Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-07 / 208. szám

4 ÉSZAK-Magyarország ■ ; ■ Megyei Körkép :: • 1993. Szeptember 7., Kedd ............- JEGYZET -—— A szocialista pártprogramról UDVAKDY JÓZSEF A Népszabadságban a közelmúltban fize­tett hirdetésként közli a Magyar Szocialis­ta Párt cselekvési elgondolásainak terveze­tét. Még nem a választási program szerepel a lápban, mert a párt további vélemények­re számít munkáját illetően. A sűrűn sze­dett sorokból mégis kibontakozik egy mér­téktartó, illúzióktól mentes baloldali prog­ram vázlata. Az első átolvasás után az el­fogulatlanok számára nyilvánvaló, hogy a szocialista párt nem kívánja újraéleszteni sem a sztálini kommunizmus ideológiáját, s eszébe sem jut restaurálni a rendszervál­tás előtti társadalmi viszonyokat. Jól tu­dom persze, hogy agyűlölködők számára az érvek mit sem jelentenek, s nem is hiszem, hogy meggyőzhetem őket. Tálán mégis mond nekik valamit, hogy a szocialisták állítják: az állami tulajdon to­vábbi lebontása szükséges. De ehhez hozzá­teszik, hogy szakítani kell a privatizáció ed­digi gyakorlatával. Azaz, szó sincs már a termelőeszközök állami tulajdonáról, vagy a népgazdasági termelés több éves tervezé­sének gyakorlatáról. Ugyanakkor a tervezet tükrözi, hogy a párt nem rekeszt ki senkit az ország újraépítéséből. Emellett tagadja azt a hamis illúziót, amely gazdasági kilá­balásunkat Európa, s a nyugati országok segítségére is alapozta. Az elmúlt károm esztendő bizonyította, hogy ingyen semmi­hez sem juthatunk hozzá. Gyökeres változtatást kívánnak a szocialis­ták a gazdaságpolitikában. A magyar ter­mékek külföldi piacának bővítésében kulcs- fontosságúnak tartják az elveszett kelet-eu­rópai piacok visszaszerzését. Amennyiben ez sikerül, úgy az országnak van esélye a munkanélküliség növekedésének megállí­tására. Az az elképzelés is lényeges lehet ol­vasóink számára, hogy véget akarnak vet­ni a mezőgazdaság válságos helyzetének, úgy vélik, az agrárprogram a modem ver­senyképes mezőgazdaság és a biztonságos paraszti jövendő megalapozását hivatott szolgáink — - ------------;— -------­A ki a baloldalt választja, nyilatkozta egy­szer a sajnálatosan korán elhunyt Nagy At­tila színművész, a munkavállalók pártján áll. Itt, Borsod-Abaúj-Zemplénben nem vé­letlenül vannak nagy hagyományai a bal­oldaligondolkodásnak. A szocialisták friss programja ehhez most kifejezetten jó alapa­nyagot ad. Közérdekű segítségvállalás Miskolc (ÉM) - A hejókeresztúri debreceni tó­nál történt búvárszerencsétlenség hozzátarto­zói számára már eddig is többen nyújtottak anyagi segítséget. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala tájékoztatja mindazo­kat az állampolgárokat és jogi személyeket, akik a hátrahagyottaknak befizettek az OTP 641-472004-0653 számú letéti számlájára, hogy ezt az összeget az adóalapjukból leírhat­ják, mert közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. A befizetésről szóló igazolást a Polgár- mesteri Hivatal pénzügyi osztálya adja ki. A szerencsétlenség hozzátartozói számára to­vábbra is váiják a befizetéseket, akár névreszó- lóan is. Mit gondolsz fiam, ezek vissza is fognak bennünket hozni? Rajz: MTI Szalonna ügye lezárhatatlan Hazugságok áldozata vagyok - állítja a polgármester Régóta dúl a vihar Szalonnán, amit csak a község lakói rendezhetnek UDVARDY JÓZSEF Szalonna (ÉM) - A mostanitól még a kommunisták rendszere is jobb volt. Ha akkor panaszkodtunk, leg­alább meghallgattak bennünket. Most semmi esélyünk sincs a hatal­masokkal szemben. Dr. Senánszky Miklós, mint állatorvos és polgár- mester a markában tartja a falut, az iskola, az óvoda dolgozóit, egyszóval majdnem minden embert, mert a doktor úr állatorvos, és tartanak a bosszújától. Nagyon sokan azért hallgatnak, mert úgy gondolják, előbb a hivatal, a tantestület álljon a sarkára, akkor ők is csatlakoznak. Itt az emberek állandóan mérlegel­nek. Árgus szemekkel figyelik egy­mást, és oda húznak, ahová a mér­leg nyelve billen, ahol a nagyobb eró mutatkozik. Ezt az ügyet most nem zárhatjuk le. A rendőrségi nyomo­zás, a bírósági végzés adja majd a megoldást. A szalonnái Csurilla Jánosné szava­ira Juhász Jánosné, a helybéli Tó­környéke Szövetkezet megbízott fő­könyvelője felel :- Alaptalan vádaskodások, rágal- makmérgezik a falu levegőjét. Csu- rilláné csak beszél, beszél, de nincs tisztában vele, mit is mond tulajdon­képpen. Huszonöt éve élek a falu­ban. Meggyőződésem, akárki ülne is a polgármesteri székben, többet nem tehetne a falu érdekében, mint dr. Senánszky Miklós. Ezzel a ko­molytalan „éhségsztrájkkal” Rémi­ás Barna csak annyit ért el, hogy a falunak megvan a véleménye róla. Ez. a botrány csak ártott a község­nek.- Normális gondolkodású ember ilyet nem csinál - mondjak Molnár Gyuláné. - Ez a Barna gyerek kez­detben rendesen, becsületesen visel­te magát. Nem tudom ki bújtatta fel, de később olyan lett, mint akinek tö­kéletesen elment az esze. Talán ha egy napot, vagy kettőt ült kint a községháza előtt. Ott beszélgetett a cigányokkal, akik sörösüveggel a ke­zükben kaszinóztak mellette. A jegyzőkönyv is hamisítvány? Három esztendeje, az önkormány­zati választásokon hatan indultak Szalonna polgármesteri címének el­nyeréséért. Dr. Senánszky Miklós nyert 367 szavazattal. A többi jelölt együtt nem kapott annyi szavazatot mint ő. A faluban a jogszabályok szellemében 7 tagú képviselő-testü­letet hoztak létre. A község azóta so­kat fejlődött. A belterületen ma már minden utat szilárd burkolat fed. Korszerűsíted ték a közvilágítást, a szemétszállí­tást, megszüntették az illegális sze­métlerakókat. A település polgár- mesteri hivatala támogatja a szülő­ket a tanévkezdés anyagi gondjai­nak enyhítésében, s két éve minden kisdiák ingyen tízórait kap. Mint mondják; itt nemcsak rájuk, hanem az idősebbekre is gondolnak. A nyugdíjas korúaknak rendszeresen megrendezik az idősebbek napját. A szárazság miatt ezen a nyáron a fa­lu néhány pontján vízhiány volt, de egy másfél kilométeres főnyomócső lefektetésével gyógyírt találtak erre a bajra. A munkanélküliség termé­szetesen ezt a körzetet is sújtja. A termelőszövetkezet megszűnt, utód­jánál korántsem jutnak annyian megélhetéshez, mint az előző évek­ben. A polgármesteri hivatal 16 köz­hasznú munkást foglalkoztat. Jóval többen jelentkeznének erre a mun­kára, de az anyagiak hiánya miatt egyelőre nem tudnak több embert felvenni. Szalonnán 1993. július 8- áig a megszokott mederben folyt az élet. Ezen a napon, mint időzített bomba robbant a képviselő-testület egyik tagjának, és a közmunkások irányítójának éhségsztrájkja. Rémi­ás Barna lapunkban, az Észak-Ma- gyarországban tette közhírré, hogy alkalmatlannak tartja a polgármes­tert a község vezetésére, s akciójával lemondásra akarja őt kényszeríteni. A furcsa éhségsztrájk „szendvi­cseket illetve folyadékot fogyaszt majd, de kizárólag éjszaka” tanúk szerint két teljes napig sem tartott. Rémiás Barna vádjait értelmetlen volna most újólag megismételni. Ál­lításaira ugyanis pillanatnyilag nincs semmilyen bizonyíték. Sót, el­lenkezőleg, a sportkörben tartott pénzügyi revízió, és a jegyzőkönyv a polgármester igazát támasztja alá.- A vizsgálat szabálytalan volt, a jegyzőkönyv pedig nem hiteles - ál­lítja ugyanakkor Szabó Tibor a helyi áfész-bolt üzletvezetője, majd hozzá­teszi : - 1990-ben azt hittük, hogy nálunk is megtörténik a rendszer- váltás. Reményeinkben súlyosan csalódtunk. Nem a kommunisták idején volt itt diktatúra, hanem most élnek félelemben, szorongatott helyzetben az emberek. Szabadon rágalmazhatnak- Harminchárom éve élek a község­ben. Itt építkeztem, alapítottam csa­ládot, neveltem fel a gyermekeimet- mondja dr. Senánszky Miklós, a polgármester. - A körzetben évtize­dek óta én látom el az állatorvosi te­endőket. Bár azt természetesen nem állíthatom, hogy nincsenek ellensé­geim, de úgy érzem, eddig megbe­csültek, elismerték a munkámat. Most pedig akadt néhány ember, akik a demokráciát úgy értelmezik, hogy szabadon megrágalmazhat­nak, bemocskolhatnak. Az esemé­nyek súlyos lelki traumát okoztak nekem. Semmivel sem szolgáltam rá, hogy minden ok nélkül sarat dobáljanak rám, s védekező pozícióból küzdjek az igazságért. Sajnálatosnak tar­tom, hogy ellenségem, vagy inkább ellenségeim azonnal a nyilvánosság­hoz fordultak, és ott sikerült is teret kapniuk. Ha okot szolgáltattam vol­na rá, vagy ha a falu valóban azt akarná, bizonyosan megfontolnám a lemondásomat. Ám csupán egy ma­roknyi ember ágál elleném. Üres szavakkal dobálóznak, állításaikat képtelenek igazolni. Én viszont a bí­rósághoz fordultam, s nagy nyilvá­nosság előtt elkövetett rágalmazá­sért bepereltem Rémiás Barnát. Nincs semmi túlzás abban, amikor leírjuk, ajúlius 8-i akciót, s az újság­cikk megjelenését követően nem­csak a falu, hanem az egész környék megbolydult. Lapunk hasábjain egymást követ­ték a levelek, amelyek vitathatatla­nul a szalonnái polgármester mel­lett, szálltak síkra. Augusztus 4-én az Észak-Magyarország megpróbál­ta lezárni a vitát. Közöltük a Bódva- Völgye Sporttársulás levelét, és a község önkormányzati képviselő­testületének véleményét, amelyet a hét tag közül hatan írtak alá. Ézzel eleget is tettünk volna kötelessége­inknek. Igen ám, de néhány nap múlva személyesen kopogtatott ná­lunk Csurilla Jánosné. Ó „a falu la­kossága” nevében írta meg gondola­tait, s egyben kétséget kizáróan ér­zékeltette: a Bódva-Völgye Sporttár­sulás levele nem más, mint közönsé­ges hamisítvány. Hallgatni arany Nem volt más választásunk, mint nyakunkba venni Szalonna utcáit, s a környék községeit. Egy dossziéban összegyűjtöttük a dokumentumo­kat, több sűrűn teleírt tömbben je­gyeztük fel a véleményeket. A vádak ismételten elhangzottak, és jónéhá- nyan kifejthették álláspontjukat a polgármester mellett is. A község jegyzője, Tóth Lászlóné, és az óvoda vezetője, Nagy Attiláné azonban úgy vélte: hallgatni arany. Az óvoda dol­gozói visszautasították Csurilláné levelét, amely szerint a gyerekek fáznának, és ételadagjuk minimális. Sikerült beszélnünk Hegyaljai Jó­zseffel, a Bódva-Völgye Sporttársu­lás elnökével. Ő ajegyzókönywel ér­velt, s megmutatta azt a jelenléti ívét is, amelyen megbízták ót a ha­misítványnak minősített levél meg­írásával. Csurilla Jánosné is mutatott egy fénymásolt ívet, amelyen a környék sportvezetői közül többen kijelentik: ők nem írták alá a levelet. Áz aláírá­sok minden kétséget kizáróan egyeztek. Hol ezt, hol pedig a hom­lokegyenest ellenkezőjét állítanák a tisztelt sportegyesületi elnökök? A válasz egyszerű. Az elnökök a jegyzőkönyvben hitelesített módon szavazással adták hozzájárulásukat a szóban forgó levél megírásához. A levelet magát nem írták alá, de an­nak tartalmát a gyűlésen közösen határozták meg, amint arról a hite­lesített jegyzőkönyv tanúskodik.- Ugyan kérem - hangzott erre Csu­rilláné riposztja - a jegyzőkönyvet utólag készítették el. A hatalmasok összefognak egymást közt és tudják, hogyan forgassák ki az igazságot.” Azaz: hozhat határozatot a falu vá­lasztott önkormányzata, készülhet hivátálos jegyzőkönyv az előírások­nak megfelelően, tucatnyian foglal­hatnak állást a polgármester becsü­lete mellett, az számukra csakis ar­ra bizonyíték, hogy dr. Senánszky Miklós a markában tart mindenkit. Az újságíró is elfogult? A polgármester lemondását követe­lő csoport tagjai kitartanak állás­pontjuk mellett, s véleményükhöz körömszakadtukig ragaszkodnak. Még az újságírót is meggyanúsítják az elfogultsággal, ha nem hajlandó csakis az ő igazukat meghallgatni, ha a másik fél véleményére is kíváncsi. Most már csak az a kérdés, ki mel­lett szavaz a falu lakossága. Vajon azok vannak-e többségben, akik a polgármester ellen fordultak, vagy pedig azok, akik továbbra is alkal­masnak tartják őt a falu vezetésére? Ezt a következő önkormányzati vá­lasztáson Szalonna község szava­zásra jogosult állampolgárai köny- nyen eldönthetik. Ha Senánszky Miklós addig össze nem omlik, s be nem dobja a törülközőt, mondván, nem vállal további közéleti szerepet és kötelezettségeket, hogy elejét ve­gye a későbbi rágalmaknak. Szalonna ügye pillanatnyilag tehát valóban lezárhatatlan, s kíváncsian várjuk a peres eljárás fejleményeit. Rémiás Barna a múlt héten nem volt otthon, de most hétfőn üzenetünkre ismét bejött szerkesztőségünkbe. Egy újabb nyilatkozatot hozott ma­gával, amelyben két oldalon ismét felsorolja bizonyítatlan vádjait. Amikor megemlítettük, hogy furcsa éhségsztrájkja helyétt találhatott volna európaibb megoldást is igazá­nak bizonyítására, csak mosolygott. Úgy, mint aki éppen a kezében tart­ja a bölcsek kövét. Sajószentpéteri városháza Sajószentpéter (ÉM) - A tizen­négyezer lélekszámú városban praktizáló hét körzeti orvos az egészségügyi törvény megjelenése után vállalkozóként látja el a házi­orvosi teendőket. Nincs megfelelően megoldva azon­ban az ügyeleti rendszer, ugyanis a jelenlegi létszám mellett nincs bizto­sítva az orvosok felelősségteljes munkájához szükséges pihenőidő. A város önkormányzata ezért új ügye­leti rend kialakításán gondolkodik. A településen működő mentőszolgá­lattal szorosan együttműködve sze­rettek volna egy korszerűbb és haté­konyabb ügyeleti rendszert kidol­gozni. Ezt az elképzelésüket azonban nem sikerült megvalósítani, ugyanis a mentőszervezet jelentős pénztámo­gatást kért az önkormányzattól az együttműködésért, amivel a helyi képviselő-testület nem értett egyet. Véleményük szerint ennek finanszí­rozása a tb hatáskörébe tartozik. Másik szervezeti elképzelésük, egy főállású ügyeletes orvos alkalmazá­sa szintén nem valósulhat meg anyagi okok miatt. A tb támogatása mellett évi 3 millió forint kiadást jelentene az a megol­dás a város önkormányzatának. A biztonságos közlekedésért Óriási átmenőforgalmat bonyolít le a várost átszelő 26-os számú főköz­lekedési út. Mivel nincs kialakítva e területen kerékpárút, illetve sáv, a település lakói, akiknek többsége kerékpárral közlekedik, nagy veszélynek van­nak kitéve. Évente 2-4 halálos közúti baleset fordul itt elő. A nyitott csapadékelvezetők befedé­sével bővíthető lenne az úttest, s az útpadka korszerűsítése, a kátyúk, gödrök, szegélybeugrók felújítása is sokat segítene a gondokon. A Közúti Igazgatóság azonban - mondta a polgármester - elzárkózik a munkálatoktól. Hogy az áldatlan állapoton változ­tassanak, az önkormányzat saját kezébe vette az ügy intézését. Az út rendbetételének megtervezésére pá­lyázatot ír ki a közeljövőben. Remé­lik, hogy az útalapból kellő mértékű támogatást kapnak majd. Egyéb­ként a Közúti Igazgatóság 1994-ben benyújtja igényét a várost elkerülő útszakasz kialakítására. Környezetvédelmi felmérések Sajószentpéter és környéke köztu­domásúlag fokozottan veszélyezte­tett helyzetben van a környezeti ár­talmakat illetően. Igaz, az ipari recesszióval párhuza­mosan az utóbbi időben némileg csökkent a környezetszennyezés, a város vezetését és a település lakóit azonban ez nem nyugtatja meg. A korábbi szennyezések ma is érez­tetik hatásukat. Ezek élettani következményeinek vizsgálatát kezdte meg a térségben a közelmúltban az olasz Progetto Sviluppo csoport, amelyet a Nemzet­közi Szakszervezeti Szövetség bízott meg ezzel a munkával. A projekt a vizsgálat mellett segít­ségnyújtást is tartalmaz, többek kö­zött egészségügyi szakemberek fel­készítésére is lehetőség nyílik majd. Ezzel párhuzamosan végzi felméré­sét az amerikai LEM cég, amelynek magyarországi ökológiai intézete a vízminőséget vizsgálja, s elkezdő­dött egy japán program is, amely a levegőszennyeződést tanulmá­nyozza. Mérőműszereket, állítottak fel a Sa­jó völgyében, így Sajószentpéteren is, s a szennyező anyagokat kibocsá­tó, kömyékbeh ipari üzemeknél is végeznek felméréseket. Fotó: Laczó

Next

/
Oldalképek
Tartalom