Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19 / 193. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Augusztus 19., Csütörtök-----------APROPÓ-----------­K otyogó kő Dobos Klára Mi kell egy jó kis „népies” bulihoz? Példá­ul egy folyó, néhány kenu és sok-sok jó prog­ramot szervező és élvező ember. A folyó a Ti­sza (nem parttalan, de párttalan), a kenu­kat - és az emberek többségét - a szabad de­mokraták adják, „csapatuk” tagjai talál­koznak a népek kultúráival... De kell még néhány konzervdoboz, kávéscsésze, néhány kavics, sörösüveg és társaik. Hogy ezek mi­ért? Mert tárgyzenét tanít majd augusztus 20-án Abádszalókon Sáry László zeneszer­ző a Múltunk jövője (Szabadelvűek a népi kultúráért) című programsorozat résztve­vőinek. Aztán - vissza az (afrikai) termé­szethez - előadja a Kotyogó kő egy korsóban című szerzeményét is... A tiszai kenus túra résztvevői a tegnapi na­pot Tokajban töltötték, ott Novák Ferenc koreográfus avatta be az érdeklődőket a néptánc titkaiba, ma pedig Tiszaújváros- ban vesznek részt a nemzetközi néptánc­fesztiválon. De a Szatmárcsekétől Szolno­kig tartó programsorozaton természetesen nem csak a zene oldaláról közelítették a „népit”. Volt irodalmi szalon, Egy tál dödöl­le címmel híres paraszti ételeket készítettek népszerű „szakácsok”. Nagyon ízlett a részt­vevőknek Gothár Péter török-magyar kap­ros lecsója, Horváth Aladár lecsós nokedli- je bokolyi vakarával, Petri György hódsági borsostokánya és Jancsó Miklós olasz sűrű zöldséglevese... A végállomáson, Szolnokon (augusztus 21-én) a kiállítások mellett Graffiti címmel népi akciót rendeznek, lesz egy konferencia is a népi kultúra jövőjéről, este pedig nagy gálaest a Szigligeti Szín­házban. Érdekes program. Az egyetlen dolog, ami elszomorít, hogy a fiúk és lányok politikai színekben eveznek. Pető Iván megmondta: „Vannak, akik a múlt ápolandó emlékeit látják a népi kultúrában, mások a modern polgár életébe is beépíthető tevékenységnek és értéknek tartják, megint mások a magas művészeteket is megihlető esztétikai eleme­ket fedeznek fel e forrásban. És többen per­sze csupán politikai ideológiák megjelení­tésére szolgáló eszközként használják.” Hát ez az! Ezért kotyog az a kő ott a. korsó­ban! Thália és hamburger Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Szín­ház jegyirodájában augusztus 23-án, hétfőn megkezdődik az 1993/94-es szezonra szóló szín­házbérietek árusítása. Az épület felújítása miatt nem csak a színpad lesz korszerűbb, de némileg megváltozik a né­zőtér is, sőt a Csarnok átadásának köszönhető­en újabb játszóhellyel gazdagodik a város. így a nagyszínházon kívül a Csarnokban is lesznek bérletes előadások. Itt láthatjuk Genet Paravá­nok című költői játékát, és két ősbemutatót: Horváth Péter ABC és Bereményi Géza Mont- holon című darabját. A nagyszínházban öt be­mutatót láthatnak a bérlők. (Brecht: Kurázsi mama; Kálmán Imre: Marica grófnő; Shakes­peare: Hamlet; Delibes: Coppélia; Verdi: Travi- ata.) Az ifjúsági bérletek tulajdonosai a két nagyszínházi bemutatón (Kurázsi mama; Hamlet) kívül Salinger Zabhegyező című regé­nyéből írt színpadi játékot, és a tavaly felnőtt bérletben már játszott Szép Emő-művet, a Há­romlevelű lóherét nézhetik meg. A bérletárak az elmúlt évihez képest némileg megváltoztak. Drágább lett a Bemutató bérlet, viszont jelen­tős kedvezményt kapnak a diákok, a katonák és a nyugdíjasok. A Miskolci Nemzeti Színház sajtó- és reklámfő­nökétől, Körvélyessi Erzsébettől azt is megtud­tuk, hogy a régi bérletesek számára szeptember 25-ig fenntartják a helyeket. És most jön a meg­lepetés! Hétfőtől minden nap más-más aján­dékkal kedveskednek a bérletek vásárlóinak. A jegyiroda előtti díszkapun is olvashatjuk majd, hogy aznap egy tollat, egy kabalababát vagy ép­pen egy hamburgert kapnak ajándékba Thália tisztelői. Fehérvári barokk Székesfehérvár (MTI) - Szent István városá­nak, Álba Regiának rejtett értékeit is bemuta­tó új fotóalbum jelent meg A barokk Székesfe­hérvárott rímmel, Kovács Péter művészettörté­nész szövegével és Szelényi Károly fotóművész száznál több színes fotójával. A kötet képet ad a korszak kiemelkedő egyház- és művészettör­téneti értékeiről, a város templomainak kincse­iről, faragványairól, oltárképeiről, bemutatva egy különlegesen szép Székesfehérvárt. Zemplén fesztivál-lázban Sárospatak (ÉM - BG) - Nyár ide, uborkaszezon oda, panaszra semmi ok. Még alig fejeződött be a Miskolci Nyári fesztivál című rendezvényso­rozat, de Zemplénben már erősen készülődnek arra, hogy egy héten keresztül folyamatosan ellássák a hazai és a külföldi vendégeket egya­ránt. Augusztus 21-én veszi kezde­tét immár második alkalommal a Zempléni Művészeti Napok elneve­zésű rendezvénysorozat. Az idei programról Stumpf Gáborral, a sá­rospataki Művelődés Háza igazgató­jával beszélgettünk: □ Meg szokták kérdezni., mert nem biztos, hogy mindenki tudja, milyen ötlettől vezérelve kelt életre a Zemp­léni Művészeti Napok? • Két évvel ezelőtt a Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetője, Rolla Já­nos két hetet töltött a Zemplénben. Ennyi idő elég volt arra, hogy bele­szeressen a környékbe. Be is kopog­tatott hozzánk azzal az ötlettel, hogy a zempléni régió ideális környezet egy elsősorban komolyzenei feszti­vál megrendezéséhez, hiszen a Zemplén viszonylag nyugodt, békés, még fel nem fedezett vidék, amely ragyogó fesztivál-helyszínekkel ren­delkezik. Első hallásra meglepő volt a javaslat, ami később kisebbfajta rémületté változott, mert Rolla úr el­képzelései nem egy vagy két évre szóltak, hanem azonnal (hosszú tá­vú, nemzetközi fesztiválban gondol­kodott. Sok időnk azonban nem ma­radt a í’émüldözésre, mert szinte pil­lanatok alatt megkötöttük a szerző­dést, amelyben az állt, hogy Rolla úr hozza a fellépő művészeket, nekünk csak az a dolgunk, hogy biztosítsuk a fesztivál megrendezésének a felté­teleit. A „csak”-ot természetesen idézőjel­ben értettem, hiszen korábban még sohasem végeztünk ilyen jellegű fel­adatot. Némi szorongással indítot­tuk útnak a tavalyi bemutatkozó fesztivált, de a siker egyértelműen felülmúlta még a legoptimistább vá­rakozásainkat is. Nem csak a közön­ség, de a természet is kegyeibe fo­gadta a rendezvényt. □ A tanulóév után terveznek-e az idei programban változtatásokat? • Abban nem változott a fesztivál, hogy az idei programban is igen ne­ves előadók lépnek fel a koncerte­ken. Hogy csak néhányat említsek: Hamari Júlia, Sebestyén János, Ránki Dezső, a Talich Kamarazene- kar, az Amadinda együttes, és per­sze a házigazda Liszt Ferenc Kama­razenekar. Az első változás, hogy az idei feszti­vál csak nyolc napig tart a tavalyi tíz helyett, aminek az az oka, hogy idén péntekre esik augusztus 20-a, ezért egy nappal később kezdünk, és egy nappal korábban, augusztus 28-án, szombaton zárunk. Tapasztalataink szerint szerencsésebb szombaton befejezni egy ilyen jellegű rendez­vénysorozatot, a vasárnap megma­rad a pihenésre, készülődésre, a ha­zautazásra. Ami még változást je­lent, hogy az idén lesz színházi előa­dás, valamint egy reneszánsz mulat­sággal bővült a program, ahol egy­szerre négy együttes is fellép a sá­rospataki várudvarban. Végül még abban is változtattunk, hogy tavaly­hoz képest két újabb település kap­csolódik be a fesztivál rendezésébe, így Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs és Karcsa mellett még Hol­lóházán és Füzérradványban is lesz­nek koncertek. Ez utóbbi rendha­gyó, úgynevezett kiránduló koncert lesz a füzérradványi Károlyi-kasté­lyért, ami szintén Rolla János ötlete volt. Megdöbbenve tapasztalta, hogy ez a gyönyörű kastély hovato­vább teljesen elpusztulhat. Termé­szetesen Rolla úr azt is tudja, hogy a koncert bevétele nem lesz elég a kas­tély felújítására, de legalább a fi­gyelmetráirányítja az áldatlan álla­potokra. □ Sajnos azt is szokás megkérdezni, hogy a fesztivál mennyire veszi igénybe a közönség pénztárcáját? • Tavaly háromszáz forint volt a leg­drágább belépő, az idén négyszáz, a füzérradványi koncertre pedig ezer forintba kerülnek a jegyek. Tudom, hogy ez egyáltalán nem olcsó, de a koncertek kezdése előtt a helyszínen a diákok és a nyugdíjasok kedvez­ményes áron válthatnak belépőt. Aki azonban arra áldozza a hetét, hogy minél több rendezvényre ellá­togasson, az kétezer forintért bérle­tet válthat, amely a fesztivál összes rendezvényére érvényes. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az senkit nem vigasztal, hogy ezek a bevételek korántsem fedezik a kiadásainkat, és a fesztivál nem is jöhetett volna létre az Antenna Hungária és a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítvány támogatása nélkül. Ami esetleg némileg enyhíthet az anyagi gondokon, a fesztiválra látogatóknak a MÁV ötvenszázalé­kos kedvezményt biztosít. Ez csak abban az esetben érvényes, ha vala­ki félárú százalékos menettérti je­gyet vásárol és azt nálunk lebélye­gezteti. Szent István korának templomai Budapest (MTI - CSK) - Ki ne hal­lotta volna Szent István egyházszer­vező munkája kapcsán törvényéből az alábbi idézetet: „Tíz falu építsen templomot, amelyet lássanak el két telekkel és ugyanannyi szolgával, továbbá lóval és igásállattal, hat ökörrel és két tehénnel, harminc ap­róállattal. A ruhákról és oltártaka­rókról pedig a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspökök.” De néhány évtizeddel a király halá­la után, Szent Lászlónak már tör­vényben kell intézkednie a pogány felkelés miatt elpusztult vagy leé­gett egyházak helyreállításáról, va­lamint „a régiségük miatt elpusz­tult” egyházak újjáépítéséről. Többnyire fából ácsolt, sárból ta­pasztott és rakott paticsfallal épített kicsi épületek lehettek ezek a legko­rábbi, a XI. századeleji templomocs- kák. E feltevés mellett szól, hogy a középkorban - de később is - az újonnan létesülő falvak először ilyen igénytelen, ideiglenes templomokat emeltek, s csak később került he­lyükre kőből rakott, állandónak szánt szentegyház. Középkori okle­veleink egész sora tanúskodik arról, hogy településenként fatemplomok álltak, amelyeket olyankor szét­szedve elvittek vagy elvontattak. Az ormánsági Kiscsány lakói 1754-ben kerekeken, ökrökkel húzatták ar­rébb fatemplomukat. Mindezek után az is érthető, hogy a XI. század­ból, tehát Szent István idejéből nem maradt ránk egyetlen falusi fatemp­lom sem. Annál becsesebbek azok a kicsi, kő­ből rakott templomocskák, amelyek­ről feltehetjük, hogy valóban a XI. században rakták le fundamentu­maikat. Ha némileg átalakítva, bő­vítve is, esetenként nagyobb temp­lom magvát alkotva, de áll még kö­zülük néhány. Ezeknek egyik típu­sa, amely egész Magyarországon el­terjedt, a kerek templomoké. A ke­rek templom aránylag egyszerű épí­Szaionna ékessége Fotó: Dobos Klára téstechnikát kívánó forma, ugyan­akkor szilárd, mutatós épület. Ked­velték, mert a kerek templomhajó - ahol a hívek tartózkodtak - jól elkü­lönült a hozzá csatolt szentélytől (íves apszistól), ahol az oltár állt. Emellett a kör alaprajz gazdaságos volt: a legkisebb kerület mellett a legnagyobb az alapterülete, befoga­dóképessége, és ezt lehet belső tá­maszték nélkül a legkönnyebben be­fedni kupolaboltozattal vágj' sátor­tetővel. Éennmaradt jellegzetes pél­dányai a hidegségi, a kisnánai, a kallósdi és a szalonnái templomok első épületei. Hasonlít a kerek templomokra né­hány olyan kör alaprajzú szentegy­házunk, amelyeknek kör-formájá­ból nem nyúlik ki - vagy amelyhez nem csatlakozik - apszis, mert a ke­rek rész maga a szentély és a hajó egyszerre. Ilyen a karcsai, kiszom- bori és a határon túli Kárpátalján a gerényi. Mindhárom kívül hengeres fallal s abba mélyedő hat félköríves fülkével épült. A belső fülkéket elvá­lasztó pillérek felett hatszögű kupo­ladob és kupola volt valamennyin, amely valóságos középteret terem­tett. Falusi templomaink nagyobbik há­nyada azonban hosszanti elrendezé­sű volt. Egyszerű, kisebb teremsze­rű, boltozatlan, síkmennyezetes tér­ből állt a hajó. A hozzá csatlakozó szentély lehetett egyenes vagy fél­köríves záródású. A szentélyt több­nyire boltozták. Ilyen egyenes záró­dású az egregyi plébániatemplom négyzetes szentélye, és kissé meg­nyújtott hajója, vagy a vegyes kőből falazott, ikerablakos tornyú mánfai templom. E templomok szentélye és hajója kö­zött olyan a kapcsolat, mint a román kor nagy monostorainak, székesegy­házainak hasonló térrészei között: nyeregtetővel fedett kisebb kocka a szentély, föléje magasodó nye­regtetős fekvő hasáb a hajó, és felál­lított négyzetes hasáb a piramissal fedett torony. Az ilyen szerkezetű templomok nagy részéhez a tornyot később illesztették hozzá. Ugyanez vonatkozik a félköríves záródású szentélyekkel épített templomokra is, mint amilyen a magyarszécsődi vagy a nagybörzsönyi Szent István- templom. Kerek templomot a XIII. század után már nemigen építettek. A hosszanti elrendezésű templomtí­pus uralkodott ezután az egész kö­zépkoron át. Közkedveltségét alig­hanem liturgikus értelemben vett tisztaságának, jól tagolódó elrende­zésének köszönheti. Érdekes, hogy e falusi templomok közül sokat építettek téglából. A tég­la dekoratív szerepe feltűnik a XII. századi kax'csai templom külsején, a kiszombori belső ívein. Szamosta- tárfalván, Baktalórántházán is a vö­rösre és feketére égetett téglák orna- mentális rakásával értek el megka­pó színhatást. Húszadika Tokajban Toka,j (ÉM) - Nemzeti ünnepünkön délután négy órától nagyot fociznak a tokaji sportpályán az írótábor résztvevői a városiakkal. De termé­szetesen rendeznek ünnepi műsort is, ez este hatkor kezdődik a Tokaji Galériában, a szónok Isépy Tamás államtitkár lesz. Majd erdélyi költők mutatkoznak be. Este héttől a gim­názium udvarán lévő szabadtéri színpadon spanyol néptáncegyüttes műsorát láthatják az érdeklődők Kiállítások Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria kiállításai (Szalay-, Kondor-gyűjte­mények, Feledy-ház, torzókiállítás) augusztus 20-án zárva lesznek ugyan, viszont szombaton és vasár­nap látogathatók. A torzókiállítást egyébként két héttel meghosszabít- ják, hogy a diákok is megismerhes­sék az anyagot. Ez a tárlat így szep­tember 12-ig tart nyitva. Anyanyelven az egészségügyben Ungvár (MTI) - Húsz magyar diák anyanyelvén kezdi meg a tanulást szeptember elsején a beregszászi egészségügyi szakközépiskolában. Az idén már ebben az iskolában is si­került megoldani a magyar nyelvű oktatást, igaz, most még csak a leen­dő felcserek számára. A szülésznői és ápolónői szakon elő­reláthatóan jövőre nyitnak magyar csoportot. Egyelőre ugyanis gondot jelent a megfelelő pedagógusok, valamint a magyar nyelvű tanköny­vek hiánj'a. Az utóbbit a magyaror­szági rokon szakmájú szakiskolák segítségével szándékoznak megol­dani. Népművelők napja Salgótarján (MTI) - Salgótarján­ban szerdán megrendezett népmű­velők napjára hat párt kulturális szakértője kapott meghívást, de csak az SZDSZ és az MSZP képvise­lője vett részt a rendezvényen. Rajk László, az SZDSZ országgyű­lési képviselője a találkozón rámuta­tott, hogy ideje volna már felismer­ni: a kultúra nemcsak viszi a pénzt, hanem - lévén ugyanakkor üzlet is - profitot is képes termelni. Profito­rientált adóztatása tehát jogos az­zal, hogy az így befolyt összeg a köz­ponti költségvetés megkerülésével egyenes úton jusson vissza a kultú­rába. Hasonló formában támogathatná a kultúrát a hozzá kapcsolódó gazda­sági tevékenységek adójának bizo­nyos százalékával, továbbá a do­hányjövedék és egyéb, tekintélyes állami bevételek némi hányadával. Az átmeneti időszakban nélkülözhe­tetlen állami beavatkozásról szól­va a szabaddemokrata képviselő le­szögezte: mindenekelőtt az állami preferenciák kedvezményezettj e- it kellene megjelölni. Az SZDSZ szerint most nem az alkotót, hanem a fogyasztót, nem az intézményt, hanem a programot kellene támo­gatni. Gellért Kis Gábor, az MSZP kultu­rális ügyvivője szerint újfajta, de a régire nagyon is emlékeztető mono­lit struktúra kezd áttételesen létre­jönni a kultúrában - például a kor­mányhoz közel álló alapítványok formájában. A szocialisták felfogása szerint az államnak elsősorban kötelezettsé­gei vannak a kultúrával szemben, jogai alig. Fontos alapelvnek tart­ják, hogy a kultúrában egyetlen ide­ológia sem kaphat domináns sze­repet. Tündöklő csillag Szentendre (MTI) - A Kecskés együttes „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című műsorát au­gusztus 20-án 11 órától mutatja be a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A Szent István-napi előadáson többek között Temesvári Pelbárt, Kájoni János, Újvári Tamás műveiből hangzanak el rész­letek. Ezenkívül az időszámítás előtti 2000 körül keletkezett sumér him­nuszt, ezeréves regös misztériumot, magyar gregoriánumot is hallhat­nak az érdeklődők Nagyné Bartha Anna, Lévai Péter, Herczeg László, Kecskés Mónika, Buda Ádám, L. Pastinszky Krisztina és Mártira Ju­dit tolmácsolásában. SÜMKii:: -11. ILLV.'. A házigazda Liszt Ferenc Kamarazenekar Fotó: EM-archív

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom