan, An­tall kormányfő figyelhette a távol­ból, az ellenzéki fiatal demokraták elnöke összefüggésbe hozhatta a tatárjárással, az állam és a lakos­ság bel- és külpolitikailag ezentúl ezzel a ténnyel fog együttélni. A délkelet-magyarországi település temetőjében megjelent ötvenezer ember többségén látszott, hogy kö­zömbös az elmúlt hetek politikai és diplomáciai tojástánca iránt, az el­vonuló koalíciós képviselőket és minisztereket gyér tetszésnyilvá­nítással vette tudomásul - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában a lap helyszínről tudósító munkatársa, Georg Paul Hefty. Az FAZ-cikk alcíme azt emelte ki, hogy némi vita után a kormányzót méltóképpen temet­ték el Kenderesen. Az újságíró úgy tapasztalta, hogy az idősebb résztvevőket, akik Horthy kormányzását felnőtt fejjel élték át, a fiatalokat, akik az isko­lában alig hallottak valamit „a nagy halottról” az az egyszerű szándék egyesítette, hogy a számű­zetésben meghalt honfitársnak re­mélhetőleg legeslegutolsó útján megadják a végtisztességet. Ami­kor a kenderesi polgármester a születésről és a végső nyugalomról beszélt, az a benyomás támadt, hogy a falu a Horthy ellenes kam­pány dacára évtizedekig erre a napra várt - írta a befolyásos frankfurti újság munkatársa. Hefty kiemelte továbbá, hogy Hort­hy Miidós unokája beszédében el­lentmondott a „szokásos előítéle­teknek”, ezek közé sorolva azt a megállapítást is, hogy nagyapja antiszemita volt. „S mintha nagy­apja szellemében akarna cseleked­sokból finanszírozott hozzájárulás? (Miért ne gondolhatná például bár­mely polgármesteri vezetés, hogy a településen működő egykori tée­szek, illetve vállalatok hozzájárulá­sa fejében most ót illeti a részvény?) Kérdés továbbá, hogy az ipari és me­zőgazdasági szövetkezetek által lé­tesített célvezetékek is jogalapnak tekinthetők-e az igényré. Ha eltűnt, vagy hiányos a dokumentáció, ha nem nyújtják be határidőre, ha ...és a kérdések hosszan sorolhatók, egé­szen addig, hogy a számviteli tör­vény vagy egyéb követelmény sze­rint határozzák-e meg a bizonylat fo­galmát. Mindez akár apróságnak is tűnhet, s talán az is mindazok számára, akiknek ezen semmi nem múlik. Az önkormányzatoknak azonban - s majdani döntésük szerint akár egyes állampolgároknak is - a rész­vényekhez való jutás, azok hozadé- kából való részesülés, tehát anyagi gyarapodásuk múlik rajta. Szalay János, a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. vezérigazgatója a törvény megje­lenését követően külön levélben is felhívta a polgármesterek figyelmét erre a lehetőségre, s az ezzel kapcso­latos teendőikre. Ugyanakkor a felsorolt - és azokon túli - kérdések ügyében - állásfogla­lást kérve - augusztus elején levelet írt az Állami Vagyonügynökség Rt. és az Ipari Minisztérium illetékese­ni, Horthy István a tiltakozásból távolmaradókat”-előző nap Buda­pesten baloldali értelmiségiek elát­kozták a Horthy érát - megbocsátó közeledésre szólította fel. Ugyan­úgy, mint édesanyja, a fiú is rövid említést tett arról, amit meggyőző­dése szerint honfitársainak a hazá­ban tenniük kellene: összefogva és becsületben felépíteni az országot, demokratikus stabilitást biztosíta­ni neki - volt olvasható az Allge­meine Zeitungban. Franciaország Párizs (MTI) - „A magyarok fele­más tisztelgése Horthy előtt” cím­mel számol be budapesti tudósítá­sában a Libération hétfőn a kende­resi újratemetésről. A hétfőn reg­gel megjelent párizsi napilapok kö­zül ez az egyetlen, amely említést tesz Horthy Miklós újratemetésé­ről. Claude Kovács tudósítása „igen ellentmondásos személyiség­nek” nevezi a volt kormányzót, aki „vaskézzel uralkodott Magyaror­szág felett”. „Egyesek számára ő volt az alkotmányos monarchia megtartója Magyarországon, s ő akadályozta meg a második világ­háború alatt a budapesti zsidók de­portálását. Mások számára viszont a náci Németország szövetségese volt. Ez utóbbiak azt hangoztatják, hogy Magyarország volt az első, ahol zsidótörvényeket szavaztak meg, s Horthy lazasága, korlátolt szemlélete taszította 1941-ben há­borúba Magyarországot, holott Né­metország nem követelte meg ezt” - írja a cikk. A temetésről beszámolva a tudósí­tó megállapítja: azon nem keve­sebb mint kilenc miniszter volt je­len, formailag magánemberként, emellett a kormánykoalíció pártja­inak több államtitkára és vezető politikusa is ott volt Kenderesen. „A konzervatív jobboldal egésze ott volt, hogy a temetést nyilvános inekis. (Választnemkapott.)Egyút- tal megkereste Bujdosó Sándort, a köztársasági megbízott hivatalának vezetőjét, aki szintén úgy vélte, hogy a törvény végrehajtása a jelenlegi formában valamennyi érintettnek gondot okozhat. Különösen fontos­nak tartja a megoldás keresését azért, mert a települési önkormány­zatok vagyonának lehetséges növe­léséről van szó. Megoldást keresve Ezért augusztus 23-i keltezéssel le­velet juttatott el Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Aba- új-Zemplén és Heves megye érintett településeinek polgármestereihez. Ebben valamennyieket meghívja a szeptember 8-án Debrecenben ren­dezendő tanácskozásra, ahol az ÁV Rt., az Ipari Minisztérium és a Tigáz Rt. vezérigazgatójával együtt keres­nék a megoldást a vitás kérdések tisztázására. A megbeszélés remélhetően segíti majd az előrelépést, bár annyi máris tollhegyre kívánkozik: megint egy törvénymódosítás, amelynek előké­szítésével - úgy tűnik - épp a legin­kább érdekelteket hagyták ki. A sietség - vagy hozzá nem értés - következményeként nem kizárt, hogy önkormányzati, esetleg állam- polgári érdekek sérülnek, illetve a megszabott határidő egyszerűen be­tarthatatlan lesz. tisztelgéssé tegye Horthy előtt” - úja Kovács, megemlítve, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök elutasította a részvételt, Ántall Jó­zsef miniszterelnök sem volt jelen, csupán felesége, de a kormányfő koszorút küldött. „Jelenléte provo­kációnak számított volna Románia szempontjából, mert Románia szá­mára Horthy a magyar irredentiz­mus jelképe” - hangoztatja a tudó­sítás, amely szerint „a temetés az­zal a kockázattal jár, hogy élénk re­akciót vált ki a szomszédos orszá­gokban”. A lap tudósítása említést tesz a Do­hány utcai zsinagóga előtt rende­zett megemlékezésről és a Demok­ratikus Charta rendezvényéről is. Ausztria Bécs (MTI) - Az osztrák lapok kö­zül a Der Standard és a Kurier fog­lalkozik hétfői számában Horthy Miklós újratemetésével. Beszámo­lójában a Der Standard budapesti tudósítója kiemeli, hogy több mi­niszter volt jelen - mint idézőjelben hozzáfűzi, magánszemélyként - a temetésen. Idézi Orbán Viktor nyi­latkozatát, amely szerint a Fidesz­nek nincs álláspontja a Horthy kor­szakról, és a ceremóniáról azt úja, hogy az némiképp egy színes szín­játékra emlékeztetett. A Kurier, amely vasárnapi számában rövi­den már beszámolt az eseményről, hétfőn egész kolumnát szentel Horthy Miklós életútjának, megje­gyezve, hogy annak részletes átte­kintése magyarázatot nyújt, miért keltett Magyarországon izgalmat az újratemetés, miért vetődik fel a kérdés, vajon az Magyarország tisztelgése a fasizmus előtt, avagy akár rehabilitáció? A cikk írója, Hans Magenschab nem válaszol a feltett kérdésekre, csupán ismerte­ti a történelmi tényeket és beszá­mol a szomszédos országok rosszallásáról. A Horthy-temetés külföldi visszhangja A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Budapest (MTI) - A Miniszterelnöki Sajtóiro­da hétfőn az alábbi közleményt juttatta el a Ma­gyar Távirati Irodához: „A miniszterelnök 1993. szeptember 6-ai ha­tállyal felmentette Szolnoky Pétert, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) igaz­gatósági tagsága alól, továbbá tudomásul vette dr. Tárkány-Szúcs Attila ugyanezen tisztségről történő lemondását. Egyidejűleg négy évi idő­tartamra az ÁV Rt. Igazgatóságának tagjává kinevezte dr. Horn Pétert és dr. Lovas Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag­jait, valamint dr. Kocsis Istvánt, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium volt helyettes állam­titkárát, továbbá dr. Jelien Sándort, a Banque Indosuez Magyarország Rt. igazgatóját. A miniszterelnök Szekeres Szabolcsot, az Álla­mi Vagyonkezelő Részvénytársaság Igazgató­ságának tagját, a részvénytársaság vezérigaz­gatóját az igazgatóság elnökévé kívánja kine­vezni. Ezért kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél, hogy Szekeres Szabolcsot az illeté­kes parlamenti bizottság hallgassa meg”. Az AV Rt. igazgatóságának eddigi tagjai: Sze­keres Szabolcs, Takácsy Sándor, Tárkány ( Szűcs Attila, Osváth György, Gelenczei Csilla, 1 Bakay Árpád, Hajtó Ódon, Szolnoky Péter, Nógrádi László. Az AV Rt. igazgatóságának tagjai a szeptember 6-i változásokat követően: Szekeres Szabolcs, Takácsy Sándor, Osváth György, Gelenczei Csilla, Bakay Árpád, Hajtó Ödön, Nógrádi László, Kocsis István, Horn Péter, Lovas Ist­ván,Jelien Sándor. Az ÁV Rt. igazgatótanácsának ülésén Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter is részt vett. Szabó Tamás iktatta be az Antall József miniszterelnök által kinevezett új igazgatósági tagokat. Az igazgatótanácsi ülé­sen tartott beszédében hangsúlyozta: a kor­mány gazdaságpolitikája erős magángazdaság kialakítására irányul, amelynek megvalósítá­sára a tőkebevonásos privatizáción túl alapve­tő fontosságú a bank- és hitelkonszolidáció vég­rehajtása, a kárpótlás végigvitele, illetőleg a va­gyonkezelés megszilárdítása. Ez utóbbi azért is fontos - hangsúlyozta a miniszter -, mert - amennyiben a Parlament jóváhagyja - az ÁV Rt. nemcsak az állam, hanem a társadalombiz­tosítás vagyonkezelője is lesz. Fejlődő kapcsolataink Budapest (MTI) - Lendületesen fejlődnek a külgazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok Dél-Aírikával - tájékoztatta a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztériuma az MTI-t. Elmondták, hogy jelenleg előrehaladott tárgya­lások folynak a kettős adózást kizáró egyez­ményvéglegesítéséről. Az üzletemberek és a tu­risták utazásait is jelentősen könnyíti, hogy ez év februárjától megszűnt a vízumkötelezettség a 30 napnál rövidebb időtartamú tartózkodá­soknál. Ugyanezt segíti a most aláírt légügyi egyezmény is. A három éve felújított gazdasági együttműkö­dés az 1990-ben aláírt kereskedelmi megállapo­dáson alapul, s a legszámottevőbben éppen a kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek: a néhány évvel ezelőtti 1 millió dolláros árucsereforgalom 1991-ben már meghaladta a 11 millió dollárt, az elmúlt évben pedig megközelítette a 18 mii­hót. A magyar kereskedelmi mérleg aktívumot mutat, a kivitel 9,8 millió dollár volt, a behoza­tal pedig 8 miihó. Az elmúlt évi export 38 szá­zalékát élelmiszerek, 30 százalékát gépipari áruk, 26 százalékát ipari alapanyagok és alkat­részek, 6 százalékát fogyasztási cikkek, az im­port több mint háromnegyedét pedig utcai táv­beszélő készülékek tették ki. Az idei cél a viszonylag kiegyensúlyozott áru­forgalom további 20-25 százalékos bővítése. Er­re a jelentős földrajzi távolság ellenére adva vannak a lehetőségek, hiszen a dél-afrikai piac­cal ma már száznál több kisebb-nagyobb ma­gyar vállalatnak van kapcsolata. A minisztérium távlati elképzelése, hogy Ma­gyarország bekapcsolódjon a dél-afrikai faluvil­lamosítási, oktatási és egészségügyi fejlesztési programokba, illetve a dél-afrikai cégekkel kö­zösen más afrikai országok ásványkutatási, energia- és vízellátási programjában. A célok megvalósítás érdekében ez év októberében ma­gyar vállalatok is részt vesznek Johannesburg­ban a Dél-Afrikai Nemzetközi Kereskedelmi Kiállításon; a részvételt az NGKM támogatja.----------------------------,--------------------------­B írósági épületavatás Kecskemét (MTI) - Új városi bírósági épületet avatott hétfőn Kecskeméten Balsai István. Az igazságügy-miniszter ez alkalomból hangsú­lyozta: ami napjainkban az igazságszolgáltatás terén történik, az a jogállam megteremtésének, megvalósításának látható, érzékelhető folya­mata. Az elmúlt három és fél év alatt komoly előrelépés történt a bírói hatalmi ág megfelelő működési feltételeinek kiépítésére. Ezek sorá­ba illeszkedik a most átadott hatezer négyzet- méter összterületű városi bíróság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom