Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. Szeptember 29., Szerda •— Hírek - Tudósítások Mezőgazdasági kistermelők adatai EBEÉ-szakértők a kisebbségekről Budapest (MTI) - A Központi Sta­tisztikai Hivatal szeptember 30- ától, negyedévenként, összeírja az egyre nagyobb számú mezőgazdasá­gi kistermelő növénytermesztési te­vékenységének adatait is - tájékoz­tatta a KSH az MTI-t. A felmérés célja, hogy a hivatal teljes képet tud­jon nyújtani a mezőgazdasági kis­termelésről, a földterületek haszná­latáról, a megtermelt növények mennyiségéről, valamint értékesíté­séről. Az elmúlt évek agrárgazdasá­gi változásainak hatására ugyanis egyre nehezebbé vált az árufelvásár­lás és értékesítés pontos számbavé­tele, holott az ország zöldség- és gyü­mölcstermésének 70-90 százalékát a kistermelők állítják elő. A számlá­lóbiztosok valamennyi megyében, 4409 mintakörzetből megközelítően 106 ezer háztartás adatait gyűjtik össze és a kérdőíveken rögzítik az ér­tékesített és a még el nem adott áru­alapok mennyiségét is. Az egyedi adatok nem hozhatók nyilvánosság­ra az adatszolgáltatás azonban kö­telező. Drágább lesz a Start-hitel Budapest (MTI) - Az eddigieknél többe kerül a Start-hitel a vállalko­zóknak, mert a jegybanki alapka­mat felemelésével párhuzamosan nőtt a Start-hitel kamata is. A Start- hitel alapkamata a jegybanki alap­kamat 75 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 14,25 százalékos ka­mat 16,5 százalékra nőtt. Ehhez kell még hozzászámítani a kereskedelmi bankok 2 százalékos kamatrését - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékese az MTI mun­katársát kedden. Elmondta: már ok­tóberben az új feltételek szerint kell törleszteniük az érintetteknek a ko­rábban felvett hitelt. A vállalkozók finanszírozását segítő kedvezmé­nyes hitelkonstrukcióval élve eddig összesen 10 milliárd forintot helye­zett ki az MNB 17 pénzintézethez és 24, az ország különböző részein meg­található nagyobb takarékszövetke­zethez. Mintegy 4000-en vették igénybe eddig a Start-hitelt, átlago­san 2-4 millió forint kölcsönt igé­nyelve. Magyar ellenőrök Romániában Bukarest (MTI) - A román védelmi minisztérium közleménye szerint hétfő óta magyar katonai ellenőrök egy csoportja ellenőrzi a román had­sereg két egységét a Párizsban 1990 novemberében aláírt, a hagyomá­nyos fegyveres erők szintjét szabá­lyozó egyezmény előírásainak meg­felelően. A közlemény szerint az ins­pekció célja az aláíró országok által közölt katonai adatok helyszíni el­lenőrzése. Ez a tevékenység ugyan­akkor hozzájárul az érintett orszá­gok közötti bizalom és barátság erő­sítéséhez - olvasható a közlemény­ben, amely megjegyzi, hogy időről időre román katonai ellenőrök is ha­sonló vizsgálatot bonyolítanak le más országokban. Az MDF és az etikai kódex Budapest (MTI) - Az MDF is részt vesz a Független Jogász Fórum által a választási etikai kódex kidolgozá­sára kezdeményezett, szerdán kez­dődő tárgyalássorozaton - közölte Herényi Károly szóvivő kedden reg­gel az MTI munkatársával. Mint a szóvivő fogalmazott: az MDF öröm­mel üdvözli a kezdeményezést, mi­vel a Jogász Fórum olyan független szervezet, amely az 1990-ben kidol­gozott és jól működő kódexével bebi­zonyította alkalmasságát egy ha­sonló dokumentum elkészítésére. Az MDF-et a tárgyalássorozaton Rubovszky András pártigazgató képviseli — közölte Herényi Károly. A szóvivő az MTI érdeklődésére azt is elmondta: az MDF országos elnök­sége szerdán este teljes ülést tart, amelynek napirendjén többek kö­zött az ügyvezető elnöki teendők étadása szerepel. Mint ismeretes, október 1-jén Lezsák Sándor alelnök yégleg átveszi az ügyvezető elnöki tisztet, amelyet utoljára Boross Pé- ter alelnök látott el. Ezzel megszű- ®ik a Für Lajos lemondása után be­vezetett rotációs ügyvezető elnöki rendszer. Budapest (MTI) - A kisebbségi jo­gok magyarországi érvényesülését tanulmányozta öt napon át hazánk­ban az a szakértői csoport, amelyet a helsinki folyamat kisebbségvédő főbiztosa menesztett Pozsonyba és Budapestre. Az EBEÉ-szakértők szlovákiai és magyarországi kőrút­juk záróeseményeként az Or­szággyűlés külügyi, valamint embe­rijogi bizottságainak tagjaival talál­koztak kedden a Parlamentben. A találkozót követően Rob Zaag- man, a küldöttség vezetője az MTI kérdésére elmondta: a nemzetközi jogi szakértőket, Marc Bossuyt bel­ga, Frank Horn finn és Karen Knop kanadai nemzetközi jogászt az EBEÉ nemzeti kisebbségi főbiztosa küldte Szlovákiába és Magyaror­szágra. A főbiztos feladata, hogy egyfajta megelőző diplomáciát való­sítson meg. Ennek megfelelően fi­gyelemmel kíséri a kisebbségekkel kapcsolatos fejleményeket Európá­ban és, ha úgy tapasztalja, hogy fe­szültséggel, konfliktussal .terhes helyzet fenyeget, akkor javaslatokat terjeszt elő annak megelőzésére. A főbiztos, Max van der Stoel még februárban ellátogatott Szlovákiába és Magyarországra, s ez alkalommal állapodott meg a két kormánnyal, hogy az EBEÉ szakértőket meneszt a Duna két partjára a szlovákiai ma­gyarság, illetve a Magyarországon élő szlovák nemzeti kisebbség hely­zetének tanulmányozására. A mos­tani látogatás ennek a megállapo­dásnak az eredménye. A küldöttség nemzetközi jogász tag­jai szeptember 20-án érkeztek Szlo­vákiába, ahol megbeszélést folytat­tak az illetékes kormánytisztvise­lőkkel, és találkoztak a szlovákiai magyar szervezetek vezetőivel. Emellett számos magyarlakta vá­rost is felkerestek, hogy első kézből szerezhessenek benyomásokat a magyar kisebbség helyzetéről. Szlo­vákiából Budapestre vezetett az út. A delegáció Magyarországon is ha­sonló körben tájékozódott a szlovák­ság helyzetéről. Rob Zaagman köszönetét fejezte ki mind Pozsonynak, mind Budapest­nek a küldöttség munkájához nyúj­tott segítségért. Az úton tapasztal­takról a szakértők jelentést készíte­nek a főbiztos számára, és amennyiben szükségesnek látszik, különféle ajánlásokat is megfogal­maznak. A delegáció vezetője nem kívánt részleteket közölni a tapasz­talatokról, mivel az ennek alapján összeálló jelentést bizalmasan keze­lik, azt csak a főbiztosnak küldik meg. Max van der Stoel később en­nek alapján készíti el főbiztosi jelen­tését, amelyről tájékpztatja a kor­mányokat és az EBEÉ fórumait. Fodor András Attila (MIÉP), a külü­gyi bizottság tagja a keddi megbe­szélésről elmondta: a magyar képvi­selők kifejtették a szakértőknek, hogy véleményük szerint milyen nemzetközi jogi követelményeket kellene támasztani Szlovákiával szemben az ott élő magyar kisebbség védelmében. így például utaltak az új szlovák névhasználati törvényre, amelyről egyébként a magyar parla­ment nem kapott hivatalos tájékoz­tatást. Mindenesetre az előzetes tör­vényjavaslat alapján Magyarorszá­gon sérelmesnek találják az asszonynevek kötelező ,,-ová” végző­dését, illetve a névváltoztatás gya­korlati lehetetlenségét. Másfelől a magyar honatyák beszámoltak a ki­sebbségi jogok magyarországi érvé­nyesüléséről: a nemzetiségi és etni­kai kisebbségi törvény elfogadásá­ról, a nemzetiségi kisebbségi biztos megválasztását lehetővé tevő alkot­mánymódosításról, a választási tör­vény tervezett módosításáról, amely lehetővé teszi a kisebbségek parla­menti képviseletét. Szó esett Szlovákia Európa tanácsi tagságáról is. Ennek kapcsán a ma­gyar képviselők csalódásuknak ad­tak hangot. Rámutattak: nem elég, ha valamely állam ígéreteket tesz, és csatlakozik különféle nemzetközi konvenciókhoz, a hazai jogrendben is érvényesíteni kell a vállalt kötele­zettségeket. Javasolták, hogy az EBEÉ főbiztosa ennek figyelembe­vételével kövesse nyomon a kisebb­ségek jogainak érvényesülését. Emeletes vasúti kocsik Hétfőn mutatták be a nagyközönségnek azokat a Németországban gyártott emeletes vasúti kocsikat, amelyeket a MÁV fog használni egyes vonalain. A kocsikat elsősorban elővárosi közlekedésben állítják forgalomba. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Für Lajos Oroszországban Budapest (MTI) - Für Lajos honvé­delmi miniszter szerdán háromna­pos hivatalos látogatásra Oroszor­szágba utazik. A Honvédelmi Mi­nisztérium Sajtóosztályán kedden az MTI érdeklődésére elmondták, hogy a miniszter orosz kollégája, Pa­vel Gracsov meghívásának tesz ele­get. A kétoldalú tárgyalásokra az előzetes tervek szerint szerdán délu­tán Moszkvában kerül sor. Ezen töb­bek között a magyar-orosz katonai kapcsolatokról, valamint biztonság- politikai kérdésekről lesz szó. Napi­rendre kerül a Magyar Honvédség alkatrész-utánpótlása és a magyar tisztek oroszországi képzése is. Für Lajos csütörtökön egynapos látoga­tást tesz Krasznodárban, ahol mint­egy 100 magyar tisztet képeznek ki az orosz adósság fejében hazánkba érkező 28 darab MIG-29-es vadász­gép kezelésére. A honvédelmi mi­niszter találkozik az ottani katonai főiskola vezetőivel, valamint a ma­gyar hallgatókkal. Göncz: visszarendeződés nem lesz A magyar államfő interjúja holland újságíróknak Budapest (MTI) - Hollandiai látogatá­sunkkal a két ország kitűnő kapcso­latait szeretnénk demonstrálni. Újabb lendületet kívánunk adni a kereske­delmi forgalomnak is, mivel az idén 46 százalékkal esett vissza a magyar kivitel, különösképpen a mezőgazda­ság exportja. Célunk az is, hogy az eddig 3p0 millió dollárt invesztált hol­land befektetőket is nagyobb ma­gyarországi szerepvállalásra ösztö­nözzük - nyilatkozta Göncz Árpád holland újságíróknak, akik abból az alkalomból kértek tőle interjút, hogy a köztársasági elnök október elején - magas rangú kormánytisztviselők és üzletemberek kíséretében - hivatalos látogatást tesz Hollandiában.- Magyarország EK-társulásának egyik legnagyobb támogatója és egyik legfontosabb partnere Hollan­dia, és szeretnénk megszerezni Há­ga támogatását a teljes jogú tagsá­gunkhoz is - mondta el az államfő politikai beszélgetéseinek várható tartalmáról, hozzáfűzve, hogy bi­zonnyal szóba kerül majd Magyaror­szág és a közép-kelet-európai térség NATO-csatlakozásának és a kisebb­ségek védelmének kérdése is. Az újságírók kérdéseire válaszolva az államfő úgy vélekedett, hogy a lengyelországi választások tapasz­talatai Magyarország számára nem példaértékűek, már csak azért sem, mert a két ország belpolitikai viszo­nyai különböznek egymástól. A ma­gyar választókat a magyar valóság befolyásolja majd voksaik leadásá­nál. A köztársasági elnök kifejtette: a második választás döntő fontossá­gú egy fiatal demokrácia életében. Nem az eredménye, hanem maga az a tény, hogy a választásra sor kerül, és annak eredményét minden fél tu­domásul veszi. - Bármilyen ered­ményt hozzanak is a választások, az az ország külpolitikai prioritásait nem fogja érinteni - szögezte le az el­nök, majd abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy az ország stabili­tásán sem változtat majd a válasz­tások kimenetele. Magyarország parlamenti és parlamenten kívüli pártjai ugyanis - eltekintve a leg­szélsőségesebbektől - valameny- nyien elismerik a demokratikus sza­bályokat. Az államfő szerint többé-kevésbé biztos, hogy koalíciós kormányzás várható a '94-es választások után Magyarországon, ám a koalíció jelle­gét ma még senki nem tudja megjö­vendölni. Visszarendeződéstől azon­ban nem kell tartani. Ezt az kijelen­tését államfő azzal indokolta, hogy a parlamentben ma helyet foglaló MSZP tette lehetővé a sima rend­szerváltozást, és mindig szigorúan tartotta magát a parlamentarizmus szabályaihoz. A köztársasági elnök az interjúban megerősítette: Magyarország nem ad helyt a szélsőségeseknek. Az or­szág tudati állapota többé-kevésbé megfelel a nyugati országokénak: az emberek nem örülnek ugyan a mun­kanélküliségnek, a szociális gondos­kodás beszűkülésének, a mezőgaz­daságátalakulási fájdalmainak, ám tudják, mely határok között várható a kibontakozás. A recessziónak Nyugat-Európa országaiban sem örülnek, ám senki nem kérdőjelezi meg a demokráciát. A Magyarorszá­gon tapasztalható elégedetlenség oka az államfő szerint a változások lassúsága, és nem az, hogy túl gyor­san mennek végbe. A Magyarország és a közép-kelet- európai térség országai EK-csatla- kozásának feltételeit firtató kérdés­re Göncz Árpád kifejtette, hogy a csatlakozás időpontja attól is függ: a Közösség tagállamai mekkora fon­tosságot tulajdonítanak a régiónak. Ha ugyanis nemcsak a költségeket látnák Kelet-Európa modernizáció­jában, hanem felismernék, hogy a térség százmilliós, telítetlen piacot is jelent, akkor a modernizáció meg­indítására szánt összeg még mindig sokkal kevesebb lenne, mint az a veszteség, amit a piac felvevőképes­ségének csökkenése jelent. Veszélyt jelenthet az is, ha ez a tér­ség a szociális szembenállás forrása lesz, egy modernizálódott Szerbia sokkal olcsóbb lenne Nyugat-Euró- pának, mint egy háborút viselő Szer­bia. A köztársasági elnök úgy vélte azonban, hogy a délszláv helyzettől eltérően a közép-kelet-európai tér­ség - annak ellenére, hogy etnikai mozaik - nem rejti magában a rob­banás veszélyét. A stabilitás a ma­gyar külpolitika egyik fontos célja is, amikor a kisebbségek jogainak nem­zetközileg ellenőrzött érvényesülé­sét szorgalmazza. Az elnök megerősítette: hazánknak fontos érdeke, hogy Románia, Szlo­vákia, és a többi kelet-európai or­szág az Európa Tanács tagja legyen, mert - mint mondta -, ha valaki be­lép egy klubba, akkor magára nézve kötelezőnek tartja annak szabályait is. ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Fidesz-küldöttség Japánban Tokió (MTI) - Magyarországnak az infra­strukturális fejlesztésekre és a pénzügyi intéz­ményrendszer korszerűsítésére kellene össz­pontosítania, amiben Japán is nagy segítséget nyújthat - közölte a Fidesz Japánban tartózko­dó küldöttségével Hasimoto Rjutaro volt pénz­ügyminiszter. A Japán ellenzéki Liberális Demokrata Párt po­litikai tanácskozó testületének elnöke példa­ként említette: a szigetország arra ösztönzi az Éurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), hogy ne csak Oroszországba, hanem főként közép-európai országok felé irányítsa a jövőben hiteleit. Hasimoto elmondta, hogy a bank új japán felelősét ezzel a megbízatással küldték Londonba. A Fidesz négytagú küldöttsége, amely a Szasza- kava békealapítvány meghívására tartózkodik a szigetországban, kedden kezdte meg egyhetes tárgyalásait. Varga Mihály, a Fidesz országos tanácsának elnöke vezeti a küldöttséget, amely Hasimoto Rjutaron kívül kedden találkozott Azuma Iozóval, a külügyminisztérium parla­menti politikai államtitkárával is. A delegáció tagjai: Hegedűs István és Mádi László or­szággyűlési képviselők, valamint Várhegyi At­tila, Szolnok polgármestere. Mint a Fidesz képviselői elmondták, céljuk meggyőzni tárgyalópartnereiket arról, hogy ja­pánoknak érdemes Magyarországon befekteti ni, mert az országban - mint megjegyezték, „nincs konfliktusveszély, és a feszültségek el­lenére megvan a kellő stabilitás”. A Fidesz e gazdaságdiplomáciai törekvést fontosnak te­kinti, hiszen - mint arra Hasimoto Rjutaro is utalt - a japánok részben az információk hiá­nya miatt, részben pedig azért tartózkodnak a befektetésektől, mert szűknek tartják a piacot. Diplomáciai nagyhét New Yorkban New York (MTI) - Az amerikai demokraták hagyományaihoz hűen, a fennkölt gondolatok, egyfajta idealisztikus szemlélet jellemezte Bili Clinton hétfőn elhangzott ENSZ-beszédét. Két­ségkívül rokonszenves megközelítés, ám az em­berben ilyenkor mindig felmerül kétely, hogy lesz-e erő, képesség és lehetőség megvalósítani ezeket az eszményeket-vélekedett Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki a világszervezet „diplomáciai nagyhetének” kezdetére érkezett New Yorkba és a küldöttek sorában végighall­gatta az amerikai elnök értekezését a világ dol­gairól. A magyar diplomácia vezetője csütörtö­kön szólal fel az ENSZ Közgyűlés 48. üléssza­kán. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva el­mondta még, hogy nem is annyira a saját, mint inkább szélesebb körben osztott vélemény sze­rint a nagyon súlyos problémák között a dél­szláv válság fölöttébb szerény mértékben ke­rült megemlítésre az amerikai elnök beszédé­ben. - Én a magyarázatot abban látom, hogy ez­zel kérdéssel Washington akkor fog majd iga­zán foglalkozni, ha a boszniai tárgyalások tény­leges eredményt hoznak - közölte. Az ENSZ Közgyűlés ülésszaka múlt kedden kezdte meg munkáját, ám mint mindig, most is az általános vitát, az állam- és kormányfők, mi­niszterek felszólalását övezi a legnagyobb ér­deklődés, hiszen a fórum kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy ki-ki saját országa nevében ki­fejtse véleményt a földgolyó helyzetéről, gond­jairól, bajairól, illetve a fájó sebekre ajánlott gyógyírról. Az eszmecsere természetesen alkalmat teremt számos kétoldalú megbeszélésre is. A magyar külügyminiszter New York-i prog­ramjának első napján máris lebonyolított jó né­hány ilyen, az ülésszak margóján egyeztetett találkozót. (Mások között rövid eszmecserét folytatott bolgár, mongol és marokkói kollégá­jával.) Jelen volt azon a találkozón is, amelyet Stephen Oxman, az európai ügyekért felelős amerikai államtitkár-helyettes a délszláv vál­ság „frontországainak” a képviselőivel tartott. Jeszenszky Géza elmondta, hogy leginkább „várt és remélt” fejleményekről volt szó, tehát arról, hogyan tovább, ha Boszniában megszüle­tik a rendezési megállapodás. Közlése szerint felmerült az is, hogy milyen úton-módon tudna az Egyesült Államok együtt­működni az érintett szomszédos országokkal, például a békefenntartásban. Rögtönzött véle­ménycserékre lehetőség adódott a Butrosz Gá­li ENSZ-főtitkár által a küldöttek tiszteletére rendezett ebéden is, ahol a magyar miniszter iz­raeli kollégája, Simon Peresz mellett ült, de szót váltott a német, a brit és a finn diplomácia irá­nyítójával is. Este a New York-i magyar fókonzulátuson Je­szenszky Géza nyitotta meg az „Előtte és utá­na” elnevezésű kiállítást, amelynek egy részét előzőleg már Washingtonban is láthatták az ér­deklődők. A Nemzeti Galéria anyagából váloga­tott tárlat - mint László Balázs fókonzul jelle­mezte —, a szocialista realizmustól napjainkig terjedő időszakról, illetve a festészet fejlődésé­ről, a sematikus művészettől tudatosan elka­nyarodó, önálló szárnybontogatásokról ad ké­pet a festészet keretében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom