Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

6 A Itt-Hon 1993. Július 27., Kedd Augusztus a legcsodálatosabb hónap a SULÁK SZŐNYEG ÁRUHÁZLÁNCNÁL! 20 + 5 % árengedménnyel kínálunk minden szőnyeget, padlószőnyeget és tapétát. Egyes termékek féláron! | Borsod DOMXJS Miskolc, Nagyváthy u. 2. Tel.: 46/355-811. Centrum COLOK Miskolc, Sajó út 14. Tel.: 46/356-896. „NE FELEDJE. HA SZŐNYEG. AKKOR SULÁK SZŐNYEG!” •31012/1K* Tamáska János DRÁGA férjem! Apánk, nagyapánk! Születésed napján szívből gratulálunk, s kívánunk még sok-sok ilyen mosolygós napot közöttünk erőben- egészségben! Szeretteid — TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszön­tővel együtt elküldik szerkesztőségünk­nek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megje­lenő mellékletben közölhessük!) E kö- szöntési forma, ami lehet, hogy több örö­met okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát.-M&N Címünk: ✓ (Eszak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. O RA ..S O K O raeladás garanciával. Márkás fali-, kar-, ébresztő és Swatch órák Reklámáron karórák 1.295. Ft-tól. Órajavítás, elemcsere, ékszerjavítás, -készítés Óraeladás 1.000.-Ft alatt is garanciával. Használt órák eladása, javítási áron, garanciával. Miskolc, Kossuth út 4. (Pátria közben, Palotás Étteremmel szemben.) Tel.'. 328-625 ■•m/w DRAGA ANYUKÁM! Születésnapod alkalmából sok örömet és boldogságot kíván: férjed, lányod, vejed és unokáid: Judit Misi és Attila TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! ♦ Időt, pénzt, és fáradságot takarítunk meg Önöknek. Nem kell többé Miskolcra utazniuk. Vár­juk hirdetni akaró olvasóinkat, vállal­kozókat. Heti mellékletünkbe keretes hirde­téseket felveszünk az alábbi összegben: 1/8 oldal 3.300.-Ft + ÁFA 1/4 6.600.-Ft + ÁFA 1/2 " 13.000.-Ft + ÁFA 1/1 “ 26.000.-Ft + ÁFA / Továbbá az Eszak-Magyarország c. napi­lapban is hirdethetnek szerkesztősé­günkben. Legyen az apró lakossági, (in­gatlan, bútor, állat, gép, szerszám, autó, egyéb, eladás, közlemény, gyászjelentés, kö­szönetnyilvánítás) közületi vagy keretes hirdetés. Várjuk Önöket személyesen: Szikszó, Kálvin tér 25 sz. alatt, illetve telefonon a 46/396-174 számon. 1993. Augusztus 17., Kedd Itt-Hon A 3 Kéked (ha csak egy napra is) kilép az elszigeteltségből! Az első útlevélkezelés 1992 júliusában volt a Kéked-Nádasd közötti szakaszon (a bal oldali képünkön a jobb szélen Hunkár Gyöngyi kékedi polgármester). Ideiglene­sen az autók is átmehettek a határátkelőn. Büzafalvi Győző Kéked (ÉM) - Alsókéked híres gyógyfürdő volt, Mátyás király ezt és a várkastélyt többször felkereste. A forrás kékszínű vi­zéről nevezték el a községet is. A fürdő kénes vize orvosságul szolgált ízületi bántalmak, csontbajok gyógyítására. Az ál­lamosításig, Melczer Lilla ide­jében a fürdőben villamos gyógykezelést is alkalmaztak. 1991-ben azonban megfúrták a forrást, erre épült a falu ivóvíz- ellátása. A hajdani 24 fokos víz hőmérséklete csökkent, és a minősége is romlott. A szép környék ellenére a jelen elég le­hangoló, bár Hunkár Gyöngyi polgármestersége óta ébredez­ni látszik Csipkerózsika-álmá­ból a település. Nehéz örökséget vettem át - így konstatálja a tényeket a polgármester. Kéked 325 állan­dó lakójából a munkaképes ko­rúak 40 százaléka munkanél­küli. Hunkár Gyöngyi érzi az itt élők gondjait, hiszen ideva­lósi. Ezért keresték meg Veszp­rémben, hogy legyen a polgár- mesterük. Jól ismerték korább­ról is, hiszen volt kultúros és tanácsi dolgozó Abaújváron. Szolgálati lakást kapott, majd tavaly megvásárolt a Fürdő ut­cában egy falusi házat és azt felújította. Két lánya, a hatodi­kos Dominika és a másodikos Melissa otthon érzi magát. Gyöngyi is hazatalált, mert összefogással azért enyhülnek a bajok. Kilencven őszétől 23 embernek adtak munkát, a töb­biek Hollóházán dolgoznak a porcelángyárban. Ingázók is akadnak: Encsre, Miskolcra, sőt a fővárosba járnak hetente. Nehezíti a helyzetet, hogy a tsz feloszlóban, csődeljárás alatt van. Májustól szeptemberig az átmenő idegenforgalom követ­keztében felduzzad a létszám 450-re. Egyre többen vásárol­nak hétvégi házat, még debre­ceniek is. A kastély viszont üre­sen áll. Reggel nyolctól délután négyig a teremőrök azonban a látogatók rendelkezésére bo­csátják. A műemléképületet most az ÁVÜ visszaadta keze­lésbe a megyei múzeumnak. Időszaki kiállítás már volt. Eredménynek számít az is, hogy 1990-ben „visszahozták” az általános iskolát Kékedre, mert addig az alsótagozatosok Abaújváron, a felsősök Göncön tanultak. Kilencvenegytől tíz gyerekkel óvodát létesítettek, az itteni étkezde oldja meg az öregek ellátását is. Működik a falugondnoki rendszer is Ráski Vince vezetésével. Összegyűj­tik a recepteket, és kiváltják Göncön a gyógyszereket. Felső­kékeden nincs bolt, ezért ki­szállítják az ételt. Díjmentesen elviszik az időseket bíróságra, és ügyes-bajos dolgaik elintézé­sére. Lebonyolítják a gázcserét Abaújváron. Mindez megannyi segítséget jelent a lakosságnak, az arra rászorulóknak. Most, ha csak egy napra is - augusztus 22-én délelőtt tíztől este tízig - kilép Kéked az el­szigeteltségből. Ekkor ugyanis - pénzért természetesen - meg­nyitják a határt, és szabadon közlekedhetnek gyalogosok és autósok Kéked és a 3 kilomé­terre levő szlovákiai Nádasd között. A kapcsolatfelvétel a két határmenti község között 1990 tavaszán kezdődött. Az el­ső találkozóra a két polgármes­ter között 1991. szeptember el­sején került sor Kékeden. De ekkor még nem engedélyezték a határmegnyitót még ideigle­nesen sem. Hiába van az 1300 lelkes Nádasdtól egy kilométer­re a határ, és a sorompó Kéked­től 2 kilométer, körbe kellett menni Tornyosnémetinek. A hat kilométer helyett így szá­zat voltak kénytelenek megten­ni. Tavaly júliusban aztán eny­hült a szigor, és egy napra meg­nyitották a határt: a kékediek vendégeskedtek Nádasdon. Ezt viszonozzák most ők augusztus 22-én. Ennek előzménye az, hogy 1991. szeptember 1-én a két polgármester - Hunkár Gyöngyi és Nyulászi László - aláírta a testvérközségi kapcso­latok létrehozásáról szóló meg­állapodást. A találkozó előtt Weszelowszky Máriusz kultúrház-igazgató el­ső ízben rendezi még a kékedi napokat augusztus 20-án és 21- én. Különféle vetélkedők, cse­répvásár, utcabál színesíti a programot. Elkészült az augusztus 22-i „menetrend” is. Javában foly­nak a szervezési munkák Ké­keden. Tíz órakor fogadják a határon Trstené pri Homáde, azaz Nádasd küldöttségét. A kultúrházban ötven személyt látnak vendégül állófogadáson. Tizenegy órakor szentmisét tartanak a kékedi római kato­likus templomban. Az ebédre ugyancsak a kultúrházban ke­rül sor déli 12-kor. Séta, majd fürdés az üdülő strandján. Három órakor fela­vatják az iskola mellett a sport­pályát és összeméri erejét a két község focicsapata. Este hatkor kezdődik a szabad­téri bál, a nádasdi zenekar és a tomyosnémeti Gombos Lász­ló közreműködésével. Ha jó a hangulat, s miután tízkor le­zárják a határt, a vendégek mehetnek ismét körbe haza Tomyosnémetinek.----HETI JEGYZET — C sorogjunk csónakban Brackó István Két dunántúli srác lakásomban ren­dezte be főhadiszállását. Alig fértünk a fémvázas hátizsáktól, a sátortól, a még koromtalan bográcstól. A fiú földmérő Szekszárdon, a lány Pakson tanít. Összekeveredtek, összegabalyodtak, s elhatározták, hogy az elő-nászutat a tá­voli Észak-Magyarországon töltik. Egy utazási iroda jóvoltából csónakot béreltek. Valahol a Tiszán kezdik, lecso­rognak Tokajig, s ha nem túl erős az ár, akkor fóllapátolnak a Bodrogon is. Ha futja az erőből, a kurázsiból és az idő­ből, akkor fólmennek Patakig. A törté­nethez tartozik, hogy a fiú az idén járta meg Spanyolországot. Bikaviadalt nem látott ugyan, de Barcelonában magnéz­te az uszodát, ahol annyi magyar arany termett... Az ifjú hölgy tavaly a görög tengerben fürdött. Családi kirándulás röpítette a mitológiák földjére, de akkor még apu-anyu volt aparancsnok. Most a maga ura. Egy csónak, egy sátor, s ha a kedve tartja, egy hálózsák... Fogad- koztak, hogy megnézik Gergelyugor- nyát. Itt olyan a homok, a reklám sze­rint, mint a spanyol, vagy a görög ten­gerparton. Aztán lefelé, a Tisza. Talán horgászbotot is kellett volna vinni. De így is annyi a motyó... Talán akad egy jószívű halász. Ha nem akad zsák­mány, akkor jöhet Tokaj. A tolnai em­ber másként főzi a halászlét. Dunai módra. Nem passzíroz, s a lébe tésztát főz. Itt, apróhalból alapié illik, amely szitán átverve adja meg a fogós levet. Tészta nem kell, csak foszlós kenyér. Nem árt bele egy bicskakanyarításnyi csípős paprika, s persze, valami száraz bor. Csak tisztán, mert a „vidékiek” kö­vetik el azt a szentségtörést, hogy a Him­nuszban is megénekelt nektárhoz szó­davizet vegyítenek. Tokajból csak egy ugrás a Lebuj. Pihenni, pecázni, inni le­het itt. Jobbra a dús füvet nevelő Bod­rogköz, kolompos marháival, s vadma­darak röptető csendességével, bálra az égbefutó művelt, s elhagyott szőlőhe­gyek. A messziről jött vadevezősök ké­szültek a tájból. A diszkóban ugyan nem vendégeskedtek, s nem lakták meg a szállodát, de rácsodálkoztak a há­nyattatott sorsú keresztúri kőbányára, s néma főhajtással adóztak -mert hal­lottak róla - a kerámiagyár tündöklésé­nek és bukásának történetéről. Biztos, hogy kikötnek majd a longi-réten. Re­pülőgép is leszállhatna itt. De most még gólya, gém uralja a tájat. Letelt az idő. A csónakot vissza kell adni. A kaja elfo­gyott, s jó lenne már egy meleg fürdő. Bár kisebb, de nehezebb a hátizsák. Az erő fogyott éli A tokaji tévétorony fénye még visszainteget a vonatablakból. Az­tán, egy kanyar után eltűnik. Hama­rabb, mint az evező dörzsölte bőrkemé- nyedés a tenyérről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom