Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
4 A Itt-Hon 1993. Augusztus 17., Kedd FABULA Kulturális ajánlat Encs (ÉM) - Az encsi József Attila Városi Könyvtár nyitvatartási ideje hétfő: reggel fél nyolctól 12-ig, 13 órától du. 16-ig, kedden: 7.30-tól 12-ig, 13- 16-ig, szerda: szünet, csütörtök: 7.30- tól 12-ig, 13-16-ig, péntek: 7.30-tól 12- ig, 13-tól 15.30-ig. Szombaton: zárva. A beiratkozási díj felnőtteknek 50 forint, diákoknak 20 forint. Videó-kölcsönzés kedden és pénteken. Tel.: 41/385-656 Abaújdevecser (ÉM) - Új! Üj! Új! Parkdiszkó az abaújdevecseri kertben, minden szombaton este kilenctől hajnali háromig. DJ.: Köteles Sándor. Fedett táncplacc, színvonalas büfé, olcsó árakkal. Kellemes nyári esték. Diszkó és csillagfény. Mindezt egy helyen! Forró (ÉM) - A nagyközségben található Abaúj Múzeum megtekinthető hétköznap délelőtt tíztől este hatigGönc (ÉM) - A Huszita ház, vagy ahogy mások nevezik, a cseh ház nyitvatartási ideje: a turisták igényeihez alkalmazkodóan, de általában hétköznap reggel 8-tól délután 17 óráig. Gönc (ÉM) - A Nagyközségi Könyvtár nyitvatartási ideje hétfő: 8-12 és 12.30- 17.30-ig, kedd: 8-12 és 12.3017.30- ig, szerda: zárva, csütörtök: 8-12 és 12.30-17-ig, péntek: 8-12 és 12.30- 17 óráig, szombat, vasárnap: zárva. Csobád (ÉM) - A Tájház nyitvatartási ideje: hétfő-kedd: szabad, szerda: 8-tól délután 17 óráig, csütörtök: 8- tól délután 17 óráig, pénteken: reggel 8-tól este 19 óráig. Szombaton reggel 8-tól déli 12-ig. A Tájház előtt autóparkolót alakítottak ki a helybéliek, a kertben pedig szabadtéri kiállítást régi mesterségek használati tárgyaiból. De van a kertben fedett pihenő, a gyerekeknek hinta, valamint játszási lehetőség is. Szikszó (ÉM) - A Városi Könyvtár nyitvatartási ideje hétfő: zárva, kedd: 10-17.45, szerda: 10-17.45, csütörtök: 10-17.45, péntek: zárva, szombat: 8- 12, vasárnap: zárva. A Cserehát festője: Ács József Harmincöt év után találkozott Ács József első szerelmével, Valival, akivel egy zenekarban játszottak. A rendhagyó történet vége nem is lehetett más, mint házasság. Idilli ebéd a szanticskai portán. Fotó: a szerző Buzafalvi Gyózó Szanticska (ÉM) - Hiába a hírnév, a nemzetközi elismertség, Ács József az első naptól hazavágyott Kanadából. S amikor a Diósgyőri Általános Iskola furulyazenekarának 35 éves évfordulóján összetalálkozott zenésztársával, Valival, aki az első szerelme volt, a happy end ■sem maradhatott el. Egy esztendeje boldog házasok. Mindketten azon fáradoznak, hogy művésztelepet alakítsanak ki a valóban festői szépségű Szan- ticskán. A festőművésszel először a múltat idéztük fel. a Mi inspirálta arra, hogy a festészetnek szentelje az életét? • A zene. Diósgyőrben születtem, s itt nagy hagyománya van a zenének. Az általános iskola furulyazenekarában kezdtem. 1951-ben Balázs József irányításával megalakult a kohászati művek ifjúsági zenekara. Valika 1953-ban csatlakozott hozzánk. Én fuvoláztam, klarinétoztam: ő furulyázott, hegedült és harsonán játszott. Országos hírűekké váltunk, hanglemezeink jelentek meg. Sajnos 1957-ben megszűnt a zenekar. A Herman Ottó Múzeum 1973-as évkönyvében lelhetők fel erről adatok. A festészettel a Művészkörben ismerkedtem meg, Seres János tanár segítségével. □ Nem kalandvágyból hagyta el 1956-ban az országot. Mi kényszerítette erre a lépésre? • Politikai okok miatt léptem át a határt. A szénbányák munkástanácsának elnökhelyettese voltam. Beléptem a miskolci nemzetőrségbe is. 1956. november elseje után valósággal vadásztak rám. Még sem szaladtam. Csak november 30-án indultam Ausztriába. Az éjszaka többször is igazoltattak. Órákkal az osztrák határ lezárása előtt sikerült kimenekülnöm. Távollétemben két év börtönre ítéltek, később pedig életbe lépett az amnesztia. Egy grazi táborba kerültem, majd Bécsbe költöztem, ahol festészetből éltem. Amerikába hívtak a rokonaim, útlevelem is volt, mégis Kanadát választottam. Mert az ő szabadságértelmezésük közelebb áll hozzám. Először Montreál következett, majd az ontariói farmokon dolgoztam. Edmontonba 1958 végén vetett a sors. Szobát béreltem és festeni kezdtem. □ A tengerentúli kritikák szerint „prérifestőként” szerzett dicsőséget Albertának és Kanadának. • Tény, hogy sok festményem örökítette meg a kies kanadai prérit, de nem vagyok csak tájképfestő. Ennél jóval többet érzek magamban. Igaz, szeretem a földet. Az embereknek ismerős az erdő, a völgy, az ösvény, a domb, hiszen naponta arra járnak, mégis a festmény fedezi fel számukra milyen szép az a táj, az a vidék, ahol élnek. A kinti ízlésvilág nem igázott le. Nem szabadulhattam a magyar érzéstől. □ Beszéljen politikai indíttatású képeiről! • Az 1956-os forradalomról kilenc tusrajzot készítettem. Sorozatot alkotnak. Szeretném itthon is bemutatni. Bortnyik Sándor plakátművészetét sokat tanulmányoztam. Szimbolikusak rajzaim. Nem a bírálat a céljuk, hanem a gondolkodásra késztetés. Nem vagyok híve a bűnöző-fekete, az ártatlan-fehér klisének. A félig francia, félig indián Louis Riel-t 1885-ben felakasztották Mexikóban, pedig ekkor már amerikai állampolgár volt. Az ő lázadásának is szenteltem egy sorozatot. □ Joe Clark volt kanadai miniszterelnök felkínálta Önnek a kultuszminiszteri tárcát, de visszautasította. Miért? • Nézze, máig jó barátságban vagyok Joe Clark-el. Rendszeresen szerepeltem a kiállításokon. Felfigyelt rám és elismert a nemzetközi művészvilág. Kultúrmérnök lettem. De a hivatal az nem nekem való. Egyébként is régen elhatároztam, hogy legalább meghalni hazamegyek. A szívem visszahúzott a Bükkhöz. Az már külön ajándék, hogy Valikát megtaláltam. Nem bántam meg, hogy 57 évesen - kettős állampolgárként - a végleges hazatérés gondolata foglalkoztat. □ Kanadától messze esik Szanticska. Hogyan talált rá erre a gyöngyszemre? • Valika egy kolléganője, Nyit- rai Viktória hívta fel a figyelmünket e parányi csereháti településre. Ott táborozott és az élményei után így ajánlotta nekünk: „Édes, mint egy szakajtó a völgyben! Ideális lenne itt festeni és művésztelepet létrehozni!” Megfogadtuk a jó tanácsot. Vettünk egy tágas és világos parasztházat. Felújítjuk. Most készül a műterem. Remélem vendégül láthatom az avatásán... 1993. Augusztus 17., Kedd Itt-Hon A 5 Fidesz-napok Mogyoróskán Mezó-István. Mogyoróska (ÉM) - Július 30-31., augusztus 1. E három napra várta vendégeit a Fidesz encsi szervezete a mogyoróskai vendégházba... Magam is a meghívottak között voltam, így péntek délután beültünk a környezetszennyező Trabantba, és irány Mogyoróska. Szégyen ide vagy oda, de ezen a vidéken nem jártam, így maga a táj is egy élmény volt, s amennyire a kanyargós út engedte, a volán mögül gyönyörködtem is benne. A távolban feltűnő regéci vár már jelezte, hogy nemsokára itt a végállomás. Nos, hamar meg is találtuk Mogyoróskán a vendégházat, ami nevével ellentétben, több házból áll, szépen, ízlésesen berendezve, minden igényt kielégítve. A rendezvény fő szervezője Szeles András tanár (egykori kollégám), aki a Fidesz encsi szervezetének vezetője. A résztvevők zöme tagja volt a fiatal demokratáknak, vagy szimpatizáns volt, köztük diákok, orvosok, pedagógusok, papok, stb. S ha magam nem is vagyok Fidesz- szimpatizáns, azért jól éreztem magam, jókat vitatkoztunk, meghánytuk-vetettük a világ dolgait. A rendezvényen részt vett (feleségével) Wachsler Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője is, aki tájékoztatót tartott a parlament munkájáról, valamint a Fidesz - SZDSZ kapcsolatáról, majd válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Kérdések pedig bőven voltak: Milyennek látja a Fidesz választási esélyeit? Kiket tart lehetséges partnereknek? Milyen a Fidesz belső helyzete? Mi a különbség Orbán Viktor és Fodor Gábor között? Hogyan is volt a székház eladás és az autókölcsönző ügye? stb. És Tamás kitartóan válaszolt. Rajz: Mező István Ebéd után volt egy jól sikerült vetélkedő (az egyik feladatban magyar politikusokat kellett kitalálni, miután egy-egy információt megadtak róluk. A mi csapatunk rögtön kitalálta, hogy ki az a politikus, aki két alkalommal is kapott József At- tila-díjat... Nem árulom el, találják ki az olvasók is!). A színvonalas program .vasárnap a regéci vár megtekintésével zárult, S noha nem álltam be a Fidesz tagjainak sorába, de elmondhatom, hogy hasznos volt ez a hétvége Mogyoróskán. Putty Lia, a végzet asszonya Gulyás János Gibárt (ÉM) - A lexikon szűkszavúan csak ennyit ír róla: „Putty Lia filmszínésznő 1897- ben született, meghalt 1931- ben. Budapesten filmezett először (A császár katonái, 1918.), majd Berlinben és Hollywoodban szerepelt. Nagyobb filmjei: A hindu síremlék, Variete, Manón Lescaut”. 1932-ben újsághír szerint agyonlőtte magát a Gibárton lakó dr. Szepessy Zoltán encsi főszolgabíró, Putty Lia világhírű filmszínésznő volt férje. A fekete párduc A kassai Schalk-ház báltermében egy katonatiszt oldalán megjelent egy bámulatos szépségű, csodálatos alakú, bogárfekete hajú hölgy. Egy pillanatra a látvány bámulatba ejtette az ott lévőket. Főként dr. Szepessy Zoltán encsi főszolgabírót. Ä pár nem más, mint Putty Géza százados és húga, Putty Lia. Rövid ismeretség, nagy szerelem, boldog házasság. Ebből a házasságból két lány született: Lucy 1914-ben és Dudus 1916-ban. Ezt a csodálatosnak indult házasságot beárnyékolta az anyós örökös zsörtölődé- se és Lia titkos vágyának beteljesülése, a filmvilág csábítása. A négyéves gibárti együtt- lét, a férj olthatatlan szerelme ellenére Lia elhagyja a családot, Budapestre költözött. A siker útján A Royal Orfeumban lép fel először, mint táncosnő. A film számára 1918-ban Balogh Béla rendező fedezte fel. Színészként Nagyváradon mutatkozott be Molnár Ferenc: A farkas című színdarabjában. A sikertelen próbálkozás után Bukarestbe szerződött egy revühöz. Innen hívták Berlinbe, ahol sikert aratott. Joe May rendező felfigyelt rá és meghívta A hindu síremlék táncosnőjének. Ettől kezdve gyorsan ívelt felfelé pályája. Az UFA sztárja, a néma filmek korszakának a végzett asszonya lett. 1926-ban Hollywoodba szerződött. Leghíresebb alakítása Manón Lescaut és a Variete női főalakítása. 1918- ban A császár katonái című film főszerepére szerződtették. Magyarországon csak ebben a produkcióban szerepelt. A néma filmek világában több világhím alkotás főszerepét játszotta el. A hangos filmek idején már nem tudott érvényesülni. 1931-ben autóbaleset áldozata lett (más adatok szerint - a balesetből adódott - vérmérgezésben halt meg) New Yorkban. Epilógus Szepessy Zoltánt megviselte felesége hűtlensége, hiszen két lánygyermekkel hagyta magára. A csalódás enyhítésére az encsi fószolgabúóság mellett a gibárti kúrián fajkuvasz-te- nyésztésbe kezdett. Felesége halálhírére fekete márvány síremléket állított gyermekei anyjának emlékére. Egy év múlva újra felszakadt a begyógyítha- tatlan seb és Budapesten az Astoria Szállóban főbe lőtte magát. Pontot tett egy fel-feltö- rő, de soha el nem múló szerelemre. A két árva, Lucy és Dudus a háború idején Gibártról Amerikába költöztek és jelenleg is ott élnek. Jézus állatkája Bakonyi Béla Abaújszántó (ÉM) - A közelmúltban bevetődtem Barta István kedves barátom kovácsműhelyének udvarára. Amíg a motorkapám késeit köszörülte, szóba elegyedtem a patkolásra váró csacsifogat gazdájával, Pachman István abaújkéri lakossal és feleségével. Figyelmes lettem a csacsi fülébe becsíptetett kicsi sárga műanyagtáblácskára, melyen ez a szám volt: ... 001. Érzésem szerint a szám bizonyította, hogy a kis jószágnak messze földön nincs páija, hiszen az első sorszámot viseli. Érdeklődésemre Pachman bácsi mindent elmondott hűséges segítőtársáról. A sárga táblácskát az állatorvos csíp- tette fülébe a rédia nyilvántartás végett. 13 éves, három éve vette, s a volt gazdája Kicsinek hívta, így megmaradt a neve. Nagyon szeretik mindketten, mert minden dolgot elvégez, ami egy kis földdel rendelkező gazdának a munkájához tartozik. Kiviszi a földre a trágyát, behozza a terményt, erdőből fát hoz be segítségével, amikor a kukoricát kapálja vele, nem kell vezetni, mert Kicsi okos állat, biztosan lépked a sorok között. Azelőtt lovai voltak, de már öregkorára nem tud lovakkal bíbelődni. De ez a kis állat pótolja a lovat, mert minden munkát elvégez vele. Á csacsifogattal gyakran bejön Szántóra, hiszen csak 3 kilométerre van. Nagyon barátságos jószág, amikor az udvaron járó gazda hangját meghallja: ...I-Á kiáltással üdvözli. Azután Pachman bácsi felesége kibővíti a hűséges állattal kapcsolatos megfigyeléseit: ...„tetszik tudni - amikor enni adok neki, első bal lábát a földbe csapdossa és így köszöni meg az elemózsiát”. Elgondolkodtató - a szputnyikok, rakéták, repülőgépcsodák világában mily érdekes ilyen kedves kis csacsifogattal, s kedves, beszédes gazdáikkal találkozni. Már búcsúzni akarok, de Pachman néni még valamire felhívja figyelmemet:...„tessék csak megfigyelni, mily gyönyörű kereszt van a hátán”. Valóban a fényesre kefélt, szürke szőrzeten mutatkozik a fekete színű kereszt. A néphit és a legenda bizonyítékot tár elém, amit beszélgető partnerem azzal told meg: ...„igen, ő Jézus állatkája”. Kinek nem nőtt be a feje lágya? A baba feje lágyát nem szabad nyomogatni vagy tapogatni. Ha valaki nagyon bután vagy meggondolatlanul viselkedik, azt szoktuk mondani, hogy nem nőtt be a feje lágya. Ez azt jelenti, hogy annyi esze van, mint egy kisbabának.
