Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
8 ÉSZAK-Magtsarország Kultúra 1993. Július 1., Csütörtök-----------------APROPÓ----------------S fá&Cétet Filip Gabriella Ha egyszer ránk sütötték a bélyeget, hiába hadakozunk. Halódhat a kohászat, elsorvadhat a gépgyártás, mégis azt mondják: Miskolc ipari város. Mintha nem akarnának tudomást venni az ideérkezők arról, hogy itt egyetem működik. Mit egyetem1?! Universitas. Az öt karon és a Bölcsészettudományi Intézet keretén belül több ezer diák tanul. A Miskolci Bölcsészegyesületben is tudós professzorok tanítják a szép és szelíd tudományokat. Ebben a városban vannak főiskolák, híresek a szimfonikusaink, ha elkészül a rekonstrukció, itt lesz az ország legmodernebb színháza, épül az új galéria. Ha jól számolom kilenc gimnáziumunk van, tíz szakközépiskola, hat szakmunkásképző, negyvenvalahány általános iskola. Irodalmi lapok jelennek meg Miskolcon, írók, költők róják egymás alá az örökkévalóságnak szánt sorokat. És az sem igaz, hogy az értelmiség ön- sorsrontó életet élne. Vigyáz az egészségére. A Muzsikáló udvarban kedden megtartott Petri György-esten is csak két pohár üdítő, egy nagyfröccs, három kávé és két vodka fogyott el. Bár a szabadtéren lehet dohányozni, ennek ellenére csak huszonhat szál cigaretta lett az enyészeté, ebből hetet Vallai Péter az előadás közben szívott el. (Valamennyi jó erős hazai volt.) Mert díszle- tezőkkel, jegyszedőkkel, szervezőkkel, a két szereplővel és a büféssel együtt huszonhaton voltak az esten. Ebből körülbelül három fizető vendég lehetett. Még szerencse, hogy Petri György sem jött el. Képes lett volna ebből az egyetlen példából általánosítva azt hinni, hogy tényleg olyan ez a város, mint amilyennek mondják. Udvari művészek Matus színházában Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nyári Fesztivál keretén belül ma este láthatják az érdeklődők Matus Gyuri színházának második előadását. Az est házigazdája, a népszerű miskolci színész, Matus György eredetileg szerette volna titokban tartani az előadások szereplőit. Meglepetésnek szánta, hogy kikkel találkozhatunk a négy estén. Ennek ellenére már az első bemutató előtt is nagyon sokan megtudták, hogy itt lesz Bregyán Péter, Szirtes Gábor, Csiszár Imre, Mihályi Győző és a jelenleg is Miskolcon játszó Ábra- hám István. Talán a kiszivárogtatott hírnek is köszönhető, hogy a késői időpont ellenére megtelt a Muzsikáló udvar nézőtere. A ma esti előadás előtt is hiába kérdeztük a házigazdát arról, hogy feleségével, Zsolnai Júliával kiket hívtak meg alkalmi színházukba. Ami viszont biztos, a műsor bevezetőjében a művészházaspár szórakoztatja a közönséget. S utána jönnek a vendégek. Hogy valóban itt lesz-e Verebes István, erre a kérdésre szintén nem kaptunk választ, viszont azt sem cáfolta Matus György, hogy láthatjuk még Varga Gyulát, Mátyás Jenőt és Szabados Ambrust. Majd meglátjuk! Ma este tíz órától a Kossuth utcai Muzsikáló udvarban. „Miért ne lennék én is kedves meglepetés? " - kérdezhetné Verebes István Sanzonok a szerétéiről Horváth Zsuzsa Daisy Parker szerepében a Bál a Savoyban című operettben Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színház utolsó bemutatóján, a Háromlevelű lóhere című előadáson többször is megállt a levegő. Az egyik ilyen emlékezetes pillanat volt, amikor a szerepe szerint kicsit hóbortos Telefonos Tinti mikrofonhoz lépett. A korábbi tiritarka hacuka helyett fekete ruhát öltött a színésznő, s ahogy felcsendültek az első taktusok Horváth Zsuzsa Edith Piaf- fá változott. Ez volt az egyetlen zenés szerepe ebben az évadban Horváth Zsuzsának, annak ellenére, hogy nagyon sok darabban játszott, és hogy eredetileg énekesként kezdte művészi pályáját. © Amikor be kellett ugranom a Diótörőbe, akkor is azt írták az újságok: „prózai színész balettszínpadon”. Ez igazán megtisztelő, hogy prózai színésznek mondanak, de én nagyon szeretem a zenés darabokat is - kezdi a visszaemlékezést a művésznő. - Annak idején még a Ki mit tudókon is táncdalénekesként indultam. Felvettek ugyan a rádió táncdalstúdiójába, de Kaposvárról nehéz lett volna Pestre utazgatni. Viszont mindig is vonzottak a nehezebb feladatok. Sokkal izgalmasabbnak tűnt a színház, a színpadi játék, mint az énekesi pálya. □ Ennek ellenére szívesen énekel. • Kaposváron a Csiky Gergely Színház tagjaként még bárban is felléptem. Táncdalokat, musicalt, jazzt énekeltem. □ És Edith Piaf-dalokat? O Nagyon szeretem Piafot. Azt mondták, hogy az ő dalait nem lehet egy bárban előadni. Aztán kiderült, hogy lehet. Pillanatok alatt elcsendesedett a közönség, legfeljebb az elején lehetett pisszegést hallani, ha valamelyik asztalnál még nem fejezték volna be a beszélgetést. Egyébként a Három levelű lóherében a Régi nyár egyik dalát kellett volna elénekelnem, de azt ajánlottam a rendezőnek, hogy legyen helyette a Nem bánok semmit... Azt hiszem, jól döntöttünk. □ Talán ennek is köszönhető, hogy most először a Miskolci Nyári Fesztivál keretében önálló sanzonesttel mutatkozik be? • Nem ez lesz az első önálló estem. Ha nem is túl gyakran, de már Miskolcon is bemutattam ezt a műsort. A Mese arról, ki hogyan szeret című összeállításban a sanzonokon kívül énekelek táncdalokat és jazzt is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fogadják majd a műsort. Már csak azért is, mert vasárnap este kilenctől lépek fel az Alabárdosban, és közvetlenül az én műsorom után egy jazzegyüttes játszik. □ Ezen a hétvégén még azAkropo- lisz Szabadtéri Színpadon is fellép. Nem igazán szerepálom gonosz mostohának lenni a János vitézben. • Ez nem így van. Legalábbis én szeretem az ilyen feladatokat. Játszottam én már Karnyónét is. Soha sem vonzottak a bávatag szerepek. A zenében szintén a keményebb hangzást kedvelem. Táncdalénekesként például inkább a Kovács Kati előadásmódja tetszett, nem pedig Koncz Zsuzsáé, és Edith Piaf mellett nagyon szeretem Barbara Strei- sand-t is. □ Jól tudom, hogy a következő színházi szezonban sem játszik musicalszerepet ? • Egyelőre csak az első félév szereposztását ismerem. Azt tudom, hogy Genet Paravánok című darabjában játszom majd. Hogy utána mi lesz, azt nem tudom. De a prózai-, esetleg operettszerepeken kívül valóban szeretném egyszer eljátszani a Helló, Dollyt, és ugyancsak régi álmom a Ezüst- csehó című westernmusical. Kérdezni csak a TIT-ben lehet Miskolc (ÉM) - „Az iskolán kívüli ismeretterjesztésre szükség van, ha átmenetileg nem is működik olyan hatékonyan a TIT, mint azt megszoktuk” - hangsúlyozta dr. Czibere Tibor elnök tegnap délután a TIT miskolci székházában megtartott ünnepi választmányi ülésen mondott bevezető beszédében. Hiszen a múlt, és reméljük, majd a jövő is egyértelműen ezt igazolja. Ebben az évben ünnepeljük Bugát Pál, az orvos, nyelvújító és a tudományos ismeretterjesztés szellemi atyja születésének 200. évfordulóját, 150 éve, hogy szervezett formában is működik az ismeretterjesztés és immár 40 éve, hogy megalakult a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (akkor még Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat néven). Piróth Eszter, a TIT Szövetségi Iroda igazgatója megemlékezésében azt is elmondta, a Bugát Pál által alapított Természettudományi Társulatnak nem egyetlen szellemi örököse a TIT. Ám a kialakult országos hálózatrendszer hatékony működése bizonyítja, nem mesterségesen, hanem a valós igények alapján létrehívott szervezetről van szó, melyet nemcsak az érdeklődés, de az ismereteket átadók lelkesedése is éltet. És - bár a televízió, a rádió, a sajtó is részt vállal már a feladatokból - máig ez az egyetlen formája az ismeretterjesztésnek, ahol vissza is lehet kérdezni. Az önfejlesztés és a hivatal Mályi (ÉM - CsM) - Ha oldódik a gúzs, nő a szabadság, az mindenképp jó dolog. De könnyen átfordulhat a másik oldalra, elengedheti az érintettek kezét akkor is, amikor segítségre, iránymutatásra lenne szükségük. Az alkotó ember viszont önmagától is keresi társait, akikkel megbeszélheti, továbbfejlesztheti ötleteit. Ez volt a két fő oka a nyári pedagógiai tábor életre hívásának is. Az idén a Mályi-tó partjára költözött a KLTE Neveléstudományi Tanszéke, az Alkotó Pedagógusok, Intézmények Munkaközössége és két miskolci általános iskola, a Kazinczy és a Vörösmarty által szervezett tábor. Az ország minden részéből, illetve a Felvidékről és Erdélyből érkező pedagógusok összejövetelének egyik legnagyobb haszna az információcsere - emelte ki dr. Petrikás Árpád egyetemi tanár. És ez éppúgy vonatkozik a kötetlen beszélgetésekre, mint a szervezett előadásokra, vagy az iskolalátogatásokra. Most például különösen tanulságos volt a két vendéglátó iskola megismerése, hiszen tevékenységük azt bizonyítja, az oktatás fejlesztése nem csak struktúraváltással érhető el, nem kell „leírni” a nyolc osztályos általános iskolát, mert még messze nem aknázták ki a benne rejlő lehetőségeket. Mivel fő témájuk az iskolai önirányítás és a hivatali vezetés harmonizálása volt, kiemelten foglalkoztak az iskola és az önkormányzatok kapcsolatával. Úgy tűnik, ebben a témában két kulcsszó szerepel: a kompromisszumkészség és a szakmai program. Maguknak az oktatási intézményeknek kell tehát szorgalmazniuk a helyi oktatáspolitikai tervek kidolgozását, amelyekhez nem nélkülözhetik az önkormányzatok a pedagógusok szakmai hozzáértését. Ennek megalkotásával ugyanis nemcsak elismertetni könnyebb az önálló szakmai műhelyeket, de támogatást is kaphatnak munkájukhoz. Az iskolai életben nem megkerülhető és nem is kerülendő a tanulói önkormányzatok létrehozása, a gyermeki jogok érvényesítése. Ám ez valószínűleg még számtalan vitát szül majd. Ha csak a közoktatási törvénytervezetet nézzük, akkor is számtalan ellentmondást találunk. Már az „önkormányzat” név sem helytálló, hiszen egyrészt nem „ön”, hanem maximum „közös” kormányzat lehet; másrészt jogai szerint nem „kormányzat”, hanem érdekképviseleti szerv. És még ennek sem tökéletes, mert mind a kisebbségi, mind az egyéni jogérvényesítés lehetőségét kizárja, arról nem is beszélve, hogy több apró részletben ütközik a gyermeki jogok deklarációjával, és a magyar alkotmánnyal is. Bár Petrikás tanár úr a tábor egyik pozitívumaként emelte ki, hogy végre sikerült külön foglalkozni a határon túlról érkezett kollégák problémáival, mégis csak felvetődik a kérdés: a magyar közoktatási rendszer megvitatásából mit profitálhatnak Szlovákiában vagy Romániában? Dr. Csicsay Alajos, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos választmányának tagja elmondta, mióta létezitek magyar iskolák Szlovákiában, azóta a vágyuk, hogy létrehozzák a magyar iskolák autonómiáját. Ennek most elérkezett az ideje, de ők nincsenek felkészülve a feladatra, hiányoznak az elméleti alapok. Csak egy példa: a terminus technikusok ismerete. Ez apróságnak tűnik, pedig létfontosságú lehet. Szakmai programot ugyanis csak ezek segítségével dolgozhatnak ki, programra pedig szükség van, hogy pontosan láthassák, hol vannak még hiányosságok, betöltendő hézagok, melyek fejlesztendő területek. Francia est Miskolc (ÉM) - Francia szerzők (Berlioz, Delibes, Gounod, Bizet) műveit játssza a Miskolci Szimfonikus Zenekar a Diósgyőri várban július 2-án, pénteken este hét órától. A hangversenyt Kovács László vezényli. Rossz idő esetén a koncertet másnap este tartja a zenekar. Zempléni tárlat Szerencs (ÉM) — AIII. zempléni nyári tárlatot július 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Magda Gábor Szerencs város polgármestere a Városi Kulturális Központban (Rákóczi vár). A kiállító művészek nevében Makói di Sándor festőművész mond köszöntőt, s a megnyitón adják át a tárlat díjait is. ___________ E szperantistáknak Antwerpen (ÉM) — Ebben az évben Antwerpent az „európai kultúra fővárosaként” tartják számon, hiszen számtalan rendezvényt és fesztivált^ szerveznek egyetlen téma, a művészet köré. A nemzetközi héten (július 16. és 23. között) az eszperantisták is bemutatkoznak. Ä nyelv belga barátai változatos programokat és olcsó étkezési lehetőséget biztosítanak a különböző országokból érkező eszperantistáknak. Bővebb információt, illetve meghívót az alábbi címen lehet kérni: Flandra Esperanto-Ligo, Frank- rijklei 140, B-2000 Antverpeno, Belgio. ____ D alostalálkozó Bogács (ÉM) — A Mezőkövesd és Környéke Kultúrájáért Egyesület és a Bogácsi Művelődési Ház nemzetközi dalostalálkozót szervez július 3-4-én a bogácsi hőfürdő szabadtéri színpadán. A résztvevő együttesek az ország különböző régióinak népdalkincsét mutatják be, de Szlovákia, Szlovénia és Erdély is elküldi képviselőit. A nemzetközi zsűri elnöke: Birtalan József marosvásárhelyi népzenekutató, tagjai: Kelemen Ferenc, a marosvásárhelyi rádió rovatvezetője és Kóka Rozália, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa lesz. A rendezvényt Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója nyitja meg szombaton 13 órakor. A fellépő együttesek: nyíradonyi pávakör, szentistváni asszonykórus, tardi hagyományőrző együttes, felsőzsolcai férfikar, bakony- erdői pávakör, alsólakosi asszonykórus, tiszatarjáni népdalkor, ostorosi asszonykórus, nyírtelki asszonykórus, novaji asszonykórus, kesztölci népdalkor, szarvasi szlovák népdalkor, csentei pávakor, nyírpazony-vaj- dabokori tirpák népdalkor, ösküi szlovák népdalkor, bugyi pávakor, táborfalvai népzenei együttes és a keceli asszonykórus. Pesti kabaré Miskolc (ÉM) - Mikó István, Csákányi Eszter, Szombathy Gyula, Simorjai Emese és Kocsis György hozza el Miskolcra a régi pesti kabarét, „ahol a sztárok tapsokra várnak”. A kacagtató zenés előadást július 3-án, szombaton este 6 órától láthatja a nagyérdemű a Rónai Sándor Művelődési Központban. Vár a Tátra Miskolc (ÉM) - A Tátra egyik legszebb helyeként tartják számon a volt nemzetközi gyermek- tábort, a Tatranska Lesmant. A szállás korszerű és jól felszerelt, könnyen megközelíthető a St. Smokovec, a T. Lomnica, az üdülő közvetlen közelében futó hegyi vasút pedig további kirándulási lehetőségeket biztosít. Emellett lehet lovagolni, tutajozni, és komolyabb hegyi túrákra is indulni. Mindez várja azokat az általános iskola felső tagozatára járó gyerekeket (akár szüleikkel együtt is), akik jelentkeznek a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház által szervezett, július 25. és augusztus 1. közötti táborba. Részletes információ a 46/340-657, vagy 342- 740-es telefonon kérhető.
