Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

1993. Szeptember 16., Csütörtök Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Csökkent a számuk Budapest (MTI) - Ismét csökkent a munkanélküliek száma. Az Orszá­gos Munkaügyi Központ előzetes je­lentése szerint az augusztus végi zá­rónapon 675 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Ez kétezerrel ke­vesebb az előző havi létszámnál, il­letve 30 ezerrel kisebb a februári maximumnál. A munkanélküliségi rátában - a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség ará­nyában - ez a viszonylag kismérté­kű csökkenés statisztikailag kimu­tatható változást nem hozott, így a ráta továbbra is 13 százalék. A pályakezdő munkanélküliek szá­ma augusztusban is tovább növeke­dett, de már kisebb ütemben mint júliusban. Augusztusban csaknem 15 ezer pályakezdő regisztráltatta magát. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma a hónap vé­gén így 74 ezer 600 volt, 6100-zal több mint júliusban. A pályakezdők aránya már meghaladta az összes munkanélküli 11 százalékát. Au­gusztusban több mint 30 ezer új ál­láshelyet jelentettek be a munka­adók, így az összesen rendelkezésre álló betöltetlen álláshelyek száma az előző havi 61 ezerről 67 ezerre nö­vekedett. A hónap során többnyire közvetítéssel az állások jelentős ré­szét betöltötték, így a hónap végén a betöltetlen álláshelyek száma 37 400 volt. A zágrábi vásáron Zágráb (MTI) - Dr. Tolnay Lajos a Magyar Gazdasági Kamara elnöké­nek vezetésével gazdasági delegáció járt a zágrábi nemzetközi vásár megnyitásán. A Magyar Gazdasági Kamara elnöke tárgyalásokat foly­tatott Mladen Vedrissel a Horvát Gazdasági Kamara elnökével, vala­mint a Horvát Újjáépítési Hivatal és a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetőivel. A delegáció kísére­tében 20 magyar üzletember kétol­dalú tárgyalásokat folytatott horvát partnereivel. A delegáció 14-én a zágrábi nemzetközi vásár sajtóköz­pontjában sajtótájékoztatót tartott, amelyen tájékoztatta a horvát új­ságírókat a magyar gazdaság hely­zetéről, a kétoldalú gazdasági kap­csolatok fejlesztésének lehetőségei­ről. A zágrábi nemzetközi vásáron 18 magyar cég képviselteti magát. A hto ellenőrzése Budapest (MTI) — Mfijus óta 5 mil­liárd forint értékben derített fel a rendőrség gázolajjal, illetőleg fűtő­olajjal kapcsolatos bűncselekményt, számos ügy kivizsgálása még nem zárult le, és újabb visszaélésekre is fényt derít a folyamatos nyomozás — közölte az ORFK képviselője az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisztérium­ban a napokban. Szűcs István helyettes államtitkár elmondta: míg az első ellenőrzésnél -július végén -100 kisforgalmú töl­tőállomás vizsgálatakor 26 esetben fedezték fel hogy aZ üzemanyag mi­nősége nem megfelelő, a későbbi el­lenőrzések során a helyzet lényege­sen javult. Augusztus 17-én 7,31-én 6 töltőállomásnál találtak a szab­ványtól eltérő minőségű olajat. A második és harmadik ellenőrzés so­rán azonban a korábbiaknál lénye­gesen enyhébbek voltaik a szabályta­lanságok. Mindez arra is következtetni enged, hogy a nagy mennyiségben koráb­ban beszerzett olajkészleteket vala­hol eldugják, titkos raktárakban őr­zik, és a szigorúbb ellenőrzés miatt a fogyasztó nem találkozik most ezen termékekkel. Az illetékes szer­vek az ipari minisztérium, a rendőr­ség, a vám- és pénzügyőrség, illető­leg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség éppen ezért folyamatos ellenőr­zést tart. Ellenőrzik a közutakon azt is, hogy a gépkocsikba valóban gázo­lajat és nem háztartási tüzelőolajat tankolt-e tulajdonosa. A szabályta­lanságot elkövetőkkel szemben szi­gorúan fellépnek. Ugyanakkor a saj­tótájékoztatón bejelentették: az ipa­ri tárca felszólította a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaságot (MÓL Rt.), hogy vegye át a nagyobb mennyiségű, a szabványtól eltérő, de korábban az országba jutott gázo­lajat, és készítsen abból szabvány­nak megfelelő terméket. Ezért az érintetteknek térítési díj at kell fizet­niük, ám így következmények nél­kül szabadulhatnak meg a koráb­ban nagy tömegben felvásárolt és felhalmozott energiahordozótól. Magyar vagon olasz kohóba Vasúti kerékpárok... Ez még a régi, de már vagonokat is gyártanak. Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM - I.S.) - Kezdetben - amikor még jól ment - csak javítot­tak, utána bontottak, most pedig már gyártanak is a MÁV Tiszavas Járműjavító Kft.-ben. A képlet egy­szerű: a javításból egyre nehezebb megélni, a bontás - bár jól fizet - nem tarthat örökké, új, vagy újnak tetsző, a korábbinál magasabb mű­szaki színvonalon álló vasúti teher­vagonokra viszont egyre inkább szüksége van a MÁV-nak. Ettől füg­getlenül a miskolci járműjavítósok borotvaélen táncolnak, meglehető­sen paradox módon elsősorban azért, mert a kft. egyszemélyi tulaj­donosa kizárólagos megrendelőjük. Egy biztos: a vasút nem mondott le, s nincs is szándékában lemondani a miskolci járműjavító - a Tiszavas nevet a céget 1857-ben alapított Ti- szavidéki Vasút Társaság elneve­zésből ötlötték ki - tulajdonáról, igaz, kisebb hányadát szívesen ér­tékesítenék, de vevő, beruházó nem­igenjelentkezik érte. A MÁV ragasz­kodása persze érthető, hiszen teher­vagon-parkjának jelentékeny há­nyada az ittenieknek köszönhetően újült, javult meg. Stratégiai jelentő­séget tulajdonít a tulajdonos aTisza- vasnak, ám mivel a MÁV helyzete mindennek mondható, csak rózsás­nak nem, ez a járműjavítóban is ala­posan érezhető. Fülöp Péter igazgató szerint nincs más hátra: túl kell élni a krízist, s ez bizony meglehetősen nehéznek ígér­kezik. Létszámuk hatszázzal keve­sebb mint volt fénykorukban. A nyolcvanas évek közepén 1350-en javítottak 4-5 ezer vasúti vagont, ma évente hétszázötvenükre jut ezerkétszáz. És nagyon is elképzel­hető: ez még nem a vég. Már csak an­nál is inkább feltételezhető, mert a MÁV az eddigieknél is jobban kíván takarékoskodni, költséget csökken­teni, ez pedig itt és most nem tesz mást: addig füttatja a teherkocsikat, addig vár a javításával, amíg azt balesetveszély pélkül megteheti.- És persze az is nehezítette helyze­tünket - magyarázza az ügyvezető -, hogy a vasúton történő áruszállí­tás alaposan visszaesett, kevesebb tehervagon kell a MÁV-nak, a vala­mikori 72 ezer kocsinak több, mint a felét selejtezésre ítélték. Külföldre se nagyon vállalhattunk bérmun­kát, hiszen a volt KGST országok­ban is jelentős a járműjavítói kapa­citás. Hozzájárul még ehhez: térsé­günkben majd minden vasas üzem bajban van, s ezért rendkívül nehéz máshol, profilunkhoz hasonló mun­kát kapni. így azért, hogy megma­radjunk, azért, hogy munkát adjunk az embereknek, bontunk... És nem is keveset. Olaszországi ko­hóknak, acélműveknek több, nűnt harmincezer tonna ócskavasat szál­lítanak, s ezt több, mint háromezer vagonból nyerik. Az ózdi kohászat áll, a diósgyőri kohónak, konverter­nek meg úgy tűnik nem kell a honi alapanyag. A bontás tehát már egy­fajta profilváltásnak felelt meg, de végezetül az igazi váltás a gyártás­sal valósult, valósulhat meg.- Nincs másról szó: kiváló műszaki gárdánk szakértelmére építkezünk -jegyzi meg Fülöp Péter. - Autószál­lító ikerkocsit konstruáltunk - ez most látható a BNV-n -, egy valami­kori személyvagon alvázára szerel­ve, s amely 18-22 járművet is szál­líthat. Szeretnénk, ha a magyaror­szági autógyáraknak megtetszene a vagon, rendelnének a MÁV-tól, tő­lünk. Ezt'is, s egy másik négytenge­lyes kocsit is azért gyártunk, hogy kielégítsük a fuvaroztatók speciális igényeit. Es persze az sem mellékes: magunk­nak is bebizonyítottuk, képesek va­gyunk másra, jobbra. Igaz, ez a bizonyítás jelenleg még nem jelenti foltétien azt: minden rendben. A magyar gazdaság általá­nos válsága kicsiben is jelentkezik. Likviditási gondokkal küzdenek, nem hogy fejlesztésre, de alkatrész­re, gépekre is aligfutja. Mindeneset­re talpon vannak, s ennek örülnek... Már amennyire lehet. Kezdetben javítottak, majd bontottak, most meg gyártanak.. Csak a szokásos aszály volt... Az időjárásra a szélsőséges ingadozás jellemző Miskolc (ÉM - BSZL) - Se szeri, se száma a kimutatásoknak, hivatalos és nem hivatalos feljegyzéseknek, melyekkel ki-ki saját ízlése szerint akarja bizonyítani az éghajlatválto­zás valódiságát. Mindezt az a több évi aszály indítot­ta el, amely mezőgazdaságunkat, de talán egész népgazdaságunkat is ve­szélyezteti több éve. Egyesek már a vészharangot kongatják, hogy való­ságos éghajlatváltozás köszönt ránk, s találunk is hozzá vadabbnál vadabb elméleteket. Ilyenkor fele­melt kézzel intenek a különböző me­teorológiai jelenségekre, a savas esőkre, az ózonlyukra, és többnyire az ilyen elméletek kiagyalói azok, akik minden rosszat a természetbe durván beavatkozó ember nyakába varrnak. Ami viszont tudományosan is alátá­masztott, hogy hazánk területének időjárására a szélsőséges ingadozás a jellemző. Főleg igaz ez a csapadék mennyiségi, térbeli és időbeli elosz­lására. Az éltető víz lett a növényter­mesztés legnagyobb bizonytalansá­gi tényezője. így a hozamok mennyisége a tenyészidószakban le­hullott csapadék térbeli és időbeli eloszlásától függ döntően, hiszen szinte minden más biológiai feltétel adott (magas terméspotenciájú fúj­ta, tápanyag, jó termesztés-techno­lógia rendelkezésre áll). Érdemes böngészni helyi és orszá­gos mérések adatait, mielőtt bárki is túlzásokba esne az időjárással kap­csolatban. Az Öntözési Kutató Inté­zet közzétett egy 107 éves adatsort, s ezt összevetette egy bizonyos min­tavízgyűjtő terület 1956-tól 1,6 csa­padékmérőhelyen mért 36 éves ada­tával azért, hogy bizonyítsa: a csapa­dék viszonylag kis területen is mi­lyenjelentős mértékben tér el. Esze­rint a mezőgazdasági termelés szempontjából vizsgálva az éves csa­padékösszeget, az október 1. és szep­tember 30. között lehullott csapadék 107 éves átlaga például Szarvas kör­nyékén 545 milliméter volt. Az OKI mintavízgyűjtőjén 1956 és 1992 közötti időszakban átlagosan 523 milliméter csapadék hullott. (A legtöbb 1940-ben: 930 mm, a legke­vesebb 1990-ben: 393 mm). Nagyon száraz volt az 1894, 1918, 1933, 1950, 1971, 1983, 1984, 1990 és 1992-es esztendő. * A növénytermesztés szempontjából fontos a tenyészidószakban lehullott csapadék összege, amely szerint a legkevesebb 1962-ben volt (190 mm). A térbeli szóródás is érdekes: alig 15 kilométerrel az egyik mérő­helytől - átlagosan 60 mm-rel több csapadék hullott hasonló idő­szakban. Egy időszak száraz jellegét, vagy aszályos voltát a levegő hőmérsékle­te és nedvességtartalma által meg­határozott párologtatóképesség és a csapadék aránya számszerűen jól jellemzi. Ez alapján száraz jellegű az évek fe­le, aszályos a 107 év egyharmadat, és nagyos erős aszály az évek 20 szá­zaléka. Érdekes megjegyezni, hogy legkivá­lóbb a tavalyi év volt. Az évek 10 szá­zalékában fordul elő csak, hogy áp­rilis és június között 10 és 25 mm csapadék hull. Az adatokból bizo­nyítható, hogy aszályos időszakok máskor is előfordultak, de az éghaj­latváltozást előidéző tényezők emel­kedő trendjét sem lehet tagadni. Fentieket bizonyító vízgazdálkodási helyzetelemzést kaptam a Mezőgaz­dasági Érdekvédelmi Szövetség munkatársától, Dósa Leventétől, adatai az év első hét hónapját mu­tatják be, melyek a lehullott csapa­dék mennyiségét és az átlagtól szá­mított eltérését mutatja a Bodrog­köz, a Hemád- és Sajóvölgy térségé­ben: kivétel nélkül, ez évben minden tájegységünkön nagyságrendekkel kevesebb csapadék hullott az átlag­hoz képest (szintén átlagosan -160 mm az eltérés). Időjárásunkban csupán egy (fanyar­humoros) megállapítás a biztos: „Hogy milyen idő lesz, azt nem tud­juk, de hogy az évszakhoz képest lesz, az biztos!”-----------JEGYZET-----------­J önnek a parasztok Brackó István Talán a véletlen, talán a szerkesztői ke­resztbeszervezés, talán a közönségigény hozta úgy, hogy keddről szerdára virradó­ra Medgyasszay Lászlóval és Nagy Tamás­sal feküdtem és ébredtem. Ugyanabban a televízióban, de más-már műsorban szere­peltek, kétszer egymás után. Csak a ripor­ter volt más, s a mondandó lényege válto­zatlan maradt. A földművelésügyi állam­titkár is, a MOSZ társelnöke is mondta a magáét. A szöveg ismerős. A kormánytiszt­viselő a hivatalos véleményt ismerteti és is­métli, a mezőgazdák szószólójának száján Tiborc szavai sorjáznak. A televízió nyilvá­nossága előtt bonyolított két párbaj a lova­giasság szabályai szerint zajlott le, vér nem folyt, s nem hangzottak el nyolc napon túl gyógyuló, goromba sértegetések. Két intelli­gens ember duelluma volt ez a kétszeri pen­geváltás. Kétség egyikük tisztességéhez sem férhet. Jószándékuk vitathatatlan. Bár az államtitkárt megvádolták azzal, hogy a mundér becsületét védi, s már csak lojali­tásból is ki kell állnia a vitatható kormány- döntések mellett... Az elnökre rásütötték, hogy karrierista, s csak a választások előt­ti politikai megfontolásból bontott zászlót Dózsa népének... Tény, hogy az agrárgazdaság jelenlegi és jövőbeni megítélésében a kormány és az el­lenzék véleménye eltérő. Ezt húzzák alá a korábbi, lényegében eredménytelen tárgya­lások. Az is tény, hogy a magyar mezőgaz­dasággondban van. Az ágazat kétszázezer munkanélkülit számlál, s a tulajdoni, pénzügyi helyzet bizonytalansága miatt ke­vesebb a búza, a sertés, a tej. Az okok per­sze sokágúbbak, s fecseg a felszín... A gabo­nakereskedők és a pékek bejelentették, hogy emelik az árakat. Mégis megérjük, hogy száz forintba kerül majd egy kilogramm ke­nyér? Drágább lesz a cukor is, s nagy való­színűséggel prognosztizálható, hogy a hú­sért is többet kell majd fizetni a hentesnél. Tény az is, hogy húszezer magyar parasz­tot az ingyen busz és ebéd, valamint az őszi vásár megtekintésének reményében nem le­het az utcára terelni. A parlament előtt fe­gyelmezetten demonstráló polgárok figyel­meztettek. Egyre kisebb a kenyér, s egyre keserűbb. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 217 üzletben összesen 221,584718 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. Kárpótlási jegy ...........................in ■ a 60 ■3 5> 55 í •I 50 E 45 o 40 65 ji|i- ­Fon»* MTI. ISB Co N*«us E'SÁ BrtA*. Lupa Brókert*!. New Yo* Brok« P«kMI 8n*er| mii jjjM íjfii a.^| 63 ~ÚT~* ——........ -- ---- -- --- ---------­■" tőzsdei eiadásiátlagár-pörbe ■ nem volt kötés y minimális vételárajánlat a brókercégektől njrtt­ntntur A a brókercégek maximális etadáeiár-aiánlats ítTTTtl ^ KÍS S 2! 2? £ ° S £ Ö 3 g 5 *5= g §í §= 5 g § g f § Tőzsde Index (ideiglenes) szept. 15. 1045,46 +8.80 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 15. Valuta Vétel Eladás 141,60 144,40 Deviza Vétel Eladás 142,36 143,06 Pénznem Angol font Belga frank* Dón korona Finn marka Francia frank Holland forint ír font . Japányen* Kanadai dolíö Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Osztrák schill.* Svájci frank Svéd korona ÚSA-dollór ECU (KP) A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység 266,12 270,78 269.00 270,16 13,91 14.17 n;o4 14.10 16.05 16,45 16,19 16,29 16,40 16,68 16.55 16,63 50,87 51,73 51,38 51.60 132,87 135,47 134,02 134,65 86.65 87,85 87,26 87,56 69,55 70,95 69,93 70,27 306.73 312,23 308.02 309.40 57,15 58,11 57,65 57,89 13.13 13,37 13,25 13.31 59,61 .60,89 812,58 826,18 819.73 823,13 * 55,97 57,07 56,48 56,78 71,49 73,01 72.15 72J53 65,66 66,74 66,16 86,44 11.60 11,86 11.70 11.76 91,97 93,53 92,32 92,72 108,82 110.78 109,83 110,33

Next

/
Oldalképek
Tartalom