Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
XLIX. évfolyam, 178. szám 1993. augusztus 2., hétfő Ára: 15,40 Ft. / rMAGYARORSZAG BORSOD - AB AU - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Népszerű a plasztikpénz A plasztikpénz a borsodi ügyfelek körében is egyre népszerűbb, mondják az OTP és a Dunabank szakemberei. (7. oldal) Matyóföldi fesztivál A pakisztáni nagykövet a rendezvény keretében nyitotta meg a hazája népművészetét bemutató tárlatot. (8. oldal) Lengyel tornagyőzelem A Miskolctapolca Kupa ifjúsági labdarúgótorna döntőjében Lengyelország válogatottja 3-0-ra nyert Magyarország ellen. (Sport - 9-10. oldal) Tisztelt Olvasók! Az áfa-törvény módosítása miatt az Észak-Magyarország példányonkénti eladási ára mától 14,80-ról 15,40 forintra emelkedik. Az áfa-módosításból származó emelkedés az előfizetői díjat nem érinti. Népszerű az átkelő Cigánd (ÉM - U.J.) - Szombaton ideiglenesen megnyitották Szlovákia és Magyarország között, Pácinnál a határátkelőt. Á határőrségtől kapott információ szerint ezen a napon oda és vissza összesen 1792-en lépték át a határt, 428 személygépkocsival, és 14 motorkerékpárral, esetleg gyalog. A határőrség egyik parancsnokának korábbi nyilatkozata szerint az átkelő megnyitását nem a polgármesterek éhségsztrájkjának hatására határozták el. Halálos baleset Gesztelynél Gesztely (ÉM - U.J.) - Halálos közúti baleset történt szombaton, néhány perccel 14 óra után Gesztelynél, 8 37-es út elágazásánál. A helyszínelők adatai szerint egy 72 éves, miskolci asszony a megkülönböztető jelzést is alkalmazó mentőautó elé lépett, féktávolságon belül, s a gépkocsi elgázolta. Tanúk szerint a szerencsétlenül járt asszony"telőször nekiindult, majd megtorpant, később pedig újra meggondolta magát, s megpróbált átszaladni a mentő előtt. Az idős hölgy a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeit a miskolci rendőrkapitányság szakértők bevonásával vizsgálja. A túri vásár ’93 Mezőtúr (MTI) - Fél évszázad után vasárnap ismét rpegrendezték a múltban hagyományos, történelmi nevezetességű túri vásárt. A Túri Vásár ’93 és Fesztivál elnevezésű programban volt kirakodó- és állatvásár, a belváros főterén pedig vállalatok, magánkereskedők, kisiparosok, népművészek, népi iparművészek, mézeskalácsosok, ötvösök, korongozó fazekasok, bőrdíszművesek és más szakmabeliek kínálták portékáikat. A Móricz Zsigmond Könyvtár és a Közösségi Ház előtt egész napos gazdag folklórprogram szórakoztatta a sokaságot. A mezővárosi fesztiválprogram részeként rendezték meg az idei év legrangosabb lovas díjugrató versenyét, illetve íjászbemutatót, hármasugró gálát és koncertet tartottak. A túri vásár előestéjén rendezték meg a Mezőtúrról elszármazottak találkozóját. Szivárgás: robbanás Miskolc (ÉM - U.J.) - Kisebb gázrobbanás történt tegnap, Miskolcon a Csabavezér utca egyik házának nyári konyhájában. A tűzoltóktól kapott információk szerint a 71 éves M. Miklósné, reggelit akart készíteni a propán-butángázzal működő tűzhelyén. Feltehetően hibásan illesztették össze a nyomáscsökkentő és tűzhely csatlakozását. Szivárgás keletkezett, s a kiáramló gáz belobbant. A tüzet a szomszédok vették észre, akik gyorsan eloltották a lángokat. A másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett sérültet a Diósgyőri Kórházba szállították. Az anyagi kár nem jelentős. Cserkész jamboree ’93 Gödöllő a lelkekben újra magára talált” A miniszterelnök az emléktáborban Fotó: Nagy Gábor (ISB) Antall: „Itt az ország Budapest (ISB - S.Z.) - „Mi cserkészek megtanultuk mindazt - és tanuljátok meg Ti is -, ami nem írott emlék, ami nincs benne a kódexekben, amit nem őriznek a levéltári források, de megőrzött évszázadokon keresztül a nép tudata, megőrizte zenében, mondavilágban, példatárban - hogy visszatérjen önbizalmunk és hitünk, és megismertessük a külvilággal is, milyen nemzet az, amelyik itt él a Kárpát-medencében európai nemzetként, a nagy európai eszmék örököse és hordozójaként és amelyik nem hagyta magát semmilyen körülmények között sem legyűrni.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Antall József miniszterelnök - mint a rendezvény fővédnöke -, a Magyar Cserkészszövetség gödöllői emléktáborát. Hatvan évvel ezelőtt, 1933-ban, Trianon óta először került Magyarország a'nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Ekkor ötvenhat ország cserkészei adtak találkozót egymásnak, ugyancsak Gödöllőn. A hétvégén megnyílt nemzetközi cserkész- tábor résztvevői - 26 országból érkezett 1200 fiatal és öregcserkész - erre az eseményre emlékeznek egy héten át, s emlékeztek a vasárnap délutáni tábomyitó ünnepségen. Idősebb Suiján László, a Magyar Cserkészszövetség elnöke köszöntötte a táborlakókat, majd Antall József miniszterelnök mondott beszédet. „Nehéz szólni ugyanazon a helyen, ahol hatvan esztendővel ezelőtt a Trianonban megkurtított ország újra - a lelkekben legalábbis - magára talált” - kezdte megnyitóját a miniszterelnök. Cserkészéveire emlékezve elmondta, hogy számára és társai számára a mozgalom minde- nekfelett a szolgálatot jelentette - a szolgálatot hittel, magyarsággal és humánummal. A cserkészet a magyar kultúra legmélyebb rétegeit emelte fel - mondta -, ezekkel találkozhattak a tábortüzek mellett, s nemegyszer visszaadhatták azoknak, akiktől elvették - magának a népnek -, hiszen lassan sok minden feledésbe merült. „Tessék arra gondolni - üzenem kritikusainknak is -, hogy milyen korban volt a jamboree 1933-ban Magyarországon - emlékeztetett a miniszterelnök. - Akkor, am ikor Moussolini Itáliájában már balillák voltak, amikor Sztálin Szovjetuniójában már a Komszomol működött és amikor már a Hilteijugend masírozott Németországban. Ebben az időszakban nemcsak a magyar társadalom, de a hivatalos Magyarország is ezzel az ízig-vérig angolszász, ugyanakkor mégis magyar, ezzel a jövőt építő, a szabadság, a kereszténység mellett elkötelezett ifjúsági mozgalommal azonosult. Kívánom, hogy a mai cserkészek is ebben a szellemben, ezzel az akarattal és elkötelezettséggel szolgáljanak a következő években is, mert a cserkészet megmentette minden korban az ifjúságot a szélsőséges eszméktől, az embertelen gondolatoktól, minden olyan ordas eszmétől és politikai irányzattól, amelyik ellentétes a cserkészet parancsaival” - hangoztatta Antall József. Termék és szolgáltatás: áremelés Budapest (MTI) - Az áfa-törvény módosításának hatására vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett, miután a jogszabály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot tíz százalékra növelte. A változás a legtöbb élelmiszerféleséget érinti, bár néhány forgalmazó még a régi összegért árusítja a boltokban meglévő készleteit. Immár 10 százalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellátást; növekszik a telefonelőfizetés, a helyi és távhívás díja is. A megemelt összegek egy része már az augusztusi számlákon, más részük a szeptemberi, illetve az októberi számlákon jelentkeznek először. A tömegközlekedés területén emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helyközi személy- szállítást végző autóbusztársaságok is. Vasúton - teljes árú menet díjak esetében - az áremelés mértéke átlagosan 3,9 százalék, míg a munká- bajárásra szolgáló bérletek ára átlagosan 5, a tanulók havi bérlete pedig 5,3 százalékkal emelkedik. A menetrendszerinti autóbuszközlekedés átlagosan 4 százalékkal drágul. Ezen belül a munkábajárásra szolgáló bérletek 4,3 százalékkal, a tanulóbérletek pedig 4,2 százalékkal kerülnek majd többe. A helyi közlekedés tarifáit egyébként az ön- kormányzatok határozhatják meg. Az autóbuszközlekedésben augusztus 1-jétől, a vasúton egy hónappal később kell a felemelt összegeket fizetni. A Budapesti Közlekedési Vállalat a jegyek árát nem emeli, a bérleteket pedig szeptembertől árusítja drágábban. Mint ismeretes, a kormány ezen a héten döntött az áfa-kulcsok emelésével egyidóben életbe lépő lakossági kompenzálás módjáról és mértékéről. Az Országgyűlés határozatának megfelelően 1500 forint egyszeri kiegészítő támogatást kapnak a 10 000 forint havi bruttó munkabért el nem érő munkavállalók és a 10 000 forintnál alacsonyabb nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők, továbbá a jövedelem- pótló támogatásban részesülő munkanélküliek, és azok, akik rendszeres pénzbeli ellátást kapnak az ön- kormányzattól. A 15 000 forint havi bruttó munkabért el nem érők és a 10 000 -11300 forint közötti nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők 1000 forint egyszeri pótlékra jogosultak. A két gyermeket nevelő családok 1800, a három vagy több gyermekesek 4000 forint egyszeri támogatást kapnak. ___________ D erenkiek találkozója Derenk helyén Derenk (ÉM) - Három évvel ezelőtt határozták el a legilletékesebbek, az egykori Derenkról kitelepítettek, hogy minden nyáron találkozót szerveznek a falu helyén. Derenk többnyire lengyel nemzetiségű lakosságát 1943-ban költöztették el, mert a festői területen kormányzói vadrezervátumot terveztek. Tegnap, a kitelepítés 50. évfordulóján ezernél többen jöttek el a fantomfaluba, amely már nem is kísérteties, mert élők ápolják az emlékét. Délben Tőke István emődi, Kovács Antal edelényi esperes-plébános és Székely Dénes, szögligeti plébános celebrált misét. Itt volt dr. Hensel Leszek, a Lengyel Nagykövetség konzuli osztályának vezetője. Az áhítatot délután kellemes népünnepély követte. A processzió a domb felé tart, ahol egykor a templom állt Fotó: Farkas, Maya---------KOMMENTÁR-----------E gészségügy Fecske Csaba 'Vérnyomásszabályozó hír, megegyezett a népjóléti tárca és a szakszervezet az egészségügyi dolgozók január elsejei béremelésében, Éppen ideje volt már! Azt mondom egészségügy, azt mondod paraszolvencia, düledező kórház, kőkorszaki műszerekkel, betegben felejtett törlőruha, agyonhajszolt orvos, túlterhelt ápoló, kiszolgáltatott beteg. Szinte bármit mondasz, igazat mondasz egészségügyben. Bárha annyi kórházi ágy lenne, amennyi korcsma, bárha egy orvos keresne annyit hozzávetőleg, mint a bort alig vizező kocs- máros! Gyanítom, ez a januári emelés sem fogja megoldan i az alapvető problémákat. De valahol el kell kezdeni. Mert az egészségügy olyan terület, ahol minden ember - bölcsőtől a koporsóig - érintve van. Nem mindegy tehát mi történik a gyógyítás területén. Hazai kórházi viszonyainkat meglehetősen jól ismerő sógorom meséli, miután nemrégiben Frankfurtban kórházba került, hogy milyen óriási különbség van a germán és a szittya egészségügy között. Nem csupán technikai ellátottságban, műszerezettségben - persze abban is - hanem humanitásban, az orvosok és az ápolók hozzáállásában. Ott a beteget nem gyártási hibás, elfuserált munkadarabnak, afféle selejtnek tekintik, akivel csak a baj van, de érző, eleven lénynek, ciki elesettségében, kiszolgáltatottságában különösképp segítségre, támaszra szorul. Maradéktalanul meg is kapja ezt. Igaz, meg is vannak fizetve az orvosok és az ápolók. Csak a pénz tennél Tud úszni ?—tette föl a kérdést egykor Ho- fi. -Na és, ha megfizetjük?! Nyilván, aki nem tud, akkor se tud, de biztosan jobban iparkodik majd megtanulni. Erről van szó, ezért olyan fontos az a fent említett megállapodás. Anyatej világnapja Budapest (MTI) - „Gyermekünk megszületése életünk legnagyobb csodája, mérhetetlen boldogsága. Szeretnénk, ha kiegyensúlyozottan és egészségesen fejlődne, szeretnénk megóvni őt minden veszélytől és betegségtől. A szoptatás az a csodaszer, mely minderre egyszerre képes” - olvasható az anyatej világnapja (augusztus 1.) alkalmából kiadott nyílt levélben, amelyet Pusztai Erzsébet, a Népjóléti MP nisztérium államtitkára és Kecskeméti Edit, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának igazgatója üt alá. A Magyar Védőnők Egyesülete, a La Leche Liga és az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága szervezte azt a vasárnapi találkozót a budapesti újvárosházán, ahol orvosok, szülésznők, védőnők és a La Leche Liga (szoptató anyák önsegélyző csoportja) aktivistái tanácskoztak arról: miként tudnák még hatékonyabban segíteni a mamákat abban, hogy szoptassák csecsemőiket. A szakemberek tanácskozásával párhuzamosan baba-mama programokat szerveztek. Szó volt a természetes fogamzásgátlásról, a babamama kórházról. Elhangzott: szemléletváltásra van szükség az egészségügyben is. Az újszülöttet születése után rögtön a mama mellére kell helyezni, és nem elvek szerint kell etetni, hanem akkor amikor éhes. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, Bog- námé Várfalvi Marianna elmondta: az anyatej világnapja alkalmából nemcsak Budapesten tartottak rendezvényeket, hanem az egész országban. Magyarországon 4500 védőnő dolgozik, egyesületüknek 3500 tagja van. Napi feladatuknak tekintik az anyatejes táplálás nép-% szerűsítését, mert az újszülött számára az a nedű a legjobb, legfontosabb.
