Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Szeptember 2., Csütörtök------------APROPÓ-----------C silla iskolás lett Bánhegyi Gábor Tavasszal már kimondatott a végítélet, Csilla igenis megy iskolába. Beiratkozás után megindult a nagy töprenkedés, hogy jobb lett volna még egy évig az oviban, hiszen a kis munyó annyira, de annyira játékos természet, és akkor most véget ér a játékkorszak, hogy felváltsa a kötelesség, az embert próbáló tanulás. Másik oldalról is jöttek az érvek, hogy a tanulást is fel lehet fogni játéknak, különösen Csillánál, mert szerencsére elég értelmes a bikfic, a feje búbjától a talpáig úgy néz ki, mint az iskolaérett gyerekek mintapéldánya, jöjjön a suli. Amig a szópárbaj folyik, Csilla már iskolást játszik. Tanítja a macskákat, mert most a cicamánia van műsoron, nagyapával már arról beszélget játszásiból, hogy ő Zsolnais, és rengeteget kell tanulnia, de ez egyáltalán nem baj, még bírja a buksi a tempót. Nagy néha - elfeledkezve magunkról - Csilla jelenlétében is folytatjuk a kell vagy nem az iskola című teljesen felesleges vitát, amit az érintett egy idő után azzal a megfellebbezhetetlen érvvel szakít meg, hogy „ha egy évvel hamarabb kezdjem, egy évvel hamarabb fejezem is be”. Innentől nincs pardon, lehet beszélni a cicákról. Nyári lelkesedés tova, az évnyitón fanyal- gás, hogy az egész iskola unalmas, és ő nem is akar... Tegnap aztán eljött a nagy nap, nagy táskával át a kapun, be az első padba. Délben már alig várja, hogy hazaérjen, rohan a telefonhoz, tárcsázza nagymamát, és belekiabálja az ő életének legnagyobb boldogságát: „Képzeld, mama, piros pontot kaptam, mert ügyes voltam!” Innentől újra kerek a világ, nem is tudja elmondani igazán, miért kapta a piros pontot, hiszen számára nem ez a fontos. A piros pont miatt most a tanító néni a legszebb, a legbarátságosabb hely az iskola és a legaranyosabbak az osztálytársai. Csilla visszavonhatatlanul iskolás lett.-------------TÉKA-------------B eírások pirossal Miskolc (ÉM - CsM) - A címet egy, a Fókusz legújabb számában megjelent cikk elejéről emeltem el. Mert ebben a fókuszban szinte csupa „piros beírás”, tehát dicséret találtatik. Annál megdöbbentőbb az a néhány írás, amely kilóg ebből a sorból. Például a Parázs István által sorokba szedett öreg szkínhed balladája, hiszen B. László volt szkínhedvezető nem kedveli a többpártrendszert, nőben is csak a fehéret (persze legszebb a magyar), kitelepítené a cigányokat, gyűlöli a zsidókat és a kommunistákat. Az iskolában kapott hamis történelemoktatást hungarista lapokkal próbálta annak idején ellensúlyozni, most kedvenc politikusa Király B. Izabella, de „Csurka Istvánt is nagyon szeretem a zsidójegyzete miatt”! Teljesen más hangvételű, de nem kevésbé lehangoló Pankucsi Márta írása, mely az iskolai és a szociális különbségek közötti szoros összefüggést tátja fel, és világosan rámutat arra is: az iskolának döntő szerepe lehet abban, hogy ne „öröklődjön” nemzedékeken át a hátrányos helyet, ám ehhez segítségre, konkrétan a megfelelő tárgyi, személyi és szakmai feltételek biztosítására van szükség. Több írás is foglalkozik a kis települések iskola-visszaszerző törekvéseivel, eredményeivel; de megismerkedhetünk a kassai magyar tanítók képzésével, illetve két írásból összerakhatjuk a holland oktatási rendszer képét. Két igazán „piros beírás” a sárospataki tanítóképző bábjáték-stúdiumának előnyeit, sőt létfontosságát taglalja, illetve a kazincbarcikai zeneiskola táncművészeti tagozatát mutatja be abból az alkalomból, hogy idén ballagott először „táncos” nyolcadik osztály. A művelődés - művészet rovatok a nyár jelentős eseményeire - a Sárospataki Népfőiskolára, a rajztanárok táboraira, a tiszadobi Fiatal írók Országos Fesztiváljára, a Zempléni Nyári Tárlatra, Urban Tibor kiállítására és Miskolci Nyári Fesztiválra tekintenek vissza. Vizsgakönyv Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet kiadásában jelenik meg ,A kísérleti vizsgarendszer tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” című kiadvány. A szerzők a 6. és 8. osztály végén megtartott vizsgák szakmai és pedagógiai tanulságairól számolnak be. A kiadványt a hat és nyolc osztályos gimnáziumok is hasznosíthatják. Színház (szín)házon kívül Társulahrészlet Miskolc (ÉM - DK) - Hogy a színházi társalgó helyett most a Rónai Sándor Művelődési Központban tartották évadnyitó társulati ülésüket a Miskolci Nemzeti Színház tagjai és dolgozói, annak könnyen kitalálható oka van. Átépítik a színházat. így a 171. évad- a második, amelyet Hegyi Árpád Jutocsa irányít - eléggé különleges lesz. Hiszen működik a színház, de közben épül is. Bármennyire riasztó az állványerdő, a jegyeket, bérleteket eladtál?, az előadásokat megtartják.- Nehezebb lesz ez az évad, mint az első - mondta az igazgató. - Nem fogja megszépíteni a start lendülete, az újdonságok inspirativ izgalma, az első lépések mámora. Sokkal inkább akkurátus, hétköznapi munka következik, amihez még több erő, még több hit és szenvedély kell. Az a lelkes munka, amit a társulat az elmúlt évadban produkált, a Miskolci Nemzeti Színházat kirántotta a középszerűségből. Úgy érzem, az elkezdett úton kell továbbhaladnunk. Sokat és sokfélét kell játszanunk, nagyon népszerűnek kell lennünk, közben pedig állandóan kísérletezni kell. Az elmúlt szezonban egyébként 327 előadást tartottak, szemben a megelőző évad 215 előadásával. S ennyi valószínűleg most is lesz, ha nem több, hiszen 12 bemutatót terveznek, négy helyen: a nagyszínházban, az új Csarnokban, a Játékszínben illetve a Rónai Sándor Művelődési Központban. A Kurázsi mama novemberi bemutatója egyúttal díszelőadás is lesz, akkor adják át ugyanis a szépen felújított nagyszínházát. Bodonyi Csaba, a város főépítésze megígérte, elkészülnek addigra. Megtudtuk tőle azt is, hogy a rekonstrukció éppen a csúcsán van, úgyhogy ennél nagyobb felfordulás már nem lesz. Ez még a színház egészét nézve eltart egy évig, de csökkenő zavarral. A munka több műszakban folyik, a határidők szorosak. Csak az új galéria épülete készül lassabban, ez közvetve érinti a színházat, hiszen a régi helyén lesz majd a Kamaraszínház. De nemcsak a színház gyarapszik, hanem természetesen társulata is. Többek között szerződtették Schlan- ger András és Telihay Péter rendezőket, s új koncertmester lesz Vi- rághné Nagy Zsófia személyében. Sőt, egy hét múlva tartják a felvételit a Színitanodában, s októbertől már kezdhetik a hat fiatal színinövendék színházi emberré, színésszé nevelését. Kobold Tamás alpolgármester is vendége volt a társulati ülésnek, s elmondta, hogy amennyire lehet, természetesen segítik a reális álmok megvalósulását, és most lehetőség van arra, hogy a színház anyagilag is megalapozza a jövőjét. A régész most őskáoszt lát T. Nagy József Ónod (ÉM) - Keresztrejtvények gyakorlatlan fejtői is kapásból írják be a helyes választ ilyen meghatározásokra: régész öröme (öt betű); régész teszi (négy betű)... A miskolci Herman Ottó Múzeum régészének, Révész Lászlónak a nyolcvanas évek második felében megadatott az öröm:- Az ónodi vár feltárását és helyre- állítását 1985-ben kezdhettük el egy parlamenti interpelláció nyomán. Az akkori parlament és a kormány úgy ítélte meg, hogy az ország, a nemzet egyik legfontosabb műemlékéről van szó, amely nagyon leromlott állapotban van. A megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség ötven-ötven százalékban vállalta a helyreállítás költségeit. (Az előbbi még 250 ezer forintot is adott a múzeumnak ásatási munkákra). Nem akart kimaradni az egészből a KISZ miskolci bizottsága sem, ők építőtábort szerveztek az ásatás segítésére. A régész így emlékezik ezekre az időkre:- Ezzel a szerencsés ötlettel jóval gyorsabb ütemben haladtunk, hiszen a rendelkezésemre álló ásatási pénzből nyolc-tíz embert tudtam volna foglalkoztatni. Megadatott a lehetőség, hogy a gyerekek kéthetenti tumusváltásával évente másfél-két hónapig végezhettünk feltárást. Odáig jutottunk, hogy - a négy közül - három várbástyát megtisztítottunk, és a belső terület háromnegyed részét is feltártuk. Ki ne lelkesedett volna a munka láttán. Ám két éve jótékony” csend övezi az ónodi várromot. Jogos ismét a régészhez fordulni. Mi (nem) történt?- Az ónodi várrom feltárásáról és helyreállításáról sajnos azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltást követő, jogilag új helyzetet teremtő szituációnak esett áldozatul. Nem egyedüliként az országban. Egy törvény alapján állami tulajdonba kerültek a kiemelt fontosságú várak, romok, műemlékek. Ebben a pillanatban a megye természetesen azt mondta, ha nem tulajdonos, nem is finanszíroz. Az Országos Műemléki Felügye- lőséget^pedig - számomra követhetetlen módon - átszervezték, és lett belőle Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Szétestek a korábbi OMF vidéki építésvezetőségei, gyakorlatilag tehát egy így-úgy, de működő kivitelező szervezet szűnt meg olyan szakemberekkel, akik a műemléki munkák speciális fogásait ismerték. Ráadásul ebben a nagy átszervezésben az sem vált egyértelművé, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak mi az igazi feladata. Nem tudják finanszírozni a helyreállítási munkákat. Ennek köszönhető, hogy a vár területén sem tavaly, sem az idén lényegi munkák nem folytak. Világossá kell tenni: az ásatásra a pénz megvan, a fiatalok is segítenének a munkában. Mégis, miért nem folyik a régészeti feltárás? Nos, amennyiben az általunk kiásott romok nem kapnak kellő védelmet, nem konzerválják azokat belátható időn belül, néhány év alatt szétfagynak, elpusztulnak. Tehát nem szabad a földből kiszabadítani a romoAntikor még folyt az ásatás kát, ha nem tudjuk kellőképpen óvni őket. Akkor inkább maradjanak ott, ahol vannak. Nagyon nagy kár mindez. Pedig már csak két-három évi munka hiányzna ahhoz, hogy a vár belső területét megszabadítsuk a rárakódott földréteg alól, és átadjuk a Műemlékvédelmi Hivatalnak. Lehetőségük lenne rá, hogy a dél-keleti sarokbástyához hasonlóan hitelesen helyreállítsák a többi bástyát, a falakat. A belső részen pedig egy romterületet lehetne kialakítani, ahhoz is vannak használható helyiségek. De ha nem történik meg legalább a kiásott részek konzerválása, akkor mi nem használtunk, hanem kárt okoztunk. Itt egyértelműen az OMVH-nál kellene egy olyan döntésnek megszületnie, ami ennek a munkának, a helyreállításnak a finanszírozását lehetővé tenné. Gubancok vannak mindenütt, az az érzésem. Mert megszületett ugyan a kiemelt műemlékek állami tulajdonba vételéről szóló törvény, de nem született meg a második része. Az, amelyik létrehozta volna az úgynevezett műemléki gondnokságot, ami azt jelentené, hogy az állam olyan pénzalapot képez, amiből a már feltárt vagy bejáratott épületek állagmegóvása megoldható lenne. Azért veszélyes dolog ez, mert megakadályozza, hogy a múzeumi szervezetek vállalják olyan, korábban kezelésükben lévő várak, műemlékek ingyenes kezelői jogát, amire a törvény lehetőséget adna: hiszen a kezelői jog felújítási kötelezettséget is jelent. Bizonyos kapkodást látok ezen a téren. Két éve félbemaradt az ónodi vár helyreállítása... tavaly be- lekezdtek a fuzéribe, megépítettek oda egy felvonót, annyi pénzért, ami az ónodi vár két-három évi munkáját fedezné, s most az a felvonó is ott rozsdásodik, és megint nem törté nil? semmi... Ugyancsak nekiálltak a gönci pálos-kolostornak, de csak a régészeti kutatás történt meg... Szóval valami őskáosz van itt. Fotópályázat Makó (ÉM) - A makói József Attila Művelődési Központ és Közösségi Ház országos fotópályázatot hirdet Csendes ünnep címmel október ha- todika emlékére. A pályázat célja ennek az ünnepnek a megjelenítése akár dokumentumszerű utalásokkal, akár jelzésszerű, a mai emberre hangolt szimbolikus formában. Beküldhető szerzőnként legfeljebb öt fekete-fehér vagy színes kép, illetve sorozat is, amely legfeljebb hat képből állhat. A nevezési díj képenként száz forint, beküldési határidő szeptember 25. A képeket a következő címre várják: József Attila Művelődési Központ, Oláh Nóra művészeti előadó, 6901 Makó, Posta u. 4. Pf. 48. Kossuth-verseny Budapest (MTI) - Kossuth Lajos halálának közelgő 100. évfordulója alkalmából országos vetélkedőt hirdet a politikus és államférfi nevét viselő szövetség. A Kossuth Szövetség pályázatán a történelmet kedvelő általános iskolai tanulók, illetőleg középfokú tanintézetek diákjai vehetnek részt. A háromfős csapatok a házi, majd a területi verseny után juthatnak az országos döntőbe. A vetélkedő előkészületeiről, a nevezési határidőkről az érdeklődő iskolai közösségek részletes tájékoztatást kaphatnak a Kossuth Szövetségtől levélben (XX. kerület, Lajtha László út 7.) vagy telefonon (1570-885). Tanító kerestetik Prügy (ÉM) - A prügyi Móricz Zsig- mond Általános Iskola sürgősen keres gyógypedagógust vagy tanítónőt. Jelentkezni telefonon (Prügy 8) vagy személyesen az iskola igazgatójánál, Parajos Tibornál lehet. Tanfolyamok Miskolc (ÉM) - Néptánciskola indul szeptember 4-től a Bartók Béla Művelődési Házban. Külön csoportban ismerkedhetnek a néptánccal az 5-8 éves, 8-10 éves és a 10-16 éves gyerekek. Beiratkozni az első foglalkozáson lehet. A balettiskolába jelentkező általános iskolások szeptember 7-én, míg a társastánc-tanfolyamra jelentkezők szeptember 11-én iratkozhatnak be. A jazztáncra tinik, felnőtt kezdők, felnőtt haladók jelentkezhetnek, a foglalkozásokat hétfőn és szerdán tartják. Akik karatézni szeretnének, azokat szeptember 7-től váiják a tanfolyamra. Aerobik-csoport is indul szeptember 20-án, a foglalkozásokat hétfőn, pénteken, illetve kedden és csütörtökön tartják. Bővebb felvilágosítást a Bartók Béla Művelődési Házban kaphatnak az érdeklődők. Kész a szótár Budapest (ÉM) - Egy évtizednyi munka után elkészült a középfokú magyar-eszperantó szótár kézirata. Dr. Szerdahelyi István halála után, 1987-ben dr. Kouthy Ilona vette át a főszerkesztői tisztet és fejezte be munkatársaival az (A/5-ös méretben) 800 oldalnál is terjedelmesebb szótár összeállítását. Az Akadémiai Kiadó májusban vette át a kéziratot, valószínűleg jövőre jelentetik meg az új kézikönyvet. Filmfesztivál Velence (MTI) - Fél évszázados születésnapját ünnepelve kedd este megnyílt a Velencei Filmfesztivál, amely hagyományaihoz méltóan a nemzetközi filmélet színe-virágát vonzotta a lagúnák városába. Szeptember 11-ig tizennyolc versenyfilmmel ismerkedhet meg a filmszakma elismert képviselőiből összeállt zsűri és a világ minden tájáról a történelmi olasz városba sereglett közönség. A versenyfilmek vetítése mellett programon kívüli bemutatókra is sor kerül a következő napokban. A fesztivál igazgatója, Gillo Ponte- corvo a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján erős versenyprogramot ígért, és azzal nyugtatta meg az amerikai filmek jelenléte ellen tiltakozókat, hogy a legnagyobb tömegeket vonzó tengerentúli filmgyártás csak fényesíti a velencei fesztivál glóriáját.
