Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

1993. Szeptember 2., Csütörtök Gazdaság ÉSZAICMagyarország 7 Mérlegen a húsipar Budapest (MTI) - Amennyiben a kormány nem intézkedik az állami tulajdonban lévő húsfeldolgozó üze­mek túlméretezett kapacitásainak csökkentése érdekében, azok bezá­rása rendszertelenül, „találomra” történik meg, úgy ahogyan a lehető­ségek alakulnak - többek között ezt állapítja meg az a jelentés, amelyet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezetének, a FAO-nak a szakértői készítettek a magyar hús­iparról. Értesülések szerint a Földművelés- ügyi Minisztériumban már el is ké­szült a húsipari szakágazat átalakí­tásának stratégiai terve. Ezt azon­ban még nem hozták nyilvánosság­ra. Annyi azonban már tudható, hogy a várható intézkedések nyo­mán a nyilvántartott sertésvágó-ka- pacitás mintegy 30 százalékkal, míg a marhavágó-teljesítmény felével lesz kevesebb a jelenleginél. Az el­képzelések szerint az életképes vá­góhidak hatékonysága, állategész­ségügyi és élelmiszerhigiéniai, vala­mint környezetvédelmi helyzete számottevően javul majd, s ezzel megteremtődött a piaci versenye­gyenlőség. Az állami tulajdonban lévő feldolgo­zóüzemek legtöbbje jól felszerelt. így az üzemek közül több mint egy tu­catnyi megfelel az Európai Közösség higiéniai előírásainak is. Ezekből hét pedig a USDA szabványokban foglaltaknak is eleget tesz. Mindez azonban nem jelenti azt - mutat rá az ENSZ-összegzés -, hogy a gyártás minden esetben azoknak a termé­keknek az előállításához igazodik, amelyet a jelenlegi piaci igények megkívánnak. Hitelképesség Bonn (MTI) - Magyarország köz­benső, jkét b pluszos” (bb+) minősí­tést kapott augusztusban az egyik legismertebb amerikai Rating-ügy- nökségtól, a Standard and Poor’s-tól a keddi Die Welt szerint. Az ügynökség bankok, országok hi­telképességét (bonitását) vizsgálja, annak alapján, hogy mennyire képe­sek a visszafizetési határidőket be­tartani. A legjobb osztályzat „három a” (aaa), ebbe a kategóriába tartoznak a fran­ciákkal, a britekkel, a hollandokkal és másokkal együtt a németek. A Die Welt kimutatása nem tér ki ar­ra, hogy Magyarország miért kapott ilyen besorolást, alcímében ugyan­akkor azt emelte ki, hogy „Német­ország az élen, Magyarország rossz címnek számít.” A „három a”, mint a német lap írta, „a legjobb minőségért és a legcseké­lyebb veszteségkockázatért” jár. A c-kategória a legalsó határnak szá­mít, amely „a késedelem veszélyét” jelzi, a d-kategória pedig már azt, hogy az ide tartozóktól ne váljanak törlesztést. Kereskedelmi fórum Nyíregyháza (MTI) - Az elkövetke­ző hónapok döntő fordulatot hozhat­nak Ausztria és Magyarország ha­gyományosan jó kereskedelmi kap­csolatában — jelentette ki Josef Schwarz, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének keres­kedelmi tanácsosa kedden Nyíregy­házán, ahol fórumot rendeztek a két állam gazdasági együttműködésé­nek fejlesztési lehetőségeiről. A diplomata megerősítette, október elsejétől az ipari termekek kereske­delme az eddiginél könnyebb lesz a két ország között, s gz ä minőségi magyar áruknak piacszerzési lehe­tőséget is jelenthet. A jövő évtől a magyar mezőgazdasá­gi termékek szintén kedvezőbb pia­ci pozíciót kapnak Ausztriában, ha­zánk 30 százalékkal növelheti jelen­legi agrárexportját a Lajtán túlra. Josef Schwarz hangsúlyozta: az üz­leti partnerek egymásra találását az Osztrák Gazdasági Kamara és a bu­dapesti nagykövetség segíteni kí­vánja. Vállalkoznak a magyar-oszt­rák kereskedelmi és gazdasági sza­kemberek rendszeres találkozóinak szervezésére, s felajánlják közvetítői szerepüket a konkrét üzletkötések­hez is. A kereskedelmi tanácsos szerint az osztrák befektetők csakúgy, mint eddig, a jövőben is részt vállalnak a magyar gazdaság átalakításából. A rendszerváltás óta egyébként egy- jnilliárd dollárt fordítottak magyar- országi beruházásra. Tehénből, tejből kevesebb A Bodrogközben két téeszben maradt meg a tehenészet, a többit felszámolták Fotó.Farkas Maya Miskolc (ÉM) - A négy esztendővel ezelőtti 646 ezerről, mára - az idén március 31-ig bezárólag - 482 ezer­re csökkent az országban a tehenek száma. A támogatott kivágások kö­vetkeztében az állatállomány csök­kenése különösen az elmúlt eszten­dőben gyorsult fel. Több mint 60 ezer tehenet vágtak le, a folyamat nem állt le - hangzott el a Tej Terméktanács legutóbbi kül­döttközgyűlésén, ahol Berendt Fe­renc elnök számolt be egyebek kö­zött a szarvasmarha tenyésztés helyzetéről. Mint mondotta, az állat- állomány csökkenés természetes ve­lejárója a tejtermelés csökkenése. Míg 1989-ben 2779 millió liter tej ke­rült ki a gazdaságokból, addig ta­valyra 2100 millió literre csökkent a termelés. Csökkent a fogyasztás is, az 1988 évi 187 liter/főről 1991-re 160-168 literre, amit tavaly szeren­csére nem követett lényeges csökke­nés. Elárasztották a hazai piacot a külföldi tejtermékek, ezért a Tej Ter­méktanács az elmúlt esztendőben több alkalommal is tiltakozott a tej­termékek importja ellen, ugyanis az 1990. évi kilencszázezer dolláros be­hozatal 1992-re 47 millió dollárra növekedett. A terméktanács szerint az import növekedése egyebek között a rende­zetlen, nem kielégítő piacvédelem következménye. így jelent meg a pi­acon engedély nélkül, például a fran­cia eredetű Candia tej is. A hazai ter­melők védelmében javasolta a ter­méktanács, hogy az illetékesek az engedélyek akiadása előtt kérjék ki a terméktanács véleményét. Az im­port belföldi piaci részesedése az 1991. évi két százalékról 1992-re 7 százalékra növekedett. Nagy kárt okozott, hogy a desz-szert készítmé­nyek, joghurtok akkor öntötték el a hazai piacot, amikor hazai beruhá­zók nagy erőfeszítéseket tettek az említett termékek gyártására, a mi­nőségjavítására. Válik az élelmiszerkisker A Pátria és a Bükk nevet választották a keresztségben Illésy Sándor Miskolc (ÉM) - Az Állami Vagyon­ügynökség igazgatótanácsának dön­tése értelmében (Észak-Magyaror- szág 1993.június 8.) megtörtént a se­bészeti beavatkozás a Miskolci Élel- miszerkiskereskedelmi Vállalatnál. A céget — amelyet ez év áprilisában vontak államigazgatási felügyelet alá - két, úgyszólván teljesen egy­forma részre osztották. S hogy a mű­tét valóban sikeres volt-e, azt az ÁVÜ az elkövetkező hetekben eldön­ti. És persze ahhoz is a vagyonügy­nökségjóváhagyása szükségeltetik, hogy a két hálózat - a jogutód és az Újonnan alakuló — felvehesse új ne­vét. Az egyik a keresztségben a Pát­ria, a másik a Bükk nevet óhajtja fel­venni. A cég élére az ÁVÜ Gaál Gézát ne­vezte ki vállalati biztosnak, legfőbb feladatául szabva a vállalat kettévá­lásának levezénylését, a privatizá­ció előkészítését.- Leegyszerűsítve a dolgot arról van szó - nyilatkozta lapunknak -, hogy az ezerkétszáz embert foglalkoztató, kilencszáz millió forintos vagyonnal, 1,8 milliárd forintos éves árbevétel­lel, 70 millió forintos nyereséggel prosperáló vállalatból két, jól műkö­dő céget hozzunk létre. Ez elvben, papíron már megtörtént, s ha ezt a legfőbb tulajdonos ÁVÜ is rendbe találja, megalakulhat a jogu­tód Bükk és az új Pátria Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat. Ezt követően a cél részvénytársaságokká történő átalakulás, majd a két bolthálózat privatizálása, vélhetően még ebben az évben. Még egyszerűbben legyen mondva: négy övezetre - belváros, Diósgyőr, Avas és egyéb - osztották Miskolcot, s az ezeken a területeken lévő negyvennégy élelmiszeráruház bolt között osztozkodtak. Egyiket a Bükknek, másikat a Pátriának... Természetesen a Pátria ABC a Pát­ria Vállalathoz került. — A forgalom, a létszám, a nyereség függvényében osztottuk szét az egy­ségeket - mondotta Gaál Géza. - Szó sincs arról, hogy az egyik társaság­ba az erősebb, a másikba a gyengébb boltok kerültek volna. Az erőviszo­nyok kiegyenlítődnek, már csak an­nál is inkább, mert az ÁVÜ kritéri­umai között az is szerepelt: egymás­sal versengő hálózatokat kell létre­hozni. Az, hogy két - korábban egy válla­lathoz tartozó - élelmiszerbolt mi­képp tud, tudhat versenyezni, még kidolgozandó. Minden bizonnyal a kiszolgálás, a környezet döntő szem­pont lehet, de elsősorban és minde­nekelőtt az ár válhat azzá. Most és ma, mikor a fizetőképes kereslet ala­posan lecsökkent nem mindegy me­lyik bolt mennyiért kínálja portéká­ját. Ami még a szétválást illeti: Ga- ál Géza szerint nem igaz, hogy a mostani egy helyett két „vízfej” ala­kulna ki, ugyanis az irodaházban ra­cionalizálnak, a két önálló vállalat adminisztratív feladatait ugyan­annyian látják majd el, mint most az eggyét. És még valami: bár terveik szerint 30-35 embert elbocsáta­nak -elsősorban karbantartókat-, de a dolgozók - itt és most azok, akik nem a jogutód céghez kerülnek - semmiféle munkajogi hátrányt nem szenvednek azokkal szemben, akik a jogutód vállalatnál maradnak. A vagyonügynökség háza tájáról Napirenden az Északker Rt. és a Kavicsbánya Budapest (ÉM) - A jogszabály ere­jénél fogva június 30-át követően va­lamennyi korábban állami vállalat államigazgatási felügyelet alá ke­rült. Ez a cég anyagi kondícióit, va­gyon értékét tekintve hátrányos, és károsan befolyásolhatja a privatizá­ciót. Ezért az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsa azokban az ese­tekben, ahol már formailag előreha­ladt a vállalat átalakulása, engedé­lyezi a társasággá alakulást. Ez mintegy 60-70 vállalatot érint - töb­bek között erről is határozott az Ál­lami Vagyonügynökség Igazgató Ta­nácsa legutóbbi ülésén. Az ÁVÜ háza tájáról származik az a hír is, amely szerint részvénytársa­sággá alakulhat át a Taurus Gumi­ipari Vállalat. A cég jegyzett tőkéje 1,5 milliárd forint, a privatizáció a decentralizációt követően történhet meg. A tárgyalások több lehetséges partnerrel is folynak. A Taurus azon állami vállalatok közé tartozik, amely korábbi beruházásai miatt rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került (adóssága több milliárd fo­rint. A kormány a Taurust is azon cégek közé sorolta, amelyek sorsát közösen kívánja rendezni (összesen 13 ilyen vállalat van.) A jelenlegi el­képzelések szerint az állam a ban­koktól vásárolná meg a vállalatok adósságait, amely aztán a vagyon­kezelők - a Taurus esetében - az ÁVÜ birtokába kerül. A követelése­ket azután piaci módon értékesítik. A miskolci székhelyű Északker Rt. 66 szerződéses üzletének az üzletve­zetők részére, speciális konstrukció­ban történő értékesítéséhez járult hozzá az IT.. Az Rt. E-hitelre értéke­síti az üzleteket, mivel a bevétel, amelyet az Rt. az ÁVÜ-re engedmé­nyez, államadósságot csökkent. A részvénytársaság az átutalt bevétel fejében visszakapja az ÁVÜ-nél lévő részvényeit. Szeptember 15-ig meghirdetik a ma­gyar ipar egyik legnagyobb gyárát az MMG-t (Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára). A több mint 4 milliárd forint saját tőkével működő cég part­neréül olyan szakmai befektetőt ke­resnek, amely új piacot szerez a vál­lalatnak, hosszú távú fejlesztésre képes és garantálja a foglalkozta­tottság megtartását is. A rész vények 50,1 százalékát képviselő tulajdon- hányadot kívánják eladni. A többi a hazai befektetői kínálatot bővíti. Várhatóan a jövő év elején tőzsdére kerül a Pannonplast. A műanyagi­pari terméket gyártó és feldolgozó cég 9 vegyes vállalatot hozott létre, amelyeket egy központi holding fog össze. A céget mind ez idáig sem pri­vatizálni, sem a tőzsdére bevezetni nem sikerült. Most a tanácsadó Cre­dit Suisse First Boston (CSFB) olyan pénzügyi befektetők felkutatását vállalta, amelyek összesen 51 száza­léknyit vesznek meg a 200 millió fo­rint jegyzett tőkével, ám 3 milliárd forint tőketartalékkal működő cég­ből. A privatizáció érdekében a rész­vények árfolyamát tizedére csök­kentették. A Siemens ausztriai leányvállalata veheti meg a Magyar Kábelmúvek Duna Kábel Kft.-ben lévő üzletré­szét. Az 1,3 milliárd forint jegyzett tőkéjű kft.-ben a Wiener Kabel und Metall Werke (ez az osztrák Sie­mens) eddig 47 százalékban volt tu­lajdonos. Ennek alapján elővásárlási jog illeti meg. E jogával élve vásárolja meg a 608 millió forint névértékű üzlet­részt 675 millió forintért. Végelszámolást követően megszű­nik a Kavicsbánya Vállalat. A 20 üzem már korábban önállósodott, a cég kiürült, ezért további működése értelmetlen. Kiállítás Ukrajnában Miskolc (ÉM) - A lembergi (Lvov) Kereskedel­mi és Iparkamara, valamint a Mazma Ltd. kö­zös szervezésében ez év őszén két, gyártókat és forgalmazókat felvonultató kiállítást tartanak Ukrajnában. Szeptember 28-tól október 1-ig a Lakásépítés és Berendezés, valamint a Háztar­tás című bemutatót rendezik meg, október 5-tól 9-ig pedig az Energiatermelés és felhasználás lesz a kiállítás témaköre. Mind két bemutatóra borsodi cégek jelentkezését is váiják, szeptem­ber hatodikáig, az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamarában. Itt egyébként részletes fel­világosítást is kaphatnak az érdeklődők a rész­vételi feltételekről. Ingatlanfejlesztés Budapest (MTI) - A Világkiállítási Programi­roda, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kedden aláírta azt a szerződést, mely a pesti Duna-parton lévő 2700 négyzetmé­teres ingatlan eladásáról szól. Az expó leendő színhelyével szemközti terület ingatlanfejlesz­tésének ez már a második konkrét eredménye, hasonló szerződést a MÓL Rt.-vel már aláírt a programiroda. A most megvásárolt telken az ÉVOSZ összesen mintegy 2 milliárd forintos beruházással építi fel a „céhek házát”, melyben irodák, lakások, szolgáltató egységek kapnak helyet, valamint mélygarázs is épül. A nyolcszintes épület kivi­telezésére rövidesen egy konzorcium alakul. Az építkezés várhatóan még az idén elkezdődik, s 1995 végére megkezdheti működését. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - Több mint 2.5 milliár­dos forgalom a 180 napos diszkont kincstár- jegy VI. sorozatában a szeptember 1-i tőzs­denapon. A diszkont kincstárjegyekben tegnap névértéken 2 milliárd 685.4 millió forintos forgalmat bonyolított a Budapesti Értéktőzsde. A 180 napos diszkont kincs­tárjegy VI. sorozatában öt darab többszáz millió forintos üzletet kötöttek. Ugyanak­kor magas volt a forgalom az államkötvé­nyek piacán is. A kamatozó kincstárjegy­ben egy darab 175.4 millió forint értékű kö­tés született, míg az államkötvények két so­rozatában összesen 570.9 millió forintos forgalmat értek el a két üzletkötésben. Szerdán is élénk kereskedés folyt a Buda­pesti Értéktőzsde részvénypiacán. Össze­sen 151 üzletben árfolyamértéken 38.029 millió forintos forgalmat bonyolítottak. Az üzletek többségét tegnap is Pickben kötöt­ték, 90 darabot. A papír 3500 forinton nyi­tott és ugyanezen az árfolyamon zárt, ami 20 forinttal kevesebb a keddi záróámál. A legalacsonyabb kötés 3400 forinton történt öt egymás utáni kisebb üzletben. A legma­gasabb árat viszont két 20-darabos üzlet­ben 3540 forinton érte el a Pick. Kárpótlási jegyi Főnét MTI. I$8 Co-Ne.u» Eitó Brofcw. lup* oWnü Ne* Yorv B>ok*. PaMO Bnttw ] ■ tőzsdei eiadásiátlagár-göftoe ■ nem volt kötés v minimális voteiárajánlat a brókercégektől :; j j i & a brókercégek maximaks e'adás»ár-ajániata m?TI H II HI H 11II11II f MTI M11II111HIITTtTH 1111ITTTII! II111 2 K 8 S 2? £ S S £ £ 8 Tőzsde Index (ideiglenes) szept. 1-én: 910,42 +3,35 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 1. Pénznem Belga frank* Finn márka 139,67 T 62,80 261,78 E 13,63 15,90 Holland forint 49.85 «•font *Ei|-T30,48 Japanyen* 89,52 Kanadai dollár 70.99 Kuvaiti dinár 311,95 Nemet márka 56,02 Norvég korona 12,87 Dlasz líra** 58,57 Osztrák schilt* 796.49 Spanvoí peseta* 69,32 Svájcifrank Ü 63,49 Svéd korona 11,42 USA-dollár 93,85 ECU (KP) 106,57 Valuta Vétel Eladás 142,47 64, 266.44 13,89 16,30 16, 50.71 133.08 90.72 72.39 317.45 56,98 13,11 59, 810.09 56,81 70,84 64.57 ll,68 95,41 108,53 Deviza Vétel Eladás 140,54 141,24 89,42 71,35 312,83 5602 12,99 89,72 7Ü69 314,21 56,76 13,05 11,52 94.17 107.75 11,58 94.57 108,25 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom