Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1 '• " 1993, Augusztus 18., Szerda------------APROPÓ------------­K astéíymentés Bánhegyi Gábor Találós kérdés következik. Építmény, előd­je XVIII. századi épület volt. Bővítésére, átépítésére a kor legnagyobb építésze, Ybl Miklós kapott megbízást egymást követően kétszer, az 1850-es évek elején és végén. így alakult ki a nagyszabású, emeletes, roman­tikus eklektikus kastélyépület toronnyal, loggiával, sarokrizalitokkal, díszudvarral. A kastélyt hatalmas, védett park övezi, amely felolvad a Hegyköz festői tájaiban. A kastély jelenleg üresen áll. A megfejtéseket két ok miatt kéretik nem beküldeni. Egyrészt, mert alighanem igen­csak gyéren csordogálnának a levelek, más­részt mert rögvest el fogom árulni. A fent említett épület a Károlyi-kastély, és Füzér- radványban találtatik. Egészen a legutób­bi időkig a sátoraljaújhelyi kórház kezelé­sében állott, majd három évvel ezelőtt ők is kivonultak az épületből. Azóta üresen áll. Egyre üresebben, mert az „élelmesek” ter­mészetesen(?) minden mozdíthatót maguk­kal vittek szuvenír gyanánt, így Ybl Miklós építészeti remeke magyarán szólva egyre inkább az ebek harmincadjára kerül. Még­pedig azért, mert az államnak nincs elég pénze műemlékvédelemre, ne adj’ isten, fel­újításra. Valószínűleg ugyanez a helyzet a helybéli önkormányzattal, tehát Ybl ide, Károlyi oda, hadd pusztuljon. Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazene- kar vezetője azonban beleszeretett Zemp­lénbe, és mintegy valódi szerelmeshez illik, mindent megpróbál elkövetni a maga esz­közeivel, hogy többek között a füzérradvá- nyi kastély is előbb-utóbb visszakapja régi pompáját. Éppen ezért most vasárnap úgy­nevezett kiránduló koncertet rendez a Liszt Ferenc Kamarazenekar a kastély megmen­téséért. A belépőjegyeket borsos áron adják, ennek ellenére Rolla János tudja, a bevétel még az ablakok beüvegezésére sem lenne elég, de talán sikerül felhívnia a figyelmet a műemlékre. Teher alatt... Bíró István Sorsom összehozott egy vajdasági tanárnővel. Nevet és helyet szándékosan nem említek. így is része van (részük van) a mindennapi molesz- tálásokban, amelyeket olyan fondorlatos mó­don követnek el, ami egy jól megrendezett nyu­gati kriminek is dicsőségére válna. A módszereket most nem részletezem, neki ta­nítania kell, vállalni és megőrizni, a gyerekek­be átplántálni a magyarságtudatot. Nincs kré­tájuk, nedves szivaccsal írják a táblára a fela­datokat... És még sok minden nincs. Az ország vezetői a kiéheztetés politikáját folytatják, most még szerencse, hogy nyár van, gyümölcs terem bőven, de félve gondolnak az őszre, a tél­re. Egymásnak uszítják a vezetők az embere­ket. Politikai stratégia. A legrosszabb korból, amelyben ember embernek a farkasa! Neki annyiból jó, hogy fiát már biztonságban tudhat­ja, Magyarországon egyházi iskolába jár. El­mondása szerint gyönyörű kertes családi házuk van, de benzinhiány ide, benzinhiány oda, még annyi akad a padláson, hogy szükség esetén fel­gyújthassák lakásukat. Ne maradjon semmi az idegeneknek. És hit, a remény-sem segít, talán a szeretet?! Amellyel egymás kezét, mint a szí­nészek a függöny legördülése után vastapskor - ezt tudtuk, ezt tettük, finita la comédia! Komédia?! Nem, ez egy keserű dráma! És ők nem színészek. Megpróbáltatásokat vállaló em­berek. Gyógyszer kellene testi és lelki bajaikra! Tudunk-e segíteni? S.O.S. Minden magyarok Gyula (MTI) - A gyulai Tószínpadon gálamű­sorral kezdődik ma este a második alkalommal megrendezett ,Minden magyarok táncfeszti­válja”. A Gyulai Várszínház 30. évadjának ré­szét képező eseménnyel a Gyulán 1948-ban rendezett első országos néptáncfesztiválra em­lékeznek. Az évforduló alkalmából egyebek kö­zött az Állami Népi Együttes, a Honvéd Mű­vészegyüttes, a Balassi és a Körös Táncegyüt­tes lép közönség elé. Csütörtökön a Várszín­padon folytatódik a világ különböző helyeiről érkezett, javarészt magyar együttesek bemuta­tója. Augusztus 20-án, a Szent István-napi ün­nepségeken, valamint a gyulai idegenforgalmi és vadászati vásáron lépnek föl a Körös-parti város néptáncos vendégei. A felvidéki, kárpát­aljai, erdélyi, vajdasági, kanadai, finnországi, izraeli, olaszországi és hazai táncegyüttesek gyulai találkozója augusztus 22-én, vasárnap a vár előtti táncházzal és tábortűzzel zárul. István magán (kultúr)házban Amikor még kevesebben szerepeltek a darabban... Fotó: Dobos Klára Tiszalúc (ÉM - DK) - A Tűzvirág Bábszínház Művészeti Egyesület - Czikora János vezetésével - magán- vállalkozásban művelődési házat épített. Az építkezés végig társadal­mi munkában folyt, ha nem így lett volna, anyagiak hiányában nem is kezdenek bele. Eredetileg augusz­tus 20-án szerették volna átadni a két éve elkezdett építkezés „ered­ményét”, de néhány dolog még hi­ányzik, ezért ez az időpont október 23-ra tolódik. Am ez nem jelenti azt, hogy nem működik az ország első magán kulturális központja, a tisza- lúci „kis művelődési ház”. Elvállal­ják a családi rendezvények, szabadi­dős foglalkozások, szervezését is, de a lényeg mégis csak az, hogy estéről estére fiatalokkal telik meg az épü­let, akik játszanak, beszélgetnek, kellemes környezetben, barátok kö­zött töltik el idejüket. Mostanában különösen nagy a nyüzsgés a házban, hiszen készül­nek az István, a király augusztus 20- i és 22-i (mindkét napon este kilenc­kor kezdődő) bemutatójára. Mert az építésnél gondoltak arra is, hogy le­gyen lehetőség nyári szabadtéri elő­adásokra, ezért a megépített szín­házterem mellett kialakítottak egy zárt udvart, melynek fele színpad, fele nézőtér - mintegy 350 ülőhely- lyel. Az „Istvánt” bemutatták már tavaly is, most mást szerettek volna, de idő hiányában úgy gondolták, mégis inkább a régi előadást újítják fel. S bizony lesz újdonság, látvány, hiszen a darabnak most száz szerep­lője van, öttől negyvenéves korig, a legkülönbözőbb foglalkozású embe­rek lépnek színpadra. A létszám fo­kozatosan bővült, a próbákra be­mentek barátok, ismerősök, s kér­dezték a rendezőt, nem játszhatná­nak-e. Czikora János egy darabig igent mondott, hiszen nagy tömegje­lenetekkel dolgozik, csuhások, fák­lyavivők szerepelhetnek, de száznál mégis meghúzta a határt. Mondja, már így is nagyobb a színpad, mint a nézőtér, de nem bánja, ha valami­vel kevesebb lesz a bevétel, most töb­bet jelent, hogy aki akar, szerepel­het, örülhet. Bár tavaly három előa­dást tartottak, s akkor sem fért be mindenki, most csak kettőre van le­hetőségük, mert a szereplők között sokan vannak, akiknek munkakö­rük nem enged többet. De azért re­méli, mégsem marad senki a fala­kon kívül. Fórum a felnőttoktatásról Budapest (MTI) - Az utóbbi évek­ben jelentős változások mentek vég­be a felnőttoktatás területén. A dol­gozók iskolái gyakorlatilag kikerül­tek ebből a területből, mivel ott ma már többnyire nem felnőttek, ha­nem az iskolákból kimaradt túlko­ros fiatalok tanulnak - hangzott el azon a felnőttoktatással foglalkozó fórumon, amelyet kedden rendeztek a Művelődési és Közoktatási Minisz­térium épületében. A rendezvényre a héten kezdődő VI. Nevelésügyi Kongresszus egyik be­vezető konferenciájaként került sor, a Magyar Pedagógiai Társaság Fel­nőttnevelési Szakosztálya, az MTA Felnőttnevelési Munkabizottsága, a TIT és a Felnőttképzési Vállalkozá­sok Kamarája szervezésében. A bevezető előadást tartó Maróti An­dor, az MPT Félnőttnevelési Szak­osztályának elnöke hangsúlyozta, hogy változatossá vált a felnőttokta­tás palettája: jelentősen nőtt az ide­gennyelvet tanulók száma, megje­lent a munkanélküliek átképzése, il­letve a menedzser és vállalkozás­képzés. Újraindult a népfőiskolái mozgalom is. A felnőttoktatás terén korábban az állam és a szakszerve­zetek gyakorlatilag egyeduralkodó­ak voltak, jelenleg azonban az ága­zat elmozdult a magánkezdeménye­zések felé. Éppen emiatt a hazai fel­nőttképzés ma még gyakorlatilag át­tekinthetetlen. Maróti Andor szorgalmazta a külön­böző egyesületek közötti együttmű­ködést, amelynek keretében sor ke­rülhetne például felnőttképzéssel foglalkozó folyóiratok és szaklapok indítására. Erre annál inkább szük­ség van, mivel a szakosztály elnöké­nek véleménye szerint Magyaror­szágon a felnőttképzés még mindig nem kapta meg a szükséges társa­dalmi elismerést. A hitvallók és az államtitkár Kálmán Attila a keresztyén felsőoktatási konferencián Debrecen (MTI) - Első ízben ad ott­hont közép-európai ország a Keresz­tyén Felsőoktatást Elősegítő Nem­zetközi Szervezet (LAPCHE) konfe­renciájának, amely hétfőn kezdő­dött meg a Debreceni Református Kollégiumban. A konferencia részt­vevői és előadói az Amerikai Egye­sült Államokból, Hollandiából, illet­ve kelet- és közép-európai országok­ból érkeztek. A tanácskozás elsődle­ges célja - mint azt Kocsis Attila, a Református Kollégium főigazgatója elmondta -, hogy a térségbeli orszá­gok demokratikus változásai után lehetőséget kapott egyházi felsőok­tatási intézmények számára a nyu­gati szakemberek átadják azokat a tapasztalatokat, amelyek segíthetik a hitvalló értelmiség képzését. A konferenciának hazánk számára különös jelentőséget ad, hogy a Ma­gyarországi Református Egyház Zsi­nata a közelmúltban határozatot ho­zott a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról. Az elkép­zelések szerint az egyetem - a szük­séges állami engedélyezést követően - négy karral működik majd: a bu­dapesti teológiai- és bölcsészkarral, a nagykőrösi tanítóképzővel és a kecskeméti jogakadémiával. A kon­ferenciának otthont adó Debrecen­ben pedig szeptembertől a Reformá­tus Tanítóképzőben indulnak meg a speciális egyházi igényeket is kielé­gítő szakok, kurzusok. A tanácskozás nyitónapján Hegedűs Lóránt püspök, a Zsinat lelkészi el­nöke Hit és tudomány, a keresztyén- ség helye és szerepe a felsőoktatás­ban címmel tartott előadást. Keddi előadásában Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisz­térium politikai államtitkára felső- oktatás mérföldkövének nevezte jú­lius 13-át, amikor az Országgyűlés elfogadta Magyarország első önálló felsőoktatási törvényét. Elmondta: a törvény hatálya kiter­jed valamennyi államilag elismert intézményre, vagyis az állami, az egyházi, a magán és az alapítványi főiskolákra, illetve egyetemekre. Áz államtitkár a múlt rendszer pazarló örökségének nevezte, hogy hazánk­ban 100 fölött van a felsőoktatási in­tézmények száma, s amíg világszer­te egy oktatóra tizennégy-tizenöt hallgató jut, addig nálunk csak hat. A felsőoktatás színvonalára vonat­kozóan jellemző példaként említet­te: van olyan egyetemünk, amely­nek diplomásait szívesen fogadják a világ bármely táján, de olyan főisko­lánk is, amely alig nyújt többet a kö­zépiskolánál. Utóbbi kapcsán az ál­lamtitkár megemlítette: a szakmai szempontok érvényesítésére a jövő­ben létrejövő Országos Akkreditálá­si Bizottság lesz jogosult, amely egyebek között főiskolát nyilvánít­hat majd egyetemmé, vagy fordítva, de akár főiskolákat is bezárathat. Az ugyancsak létrehozandó, 21 tagú Felsőoktatási és Tudományos Ta­nács pedig az irányítás társadalma­sítását érvényesíti. Kálmán Attila a felsőoktatás gond­jai között említette, hogy Magyaror­szágon az egyetemek hamarabb kaptak autonómiát, mint ahogy a vezetésben változás következett vol­na be, így több helyen demokratiku­san megerősítették a régi rendszer vezetőit. Az államtitkár hozzátette: a régi nem jelent feltétlenül rossz ve­zetőt is. A közoktatási minisztérium állam­titkára a konferencián bejelentette: újjászervezik a magyar ösztöndíj- rendszert, s várhatóan 1994 szep­temberétől vezetik be a tandíjakat. Utóbbit csak abban az esetben, ha kidolgozzák a kompenzálás módját, vagyis, hogy a tandíj levonható le­gyen az adóalapból, hitelből is finan­szírozható legyen, a rászorulók pe­dig kapjanak mentességet. Magyarok csillaga Sajókaza (ÉM) - Augusztus 20-i ünnepséget szinte minden települé­sen tartanak, viszont csak kevesen büszkélkedhetnek saját, erre a nap­ra készült színházi előadással. Sajó- kazán viszont már hagyománya van a március 15-i és az augusztus 20-i történelmi játékoknak. Á helyi szer­zőpáros, Hegedűs Gábor oktatás- technikus (és zeneszerző), valamint felesége, Hegedűsné Petkovics Ka­talin népművelő (és dramaturg) Ma­kai Sándor Magyarok csillaga című regényét írta át a sajókazai színpad­ra és színjátszókra. Hogy minél lát­ványosabb legyen az előadás, a kor­hű jelmezeket az Operaháztól kér­ték kölcsön. Az augusztus'20-i ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor játszóházzal kez­dődik, az ökumenikus istentisztelet 11 órakor lesz. Ezen a napon bemu­tatkoznak Sajókazán a múcsonyi népdalkor tagjai, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ néptáncosai, citerásai, lesz vásári komédia és a - tervek szerint - az es­ti előadás után tűzijáték. A tizedik falunap Bodrogkeresztúr (ÉM) - Augusz­tus 20-án tizedik alkalommal ren­deznek falunapot Bódrogkeresztúr- ban. A program délután három óra­kor az általános iskola udvarán a Füleld népdalkor műsorával kezdő­dik, majd aerobic bemutató, kick­box verseny, az Angels és a KGB együttesek koncertje, illetve este nyolc órától a Faluházban bál, divat- bemutató szórakoztatja az érdeklő­dőket. Kápolnaszentelés Miskolc (ÉM) - A Szentpéteri kapu 101. szám alatti Időskorúak Szociá­lis Otthona kápolnáját szentelik fel ma délután három órakor. A otthon­ban eddig is tartottak miséket, is­tentiszteleteket, egyik vasárnap a katolikusok, másik vasárnap a re­formátusok imádkozhattak közö­sen, de a hétköznapokon is voltak imaórák. Jó volt a kapcsolatuk az egyházakkal. Nagyobb ünnepeken az étkezőben gyűltek össze, általá­ban a társalgóban találkoztak, csak ez mégsem adta igazán a templomi hangulatot. Most - az Oszidő, a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvá­nyok, illetve egyéni és egyházi ado­mányok segítségével - kialakítottak az otthonban egy kis szentélyt, s ez­zel a lakók régi vágya teljesült. Ide bárki bemehet lelki vigaszt meríte­ni. A ma délutáni avatás ökume­nikus istentisztelet keretében tör­ténik. A Szent Jobb Budapest (MTI) - Plébániai nagy­misével és a Szent Jobb kihelyezésé­vel kezdődik meg az augusztus 20-i egyházi ünnepség a Szent István- bazilikában. Délelőtt tíz órakor Se­regély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia el­nöke tart főpapi nagymisét és mond szentbeszédet. Délután ötkor a bazi­lika előtti téren Paskai László bíbo­ros, Magyarország prímása meg­szenteli a német katolikusok aján­dékaként, Passauból Magyaror­szágra érkezett négy harangot, majd szentmisét celebrál és szentbeszé­det mond. Ezután elindul a körme­net, és amikor az ünneplők vissza­érkeznek a székesegyház elé, felvon­ják az északi toronyba az egyik ha­rangot. Alternatív napok Gödöllő (MTI) - Az Alternatív Há­ló augusztus 20. és 22. között rende­zi meg az Alternatív Fesztivált a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen. Budapesti és vidéki alternatív klu­bok és zenekarok, újságok szerkesz­tői, feministák és zöldek, destruktív és konstruktív egyházak képviselői adnak itt randevút egymásnak. A találkozót azért szervezi meg a Há­ló, hogy a budapesti és vidéki alter­natív mozgalmak résztvevői tapasz­talatot cserélhessenek, szórakoz­hassanak és tanulhassanak egy­mástól. A találkozó meghívott ven­dégei többek között: Heller Ágnes, Fodor Gábor, György Péter, Hege­dűs András, Kemény Csaba, Hága Antónia, Jakab Róbertné, Sueh- mann Tamás, Eörsi István, Szalai Pál, Fröhlich Róbert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom