Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
8 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra 1993. Augusztus 4., Szerda-----------— APROPÓ----------------J ogvédelem Csörnök Mariann Végre egy jó hír! „Az Egyesült Államok elégedett Magyarország, Thaiföld és Tajvan ama erőfeszítéseivel, amelyek a szellemi tulajdonjogok védelmének javítására irányulnak. A három országban azért végeztek vizsgálatot, mert felkerültek a tisztességtelennek ítélt kereskedelmet folytató országok washingtoni listájára. Magyarországot törlik e listáról, amint aláírják a július 28-án parafáit magyar-amerikai megállapodást, amely javítja a szabadalmak, a védjegyek, a szerzői jogok védelmét.” Erről a jó hírről viszont eszembe jut egy történet. Már lassan hároméves, de igaz. Fültanúja voltam ugyanis a beszélgetésnek, mely frissen választott országgyűlési képviselőnk és egy választópolgár között folyt. Az utóbbi nagycsaládos, frissen épített háza nemrég égett le, az önkormányzat azonban nem adott neki szükséglakást, így került - jogvédelem címén - kapcsolatba a képviselővel. A hivatalos tárgyalás után már csak úgy barátilag folyt a csevely. Meg is kérdezték a jogait védő állampolgárt, ugyan miből taHja. el a családját. Mire ő: videokazettákat másol nagytételben, azokat eladja, szépen is hoz, adómentes is, meg lehet élni belőle... Mit felelt erre felkent honatyánk, jogok alkotója és védelmezője? Elismerően bólintott Is így szólt: Ügyes, nagyon ügyes! Persze, mint mondtam, a történet régi, egészen régi, akkor még nem volt semmiféle megállapodás... TÁRLAT Pakisztáni művészet Vázák, térítők Mezőkövesd (ÉM-DK)-A Városi Galéria két helyiségében most a pakisztáni népművészettel ismerkedhetünk. Itt minden kézzel készült, a szőnyegektől kezdve a táskákon át a viselete- kig. Az egyik szobában csak szőnyegek vannak. Szebbnél szebbek. Értéküket a kiállítás rendezője, S. Javed Alamtab sem tudja pontosan megmondani, de az biztos, hogy nálunk gazdagabb országokba exportálnak. Selyemalapra gyapjúból viszik rá az 5-600 éves perzsa, afgán vagy török mintákat. Igen, ők is a földre terítik a szőnyegeket, s rájuk lehet lépni cipővel, akkor is kitartanak kétszáz évig. A különleges hurkolás .az oka, hogy sokkal tartósabbak, mint a mi szőnyegeink. Egy hónapig biztosan készül egy, de a mérettől, illetve a hurkolástól függően van olyan is, amelyen több mint egy évig dolgoznak. A másik teremben kendőket, bőröveket, pakisztáni viseletét láthatunk. Ezeket városban már nem nagyon hordják, csak esküvőkön, vagy nagyobb rendezvényeken. Viszont a falvakban ezeket viselik. Aztán láthatunk itt brasst, vagyis egy fémtányért, melynek érdekessége, hogy lyukas. Azaz inkább lyukacsos. Mint egy csipketerítő. De nem fért el minden elhozott tárgy a kiállításon. A raktárban nagy dobozban állnak a gyönyörű pakisztáni darabok... Erőd a falakon Miskolc (ÉM) - Erőd a falakon - vagy az erőd falai? Bár mindkettő igaz, mégis, egyik sem fedi a valóságot, ha a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotógalériájában megrendezett Erőd című tárlatról van szó. Szamódy Zsolt a Monostori-erőd fotózásakor nemcsak a tárgyi lényeget, a falakat „kapta lencsevégre”, és így az erődön kívül valami többet, valami egészen mást is láthatunk. A kiállítást augusztus 6-án, pénteken este 6 órakor Rémiás Tibor történész-muzeológus nyitja meg. Montmartre — barátságból Körtánc az Avasért Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - „Fergeteges mulatságok a történelmi Avason. Miskolc hasonlíthatatlan atmoszféráid városmagja, a miskolci Montmartre a főszereplője annak a négy vásámapnak, melyeken délután háromtól éjfélig festők, szobrászok, színészek, bábosok, muzsikusok és egyéb ripacsok adnak egymásnak és a közönségnek találkozót. A kocsma mindig is a helyszíne volt a kultúrának, mely átszellemítette azt, s manapság néha szükségünk van arra, hogy a kocsma ne csak az ivás helyszíne legyen. Jöjjenek a művészek! Koccintsunk!” így hirdették meg a nyár elején az avasi vásárnapokat, s most a sorozat végén hasonlítgatjűk: olyan lett-e az Avas, mint a párizsi Montmartre.- Hatalmas lehetőségek vannak az Avasban - mondja Jóna István, a Szinvavölgyi táncegyüttes vezetője, aki negyedik vásámap „táncol” itt az együttes tagjaival. - ide kellett jönnie egy európai hírű embernek, Sel- meczi Györgynek, hogy felnyissa a szemeket, vegyék már észre mások is: micsoda értékek vannak itt. Ha nem is jöttek túl sokan a táncházba, de húsz-harminc érdeklődő mindig volt, akik csak ezért jöttek fel az Avasra. Persze ha már itt voltak, megnézték a kiállításokat is, belehallgattak a beszélgetésekbe. Máger Ágnes képzőművész, a vásárnapok fő szervezője egy üveg borral érkezik a táncházba. Megköszönve a közreműködést átadja a fesztiválcímkés palackot az együttes vezetőjének.- Nagyon kedvesek voltak a vendéglátósok, ők palackoztatták a furmintot, mi adtuk a címkét - magyarázza a bor eredetét az ismert képzőművész. Viszont arra már ő sem emlékszik pontosan, hogyan találták ki ezt a rendezvénysorozatot. - Az ötlet mindenképpen a Selmeczié volt, aztán a beszélgetések során közösen szőttük a terveket. Már akkor is együtt dolgoztunk, amikor tizenöt évvel ezelőtt a népszerű kisoperabemutatókkal elkezdődtek a miskolci nyári játékok. Akkor sokkal egyszerűbb volt az én feladatom is, hiszen csak egy produkcióra kellett figyelnem. Most viszont a legkülönbözőbb műfajok jelentek meg, gyakran egyidőben más-más helyszíneken. Volt bábjáték, gyermekrajzverseny, táncház. Rendkívül népszerű lett az antikváriumunk. A kisgyőri fafaragók is sok szép portékát kínáltak az idelátogatóknak. Kézművesek dolgoztak a „kocsmák” előtt. A művészeti osztályok diákjai: az Avasi, a Máger Ágnes képzőművész, az avasi vásárnapoK szervezője Kossuth és a Zrínyi Gimnáziumból, az Eötvös József és a Gábor Áron Szakközépiskolában tanulók népesítették be az Avast, agyagoztak, gipszmintákat, portrékat, vázlatokat készítettek. Külön is szeretném kiemelni Homanna György tanár urat és tanítványait, alak még a korongokat is lehozták az Avasi Gimnáziumból. Arra törekedtünk, hogy minden „kocsmában” legyen egy kiállítás. Végvári Lajos művészettörténész vezetésével nagyon jókat „beszélgettünk”. így ismerhették meg az érdeklődők Korga Józsefet, Pataki Jánost, Gyémánt Lászlót, eljött Győrből Babos Ágnes és Kovács Gábor, itt volt Zebegényből Kó- rusz Márta és Kórusz József, ma Szabó Jánossal és velem beszélgetett Végvári professzor... Mindenkit úgy hívtunk, hogy gyere, ha akarsz velünk találkozni. Ide barátságból jöttek a művészek, épp’ csak az útiköltséget tudtuk kifizetni. De ilyen volt az egész Miskolci Nyári Fesztivál, a legtöbb művész azért jött, mert Selmeczi kérte őket. Egyszer lehet a barátságra hivatkozni, de kétszer nem illik. Ezért is hívtuk össze azokat a vállalkozókat, akiknek terveik vannak az Avassal. A kultúra mindig is támogatókra szorult. Jó lenne, ha minél hamarabb egymásra találna a gazdaság és a kultúra... Még beszélgetnénk, nagyon sok érdekes eset történt itt a négy vásárnapon, de egyre többen jönnek, keresik a Dionysost. Este kilenctől ott lesz sanzonest. így mi is oda indulunk, és Horváth Zsuzsával, a miskolci Montmartre Piaijával búcsúzunk az Avastól. Rendőr volt a jamboree-n Miskolc (ÉM - FG) - Ezekben a napokban nagyon sokan Gödöllőre figyelnek. Különösen azok az öregcserkészek, akik annak idején még ott lehettek az 1933-as jamboree-n. A Miskolcon élő Dombóvári István sem tudott elutazni, mert egy cserkésztáborba mégsem mehet az ember felszerelés nélkül. Viszont szívesen emlékezett a hatvan évvel ezelőtti világtalálkozóra.- A Nagy Lajos Király Cserkészcsapat tagjaként vettem részt az 1933- as jamboree-n, ahol 17 évesen rendőr voltam. Előtte egy évig készítettek fel a nagy feladatra. Különböző nyelvtanfolyamokon és rendőri kiképzésen vettem részt. Tanulnom kellett közlekedésrendészetet, területismeretet. A nagy tömeg miatt különös tekintettel kellett lennünk a zsebtolvajlás megelőzésére és tömeg irányításra. A tábort civilek csak délután látogathatták, területére hivatásos rendőr nem léphetett, így minden ilyen természetű feladatot mi láttunk el. Tíz altáborra volt felosztva a terület, a külföldieken kívül minden altáborban voltak magyarok is. Hovatartozásukat a nyakkendő színe határozta meg. Az alapszámok színén kívül, a nyakkendő másik fele eltérő színű volt. Nekünk, rendőröknek volt csupán egyszínű, narancssárga nyakkendőnk. Szolgálatban R-betűs sárga karszalagot és fokost viseltünk. En a hetes altáborban teljesítettem szolgálatot, ittvolt BadenPaul díszsátra is. Az altá- boron kívül hozzám tartozott az üzletváros is. Ez eléggé nehéz terület volt, hiszen itt a délelőtti órákban is tartózkodtak civilek. A három hét alatt rendőri intézkedésre nem volt szükség... Dombóvári István az 1933-asjambo- ree óta megjárta a világháborút, tábori tüzér volt a Donnál, aztán hadifogságba került. A nyugdíjas férfinak még most is könny fut a szemébe, amikor a gödöllői táborra gondol. Gróf Teleki Pálról, a táborparancsnokról beszél, és Horthy Miklós kormányzóról, akit többször is látott a tábor idején. Mindenképpen elmegy a kenderesi temetésére, és talán, ha egy napra is, elutazik Gödöllőre... Hétszázötvenkét éves falu Sajóhídvég (ÉM - BSZL) - Immár hagyománnyá vált a faluban, hogy minden év augusztusának első vasárnapján falunapot tartanak. A helyi önkormányzat és a Széchenyi Faluvédő és Faluszépítő Egyesület ezzel a rendezvénnyel is tiszteleg az ősök előtt, akik már a tatáijárás idején is, tehát 752 évvel ezelőtt is bíztak a táj eltartó erejében. Hogy szeretett földjüket tatár-török dúlta, arról igazán nem a kanyargós Sajó vagy a Hemád tehet. Mégis talpra állt a kisközség, és már a XIV. században is volt temploma, kompja, malma. Halászattal, földműveléssel foglalkoztak az itt élők. Jött török, volt tűzvész, a hídvégiek mégis élni akartak. Ezt hangoztatta a falu polgármestere, Kerékgyártó János is az ünnepi megemlékezésen, amikor a kopjafás emlékműnél elhelyezték az utódok háláját szimbolizáló koszorút. A falunap programját olyan színessé varázsoíták a lelkes lokálpatrióták — köztük Takács Győző és Az emlékmű a kesznyéteni Szabó Sámuel alkotása Fotó: Tőkés Lajos „csapaata” -, hogy a szomszéd falvakból és messze vidékről is idelátogató barátok, a község volt lakói igazán kedvükre válogathattak. Kiállításon mutatták be a húszéves körzeti általános iskolát, a fafaragó szakkört, volt LEGO-kiállítás és bemutatták az ügyeskezű asszonyok kézimunkáit, valamint a húszéves Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság sajóhídvégi állomásának munkáját. Csoport Csaba festőművész kiállítása emelte az ünnep rangját. A Falumúzeumban pedig a községnek évszázadait mutatták be: az ősi halászati eszközöktől a mai kor tárgyain át egészen a gázprogram, a crossbár telefon megjelenéséig. A méltó emlékezés a délelőtti ökumenikus istentiszteleten vált teljessé, majd a délutáni és az esti műsorok (autómodellezők bemutatója, labdarúgó-mérkőzés, vásározók, jótékonysági bál, mutatványosok) szórakoztatták az ezeregyszáz lelket számláló falu közönségét és az ott tartózkodó vendégeket. Bál a nyárért Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári Fesztivál igazgatósága és a Lillafüred Alapítvány szervezésében augusztus 6-án, pénteken este hét órától a lillafüredi Palotaszállóban rendezik meg a A Miskolci Nyári Fesztivál záróestjét. Az est fővédnöke dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter lesz. A ünnepi fogadást követő hangversenyen közreműködik Mazsaroff Mária (ének), Gál Károly (a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenymestere), Halász István (fagott), Iván Klára (cselló), Kincses Margit (zongora) valamint a Miskolci Nyári Fesztivál jazz-sorozatának miskolci résztvevői. A vacsora után a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadásában Színészdal címmel összeállítást láthatunk a magyar színészet történetéből, a művészet és a közönség kapcsolatáról, valamint a művészet és a hatalom viszonyáról. A műsort követően a nagyteremben és a teraszon megkezdődik a tánc. Jegyek válthatók a Miskolci Nemzeti Színház pénztárában, illetve a helyszínen. Mivel csak korlátozott számban tudják fogadni a jelentkezőket, ezért a 349-843-as telefonszámon is igényelhető belépő. A jegy ára 2000 forint, ezzel az összeggel a Lillafüred Alapítványt illetve a kultúrát támogatják a résztvevők. A belépő ára levonható az adóalapból, erről előrenyomtatott igazolást adnak a szervezők. Hej, cigányok! Hernádvécse (ÉM) - A Magyarországi Cigányok Igazság Szövetségének hemádvécsi alapszervezete és a község önkormányzata cigány kulturális és sportnapot szervez augusztus 7-én, szombaton délelőtt 9 órától a hernádvécsei sportpályán. Délelőtt kispályás labdarúgás, kötélhúzás és különböző sportversenyek lesznek. Az ebéd után cigány hagyományőrző együttesek mutatkoznak be. Az esti bálban a Royalfix együttes, valamint Gagyi Oszkár és zenekara húzza a talpalávalót. A rendezvény díszvendége: Kees Bakker újságíró, a magyarországi cigányok megsegítéséért tett holland alapítvány létrehozója. Meghívott vendégek: dr. Raduly Géza MCISZ elnök, Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, országgyűlési képviselő, Raduly István, MKM Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztály referense. A rendezőség várja azoknak a környéken működő cigány hagyomány- őrző együtteseknek és előadóknak a jelentkezését, akik szívesen részt vennének a rendezvényen, fellépésükkel hozzájárulva a cigánynap sikeréhez. A folklór csoportok jelentkezését az encsi Közművelődési Intézményekben várják. Telefon: 41/385-025. A sportversenyekre, kispályás labdarúgótornára nevezni a helyszínen lehet. Nevezési díj: csapatonként 800 forint. A három legjobban szereplő csapat pénzjutalomban részesül. A magyar nyelvért Debrecen (MTI)-Várhatóan megkönnyíti a magyar nyelvet tanuló külföldiek dolgát az a tartalmában és megjelenésében egyaránt színvonalas nyelvoktató programcsomag, amelyet a minap mutattak be Debrecenben. A Hungarolingua tananyagsorozat második részét - felismerve a magyar nyelvoktató anyagokban mutatkozó módszertani és szemléletbeli hiányosságokat — a Debreceni Nyári Egyetem munkatársai dolgozták ki. Az első csomag a világ mintegy 50 országában vált ismertté. A Hungarolingua - melynek első része 1991 nyarán jelent meg - a magyar nyelvkönyv és a videokazetták mellett nyelvtani és fonetikai munkafüzeteket, feladatlapot, szótárt, hangkazettákat és számítógépes nyelvoktató programot is tartalmaz. A közvetítő nyelv nélküli társalgási szempontokat érvényesítő komplex nyelvoktató tananyagban több száz helyzetben alkalmazható, több mint három és félezer szó és kifejezés mellett a magyar nyelv minden nyelvtani szerkezete előfordul. A nyelvtanulást könnyíti Keresztes László Gyakorlati magyar nyelvtanának magyar, angol és német nyelven való megjelenése is. Az első ütem lezárásaként ez év őszére tervezik a módszertani kézikönyv kiadását.
