Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
8 A Itt-Hon 1993. Augusztus 24., Kedd — ABAÚJI PORTRÉ A plébános Szikszó (ÉM)- Egyenesen Rómából érkezett a szikszói plébániára dr. Mata István, akinek a diplomája summa cum laude (kitüntetéssel) minősítésű. Az egyenes ívű karrier - Egri Hittudományi Főiskola, Budapesti Hittudományi Akadémia: doktorátus dogmatikából, Róma: doktorátus egyházjogból - megtörni látszik, hiszen a laikus úgy képzeli: egy vidéki plébánia tengernyi gyakorlati gondjával maga a purgatórium. A fiatal plébános azonban másként éh meg ezt: ,A keresztény ember életében nincsenek véletlenek. A gondviselésnek bizonyára az a terve velem, hogy felpezsdítsem a szikszói egyházközség életét. Rómában másfél esztendeig nyílt titoknak számított, hogy ott rám íróasztal vár. Az utolsó két hónapban elgondolkoztam azon: vajon ez való-e nekem? Mindig is a hívek között akartam élni, akár a legkisebb plébánián. Dr. Seregély István egri érsek tudta ezt. Ó hívott 1988-ban a mérai plébániáról maga mellé titkárnak, majd Rómába küldött tanulni, hogy a Szent Atya közelében folytassam pályafutásomat. Mégis támogatta elgondolásomat. Ide helyezett. Bárkivel bármit megtehet az Isten. Az esztergomi gimnázium után egy évig a Szentpéteri kapui kórház koraszülött osztályán segédműtősként dolgoztam. Aztán megvilágosodott: nem orvos akarok lenni, inkább a lelkek gyógyításával foglalkozom. Nehéz manapság összefogni az embereket. Úgy érzem, mi itt képesek vagyunk erre. Szikszón ugyanis az egyház szilárd erő. Nem lehet azonban néhány év alatt helyrehozni a lelkekben negyven esztendő rombolását., A nulláról indulunk. Új templomot kell építenünk, mert a régi nem menthető meg. Pasztoráüs küldetésemet szeretném a hétköznapokon valóra váltani. Augusztus 24-én kapjuk vissza az egykori katolikus iskolát. Az átalakítás 13 millió forintba kerül. A katolikus közösségi ház csak az első lépés. A híveknek is lesz háza, nem csak a plébánosnak. Nekünk az egyházközség a családunk, mivel sajátunk nem lehet. Ma 700 szikszói diák közül 500 vesz részt hitoktatásban. Fontos lenne azonban a szemléletváltás, mert a hittan ma még csak a sokadik szakkör után következik. Ennyire lebecsülni nem szabad az erkölcsi nevelést!” Dr. Mata István a világi életben is jelen van. Szikszó testvérvárosa, Dro plébánosával, Luigi Amadorival olaszul akár tolmács nélkül is el tud beszélgetni... Mata István A „Ki mit tud?” nemzetközi értéke Kapcsolatok jönnek létre, s ezzel gazdagodik kultúránk Bakonyi Béla Ahaújszántó (ÉM) - Aki fiatalságunk öntevékeny művészeti kultúrájának látványos: szívre-lélekre ható produkcióit értékelni kívánja, azokban elmélyülni akar, nézze meg a „Ki mit tud?” vetélkedő műsorait. Izgalmas, látványos, szórakoztató, s művészeti kategóriákban eligazító ez a tévéműsor. A kitűnő, humort keltő Antal Imre természetes műsorközlése „felvillanyozó” hatást kelt a bemutató nézőközönségében, a tévénézőkben, mely az egyre jobban fejlődő technikai kiépítettségünk eredményeképpen határainkon túl is megfelelő minőségben élvezhető. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert az évtizedeken keresztül megrendezett bemutatóknak ez évben új színfoltja épült be a műsorba: Erdély, Vajdaság, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna magyar fiataljai is szép számmal, s kitűnő felkészültséggel szerepelnek az anyaország fiataljai között. Ez a nemzetközi jelleg gazdagítja a műsort. Öröm nézni, amikor a középdöntőbe bekerült csoportok vagy egyéni szólisták sikereit az anyaországban versenyző magyar csoportok fiataljai ünnepük, s örömüket fejezik ki sikereikért. Látható és lemérhető ez az örömujjongás, mely a zsűri bírálatának abszolút tiszta eszközeivel országos szintű szakvélemények alapján kerülnek a magasabb kategóriába a szereplők. Az évtizedek óta beépült zsűri fémjelzett személyiségei: Petro- vics Emil, Szinetár Miklós, Vásárhelyi László, s a többi szakember műsorbírálatai nagyon reális képet nyújtanak a produkciók továbbjutásának kérdésében. A zsűri tagjai sokszor meghatottságukban; a dal, zene, tánc, verses szöveg művészi értékelésében, a bemutatott anyag alapján csodálatukat fejezik ki. Úgy éreztem néhányszor, hogy ebben közrejátszott az a megítélésük is, hogy a magyar fiatalok határainkon túli területükről hozták a zenei, népitán- ci, irodalmi és egyéb értékeket. Egész természetes, hogy a kimagasló, a zsűri által rendkívüli értéknek minősített produkciók anyagát az anyaországi együtteseink is átveszik. Kapcsolatok jönnek létre, s ezzel gazdagodik művészeti kultúránk. A bemutatók nemzetközi jellege nagyon magas színvonalra emeü a „Ki mit tud?” játékokat. Ennek a felmérhetetlen kulturális haszna is tükröződik. El tudom képzelni mily örömmel nézik a hozzátartozók, az érdekelt helységek lakói a Pesten szereplő csoportjaikat, vagy egyéni músorszámok fiatal bemutatóit. Romániában, vagy Szlovákiában, ahol feszültségek adódtak az utóbbi hónapokban a kisebbségek jogainak és életviteleinek kérdéseiben - enyhülést hozó tényező, amikor saját gyermekeiket az anyaország fővárosában megrendezendő kulturális versenyre delegálják. S azok produkcióit otthon szemlélhetik, élvezhetik, örvendhetnek továbbjutásuk szakmai megítélésében. Úgy gondolom, ilyen nemzetközi jellegű rendezvényekben kell látnunk határaink elmosódásának első lépcsőfokát. Közelebb kell jutnunk az őszinte barátkozás eszközeivel, művészeti kapcsolatok érvényesítésével, a magyar és szomszédaink kisebbségének műsorcsere akciójával, látványos barátsági és testvérvárosok kapcsolatával. A szerb háború elrettentő helyzete óva int bennünket a kiéleződések gyakorlati elemeitől, hiszen nemzeti himnuszunk egyértelműen kifejezi egységes felfogásunkat: „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt!” Gyerekek honi rajzasztala A hatéves szikszói Péter Melinda rajza „Higgyük el, mi vagyunk itthon!” Ünnepi iskolaavatás Szikszón, új kenyérszegés Encsen Dr. Kiss Gyula ünnepi beszédét tartja Szikszó, Encs, Abaújdeve- cser (ÉM - B. Gy.) - Az állami ünnep alkalmából rendezett programsorozat augusztus 20- án délelőtt a szikszói polgár- mesteri hivatalban kezdődött, ahol dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter először a Csereháti Településszövetség Intéző Bizottságának tagjaival találkozott. Panyik József szikszói polgármester köszöntötte a vendégeket. Megvitatták annak a pályázatnak az esélyét, amelynek elnyerése esetén lényegesen javulna a csereháti régióban élők helyzete. A tervezett programok 84 milfió forint ráfordításával 80 személynek teremtenek munkahelyet, ezzel 20 millió forint munkanélküü segélyt lehetne kiváltani. Gagyvendé- giben létrejön a Csereháti Terület- és Gazdaságfejlesztési Központ. Ez elősegíti majd a makrogazdaságba való betagolódást, ugyanis csak a nagy kép összerakása után lehetséges a mozaikok berakása. A foglalkoztatási törvényt testközelben kell alkalmazni, azaz, lefordítani a hétköznapi nyelvre. Az álmunkanélküliek ugyanis irritálják a becsületes többséget, akik dolgozni szeretnének. A munkaügyi miniszter a szikszói gondozási központban közös ebéden vett részt a szikszói általános iskola avatására érkezett német testvérváros, Waldems delegációjának tagjaival, valamint az önkormányzati képviselőkkel. A Móricz Zsigmond Általános Iskolában a Szikszó környéki polgármesterekkel beszélte meg a térség legégetőbb problémáit. A Bethlen Gábor úti új épület átadási ünnepségére délután fél háromkor került sor. Dr. Kiss Gyula ünnepi beszédében azt fejtegette, hogy sok minden - de legalábbis a jövő - az iskolapadokban dől el. A kulturális műsor után dr. Mata István római katolikus plébános, Csomós János református lelkész és Petrásovics István görög katolikus esperes, parókus szentelte fel és áldotta meg az iskolát. Ezután az ünnepi szónok Szent-Györgyi Albert gondolatainak jegyében vágta át a szalagot és adta át a 20 millió forintért készült új épületet: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk.” Befejezésül Rudolf Dörr, Waldems polgármestere egy ajándék képet nyújtott át Darvas József iskolaigazgatónak. Rozsnyói majorettek vonultak fel fúvószenekari kísérettel Encs és Abaújdevecser utcáin egy órakor. Az augusztus 20-i ünnepség három órakor kezdődött az abaújdevecseri parkban. Krózser János encsi polgármester köszöntője után Bárdos Balázs miniszterelnökségi poütikai államtitkár, az ifjúsági ügyek felelőse ünnepi beszédében kijelentette: „Nem azok szeretik a népet, akik folyton szépet, jót ígérnek neki! Itt a felemelkedést, az új országalapítást csakis kizárólag a Szent István-i alapokon lehet megvalósítani. Ez a hatalmas munka elkezdődött és töretlenül, ha kell ökölbe szorított kézzel és összeszorított szájjal is folytatnunk szükséges. A demokratikus országépítés lassú folyamat. De nem lehetetlen a vállalkozásunk akkor, ha mindannyian ugyanazt akaijuk, együtt munkálkodunk országunk felvirágoztatásán és nem hagyjuk magunkat félrevezetni múltból elősettenkedő árnyak riogatásaitól. Ha elhisz- szük, hogy újra hazaérkeztünk és mi vagyunk itthon... Ezután következett az új kenyér ökumenikus megáldása és megszegése. Krózser János encsi polgármester a megáldott és megszegett kenyeret átnyújtotta az államtitkárnak és a képviselő- testület tagjainak. Kelendőek a földek Aszalón Nagy érdeklődés mellett, izgalmas pillanatokkal zajlottak Aszalón a földárverések (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - Encsi döntések Miként Abaúj egészében, ugyanúgy Encsen is sajnálatosan sok a munka- nélküli, a magára maradt, ápolást igénylő idős ember. A város önkormányzata nemrégiben számos döntést hozott, melyek révén segíteni kíván a rászorulókon, a lehetőségekhez képest támogatást nyújt a gondok enyhítéséhez. Ennek módjai, hivatali eljárásai természetesen kötöttek. A döntések egy részéről olvasható lapunkban. (2. oldal) A jövő olvasóinál járt az Itt-Hon Bemutatkozott az Abaúj Szerkesztőség Telkibányán a 19. abaúji olvasótábor résztvevőinek. Az ötvenpercesre tervezett ankétot másfél óra után „erőszakkal” kellett berekeszteni. Az őszinte érdeklődés következtében csak úgy záporoztak a kérdések. (4. oldal) Taps az abaúj iaknak a Garibaldi téren Krózser János encsi polgármester vezetésével augusztus 10-14. között 86 tagú abaúji művészeti csoport vehetett részt az itáliai testvérvárosban, Mássá Marittimában rendezett énekes és népitáncos fesztiválon. Az Abaúji Pedagógus Vegyeskar, a Forrói Hemád- völgye Gyermektánccsoport és a kassai Csámborgó zenekar gálaműsorát vastapssal jutalmazták a Garibaldi téren. (5. oldal)
