Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1 : 1993. Szeptember 16., Csütörtök-------------APROPÓ-------------­S ztrájk Bánhegyi Gábor A minap sztrájkkal fenyegetőztek az Ope­raház zenekarának tagjai. Nem azért, mert közölték velük, hogy magasabb érdekből néhány hétig a csajágaröcsögei búfelejtő­ben kell lakodalmas rockot interpretálni­uk, és felháborodásuknak adnak hangot, hogy a „Luki Kecskés Rozálija, a jó isten ál- gyon mög” - kezdetű népi keservest még hagyján, de a „Van nekem egy csíkos ga­tyám”-at már nem, mert jó ízlés is van a vi­lágon, művészi öntudatról szót sem ejtve. Nem, nem, az elkeseredés amiatt tört ki be­lőlük, mert el vannak nyomva, alig látnak. Egyszerűen szégyen és gyalázat, hogy mi- nálunk még a segédmunkások is tejben- vajban fürdenek, nekik meg kiszúrják a szemüket nyamvadt negyvenegyezer forin­tos átlag bruttó fizetéssel, ami már egysze­rűen felháborító. Különösen akkor, ha azt nézzük, pardon, nézik, hogy az AHZ-nál több mint ötvenezer az átlagbruttó, hogy a Fesztiválzenekar meg se említődjék, mert akkor sárgászölddé válnak az irigységgel kombinált epeömléstől. Szóval, ha nem lesz emelés, akkor az esté­lyiruhások hoppon maradnak, vagy egy­szerű zongorakísérettel hallgatják meg a Levél-áriát, mert ők vonót nem vesznek a kezükbe, a fúvósok meg még a lélegzetvételt is takarékra fogják, nehogy véletlenül a ki­áramló levegő megrezegtesse a fúvókát. Mindez történik akkor, amikor a Miskolci Szimfonikusoknál a kezdő zenekan tag ha­vi tizenháromezerért képviseli a kultúrát bruttóban, és hála a közalkalmazottakra vonatkozó bérezési rendszernek, kis váro­sunkban lesz olyan zenész, aki a szorzók­nak köszönhetően akár bruttó harminckét­ezret is megkap - a nyugdíj előtt. Drága jó Hofi mester után sztrájkra készü­lőknek szabadon: ,Jiranyanyám, ez van. Gyere le Miskolcra pár évig zenélni, utána örülni fogsz annak is, amit az Operaház­ban kapsz!” Az építész tárlata Az edelényi görög katolikus templom Kazincbarcika (ÉM - CsM) - Török Ferenc egyetemi docens, Ybl-díjas építészmérnök eddi­gi munkásságát mutatja be a kazincbarcikai Városi Kiállítóterem legújabb tárlata. Az építészmérnök vallomása szerint érdeklődé­se és megbízásai egyaránt a közösségi épületek felé irányították. A templomtervezések, kap­csolata az építtető közösségekkel megtanítot­ták arra, hogy munkája valójában „szolgálat a mesterség csodálatosan összetett eszközeivel”. Török Ferenc a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának elvégzése után a Rajz- és Formaismereti tanszéken tanított, majd, a Középület-tervezési tanszék építésze lett. így állandó kapcsolatban maradt az újabb nemzedékekkel, és növendékei tették nyitottá a „másság” elfogadására, a változás, a megúju­lás szükségszerű elfogadására. Épületei közül számunkra eddig leginkább csak az edelényi görög katolikus templom lehetett ismerős. A barcikai tárlaton azonban - melyet ma délután 4 órakor Bodonyi Csaba, Ybl- és Széchenyi-dí- jas építész nyit meg - átfogó képet kaphatunk munkásságáról. Nyelvtanfolyam Miskolc (ÉM) - Részben német anyanyelvű ta- nár vezetésével nyelvtanfolyamot szervez a Magyarországi Új Apostoli Egyház. Az oktatás ingyenes. Érdeklődni lehet minden pénteken délután öt és hét, minden szombaton délután kettő és öt óra között. (Lenke u. 4., tel.: 356-426). Csillagok és feljelentések Újra együtt muzsikálnak az Új Zenei Műhely tagjai Amikor még a saját csillagjegyből született a zene Fotó: ÉM-repró Miskolc (ÉM - FG) - A hét végén megrendezendő „Nyolcvanas évek” című konferencia első napján, szep­tember 17-én este kilenc órától a lil­lafüredi Palotaszállóban koncertet ad az Új Zenei Műhely. Ebből adód­na az első kérdés, miszerint újraala­kult az együttes? De Selmeczi György, az ÚZM vezetője mindjárt tiltakozik: • Az Új Zenei Műhely nem szűnt meg, igaz az utóbbi időben ritkáb­ban találkoztunk, nem voltak közös fellépéseink. Most viszont a buda­pesti Merlin Színházban kezdődik egy sorozatunk, és belekezdünk egy nagy vállalkozásba, tíz kazettán megjelentetjük a XX. századi ma­gyar zene antológiáját. □ A folyamatosság ellenére is úgy tű­nik, hogy az ÚZM nagykorszaka a ’76-tól kezdődő évtizedre esett. • Ennél azért hosszabb volt ez az időszak, hiszen még 90-ben is volt koncertünk. A tizennégy év alatt volt nyolc turnénk - jártunk Fran­ciaországban, Lengyelországban, Németországban -, ötven rádiófel­vételünk, tucatnyi lemezünk, lega­lább kétszáz ősbemutatónk. Ezek között volt például az ÚZM-nek ajánlott Schröder halála - preparált zongorára című is. Kocsis Zoltán zongorázott közben pedig fokozato­san kiiktatták egyes hangokat. Ilyen előadások a hetvenes évek vé­gén még ritkaságnak számítottak. Szerencsére nagyon sok támogatónk akadt. Berecz József befogadott ben­nünket a megyei könyvtárba, Benkő Csabáné, a zeneműtár vezetője a legnagyobb szeretettel segítette a munkánkat. De ha egyszer megírom a visszaemlékezéseimet, külön feje­zetet szentelek a feljelentgetések­nek. Ilyen vádak voltak, hogy a de­kadens nyugati ideológiák terjeszté­se, az ifjúság megrontása, még a ká­bítószer népszerűsítése, sőt a kleri- kalizmus is elhangzott. A legérdeke­sebb az volt, hogy ugyanaz a pártbi­zottság adta áldását a támogatá­sunkra, ahová kihallgatásra hívtak. A tanácstól kaptunk 30 ezer forintot, ez jóformán hat „társadalmi mun­kás” koncertre volt elég, de mégis se­gítettek. Hatalmas elismerés volt számunkra például az, hogy eljött a koncertünkre Lakatos Éva, az Or­szágos Filharmónia akkori igazgató­ja. A jelenlétével is hitelesítette, hogy helyes az, amit a Műhelyben csinálunk. Viszont ekkor zártak ki a szövetségből is, mert nem voltam hajlandó a műsortervet bármiféle kontrollnak alávetni. A magyar ze­netörténetben úgy tartják számon, hogy a Kádár-érában mi voltunk az egyetlen ellenzéki csoportosulás a zenei életben. □ De gondolom, nem azzal a szán­dékkal hozta létre a Műhelyt, hogy ez egy ellenzéki csoport lesz? • Először is tisztázzuk, igazából a feleségem kezdte el a szervezést, én akkor még Kolozsváron éltem, csak később csatlakoztam a szimfoniku­sokból, főiskolás diákokból, tanárok­ból verbuválódott közösséghez. Rendkívül jó hangulatú összejövete­lek voltak ezek, újdonságnak számí­tott az új hangzások kipróbálása, a felvételek lehetősége. Amellett vala­miképpen ki kellett tölteni azt a ha­talmas űrt, ami századforduló és a napjaink között volt. Egy olyan kor­szak, amelyben megbélyegzik Bar­tók, nem múlik el nyomtalanul. Vé­ge volt a tonális zenék időszakának, elkezdődött az atonalitás és a modá- lis zenék ideje, de ez - részben poli­tikai okok miatt - kiesett a magyar zenei köztudatból. Csak a mi korsza­kunkra jellemző, hogy egy muzsikus nem a kortárs alkotók műveit játsz- sza. □ A sikereik ellenére is - nem mon­dom, hogy felbomlott -, de ’90-ben. mindenképpen elcsendesedett az Új Zenei Műhely. • Ennek több oka is volt. Egyrészt a Miskolci Szimfonikus Zenekar élére került Kovács László, aki rendkívül tartalmas programot adott a zené­szeknek. Másrészt az „érdekes” után szerettünk volna valami „szépet” csinálni. Ha már az előadónak sem ■ tetszik valami, ha már csak úgy vesz részt benne, mint egy mutatvány­ban, és alig várja, hogy újra Mozar­tot játsszon, akkor ezen változtatni kell. De én is megváltoztam mint ze­neszerző. Nyolcvanas évek közepén, a párizsi ösztöndíjam idején kezdő­dött az az időszak, amikor elfordul­tam a szorosan vett avantgárdtól, és elkezdtem olyan zenéket írni, amire az ellenfeleim azt mondják, hogy neokonzervatív, neoromantikus e- setleg eklektikus. De ugyanezt mondják Orbánra, Vajdára is. □ Ha az ellenfelei szerint neokonzer­vatív, mit mondanak a. barátai? • Neve nincs ennek az irányzatnak, ez nem a zeneszerzők dolga, és csak haláluk után szokták megnevezni stílusukat. Viszont kapcsolódva a korábbi irányzatokhoz, ezt tartjuk az egyetlen organikus útnak. Korda Sándor születésnapján Budapest (MTI) - Korda Sándor producer és filmrendező születésé­nek 100. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervez Túrke- vén, a művész szülőhelyén a Korda Sándor Alapítvány - tájékoztatták szerdán az újságírókat. Korda Sándor születésnapján, szep­tember 16-án nyitják meg a róla el­nevezett filmszínházat, és felavat­ják mellszobrát. A művész életét be­mutató dokumentációs kiállítás szeptember 18-tól látható a Finta Múzeumban. A szeptember 19-ig tartó centenáriumi ünnepi napokon több filmjét vetítik. A filmzenék kü­lön is meghallgathatják az érdek­lődők az Orosházi Fúvószenekari Egyesülés előadásában. Budapesten szeptember 18-án, a Budapest Kongresszusi Központ­ban zártkörű díszelőadáson emlé­keznek Korda Sándorra. Az 1930-tól Londonban élt művészt az angol filmipar egyik megteremtőjének te­kintik. Az est fővédnöke John Birch angol nagykövet. A 62 éves korában elhunyt művész 160 alkotásnak volt producere vagy rendezője. Közülük tizenkettőt - például Az Aranyembert, a Vörös Pimpemelt, A bagdadi tolvajt - lát­hat a magyar közönség szeptember 16-30. között az Örökmozgó Film­színházban és a Bem moziban. Korda Sándor két, Magyarországon még nem vetített alkotását - A dob­pergés és A négy toll című kalandfil­meket-, és az életét bemutató doku­mentumfilmet az HBO mozicsator­nán mutatják be a művész születés­napján. A jubileumi ev a nyugalomé A Miskolci Szimfonikusok évadnyitó társulati ülésén Miskolc (EM - BG) - Tegnap déle­lőtt tartotta évadnyitó társulati ülé­sét a Miskolci Szimfonikus Zenekar a Fábián úti „malomban”. Sir Lász­ló, a zenekar igazgatója azzal kezd­te bevezetőjét, hogy az idei évad ha­sonlóan indul, mint ahogy az előző befejeződött, a különbség csak az, hogy amíg az évadzáró utón még nem indult nyaralni a társulat, ha­nem dolgozott tovább, úgy az évad­nyitó is csupán egy formalitás, hi­szen néhány napja már dolgozik a zenekar. Az idei évad azonban ab­ban különbözik az előzőtől, hogy idén novemberben ünnepli harmin­céves fennállását a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar. A társulat összetétele lényegében változatlan maradt, vadonatúj ta­gok nincsenek, ketten kaptak szer­ződést az eddigi állandó kisegítők közül, és ketten vannak távozóban. Az idei szezon egyik változása, hogy elmarad az Egyetemi bérlet, a Sze­zonbérletet a Nemzeti Filharmónia Észak-magyarországi központjával közösen szervezik. Ez utóbbi az ed­digi tíz helyett hét koncertből áll majd. A fennmaradó három koncer­tet az újdonságnak számító Mester­bérlettel töltik ki, amelyet a zenekar szervez. Változatlanul megmarad a Népszerű Zenei Estek elnevezést vi­selő bérletsorozat. A jó hírek közé tartozik még, hogy a zenekar működtetéséhez szükséges anyagi fedezet biztosított, a munka- béreldiez szükséges összegen felül még 11 millió forintot nyertek pályá­zat útján az állami költségvetésből. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy folyta­tódjon a zenekar „hangszerparkjá­nak” felújítása, amely elsősorban a vonósokat érinti majd. Ez az anyagi biztonság azonban nem jelenti azt, hogy mindenki nyugodtan hátradől­het a székében, hiszen a Nemzeti Filharmóniától elvont pénz miatt a Miskolci Szimfonikus Zenekar is közvetlen érdekeltségűvé vált a pia­con. Ezentúl az eladott bérletekből származó bevétel illeti majd meg a zenekart, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mit és milyen színvo­nalon szólaltatnak meg a koncerte­ken. Bár az Egyetemi bérlet elma­rad, azért az együttes nem válik tel­jesen hűtlenné a Miskolci Egyetem­hez, hiszen ott tartják tnajd az évad­nyitó és egyúttal jubileumi koncer­tet október 18-án. Kovács László, a zenekar karmeste­re örömmel jelentette be, hogy bár az idei évadban sem fognak unatkozni a zenekar tagjai, azért ez a szezon sokkal nyugalmasabb lesz, mint a tavalyi, amely néha már szinte elvi­selhetetlen terheket rótt a zenészek­re. A szezon programjának ismerte­tésekor megemlítette, hogy a Jurij Szimonov, valamint a Jean-Pierre Rámpái vezényelte koncertprogra- mot csak Miskolcon mutatják be. Ezt a két műsort abból a megfonto­lásból nem viszik Budapestre, mert ezzel is arra szeretnék ösztönözni a fővárosi érdeklődőket és műítésze­ket, hogy tegyék túl magukat kénye­lemszeretetükön és látogassanak el Miskolcra. Varázsfuvola Budapest (MTI) — Az Operart Ala­pítvány és a Magyar Állami Opera­ház október 1-én, 3-án és 5-én Ma­gyarországon először adja elő német nyelven Mozart Varázsfuvola című operáját. E három előadás további különlegessége, hogy a főbb szerepe­ket a májusban megrendezett I. Bu­dapesti Nemzetközi Énekverseny győztesei éneklik. A darabot Peter Maag világhírű svájci karmester di­rigálja, aki annak idején az énekver­seny zsűrielnöke volt. Az előadás színpadra állítója Günter Roth ne­ves német rendező - hangzott el a dalszínházban szerdán tartott sajtó- tájékoztatón. Ütő Endre, a Magyar Állami Operaház igazgatója a má­jusban megrendezett nemzetközi énekverseny sikerére utalva el­mondta: szeretné, ha ezt követően minden második évben megrendez­nék az énekversenyt. Győri Balett Sárospatak (ÉM) - A Győri Balett társulatát látja vendégül szeptem­ber 18-án, szombaton este fél 8-koJ a sárospataki Művelődés Háza. Elő­adásuk négy részből áll. Az első a Já­ték a Szerelemről (koreográfus Li­bor Vaculik, második a Párkák (Bombicz Barbara). A harmadik részben Demcsák Ottó Harangozó­díjas koreográfus Sznobirtók című munkáját, majd végül Robert North Entre dos Aguas című kompozícióját láthatja a közönség. Korkos-képek Miskolc (ÉM)-,Az nem baj, haMú- zsa is van, de a művészet az értelem maga.” Ezt a Delacroix-idézetet vá­lasztotta kiállítása mottójául Kor­kos Jenő Zoltán festőművész-rajzta­nár. Az „ésszel és szívvel” született alkotásokból rendezett tárlatot - a Tehetséggondozó Szakkollégium galériájában - ma délután 5 órakor dr. Dobrik István művészettörté­nész nyitja meg. Tisztelet az aratóknak Szórja a szót • Miskolc (ÉM) - Némi szünet után ebben a hónapban ismét lesz Szószo' ró Miskolcon, a Mindszent tér \ alatti Nemzetközi Kereskedelmi Központ színháztermében. M. KisS Csaba a talk show-jába ezúttal is is' mert, mondhatni népszerű embere* két hívott meg. Szeptember 25-éU> szombaton este 6-kor a közönség Za- latnay Saroltával, a közelmúlt egyik honvédelmi botrányában is érintett énekesnővel találkozhat. De itt les* Kabos László, a sokak által kedvelt komikus és Tahi Tóth László szín* művész is. A beszélgetőműsor házi' gazdája meglepetést is ígér. Hogy mit, azt természetesen nem volt haj' landó elárulni. Az érdeklődők a kolci Nemzeti Színház jegyirodája* ban és a Mindszent tér 1. szám alatt vehetik meg a belépőket. Gyermekek Háza Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Művelődési Központ Gyerme* kék Házában (Dózsa Gy. út) külön­féle klubok, szakkörök, tanfolyamok indulnak. Jelentkezhetnek a gyet6" kék szövő-, kézimunka-, bőrműves-* modellező szakkörbe, a kezdő „kerámiások” ismerkedhetnek aZ agyaggal, a kerámiastúdióban pedig már agyagtálakat, korsókat készít' hetnek az ügyesebbek. Origanm (papírhajtogatást) a felnőttek is ta- nulhatnak, a játékklubban pej"? társasjátékkal, beszélgetéssel, kö­tetlen foglalkozással „üthetik el” időt a résztvevők. Érdeklődni és je* lentkezni a 48/310-116-os telefon' számon lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom