Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

1993. Szeptember 2., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 2,3 milliárd forint passzívum Budapest (MTI) - Az első hét hó­napban a külkereskedelemben 2,295 milliárd dolláros passzívum alakult ki. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szerdád tájékoztatása szerint ebben az időszakban a magyar export 27,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, így a ki­vitel csupán 4,466 milliárd dollárt ért el. Az import ebben az időszak­ban csekély mértékben, 1,2 száza­lékkal nőtt. Az első 7 hónapban 6,761 milliárd dollár értékű áru ér­kezett az országba. Júliusban mind az export, mind az import csökkent az előző év azonos időszakához vi­szonyítva. Az első 7 hónap során a kivitelben elsősorban a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek ér­tékesítése esett vissza nagymérték­ben. Ezekből a cikkekből közel 40 százalékkal adtak el kevesebbet, mint tavaly. Növekedett viszont a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint a fogyasztási cikkek behozatala, míg csökkent az energiahordozók és a termeléshez szükséges anyagok és alkatrészek vásárlása. KSH-prognózis a népességről Budapest (MTI) - A Központi Sta­tisztikai Hivatal Népességtudomá­nyi Kutató Intézetének előrejelzése szerint 1993-tól 2000-ig 142 ezerrel, 2010-ig 403 ezerrel, 2020-ig 827 ezerrel csökkenhet Magyarország népessége. 2020-ban várhatóan 9,5 millióan leszünk. Az előrejelzés sze­rint a halálozások tartósan évi 150 ezer fölött lesznek, a születések szá­ma pedig tendenciájában továbbra is jelentősen csökken. Az adatok ta­núsága szerint az elmúlt évben 1991-hez képest ötezerrel kevesebb gyermek született, s ez a születés­szám a legalacsonyabb a XX. század­ban. Ugyanakkor az elmúlt évben 149 ezer halálesetet regisztráltak, 4 ezerrel többet mint 1991-ben. A fér­fiak-különösen a 45-60 évesek-ha- landósága ismét nagymértékben emelkedett, a férfiak születéskor várható átlagos élettartama nem éri el a 65 évet. Fórum az új csődtörvényről Budapest (MTI) - Szeptember 2- ától új szabályok szerint folynak majd a csőd- és felszámolási eljárá­sok és a végelszámolások. Az új sza­bályokról tartott szakmai fórumot szerdán a Co-Nex-Training Bt. Bu­dapesten. A Pénzügyminisztérium felmérése szerint a csődtörvény ed­digi alkalmazásától, 1992 elejétől ez év áprilisáig4727 csődkérelem érke­zett a búúságokhoz, és ezek közül mindössze 1448-at fejeztek be. Az el­járások 60 százaléka egyezséggel, 40 százaléka felszámolási eljárással folytatódott. A csődegyezségek szá­ma 1993-ban mintegy 15 százalék­kal csökkent, és ez a tendencia foly­tatódik. A tapasztalatok szerint az egyezségek mintegy egyharmadát nem tartották be, és az eljárások el­húzódtak. A befejezési arány még rosszabb volt a felszámolási eljárá­soknál, az áprilisig megindult 13 002 felszámolási eljárásból mind­össze 1129-et fejeztek be. Balás lemondott az MDF-elnökségről Budapest (MTI) - Balás István szerdán az MTI munkatársának megerősítette azokat a sajtóértesü­léseket, amelyek szerint lemondott MDF-elnökségi tagságáról. Dönté­sének fő indoka: a megválasztása óta eltelt nyolc hónap alatt nem tu­dott érdemi munkát folytatni, és a hamis látszat fenntartásához nem kívánja a nevét adni. Balás István a lemondását közlő levelet hétfőn Na- himi Péter (akkor még, szeptember 1-jéig) ügyvezető MDF-elnöknek ad­ta át. További terveiről Balás csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy egy, a társadalom igényeit elemző csoport tagjaként hamarosan újabb szerepre vállalkozik a politikai élet­ben. Arról még nem kívánt nyilat­kozni, hogy új pártot alapítanak-e ő és elvbarátai, de azt nem tagadta, hogy az új „formációnak” Zacsek Gyulához és a Monopoly-csoporthoz lesz köze. Öt-hat év alatt 200-250 milliárd A gabonatermesztők az agrárszféra általános gondjairól Ráthy Sándor Budapest (ISB) - A kormány célkitűzé­sei szerint magántulajdonon alapuló, versenyképes és exportorientált me­zőgazdasagot kell kialakítani ha­zánkban - hallhattuk Szabó Jánostól. A földművelésügyi miniszter és a kor­mány más tagjai a szerdán kezdődött országos gabonatermesztési tanács­kozáson fejtették ki gondolataikat a maqyar mezőgazdaság helyzetéről és jövőjéről. Szabó János - visszatekintve a kö­zelmúlt eseményeire - leszögezte: a tulajdonviszonyok átalakítása, a keleti piacok összeomlása, a mező- gazdasági beruházások elmaradá­sa, a termelők pénzügyi gondjai és az aszály egymást erősítve rontják az agrárium helyzetét. Súlyosbítja a gondokat, hogy az elmúlt három évben 30 százalékkal csökkent a belső élelmiszerfogyasztás, s az idei év első félévében - árualapok hiányában - 44 százalékkal az ex­port is visszaesett. Az ágazat álta­lános állapotát elemezve, Szabó János elmondta, hogy az utóbbi há­rom-négy évben 50-60 milliárd fo­rintnyi beruházás maradt el, ám ha azt akarjuk, hogy agrárágaza­tunk továbbra is versenyképes le­gyen a világpiacon, akkor az elkö­vetkezendő 5-6 évben durván 200-250 milliárd forintot kell be­fektetni a mezőgazdasági terme­lésbe. A miniszter szerint azonban csak az összeg egyharmada teremt­hető elő itthon, így a többi pénzt külföldi befektetőktől reméli. A mi­niszter hangsúlyozta: mivel a ha­zai szántóterület 60 százalékán ga­bonát termesztenek, e termékek előállítóit különös gonddal kell ke­zelnie a kormányzatnak. Ennek tükrében tárgyalások folynak ar­ról, hogy jövőre 4000 forintra eme­lik a hektáronkénti vissza nem té­rítendő támogatást, de a pénzt csak az kaphatja meg, aki minőségi ve­A mezőgazdaság gondjai részben a belső fogyasztás, részben pe­dig a jövedelemtermelő-képesség csökkenéséből adódnak - mond­ta Kádár Béla a gabonatermesztők tanácskozásán Fotó: Laczó József tőmagot juttat a földbe. Az ágazat helyzetét pénzügyi szempontból közelítő Botos Balázs elmondta: jö­vőre az ideinél 20 százalékkal több pénzzel, összegszerűen 55 milliárd forinttal támogatja a kormány a mezőgazdaságot. A pénzügyi tárca helyettes államtitkára szerint mindez azt bizonyítja, hogy a kor­mány felismerte az agrárágazat fontosságát, s a lehetőségekhez ké­pest hathatósan támogatja a ter­melőket. Botos Balázs előadásában bejelentette: a kormány már dolgo­zik az agrár-adós-konszolidációs programján, s jövőre kétszer annyi pénzt szán a gazdaságok reorgani­zációjára, mint az idén. Ezen túl­menően 4 milliárddal bővítik a me­zőgazdasági fejlesztési alapot, s újabb 1,5 milliárdot fordítanak az elmaradott térségek támogatásá­ra. A kormány javasolja azt is, hogy ’94-ben senldnek se kelljen föld­adót fizetnie. A tanácskozáson felszólaló Kádár Béla a mezőgazdaság külpiaci le­hetőségeiről szólt. A külgazdasági miniszter leszögezte: a mezőgazda­ság gondjait nem a külpiaci nehéz­ségek okozzák, hiszen a ’89-es 125 milliárd forintos kivitellel szemben tavaly már 205 milliárd forint ér­tékben adtunk el határainkon túl mezőgazdasági terméket. Eközben 40 százalékkal nőtt az Európai Kö­zösség országaiba irányuló expor­tunk is. Ehhez hasonlóan az import sem okozhatja a problémákat. Ká­dár Béla elmondta, hogy tavaly összesen 660 millió dollár értékben importáltunk mezőgazdasági ter­méket, ám ennek fele termelési cé­lú behozatal volt. A fennmaradó fo­gyasztási import 50 százalékát pe­dig a deligyümölcs és a kávé jelen­tette. A hazai élelmiszerfogyasz­tásnak tehát csupán a 2,5 százalé­ka származik importból. Az általános agrárproblémákat nem tagadva, a külgazdasági mi­niszter úgy vélte, a mezőgazdaság gondjai a belső fogyasztás zsugoro­dásából, és az ágazat jövedelemter­melő képességének csökkenéséből adódnak. Kevesebb a privatizációs bevétel Ráthy Sándor Budapest (!SB) - Az év felének eltelté­vel bizonyosra vehető, hogy a priva­tizációs bevételek az idén nem érik el az eredetileg tervezett 78 milliárd fo­rintot - válgszolta kérdésünkre Csépi Lajos. Az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának véleménye senkit sem fephet meg, hiszen Csépi Lajos már év elején is óvott a mega­lapozatlan várakozásoktól. A privatizációs bevételek alakulá­sáról elmondható, hogy ’90-ben még csak néhány milliárd forint származott az állami vagyon érté­kesítéséből. Egy évvel később ez a szám növekedésnek indult, míg ta­valy már 100 milliárd forint érték­ben került magánkezekbe állami tulajdon. Az idén pedig ott tartunk, mint tavaly - hallhattuk Szabó Ta­más viszonylag optimista megálla­pítását. A privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli minisztertől megtudtuk, hogy eddig összesen 5,3 milliárd dollárnyi összeget fek­tettek be hazánkban külföldi vál­lalkozók, s a tavalyi privatizációs bevételek fele már hazai tulajdono­soktól származik. Szabó Tamás el­mondta azt is, a privatizáció tekin­tetében nincs szükség kardinális változtatásokra. Ugyanakkor a mi­niszter igen nagy jelentőséget tu­lajdonít a nyilvánosságnak, s leszö­gezte: csak a nyilvánosság segíthet abban, hogy a közvélemény ne áb- ránduljon ki a magángazdaságból. Ezzel összefüggésben magyarázat­képpen megjegyezte: az utóbbi idő­ben nagyon sok alaptalan támadás éri a privatizációt, s mindez árt a magángazdaságról kialakított kép­nek. Szabó Tamás tapasztalatai szerint a támadások következté­ben a közvéleményben csökkent a magángazdaság igenlése, s ez sze­rinte igen károsan befolyásolja a privatizációs folyamatot is. Éppen ezért a miniszter szorgalmazza a privatizáció nagyobb nyilvánossá­gát, s ennek érdekében az ÁVÜ ha­marosan lépéseket is tesz. így pél­dául minden megyeszékhelyen pri­vatizációs irodát nyitnak, ahol az érdeklődők információkat kaphat­nak és tanácsokat is kérhetnek. A hazai privatizációnak azonban nem egyetlen problémája a nyilvá­nosság részleges hiánya. Csépi La­jos szavaiból kiderült, hogy a bevé­telekkel is gond van. Július végéig összesen 34,97 milliárd forint bevé­tel származott a privatizációból, s ezt az összeget eddig 31,52 milliárd forintnyi kiadás terhelte. Az ügy­vezető szerint az idei bevétel azért sem fogja elérni a tavalyit, mert a jól eladható vállalatokat többnyire már értékesítette az ÁVÜ. A kezde­ti, durván 1800 állami vállalatból eddig mintegy nyolcszázat adtak el, s napjainkban már azzal a prob­lémával küzdenek, hogy miképpen tegyék vonzóvá a befektetők szá­mára a fennmaradó ezret. Csépi Lajos a hazai problémák ér­zékeltetése kapcsán elmondta: a volt NDK állami cégeit értékesítő Treuhand eddig 250 milliárd né­met márkát fektetett a privatizáci­óba. Ez pedig azt jelenti, hogy a né­met államnak nemhogy bevétele nem származik a privatizációból, hanem még súlyos milliárdokkal támogatja azokat, akik hajlandók magánvállalatként működtetni a volt szocialista állami tulajdont. Vita a Kossuth téri demonstrációról A MOSZ nem tüntethet - a MOSZ bírósághoz fordul Budapest (MTI) - A Budapesti Rendőr-főkapitányság megtiltotta a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által szeptember 14-ére bejelentett tömegdemonstráció Kossuth térre (a Parlament elé) tervezett részének megtartását. A BRFK közleménye a gyülekezési jogról szóló törvényre hivatkozik, amely szerint a rendőrség megtilt­hatja a bejelentéshez kötött ren­dezvény megtartását, amennyiben az a népképviseleti szervek zavar­talan működését súlyosan veszé­lyezteti. Miután szeptember 14-én a parlament plenáris ülést tart, és a demonstráción mintegy 20 ezer résztvevővel számolnak, ez jelentő­sen zavarná a képviselők bejutását az épületbe, illetve az onnan való zavartalan távozásukat. Ezzel sú­lyosan veszélyeztetnék az Or­szággyűlés munkáját, amit mege­rősített a parlament hivatalvezető­jének átirata is. A MOSZ bejelenté­se szerint a felvonulás a Hősök te­réről indulva az Andrássy úton át a Kossuth térre tart. A BRFK köz­lése szerint, ha a felvonulás a köz­lekedés rendjének aránytalan sé­relmével járna, akkor a jogszabály értelmében a rendőrségnek fel kell oszlatnia a demonstrációt. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége a bírósághoz fordul, hogy felülvizs­gáltassa a BRFK azon határozatát, mely megtiltotta a szeptember 14- ére bejelentett tömegdemonstráci­ónak, a Kossuth térre tervezett ré­szének megtartását - mondta el Fi- lipsz László, a MOSZ illetékese az MTI kérdésére szerdán. A rendőrség indoklását a MOSZ ér­tetlenül fogadta, hiszen a Kossuth térre tervezett nagygyűlés 11 órá­tól tartana 12 óra 3 percig, amikor a képviselők az ülésteremben tar­tózkodnak. így a felvonulás részt­vevői nem zavarhatják a képvise­lők munkáját. Nem véletlen, hogy a demonstráció egy részét éppen a Kossuth térre szervezték, a nagy­gyűlés résztvevői ugyanis felhívást kívánnak átadni a képviselőknek. A szakember nehezményezte azt is, hogy a BRFK nyilvánosságra hozta határozatát, holott ezt még a bírósági döntés módosíthatja. Amennyiben a bíróság a MOSZ számára kedvezőtlen döntést hoz, a szervezet akkor sem mond le a de­monstráció és a nagygyűlés meg­tartásáról, csupán annak időpont­ját változtatja majd meg. A szövet­ség reméli, hogy a bíróság döntése az ügyben legkésőbb a jövő hét hét­főjéig megszületik. Megállapodás után — aláírás előtt Washington (MTI) - Izrael átfogó és általános békét akar szomszédaival, s a palesztinokkal való megállapodás fontos lépés lehet ebben. Az elveket megfogalmazó nyilatkozatot már ellát­tuk kézjegyünkkel, a szöveget az izraeli kor­mányjóváhagyta, és úgy tudom, hogy elfogad­ta a palesztin vezetés is. Am a konkrét egyez­ményen túlmenően legalább annyira alapvető a két nép közeledése és jövőjének kimunkálása - közölte kedd este az amerikai PBS tévének adott nyilatkozatában Simon Peresz izraeli külügyminiszter azzal egy időben, hogy Wa­shingtonban a közel-keleti tárgyalások része­ként felújították a hivatalos izraeli-palesztin eszmecseréket. A kétoldalú találkozó megtartása után a palesz­tin delegáció vezetője azonban újságíróknak ki­jelentette, hogy küldöttsége egyelőre még nem kívánja aláírni a megállapodást. — Az egyez­ményről még tárgyalunk, körültekintően tanul­mányozzuk a szöveget. Most még nem tudom megmondani, hogy képesek leszünk-e aláírni. Meg kell győződnünk arról, hogy kielégíti alap­vető követeléseinket. Az izraeli miniszter tévéinterjújában ugyanak­kor leszögezte: a palesztinoknak Ciszjordániá- ban és Gázában nyújtandó önkormányzat azt jelenti, hogy Izrael csak a külügyek irányítását, az általános biztonság garantálását és a zsidó települések felügyeletét tartaná meg magának. A PFSZ elismerésének előfeltételéül azt szabta, hogy a palesztin vezetőség deklarálja a terroriz­mus elutasítását és Izrael állami létének elfo­gadását. A jövőt illetően kifejtette, hogy a ma­ga részéről egy jordániai-palesztin konföderá­ciót tart elképzelhetőnek és kivitelezhetőnek. Elmondta azt is, hogy az Egyesült Államok - személy szerint Warren Christopher külügymi­niszter - rendkívül fontos szerepet játszott a színfalak mögött a nézetek közelítésében. (Az amerikai diplomácia irányítója kedden kilátás­ba helyezte, hogy Washington kész anyagiak­kal is közreműködni a palesztin önkormányzat kiépítésében, így például a helyi rendőrség fel­állításában.) Hanan Asravi, a palesztin küldöttség szóvivője felfedte, hogy a washingtoni hivatalos megbe­szélésekkel párhuzamosan folytatódnak a más csatornákon zajló egyeztetések is. Emlékezte­tett rá, hogy a Palesztin Nemzeti Tanács már évekkel ezelőtt kinyilvánította a terrorizmusról való lemondást. - Ä kölcsönös elismerést rögzí­tő nyilatkozat nem a mi feladatunk, azt a szín­falak mögötti tárgyalásokon kell kidolgozni - mondta, hozzátéve, hogy egyszer és mindenkor­ra le kellene már számolni a merev előítéletek­kel. Asravi véleménye szerint a titkos csatorná­kon sikerült valódi haladást elérni, vagy ahogy fogalmazott: új realitást teremteni. Nem tulaj­donított különösebb jelentőséget az „először Gá­za és Jerikó” formulának. - Nincs különalku, a lényeg a palesztin önkormányzat elvi keretei­nek rögzítésében van - hangoztatta. Fejtő Ferenc írása a Horthy-temetésről Párizs (MTI) - Horthy Miklós „nem volt ördög, de nem volt nagy államférfi sem, még kevésbé valódi nemzeti hős. Annak a traumának termé­ke volt, amelyet országa az 1918-as vereség után szenvedett el, egy olyan konzervatív poli­tikai elit képviselője, amely a nacionalista anti- kommunizmust tette hitvallásává. Tejesen rendjén való, hogy végakaratának megfelelően nemzete földjében, a kenderesi kriptában nyu­godjanak földi maradványai. De hiba lenne, ha az új Magyarországon őt tennék meg példakép­pé” - úja Fejtő Ferenc, a Párizsban élő magyar történész és publicista, a Liberation című lap szerdai számában megjelent cikkében. Fejtő részletesen ismerteti cikkében Horthy Miklós életútját, megállapítva, hogy semmi­képpen sem lehet fasisztának minősíteni, mert ehhez „túlságosan is arisztokratikus és konzer­vatív volt”.,életútja és személyisége annak a korszaknak ellentmondásait, zavarodottságát tükrözi, amely Magyarország számára megpró­báltatásokkal volt tele” - írja. Cikkében foglalkozik az újratemetés körüli vi­tával is, leszögezve, hogy az nem csupán törté­nelmi szerepéről folyik. „Ez az esemény egyre inkább valamiféle tesztté (vagy éppenséggel népszavazássá) válik a posztkommunista Ma­gyarország politikai irányvonaláról” - úja. - „Mind Magyarországon, mind pedig külföldön a megfigyelők szemében a kormány tagjainak magánszemélyként, vagy hivatalosan történő részvétele az újratemetésen, az azon résztve­vők száma mértékül szolgál annak megítélésé­hez, hogyan viszonyul a mai Magyarország ah­hoz a képhez, amelyet Horthy hagyott a nem­zet emlékezetében”. Fejtő szerint az ellenzék „mozgósított a ceremó­nia átpolitizálása ellen”, Antall József kormá­nya pedig „bizonyos kétértelműséget” tanúsít az ügyben. Egyedül a Csurka István által veze­tett szélsőjobboldal akaija az újratemetést „a nemzeti folyamatosság nagy ünnepévé” tenni, a kommunisták viszont a fehér terror felelőse­ként, a háború kirobbantójaként, fasisztaként próbálják Horthyt feltüntetni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom