Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

8 A Itt-Hon 1993. Augusztus 24., Kedd — ABAÚJI PORTRÉ A plébános Szikszó (ÉM)- Egyenesen Rómából érke­zett a szikszói plébániára dr. Mata István, akinek a dip­lomája sum­ma cum laude (kitüntetéssel) minősítésű. Az egyenes ívű karrier - Egri Hittudomá­nyi Főiskola, Budapesti Hittudományi Akadémia: doktorátus dogmatikából, Róma: doktorátus egyházjogból - meg­törni látszik, hiszen a laikus úgy kép­zeli: egy vidéki plébánia tengernyi gya­korlati gondjával maga a purgatórium. A fiatal plébános azonban másként éh meg ezt: ,A keresztény ember életében nincsenek véletlenek. A gondviselés­nek bizonyára az a terve velem, hogy felpezsdítsem a szikszói egyházközség életét. Rómában másfél esztendeig nyílt titoknak számított, hogy ott rám íróasztal vár. Az utolsó két hónapban elgondolkoztam azon: vajon ez való-e nekem? Mindig is a hívek között akar­tam élni, akár a legkisebb plébánián. Dr. Seregély István egri érsek tudta ezt. Ó hívott 1988-ban a mérai plébá­niáról maga mellé titkárnak, majd Ró­mába küldött tanulni, hogy a Szent Atya közelében folytassam pályafutá­somat. Mégis támogatta elgondoláso­mat. Ide helyezett. Bárkivel bármit megtehet az Isten. Az esztergomi gimnázium után egy évig a Szentpéteri kapui kórház koraszü­lött osztályán segédműtősként dolgoz­tam. Aztán megvilágosodott: nem or­vos akarok lenni, inkább a lelkek gyó­gyításával foglalkozom. Nehéz manap­ság összefogni az embereket. Úgy ér­zem, mi itt képesek vagyunk erre. Szikszón ugyanis az egyház szilárd erő. Nem lehet azonban néhány év alatt helyrehozni a lelkekben negyven esztendő rombolását., A nulláról indulunk. Új templomot kell építenünk, mert a régi nem menthető meg. Pasztoráüs küldetésemet szeret­ném a hétköznapokon valóra váltani. Augusztus 24-én kapjuk vissza az egy­kori katolikus iskolát. Az átalakítás 13 millió forintba kerül. A katolikus kö­zösségi ház csak az első lépés. A hí­veknek is lesz háza, nem csak a plé­bánosnak. Nekünk az egyházközség a családunk, mivel sajátunk nem le­het. Ma 700 szikszói diák közül 500 vesz részt hitoktatásban. Fontos len­ne azonban a szemléletváltás, mert a hittan ma még csak a sokadik szak­kör után következik. Ennyire lebecsül­ni nem szabad az erkölcsi nevelést!” Dr. Mata István a világi életben is je­len van. Szikszó testvérvárosa, Dro plébánosával, Luigi Amadorival ola­szul akár tolmács nélkül is el tud be­szélgetni... Mata István A „Ki mit tud?” nemzetközi értéke Kapcsolatok jönnek létre, s ezzel gazdagodik kultúránk Bakonyi Béla Ahaújszántó (ÉM) - Aki fia­talságunk öntevékeny művé­szeti kultúrájának látványos: szívre-lélekre ható produkcióit értékelni kívánja, azokban el­mélyülni akar, nézze meg a „Ki mit tud?” vetélkedő műsorait. Izgalmas, látványos, szórakoz­tató, s művészeti kategóriák­ban eligazító ez a tévéműsor. A kitűnő, humort keltő Antal Imre természetes műsorközlé­se „felvillanyozó” hatást kelt a bemutató nézőközönségében, a tévénézőkben, mely az egyre jobban fejlődő technikai kiépí­tettségünk eredményeképpen határainkon túl is megfelelő minőségben élvezhető. Ezt azért szeretném hangsú­lyozni, mert az évtizedeken ke­resztül megrendezett bemuta­tóknak ez évben új színfoltja épült be a műsorba: Erdély, Vajdaság, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna magyar fiataljai is szép számmal, s kitűnő felké­szültséggel szerepelnek az anyaország fiataljai között. Ez a nemzetközi jelleg gazda­gítja a műsort. Öröm nézni, amikor a közép­döntőbe bekerült csoportok vagy egyéni szólisták sikereit az anyaországban versenyző magyar csoportok fiataljai ün­nepük, s örömüket fejezik ki si­kereikért. Látható és lemérhe­tő ez az örömujjongás, mely a zsűri bírálatának abszolút tisz­ta eszközeivel országos szintű szakvélemények alapján kerül­nek a magasabb kategóriába a szereplők. Az évtizedek óta beépült zsűri fémjelzett személyiségei: Petro- vics Emil, Szinetár Miklós, Vá­sárhelyi László, s a többi szak­ember műsorbírálatai nagyon reális képet nyújtanak a pro­dukciók továbbjutásának kér­désében. A zsűri tagjai sokszor megha­tottságukban; a dal, zene, tánc, verses szöveg művészi értéke­lésében, a bemutatott anyag alapján csodálatukat fejezik ki. Úgy éreztem néhányszor, hogy ebben közrejátszott az a megí­télésük is, hogy a magyar fia­talok határainkon túli terüle­tükről hozták a zenei, népitán- ci, irodalmi és egyéb értékeket. Egész természetes, hogy a ki­magasló, a zsűri által rendkí­vüli értéknek minősített pro­dukciók anyagát az anyaorszá­gi együtteseink is átveszik. Kapcsolatok jönnek létre, s ez­zel gazdagodik művészeti kul­túránk. A bemutatók nemzetközi jelle­ge nagyon magas színvonalra emeü a „Ki mit tud?” játékokat. Ennek a felmérhetetlen kultu­rális haszna is tükröződik. El tudom képzelni mily örömmel nézik a hozzátartozók, az érde­kelt helységek lakói a Pesten szereplő csoportjaikat, vagy egyéni músorszámok fiatal be­mutatóit. Romániában, vagy Szlovákiá­ban, ahol feszültségek adódtak az utóbbi hónapokban a kisebb­ségek jogainak és életviteleinek kérdéseiben - enyhülést hozó tényező, amikor saját gyerme­keiket az anyaország fővárosá­ban megrendezendő kulturális versenyre delegálják. S azok produkcióit otthon szemlélhe­tik, élvezhetik, örvendhetnek továbbjutásuk szakmai megíté­lésében. Úgy gondolom, ilyen nemzetkö­zi jellegű rendezvényekben kell látnunk határaink elmosódásá­nak első lépcsőfokát. Közelebb kell jutnunk az őszin­te barátkozás eszközeivel, mű­vészeti kapcsolatok érvényesí­tésével, a magyar és szomszé­daink kisebbségének műsorcse­re akciójával, látványos barát­sági és testvérvárosok kapcso­latával. A szerb háború elrettentő hely­zete óva int bennünket a kié­leződések gyakorlati elemeitől, hiszen nemzeti himnuszunk egyértelműen kifejezi egységes felfogásunkat: „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt!” Gyerekek honi rajzasztala A hatéves szikszói Péter Melinda rajza „Higgyük el, mi vagyunk itthon!” Ünnepi iskolaavatás Szikszón, új kenyérszegés Encsen Dr. Kiss Gyula ünnepi beszédét tartja Szikszó, Encs, Abaújdeve- cser (ÉM - B. Gy.) - Az álla­mi ünnep alkalmából rendezett programsorozat augusztus 20- án délelőtt a szikszói polgár- mesteri hivatalban kezdődött, ahol dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter először a Csereháti Településszövetség Intéző Bi­zottságának tagjaival találko­zott. Panyik József szikszói pol­gármester köszöntötte a vendé­geket. Megvitatták annak a pá­lyázatnak az esélyét, amelynek elnyerése esetén lényegesen ja­vulna a csereháti régióban élők helyzete. A tervezett progra­mok 84 milfió forint ráfordítá­sával 80 személynek teremte­nek munkahelyet, ezzel 20 mil­lió forint munkanélküü segélyt lehetne kiváltani. Gagyvendé- giben létrejön a Csereháti Te­rület- és Gazdaságfejlesztési Központ. Ez elősegíti majd a makrogazdaságba való betago­lódást, ugyanis csak a nagy kép összerakása után lehetséges a mozaikok berakása. A foglal­koztatási törvényt testközelben kell alkalmazni, azaz, lefordí­tani a hétköznapi nyelvre. Az álmunkanélküliek ugyanis ir­ritálják a becsületes többséget, akik dolgozni szeretnének. A munkaügyi miniszter a szik­szói gondozási központban kö­zös ebéden vett részt a szikszói általános iskola avatására ér­kezett német testvérváros, Waldems delegációjának tagja­ival, valamint az önkormány­zati képviselőkkel. A Móricz Zsigmond Általános Iskolában a Szikszó környéki polgármes­terekkel beszélte meg a térség legégetőbb problémáit. A Beth­len Gábor úti új épület átadá­si ünnepségére délután fél há­romkor került sor. Dr. Kiss Gyula ünnepi beszédében azt fejtegette, hogy sok minden - de legalábbis a jövő - az isko­lapadokban dől el. A kulturális műsor után dr. Mata István római katolikus plébános, Csomós János refor­mátus lelkész és Petrásovics István görög katolikus esperes, parókus szentelte fel és áldot­ta meg az iskolát. Ezután az ünnepi szónok Szent-Györgyi Albert gondolatainak jegyében vágta át a szalagot és adta át a 20 millió forintért készült új épületet: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tu­dás iránti vágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megta­nítsa szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk.” Befejezésül Rudolf Dörr, Wal­dems polgármestere egy aján­dék képet nyújtott át Darvas József iskolaigazgatónak. Rozsnyói majorettek vonultak fel fúvószenekari kísérettel Encs és Abaújdevecser utcáin egy órakor. Az augusztus 20-i ünnepség három órakor kezdő­dött az abaújdevecseri park­ban. Krózser János encsi pol­gármester köszöntője után Bár­dos Balázs miniszterelnökségi poütikai államtitkár, az ifjúsá­gi ügyek felelőse ünnepi beszé­dében kijelentette: „Nem azok szeretik a népet, akik folyton szépet, jót ígérnek neki! Itt a felemelkedést, az új országala­pítást csakis kizárólag a Szent István-i alapokon lehet megva­lósítani. Ez a hatalmas mun­ka elkezdődött és töretlenül, ha kell ökölbe szorított kézzel és összeszorított szájjal is folytat­nunk szükséges. A demokrati­kus országépítés lassú folya­mat. De nem lehetetlen a vál­lalkozásunk akkor, ha mind­annyian ugyanazt akaijuk, együtt munkálkodunk orszá­gunk felvirágoztatásán és nem hagyjuk magunkat félrevezet­ni múltból elősettenkedő ár­nyak riogatásaitól. Ha elhisz- szük, hogy újra hazaérkeztünk és mi vagyunk itthon... Ezután következett az új kenyér öku­menikus megáldása és megsze­gése. Krózser János encsi pol­gármester a megáldott és meg­szegett kenyeret átnyújtotta az államtitkárnak és a képviselő- testület tagjainak. Kelendőek a földek Aszalón Nagy érdeklődés mellett, izgalmas pillanatokkal zajlottak Aszalón a földárverések (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - Encsi döntések Miként Abaúj egészében, ugyanúgy Encsen is sajnálatosan sok a munka- nélküli, a magára maradt, ápolást igénylő idős ember. A város önkor­mányzata nemrégiben számos döntést hozott, melyek révén segíteni kíván a rászorulókon, a lehetőségekhez képest támogatást nyújt a gondok enyhíté­séhez. Ennek módjai, hivatali eljárá­sai természetesen kötöttek. A dönté­sek egy részéről olvasható lapunkban. (2. oldal) A jövő olvasóinál járt az Itt-Hon Bemutatkozott az Abaúj Szerkesztő­ség Telkibányán a 19. abaúji olvasó­tábor résztvevőinek. Az ötvenpercesre tervezett ankétot másfél óra után „erőszakkal” kellett berekeszteni. Az őszinte érdeklődés következtében csak úgy záporoztak a kérdések. (4. oldal) Taps az abaúj iaknak a Garibaldi téren Krózser János encsi polgármester ve­zetésével augusztus 10-14. között 86 tagú abaúji művészeti csoport vehetett részt az itáliai testvérvárosban, Más­sá Marittimában rendezett énekes és népitáncos fesztiválon. Az Abaúji Pe­dagógus Vegyeskar, a Forrói Hemád- völgye Gyermektánccsoport és a kas­sai Csámborgó zenekar gálaműsorát vastapssal jutalmazták a Garibaldi té­ren. (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom