Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban : :~zz 1993. Szeptember 2., Csütörtök Egyezség a bérvitában Budapest (MTI) - Szerda délben megszületett a kompromisszum az érdekképviselet és a munkáltató között a repülőgépszerelők bérének emeléséről - tájékoztatta Hegedűs Tibor, a szakszervezet elnöke az MTI-t. A megegyezés létrejötte - a szakszervezet véleménye szerint - a karbantartók munkabeszüntetésének és a több hete tartó tárgyalásoknak köszönhető. A repülőgépek szerelését végző Aeroplex cég vezetésének szerdán elfogadott ajánlata: a szerelők bérének 18 hónapra szóló július elsejétől érvényes, 34,6 százalékos emelése volt. Mivel a szakszervezet véleménye szerint a munkáltató által javasolható béremelés mértékének felső határát elérték, szerdán délután 13 órakor az érdekképviselet hivatalosan is bejelentette a sztrájkfenyegetés megszüntetését. A dolgozók egyben vállalták azt is, hogy a 18 hónap alatt újabb bérköveteléssel nem lépnek fel. A munkáltató és a szakszervezet megállapodásukról pénteken közös közleményt adnak ki. Horn-Palotás találkozó Budapest (MTI) - Az MSZP és a Köztársaság Párt kölcsönös kezdeményezésére szerdán mintegy kétórás megbeszélést folytattak a két párt vezetői a szocialisták Köztársaság téri székházában. A találkozón az MSZP részéről Horn Gyula elnök, Szekeres Imre ügyvezető alelnök és Gál Zoltán frakcióvezető vett részt, míg a Köztársaság Pártot Palotás János elnök, Veér András és Fodor László alelnökök, valamint Soós Vilmos elnökségi tag képviselték Az MSZP javaslatára kezdeményezni kívánják, hogy a kormány nyújtson bejelentést a privatizáció eredményeiről, helyzetéről. Mindketten úgy látják továbbá, hogy súlyozniuk kell a parlamenti pártoknak azokat a törvénytervezeteket, amelyek elengedhetetlenül fontosak a jövőt illetően. Egyetértett a Köztársaság Párt az MSZP azon felvetésével is, hogy a parlamenti frakciók állapodjanak meg és tegyenek közös javaslatot az államfőnek a jövő évi választások időpontjára. Informatika a felsőoktatásban Debrecen (MTI)-Informatika a felsőoktatásban címmel szerdán megkezdődött a Debreceni Universitas mindeddig legnagyobb rendezvénye. A háromnapos konferencián jelen vannak a hazai főiskolák és egyetemek képviselői, s a különféle informatikai kutatóhelyek szakemberei. A tanácskozás plenáris ülésein és szekcióiban a 400 résztvevő egyebek mellett a felső- oktatási informatika jelenéről és jövőjéről, az informatikai infrastruktúra helyzetéről, az informatikusképzésről és az oktatástámogatásról cserélnek véleményt. ÉSZAK-magyarország Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Híydu Imre, Görömbölyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, titkárság: 341-888. Telefax: 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, B^jcsy-Zsilinszky u. 15.3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054, Budapest V, Báthory u. 7. Hl. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dombrovszky Adám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesító postahivatalnál, a hírlapkézbesitőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HF.T.TR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint Az árus példányok ára minden nap egységesen 15,40 forint Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft, 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 341-611/223-as telefonszámot! Magyar—finn tárgyalások Budapest (MTI) - Az Ilkka Suomi- nen elnök által vezetett finn parlamenti delegáció szerdán a Parlamentben megbeszélést folytatott a Magyar Országgyűlés Szabad György házelnök által vezetett küldöttségével. Szabad György - áttekintve a Kelet-Európábán zajló átalakulási folyamatot - elmondta: hazánk kívánatosnak tartja Közép- és Kelet-Európa valamennyi független országának részvételét az európai integrációban, ennek részeként felvételüket az európai demokratikus testületekbe. Szükségesnek tartja ugyanakkor, hogy a felvételnél következetesen érvényre jussanak mind az általános emberi, mind a kisebbségi jogok biztosításának nemzetközi garanciái. Az Országgyűlés elnöke szólt a kis finnugor népek sorsa iránti közös felelősségünkről is, megemlítve, hogy a két Parlament ennek érdekében már eddig is sokat tett. A magyar-finn kapcsolatokról szólva kifejtette: politikai kapcsolataink kitűnőek, noha még nem merítettünk ki minden tartalékot. Kifejezte azt a reményét, hogy a Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közötti megállapodást a finn parlament hamarosan ratifikálni fogja. Ilkka Su- ominen válaszában nagyra értékelte a két ország képviselőinek együttműködését a nemzetközi szervezetekben, különösen hangsúlyozva az Európa Tanács és az EBEE parlamenti közgyűlésében tevékenykedő delegációk rendszeres véleménycseréjének fontosságát. Rendkívül szükségesnek ítélte a Kelet-Európá- ban kialakuló konfliktusok megelőzését, a nemzeti kisebbségek problémáinak rendezését. Ruckoj és Sumejko felfüggesztése Ruckoj alelnök, aki korrupcióval vádolta a felső vezetés több tag* ját, köztük Sumejkót, aki Jelcin közeli emberének számít Fotó: AP Moszkva (MTI)-Borisz Jelcin szerdán ideiglenesen felfüggesztette tisztségéből Alekszandr Ruckoj alel- nököt és Vlagyimir Sumejkót, a kormányfő első helyettesét - erősítette meg szerda délután az elnöki sajtó- szolgálat munkatársa az MTI tudósítójának kérdésére. Borisz Jelcin szerdai elnöki rendeletében azzal indokolta Ruckoj és Sumejko felfüggesztését, hogy a két politikus egymás elleni korrupciós vádjai kárt okoznak az államhatalomnak. A két politikus tisztségéből való felfüggesztése szerdától, az elnöki rendelet hatályba lépésétől van érvényben, s a korrupciós vádak miatt indított vizsgálat idejére szól. Jelcin elnök rendeletében jogilag azzal indokolta a lépést, hogy az alkotmány szerint az alelnök az államfő megbízatása alapján látja el feladatát. Jelcin részéről jelenleg semmiféle megbízatása nincs Ruckojnak, s így az alelnök hatáskörének nincs jogi ereje. Ruszlan Haszbulatov orosz parlamenti elnök törvényellenesnek és végre ném hajtandónak minősítette Borisz Jelcin szerdai rendeletét. A parlamenti elnök szerint nem fér kétség hozzá, hogy a Legfelsőbb Tanács hatályon kívül helyezi Jelcin rendeletét. A törvényhozás elnöke szerint ugyanis csak a népképviselők kongresszusa jogosult elmozdítani tisztéből az alelnököt. Jelcin döntését magyarázva Anato- lij Kraszikov, az elnök sajtószolgálatának vezetője egy moszkvai rádió- állomásnak nyilatkozva elmondta, hogy az elnök döntését nem politikai rokon-, vagy ellenszenv vezérelte, hanem kifejezetten a korrupciós vádak kivizsgálásának elősegítése. Az orosz parlament törvényalkotási bizottságának vezetője szerint nehéz megítélni, hogy Jelcin döntésével megsértette-e az alkotmányt. Az orosz alaptörvény ugyanis nem rendelkezik az alelnök ideiglenes felfüggesztésére vonatkozóan. Mihail Mityjukov szerint Jelcin az alkotmánynak ezt a „fehér foltját” használta ki döntésének meghozatalakor. Vlagyimir Sumejko elfogadta, sőt szóvivőjének állítása szerint maga kérte, hogy Borisz Jelcin ideiglenesen függessze fel tisztségéből. A másik érintett, Alekszandr Ruckoj alelnök viszont egyelőre nem reagált az orosz elnök szerdai bejelentésére. Sumejko orosz miniszterelnök-helyettes szóvivője szerdán közölte, hogy a kormányfő első helyettese maga kérte Jelcintől felfüggesztését mivel sok idejét és energiáját veszi igénybe a korrupciós ügyekben indított vizsgálatban való részvétel. Gri- gorij Buhvalov szóvivő külön hangsúlyozta, hogy ideiglenes intézkedésről van szó, amely nincs összefüggésben azokkal a híresztelésekkel, amelyek szerint Sumejko ellen bűnügyi eljárás folyna. A nyilatkozat rámutat, hogy Ruckoj alelnök egyetlen vádja sem igazolódott be és a legfőbb ügyészség külön is megerősítette, nem folyik büntetőeljárás Vlagyimir Sumejko ellen. Alekszandr Ruckoj egyelőre nem foglalt állást Jelcin döntésével kapcsolatban. Az elnöki sajtóiroda közléséből mindössze annyi derült ki, hogy Ruckojt értesítették az elnök lépéséről. Megfigyelők szerint ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy az alelnök nem nyugszik bele Jelcin döntésébe, ugyanis az elnök nem válthatja le az alelnököt. Erre a jelenlegi alkotmány szerint csak a népképviselők kongresszusának van felhatalmazása. Ruckoj és Sumejko szembenállása akkor kezdődött, amikor a nyár elején az alelnök bejelentette, hogy tizenegy bőröndnyi bizonyítékot gyűjtött össze a felső vezetés, köztük Sumejko ellen, akinek a parlament másfél hónapja felfüggesztette képviselői mentelmi jogát. A korrupciós ügy legújabb fejleményeként két hete a felső vezetéssel szembeni korrupciós vádakat vizsgáló bizottság azzal vádolta meg Ruckojt, hogy köze van egy svájci bankszámlához. Megfigyelők szerint Borisz Jelcin szerdai döntése azt jelzi, hogy az elnök nyilvánvalóan el akar határolódni a korrupciós vádak címén a legfelső vezetésben kibontakozó politikai csatározásoktól. Másrészt az elnök a közeli emberének számító Vlagyimir Sumejko Jeláldozása” árán megpróbál megszabadulni legfőbb politikai riválisától, Alekszandr Ruckojtól, aki a múlt hét végén előrehozott elnökválasztást javasolt, és jelezte, hogy azon maga is indulni kíván. Orenburg nem volt fertőző Az orvosbizottság vizsgálata nem mindenkit nyugtat meg (ISB - S.Z.) - Az egykor Orenburgbon dolgozó, mintegy 6800 magyart semmilyen különleges ártalom nem érte, körükben a megbetegedési és halálozási arány megegyezik a hazai népesség hasonló csoportjában regisztrált adatokkal. Ez annak az orvoscsoportnak a véleménye, amelyet a Népjóléti Minisztérium kért fel az egykori orenburgi magyar munkások panaszainak kivizsgálására. A most nyilvánosságra hozott eredmények alapján úgy ítélik meg, hogy nincs szükség további vizsgálatokra e témakörben. A vizsgálatokat budapesti, debreceni, pécsi és szegedi orvosbizottságok végezték 1992 szeptembere és 1993 februárja között. A szakemberek nem találtak olyan betegséget, ami Magyarországon ne fordulna elő, ugyanakkor nem tapasztaltak tisztán „orenburgi” eredetű foglalkozási megbetegedést sem-fogalmaz a jelentés. A környezet sugár-, vagy kémiai szennyezettségére vonatkozó adatokat nem sikerült a vizsgálócsoportnak beszerezni, de a diagnózisok alapján a sugárfertőzés, vagy más kémiai eredetű szennyeződéstől származó megbetegedés nem volt megállapítható. Ungvári György, a begyűjtött adatokat feldolgozó Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet vezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Ukrajnából beszerzett információk szerint Orenburg környékének megbetegedési és halálozási mutatói a legkedvezőbbek a térségben. Egyed István, az egykori orenburgi- akat támogató alapítvány jogi képviselője - aki szintén jelen volt a szerdai sajtótájékoztatón —, újságíróknak elmondta; az orvosbizottság jelentését eddig még nem kapták meg, így arról véleményt sem tud alkotni. Az elhangzottak alapján azonban úgy találja, a szaktárca igyekszik eltussolni az ügyet. Mint mondta, az elmúlt két évben közel négyszázan haltak meg az egykori munkások közül, majdnem annyian, mint a megelőző tizenkét év alatt. Véleménye szerint ez a halálozási arány már nem azonos a megszokottal. Mivel idehaza csak akadályokat gördítenek az igazság kiderítése elé, külföldi - pénzügyi és erkölcsi - segítségért folyamodnak - hangoztatta. KDNP—VOSZ megbeszélések Budapest (ISB - S.Z.) - A Vállalkozók Országos Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt gazdasági elképzelései szinte csaknem azonosak - jelentette ki Pálos Miklós miniszterelnökségi államtitkár a VOSZ szerdai elnökségi ülésén. A testület már jó ideje folytat eszmecserét a parlamenti pártok képviselőivel a gazdaság aktuáhs kérdéseiről, s ebben a sorban következett most a KDNP. Pálos Miklós elmondta: jelenleg a politika rákényszeríti az akaratát a gazdaságra, holott ez mindenütt a világon fordítva természetes. A KDNP hisz abban, hogy magyar kis- és középvállalkozóknak kell meghatározó szerepet vállalniuk a gazdasági felemelkedésben, a jelenlegi feltételek azonban nemhogy segítenék a megerősödésüket, éppen ellenkezőleg hatnak. Mándoki Andor, a párt gazdasági bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a KDNP számára a szodábs piacgazdaságban a szociális elem a meghatározó. A kis- és középvállalkozókra épülő gazdasági programjukban nagy szerep jut a tudásnak, a szorgalomnak és a takarékosságnak, ami elsősorban a kisebb magángazdaságokban menedzserként és tulajdonosként egyaránt működő vállalkozók sajátja lehet. A jelenlegi kormány gazdaságpolitikája egyenes következménye a reformkommunista programoknak - hangoztatta a KDNP gazdasági bizottságának elnöke. Szerb engedmények Genf (MTI)-A genfi tárgyalásokon a felek a jelek szerint közel állnak ahhoz, hogy szentesítsék Bosznia etnikai alapon történő felosztását, de Lord Owen szerint a legérzékenyebb kérdést, a térképek ügyét valószínűleg ki kell hagyni a megállapodásból. Alija Izetbegovic boszniai elnök egy területi „ellentervet” mutatott be szerdán a társelnököknek, amelyen a többiektől követelt minimáhs területi engedmények ábrázolása szerepel. A szerb küldöttség a ránehezedő nyomás hatására felajánlotta a boszniai elnöknek, hogy a korábbi terveknél szélesebb folyosó kösse össze a kelet-boszniai muzulmán településeket. A nemzetközi nyomás hatására tett „utolsó” szerb engedmény azt jelenti, hogy a Zepát és Gorazdét, valamint az útközben lévő településeket nemcsak egy muzulmán kézen lévő út, hanem egy szélesebb folyosó kötné össze. Izetbegovic egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy elégségesnek tartja-e a szerb engedményt, azonban a konferencián beterjesztett muzulmán követelések szerint a boszniai vezetés a folyosó kiszélesítése mellett a nyugat-boszniai muzulmán területek kiterjesztését, és az Adriai-tengerhez vezető közlekedési folyosó további kiszélesítését is követeli. Mate Boban, a horvátok vezetője ugyanakkor kevéssé hajlik arra, hogy a többségében horvátok lakta Adria-parti Neumot átengedje a muzulmánoknak. Mostari alkudozás Belgrád (MTI) - Mostarban szerda reggelre elcsendesedtek a fegyverek. A horvát fél egyelőre tartja magát a keddi tűzszüneti ajánlathoz; kétnapos fegyvemyugvást biztosítottak arra, hogy megállapodás jöhessen létre a hercegovinai székvárossal kapcsolatban. A tárgyalásokon Cedric Thomberry, az ENSZ polgári erőinek vezetője igyekszik közvetíteni, de ahgha lesz könnyű dolga, s ő maga is csupán humanitárius problémák megoldását helyezi előtérbe. A horvát fél a mostari sebesültek kimentését a közép- boszniai helyzet rendezéséhez köti. Vitéz városa közelében, Nova Bilá- ban egy rögtönzött kórházépületben hasonlóképp tragikus helyzet alakult ki, mint Mostarban - ott sincs sem gyógyszer, sem kötszer, csak ott a muzulmánok tartják blokád alatt a körzetet. Mostarból kedd este baj nélkül távozhatott a mintegy hatvan spanyol ENSZ-katona, miután több mint egy hetet töltött a mostari muzulmánok fogságában. A tüntető muzulmánok — akik az ENSZ-katonák jelenlétét egyfajta védelemnek tekintették — kedden végül elengedték a kéksisakosokat, miután rájöttek, hogy a spanyol alakulat kelet-mostari visszatartása sem vet véget a horvát tüzérségi támadásoknak. Magyarázatot kérnek a szlovákok Pozsony (MTI) - A TA SR szlovák hírügynökség jelentése szerint szerdán a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumába kérették a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, hogy adjon magyarázatot Füzessy Tibor kijelentésére. A szlovák külügyi tárca azzal kapcsolatban válj a a magyar álláspontot, hogy Füzessy Tibor a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tár- canélküli miniszter olyan kijelentést tett, mely szerint a Magyarországgal szomszédos országok titkosszolgálatainak tevékenysége az érintett országokban élő magyar nemzetiségek ellen is irányul. A szlovák hírügynökségi jelentés szerint az ideiglenes ügyvivő ígéretet tett, hogy miután Budapestről kézhez kapja az ezzel kapcsolatos magyar álláspontot, arról a szlovák külügyi tárcát tájékoztatni fogja. Az MTI pozsonyi tudósítója a magyar nagykövetségen ez iránt érdeklődve megtudta, hogy a szlovák külügyminisztériumban a nagykövetség első beosztottja, Váradi Lajos jelent meg az ideiglenes ügyvivő helyett, aki péntektől nagykövetként vezeti a pozsonyi magyar diplomáciai missziót.
