Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
2 A Itthon 1993. Augusztus 24., Kedd r- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Barackszezon után Ha az országban, vagy azon kívül járunk és ha ott Göncről van szó, legtöbb esetben a gönci hordó és a gönci barack az, ami többek között ismertté teszi ilyen széleskörben a települést. Ha visszalapozunk a történelemben úgy a gönci hordónak, mint a baracknak, annak termelésének évszázados hagyománya van Göncön. A hordókészítés természetesen a térség kiterjedt szőlőtermesztésnek köszönhető. Sajnos azonban, hogy a szőlőtermesztés a múlt század közepétől rohamosan csökkent és ez napjainkra teljesen megszűnt. Természetesen ennek vannak termesztési, növény-egészségügyi és gazdasági okai. Ennek következtében a hordókészítés is fokozatosan csökkenő tendenciát mutat és jelenleg - sajnálattal kell kimondani, hogy meg is szűnt. Oda jutottunk, hogy már mi Gönciek is csak a múzeumban tudjuk meglátni az elmúlt idők híres etalonját. A gyümölcstermesztés ha mutatott is visszaesést, jelenleg jelentős munkaalkalmat adó és jelentős bevételi forrást biztosító tevékenység a településünknek, természetesen Göncről beszélünk, tehát túlnyomórészben a gönci Magyar Kajszibarackról van szó. A lakosság kertjeiben honos és sok évtizeden át kiváló exportképes barackot adó fák elöregedtek, kipusztultak. A nagyüzemi gazdálkodás mellett létrejövő szakcsoportok gyümölcsösei az elmúlt években váltak termőre. A négy szakcsoporti formában létrejött barackos ültetvény az év folyamán került tehát olyan termő stádiumba, amire talán azt lehet mondani, hogy megéri a baracktermesztéssel foglalkozni még úgy is, ha az elmúlt évek akadozó felvásárlása és alacsony átvételi árak talán egyeseket elkedvetlenített a termeléstől. Ez évben a termés jó közepesnek mondható, az ár is a több felvásárló megjelenésének köszönhetően elfogadható volt. A legnagyobb mennyiséget a konzerv-, és a léminőségű termés adta. Export nem volt. Az ÁFÉSZ és a tsz által 16 vagon, a vállalkozók által további 15 vagon került felvásárlásra a lakosságtól. A termelőszövetkezet 40 vagon barackot értékesített. Az átlagár 23-24 forint között volt a felvásárlási szezonban. Beigazolódik az, hogy hosszú távon érdemes a baracktermesztéssel a térségünkben foglalkozni. Meskó Zoltán Gönc Itt-Hon Az Észák-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Buzafalvi Győző. Az abaúji szerkesztőség címe: Szikszó, Kálvin-tér 25. Telefon: 46/396-174. Honi hírek • Honi hírek • Honi hírek © Honi hírek • Honi hírek Encsi önkormányzati döntések Encs (ÉM) - Encs Város Önkormányzata 5/1993. /III.22./ számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Encs Város Önkormányzatának Képviselő-testü- lete az 1990. évi LXV. tv. 16. paragrafusban kapott jogkörében eljárva az 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) és ennek végrehajtása tárgyában megjelent 28/1993. (II. 17.) Kőim. sz. rendelet a közgyógyellátási igazolványról; a 30/1993. (II. 17.) Korm. számú rendelet az egyes pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól; 31/1993. (11.17.) Korm. számú rendelet az egyes népjóléti igazgatás körébe tartozó jogszabályok hatályon kívül helyezéséről; 32/1993. (II. 17.) Korm. számú rendelet a gyermeknevelési támogatás szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló jogszabályban foglalt felhatalmazás alapján - a jogszabályok helyi végrehajtására - a következő rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1. paragrafus A rendelet hatálya kiterjed Encs város közigazgatási területén élő valamennyi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárra, az állandó encsi tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgárra, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert családra vagy személyre. 2. paragrafus (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz az e célra rendszeresített igénylőlapon lehet benyújtani. (2) A kérelmező köteles minden ellátási formához. AJ Az I. számú melléklet alapján jövedelemnyilatkozatot csatolni és a jövedelem- nyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát mellékelni. A jövedelemszámításnál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a 3 hónapot, egyéb jövedelmeknél az 1 évet kell figyelembe venni. B./ Az átmeneti segély, közgyógyellátásra jogosultság megállapításához háziorvosi igazolást, C J átmeneti segély, jövedelempótló támogatás megállapításához munkaügyi központtól igazolást, D./ temetési segély megállapításához eredeti temetési számlát és anykönyvi kivonatot. (3)A hiánypótlásra visszaküldött kérelmet az igénylő 8 napon belül a hiányosságokat pótolva újra benyújthatja. 3. paragrafus A képviselő-testület a gyermeknevelési támogatás havi mértékét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos mértékben állapítja meg, amelyből a jogosult az ellátás után nyug- díjjárulék fizetésére kötelezett. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása (Sztv. 32-37. paragrafus) 4. paragrafus A munkanélküliek jövedelempótló támogatása iránti kérelmek elbírálását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át, aki egyben gondoskodik a jogosultság feltételeinek évenkénti felülvizsgálatáról is. 5. paragrafus A támogatás kifizetéséről utalványrendelet alapján a Főkönyvelőség gondoskodik minden hónap 5-ig. Ápolási díj (Sztv. 40-44. paragrafus) 6. paragrafus Az ápolási díj iránti kérelmek elbírálását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át, aki egyben gondoskodik a jogosultság feltételeinek évenkénti felülvizsgálatáról is. 7. paragrafus Az ápolási díj mértéke (1) AJ 2 év feletti súlyos fogyatékos vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végző személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. B./18 életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végző személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 százaléka. (2) E rendelet hatályba lépése előtt - a korábban hatályban lévő jogszabályok alapján - az (1) bekezdésben meghatározottaktól magasabb mértékben megállapított ápolási díj összege nem csökkenthető. 8. paragrafus Az ápolási díj határozott vagy határozatlan időre állapítható meg. Átmeneti segély (Sztv. 45. paragrafus) 9. paragrafus Az átmeneti segély iránti kérelem elbírálására a 10 000 forintot meg nem haladó összegben a polgármester, 10 000 forintot meghaladó összegben a képviselő-testület Közoktatási, Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága jogosult. Gáz lesz Homrogdon és Monajon Munkaoépek dolgoznak Kcmrogdcn és Monajon a gázvezeték építésén. Szélesítik és tisztítják az árkokat. 1993. Augusztus 24., Kedd Itt-Hon A 7 Lehúzott roló a kultúra házán Rajz: Mező István H. Maros Éva Aszaló (ÉM) - Biztos van statisztika arról, hogy Abaúj 86 településén hány helyen működik művelődési ház. Azt hiszem egy kezemen meg tudnám számolni. Abban a korban élünk, mikor nincs szükség kultúrára. Helyesebben nincs rá pénz. Mindenesetre ezt mondják, ezzel magyarázzák a házak kapuinak végleges bezárását. De mit is várhatunk a községi önkormányzatoktól, mikor erre a problémára kormányszinten sincs megnyugtató koncepció. A huszadik század vége felé haladva Magyarországon az önkormányzatok alapfeladatai közé nem tartozik a művelődési intézmények fenntartása. Sokszor és sok helyen elhangzott már, szükség lenne egy közművelődési törvényre. Gyorsan és mielőbb, mert ha ez így megy tovább, végérvényesen és visszavonhatatlanul leépítik a köz művelődését. így történik ez Aszalón is. Ez év szeptember 30-a után lehúzzák a rolót az aszalói Kecskés Tamás Művelődési Házban. Az önkormányzat eltörte a pálcát a kultúra fölött. Úgy gondolják, nincs igénye erre az embereknek. De megkérdezte erről őket valaki? A képviselő-testület egyes tagjainak az a véleménye, hogy majd ha a mostani gyerekek felnőnek, nekik talán kijárhat majd a kulturálódási, szórakozási lehetőség. De most ugyan minek pazarolnák erre a pénzt? Nem tudom, gondoltak-e arra a képviselő urak és hölgyek, hogy e felnövekvő generációnak kell-e olyan település, ami visszafejlődik? Kell-e a falu lakosainak olyan képviselet, akik nem látják, hogy az oktatás és kultúra a jövőnk záloga? Ezen a területen a vetés és aratás között évek is eltelhetnek. De azt mondja a biblia, ki bőven vet, az bőven arat, ki könnyhul- latással vet, az vigadozással emeli föl a kévéjét. Kérdés az, akamak-e a falu vezetői aratni? Kell-e a lakosságnak olyan képviselet, akik nem veszik észre, hogy nem csak attól lesz több a falujuk, hogy hány kilométer járda épült meg eddig, hanem attól is, milyen pezsgő élet folyik ott. Mert csak ilyen légkörben lehet alkotni, tenni, közösséget kovácsolni, gyermekeinket lokálpatriótának nevelni. A művelődési ház pedig ezt a feladatot látta el rendezvényeivel, tanfolyamaival, előadásaival, könyvtárával, havonta megjelenő újságával. Úgy érezték az itt lakók, Aszaló élni kezdett. És most, vannak olyanok, akik azt akaiják, hogy Aszaló fölött újra megálljon az idő? Tiszteletdíjasként működtetik... Saminé Matlák Magdolna Aszaló (ÉM) — Aszaló önkormányzata testületi ülést tartott 1993. augusztus 12-én és elfogadta a szociális törvényhez kapcsolódó rendeletet. Megtárgyalta a félévi költség- vetési tájékoztatót. Döntött a lakásszerzési támogatásról első lakáshoz jutóknak az ön- kormányzat 50 ezer forint támogatást nyújt. Továbbá döntöttek a nevelési segély felosztásáról, amit pályázat útján nyertek el. Ebből a nevelési segélyből az önkormányzat ingyen biztosítja az iskolába járó gyermekek tankönyvét (kb. 190 gyermeket érint). A község valamennyi tanulója részére tanszersegélyt biztosít, az általános iskolások részére 1.500 forintot, a közép- iskolások 2 ezer forintot kapnak. Az önkormányzat döntött arról, hogy a továbbiakban nem főállású, hanem tiszteletdíjasként működteti a művelődési házat. (Tehát nem kívánják bezárni.) Hejce élni akar Harmóniában a természettel Abaújszántó (ÉM - BB) - Amikor 1957-től hat éven át a volt abaújszán- tói járás népművelési felügyelője voltam, gyakran betértem Hejcére nem csak „népművelni”, de csodálni a kis hegyi falu környezetét, bemenni a kis takaros házakba, gyűjteni a szebbnél szebb magyar népdalokat. A falunak és környékének csodálatos varázsa van, mely marasztalja az idegent, aki rácsodálkozik a templom várvédelmi kerítésére, a püspöki nyaralóra, mely most szeretetotthon, a falu tisztaságára, a házak, udvarok szépségére, mely látvány együtt olyan, mint egy vadvirágcsokor. Jelen korunkban a turizmus virágzásának kezdetén felismerte ezt a helységből és környezetéből áradó értéket Aradi Mária, Kormos Sándor és Lévai Csaba polgármester, s egy nagyszerű, színes, nagyon olvasmányos kiadvánnyal lepték meg az ide vágyakozó turistákat. A német és angol nyelvű fordítás csak azt bizonyítja, hogy külföldön is van érdeklődés máj: eddig is e kis „ékszerdoboz” iránt. Örömmel üdvözlöm nyugdíjas pedagógus barátom, Kormos Sándor patrióta vállalkozását, aki él-hal falujáért, s egy élet munkáját áldozta a látható értékek népszerűsítéséért. Nagyon szép gondolatot tár elő a polgármester, aki kifejti: „Hejce nem csupán a festői környezetet jelenti, de jelenti az embert is. Azt az embert, aki őseitől megtanult egyenes derékkal, emelt fővel járni, s ezt nem felejtette el a zord időkben sem.” Azok a kikapcsolódásra vágyó, szépre szomjas turisták és családok, akik rö- videbb, vagy hosszabb időre meg akarnak ismerkedni Hejce és környéke szépségeivel, a „kis ékszerdobozzal”, kéijék az önkormányzattól ezt a remek, látványos és szemléletes kiadványt.
