Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19 / 193. szám
1993. Augusztus 19., Csütörtök -----Gazdaság É SZAK-MAGYARORSZÁG 7 A falu nem ellenzi Párizs (MTI) - Az új földtörvény tervezete, amely lehetővé tenné, hogy külföldiek is jelentős területet vásároljanak, éles vitát váltott ki Magyarországon, a falu viszont tőkebefektetésre vár, s nem feltétlenül ellenzi a tervet - úja a Libération című francia lap budapesti tudósítója, Philippe Pécoul, a lap keddi számában megjelent beszámolójában. „A kormány számára kálváriajárásnak ígérkező választási hadjárat hajnalán a falu támogatása valószínűleg döntő fontosságú lehet, s valamennyi tanulmány azt mutatja, hogy a mezőgazdasági szektorban a lehető legrosszabbra lehet számítani, ha nem születik igen gyorsan alapvető reform” - úja a tudósító, megállapítva, hogy a magyar mező- gazdaság súlyos válsággal küzd, valamennyi mutatója negatív, igen magas a falusi munkanélküliség, és nagy a csődök száma is. A kormány által nyújtott támogatás az adósságok rendezésére nem elegendő, s termelőknek nincsenek tartalékai, nagy mértékben el vannak adósodva, holott a termelőeszközök teljes felújításra szorulnak. A lap idéz egy tanulmányt, amely szerint a magyar mezőgazdaságnak 360 milliárd forintra lenne szüksége, hogy „kikerüljön a kómából”, de ez túl drága a kormánynak, és túlságosan is kockázatos a bankoknak. A kisgazdapárt által kezdeményezett földvisszajuttatási törvény „a klienseknek nyújtott aprócska reform”, amely a tudósítás szerint „népszerűtlen és semmit sem oldott meg, csupán növelte a szövetkezetek régi rendszerében mutatkozó repedéseket”. „Ilyen adatok birtokában Szabó János (földművelésügyi miniszter) számára talán nem volt más választás, mint az, hogy alaposan belelépjen a hangyabolyba. Ultraliberális törvénytervezete nyilván csak komoly módosításokkal mehet keresztül, különösen az eladásra kerülő földek nagyságát illetően. De lehetővé teszi, hogy megkezdődjék a régóta esedékes vita. Az uborkaszezont már felforgatta, s azzal a kockázattal jár, hogy alaposan megélénkíti,a parlamenti ülésszak kezdetét” - úja a Libération. Turisztika északon Salgótarján (MTI) - Még kevéssé fedezték fel a vendégek az ország északi régióját, ott tehát a legnagyobb a lehetőség a turisztikai kitörésre - jelentette ki kedden Salgótarjánban a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye polgármestereinek, idegenforgalmi szakembereinek rendezett idegenforgalmi tanácskozáson Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke. Mint mondta, Magyarország turisztikai keresletének felmérésén már jó ideje dolgozik a hivatal, őszre elkészül az összesítés, amelynek alapján rangsorolhatják a teendőket. Annyi bizonyos: erélyesebben kell a kínálatot megjelentetni. Az ország északi régiójában dolgozo szakemberek szerint adottságaihoz képest is messze elmarad a térség idegenforgalma. Időnként maga a szakma sem óhajt tudomást venni létezéséről: a nemzeti propaganda országos kiadványaiban a régió jóformán nem is látszik, de méltatlanul elhanyagoltak vendégcsalogató rendezvényei a szaksajtóban is. Javasolták, hogy a hivatal kínáljon pályázati lehetőségét az olcsó szálláshelyek rekonstrukciójára, szolgáltatásainak bővítésére. Szóvá tették a turisztikai piacon feketén működő utaztatók ténykedését, akik—mivel semmiféle fizetési kötelezettségnek nem tesznek eleget — szembetűnően olcsó árakkal csábítják el az utasokat. ___ M egemelt alaptőke Budapest (MTI) - A Tungsram Rt. keddi rendkívüli közgyűlése 16 milliárd forinttal megemelte a társaság alaptőkéjét. A tőkeemelés jelentős részét a General Electric a Közép-Európai Hitel Banknál erre a célra nyitott bankszámlára átutalta. A további összeg átutalása is napokon belül megtörténik. Az alaptőke- emelés egyrészt további befektetést jelent, másrészt a cég külső adósságainak csökkentésével elősegíti a Tungsram hosszú távú versenyképességét. Nem kell tétlenül szemlélni Előlegutalvány az állami tulajdonra Van még kivásárolható állami tulajdon Fotó: Farkas Maya Bekecsi Szabó László Miskolc (ÉM) - Lassan-lassan már eljutottunk addig, hogy aki kárpótlási jegy árán akar földhöz jutni, az hozzá is juthat. A szövetkezet által kijelölt föld ellenértékét - a kárpótlási jegyet - annak rendje és módja szerint átadja és részéről vége a tortúrának. De mit kezd a termelőszövetkezet a kijelölt és elkelt földje után kapott kárpótlási jegyek halmazával? Természetes, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek részt akarnak venni az élelmiszeripari vállalatok privatizációjában, noha nincs elegendő pénzük.A földárverések után nagy- mennyiségű kárpótlási jegyük lesz ugyan, addig azonban kénytelenek „tétlenül” szemlélni a tulajdonátadást. Ennek áthidalására született a kárpótlási jegy-előlegutalvány, mellyel már részt vehetnek a működési területükhöz közel álló élelmi- szeripari vállalatok privatizációjában.De hogyan használható fel a szövetkezetek által megszerezhető kárpótlási jegyekről kiállított kárpótlási jegy-előlegutalvány? Nos, a szövetkezetét az eljárási rend szerint, az illetékes kárpótlási hivatal által kárpótlásra kijelölt,a kárpótlási jegy-előlegutalvány kiadásának napjáig jogerős árverési határozattal nem érintett termőföldje után, meghatározott névértékű eló- legutalvány illeti meg.Ezt az utalványt igényelni kell, melyet a hivatal akkor teljesít, ha a szövetkezet privatizációs tranzakcióban akar részt venni. Az árverésen értékesített termőföld ellenértékéként megszerzett kárpótlási jegyek az árverés vezetője (és nem a téesz) helyezi letétbe a Budapest Értékpapírt Befektetési Rt.-nél. A szövetkezet a kérelmükre megkapott előlegutalványt a kárpótlási jeggyel azonos módon, az élelmiszeripari vállalatok privatizációjánál használhatja fel. Ez az adott cég vagyonmérleg szerinti értékének legalább 20 százalékára terjedhet ki. így az elólegutalványt is nyilvános forgalomba hozott, illetve pályázaton meghirdetett vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására fordíthatják. Az elö- legutalvány összegét úgy számítják ki, hogy az el nem árverezett termőföldek aranykorona értékét megszorozzák az előlegutalvány értékének számtani középarányosával, tehát ezt minden szövetkezet ellenőrizheti. Fontos tudni, hogy állami tulajdonú vagyonrészt, üzletrészt, részvényt csak az elólegutalványok letétbe helyezése után vásárolhatnak, ameny- nyiben a teljes vételárat így akaiják kifizetni. Az adás-vételi szerződés megkötésekor a vevő a letéti igazolást átadja a tranzakció ügyintézőjének, aki ellenjegyző és adás-vételi szerződéssel megküldi a Vagyonnyilvántartó Irodának. A szövetkezet dolga „mindössze” eddig terjed, innen csak a Vagyonnyilvántartó Iroda és a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. viheti tovább az ügyet. Az előlegutalvány ellenében bevont kárpótlási jegyekkel egyrészt a normál földlicit elszámolás keretében az érintett szövetkezetekkel, másrészt ugyanezen kimutatás egy példányának megküldésével az ÁVÜ- vel számol el a BÉB Rt. Hogy mi lesz e kárpótlási jegyek sorsa? Egyszerű: feladatuk teljesítésével megsemmisítik a felhasznált előlegutalványokkal együtt. Sokan nehezményezik, de a törvény szerint az előlegutalvány Egzisztencia-hitel felvételénél nem számítható fel saját erőként. Hasznossága mégis vitathatatlan, hiszen felhasználásával lényegesen csökken a szövetkezetek kényszerű kivárása egy- egy állami tulajdonú élelmiszeripari cég privatizációja során. Minden remény megvan arra, hogy megyénk - nagyrészt tőkeszegény - szövetkezetei ezzel a lehetőséggel tulajdont szerezzenek - megtörve a külföldiek túlburjánzó részvételét az állami tulajdonú élelmiszeripari vállalatok vásárlásában. A piachoz igazodó erdészet Késztermék az erdészettől Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Az adott piaci viszonyokhoz igazítja gazdálkodását a Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság. Ez miben mutatkozik meg? Varga József vezérigazgató helyettes üzlet- politikájúról elmondta, hogy ott értékesítenek, ahol a vevő jelentkezik, így ellátják a kisebb vállalkozásokat is, többek között szalagfűrész alapanyaggal, de ha igény van rá szállítanak hengeres- rönk anyagot is. Üzletfelük lett gyakorlatilag az egész ország. Jelentős mennyiséget tudnak így értékesíteni lombos keményfákból, mint a tölgy, a cser, a bükk és a gyertyán. Egyes faféleségek iránt megnövekedett a külföldi kereslet is. így például- vadcseresznyefát magasabb feldolgozásban szállítanak a külpiaci megrendelőknek. Hasonló az érdeklődés a feketedió iránt is, csökkent ugyanakkor a nyárfa kitermelése, mert értékesítési lehetőségei nem kedvezőek. így most jobb pozíció kialakulására várnak. Addig is az „áru” nő, vastagszik. A korábbi pangás után ismét van kereslet a faszén iránt. A vékonyabb bükkfákat szenesítik a vállalkozók. Ezt vásárolja fel az erdőgazdaság, csomagolja értékesíti a faszenet többek között Ausztriában, Olaszországban ée Svédországban.---------JEGYZET--------T isztetetdíj Nótárius Kisebbfajta vihart kavart - legalábbis a sajtóközleményekből ez derül ki - a közelmúltban megválasztott tb-önkormányza- tok tisztségviselőinek, vezetőségének megállapított fizetése, vagy tiszteletdíja - mindegy, hogy minek nevezzük. Mondjuk úgy, hogy javadalmazás. Mind a nyugdíjbiztosítási, mind pedig az egészségbiztosítási önkormányzat vezetőségében akadtak, akik nem értettek egyet a megállapított javadalmazással. Túl magasnak tartották azt, amellett, hogy a ja vadalma t azok kapják, akik máshonnan is jelentős jövedelmet húznak. El lehetne intézni a dolgot azzal a régi magyar közmondással, hogy „Minden szentnek maga felé hajlik a keze” -s miért éppen a tb tisztségviselői lennének ez alól kivételek? Lehetne hivatkozni arra, hogy no lám, nem is olyan régen az országgyűlési képviselők is a maguk javára döntöttek „fizetésük kiegészítéséről”, csakúgy, mint Miskolc város önkormányzatának képviselői, akik nagy többséggel leszavazták az „ellenjavaslatot”. Mindez borzolgatta ugyan az állampolgárok idegeit, kedélyállapotát, de nem okozott nagyobb hullámverést. Csak éppen elgondolkoztatta azokat, akik meghökkentek a több „zsebből” pénzt felvevők magatartásán. És méltán hökkentek meg, mikora testületi üléseken - az országgyűléstől az ön- kormányzatokig - az derül ki, hogy itt is, ott is le kell faragni a kiadásokból. Nem a juttatásokból, hanem a dologi kiadásokból, amelyekből az egyes intézményeknek gazdálkodniuk kell. Esetleg meg is kell szüntetni jó néhány intézményt. De a tiszteletdíjakat nem. Mert: „Méltó a munkás az ő bérére”.----ÁRFOLYAMOK----B udapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 134 üzletben összesen 59,57740 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (96 kötés) névértéken 13,4600 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 25,064 millió forintot tett ki. A Pillér Első Ingatlanbefeketési Alap forgalma 58 000 forint volt árfolyam- értéken. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 26,8710 millió forint volt. A kamatozó kincstárjegy 94/1. sorozatának forgalma 42 100 forint volt árfolyamértéken. Kárpótlási jegy ■wanMamw-'iiiiMiiii mmn Tőzsde wmmmmamwammmmmm Index (ideiglenes) aug,18-án: 903,75 -14,01 Hivatalos árfolyamok —t Érvényben: 1993. augusztus 18. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 140,34 143,14 141,66 142,36 Ausztrál dollár 63,60 64,84 64,32 64,62 Belga frank* 264,22 268,88 266,09 267,25 Dán korona 13,54 13,80 13.70 13,76 Finnmarka 16,12 16.52 16,32 16.42 Francia frank 15,83 16,11 16,00, 16,08 Holland forint 49.54 50,40 49.83 50,05 ír font 130,13 132,73 131,86 132,50 Japan yen* 93,12 94,32 93,41 93,71 Kanadai dollár 71.55 72,95 71.96 72,30 Kuvaiti dinár 313,34 318,84 315,53 316,91 Német márka 55,74 56,70 56.08 56,32 Norvég korona 12.82 13.06 12,93 12,99 Olasz líra** 58,74 60,02 59,21 59,53 Osztrák schill.* 792.58 806,18 797,22 800,62 Portugál escudo* 54,25 55,35 54,81 65,09 Spanyol peseta* 67,25 68,77 67,98 68,36 Svájci frank : 62.75 63.83 63,17 63.45 Svéd korona 11,75 12,01 11,86 11,92 XJSA-dollár 94,30 95,85 94,92 95,32 ECU (KP) 106.20 108,16 107,01 107,51 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
