Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Július 14., Szerda-----------APROPÓ----------­U4&40&o/í Brackó István Nem az olcsó szójáték miatt mondom, utalva a rádió alelnökének nevére, de csúcs ez az érzés... Fölszólítanak hogy szavazzak, s ha tetszik a műsor, akkor tárcsázzam föl a megadott telefonszá­mot. Ha nem tetszik, akkor egy másik számot hívjak. Segítségemet köszönik. Voksomat regisztrálja egy számítógép. Költséget és fáradtságot nem kímélve babráltam a Bell-féle készülékkel, de foglalt volt mindkét vonal. Hagytam a fenébe az egészet, mert tudtam, hogy nem finoman cizellált beszédemre, érve­ket és ellenérveket felsorakoztató véle­ményemre kíváncsiak a Bródy Sándor utcában, hanem egy szenvtelen igenre, vagy nemre, mint a képviselőválasztá­son. Pedig én hűséges hallgató vagyok, de hallgatva nem szívesen voksolok. Rádiózás közben én füstölgők, fröccsöt iszom, s meditálok. Egyetlen szóval, fe­ketén és fehéren nem tudok válaszolni. Pedig ez a történet megér egy misét. Márcsak azért is, mert véleményem sze­rint a médiák közül - a maga műfajá­ban- a rádió a legprofibb. Ha infó, ak­kor Krónika. Ha háttér, akkor a 168 óra. Ha külpol, akkor a Külpolitikai fi­gyelő. Inkább, mint a televízió Híradó­ja, vagy A hét, vagy a Panoráma... Be­csülöm, tisztességéért tisztelem a Ha­vas Henrik-féle csapatot. Ok csinálják a képernyős bravúrt a reggeli műsorral, az Össztűzzel, a Hőmérővel. Am az bosszant, hogy az elektronikus sajtó ne­héztüzérségének nagy muskétásai letet­ték a fegyvert. Szilágyi János szívkül- diben műsorvezető, vagy kávét iszik habbal, esetleg teázik. Vitray „családi vetélkedik”, s régi műsorait álmodja új­já. Vértessy Sándor, Rapcsányi László nyugdíjas programot dirigál... Az új ti­tánok jönnek, mennek. Csak a vívóver­senyeken is folyton heherésző sportri­porter marad... Sajnálom a rezervá­tumba kényszerülő nagy egyéniségeket, a szakma bölényeit. Nélkülük szegé­nyebb ez az emberszabású állatkert. De azért fülelek, figyelek ebben a nagy hang- és képvadonban. Hallgatva nem voksolok, s ujjamat - önvédelmi fegyve­rem ravaszán - a rádió, televízió kap­csológombján tartom. Iskolai Hőmérő Horpácsi Sándor Miskolc (ÉM) - Mielőtt megszületik a gye­rek, azért izgul a szülő, hogy egészséges lesz-e. Az izgalmak folytatódnak később az iskolában, tetőződnek a pályaválasztásnál, s most ehhez társul egy újabb, kap-e mun­kát? Korábban „elég volt” jól kiválasztani az iskolát, szakmát, s akkor nyugdíjig el le­hetett hetyegni egy pályán. Ezt nem a nosz­talgia mondatja velem, mert volt azért gond a létező szocializmusban is. Amíg csak a mennyiség volt a fontos, a ter­melésben is, a nevelésben is ment a verkli. Pedig már akkor is tudtuk, hogy az anya­nyelvén makogva olvasó, a számtani műve­letekkel hadilábon álló gyereket, ifjút igen nehéz bármilyen szakmára megtanítani. De néhai igazgatóm fegyelmivel fenyege­tett meg, mert „rontom az iskola átlagát”. Érthető, rajta is ezt kérte számon a műve­lődési osztály, a párt, a minisztérium. így állt elő az a helyzet, hogy ma a munkások nagy (és az értelmiség egy) része is szelle­mileg alultáplált, csak igen nehezen átké­pezhető. Tehát hiába jönne (bár jönne!) a tőke, a modern technika, a mai munkások (és munkanélküliek) egy részét egyszerűen nem szabad a közelébe engedni. Súlyos gond ez, amiről nem illett, nem volt szabad beszélni, pedig ez igazából Kádár öröksége. Most aztán újra kellene gombolni a mel­lényt - okoskodtak a honatyák, szakembe­rek Havas Henrik Hőmérő című műsorá­ban, azaz mindent másképpen kellene csi­nálni. Csak éppen arról nem beszéltek, hogy az iskola olyan válságban van, mint eddig soha. Holott ez lehetett volna a rend­szerváltás sikerágazata - mondta Beke Ka­ta -, az itteni befektetés a leghatékonyabb. Majd a következő kormány?! Addig a fiatalok csak reménykedhetnek, hogy jó képzést és munkát is kapnak, értel­mes és tartalmas élet vár rájuk, nem kell az utcán lődörögni, kiszolgáltatva a rossz csábításoknak. Mert amit az iskola nem old meg, azt a belügyminiszter gumibottal nem tudja! Jó hosszú, jó nehéz év volt Évadzáró társulati ülés a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál Az alpolgármester, a kitüntetett és az igazgató Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM — DK) — „Jó évad volt. Jó hosszú, jó nehéz, jó sok munkával” - mondta Sír László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatója a tegnap megtartott évadzáró társulati ülésen. De hozzátette azt is, hogy az évad azért még sokaknak nem ért vé­get, hiszen külföldi turnéra in­dulnak, vagy más fellépések vár­ják őket. A munka szinte szünet nélkül folyik, de valahol csak meg kell húzni a határt. Ez volt (lesz) a zenekar működé­sének 30. esztendeje. Mind a kö­zönség, mind a szakma által elis­mert évadot tudhatnak maguk mögött. Egy évadzáró azonban nem lenne teljes adatok nélkül. Az igazgató úr elmondta, hogy 84 koncertjük volt mintegy 30 kon­certprogrammal. Ebből Miskol­con adtak harmincegyet, a me­gye más településein huszonket­tőt, tizenhármat Budapesten és hatot külföldön. A koncertek nagyobb része még szervezett, bérletes hangverseny, de mintegy negyven százalékban már a piaci körülmények között a zenekarnak magának kell meg­teremtenie fellépési lehetősé­geit. A zenekar összes és egyé­nenkénti szolgálatszáma egya­ránt megemelkedett. Az elját­szott művek száma száz fölött volt, ebből két ősbemutató, két magyarországi bemutató, és több olyan, amely a zenekar életé­ben első, és minőségi ugrást is jelent. Legfőbb céljuk mégiscsak az, hogy Miskolcon nemzetközi szin­tű zenei életet valósítsanak meg. Ezért folyamatosan bővítik a re­pertoárt, illetve neves és elismert vendégeket hívnak a zenekar élé­re vagy szólistaként. Itt voltak ismét Mihály András, Erich Ber- gel, Jurij Szimonov karmesterek, akik nagyon jónak tartják a zene­kart, s hogy ez nem csak udvari­asság részükről, arra bizonyíték, hogy jövőre is eljönnek. Idén nem volt sok külföldi hang­versenyük, pedig fontos egy ze­nekar számára, hogy szakmailag máshol is megmérettessék, jelen legyen az összehasonlításokban. A városnak pedig fontos, hogy el­vigyék a hírét, tevékenyen hozzá­járuljanak a külső megítéléséhez. Jövőre 32 napos operaturnéra in­dulnak majd, s más kisebb külföl­di utakat is terveznek, melyek fi­nanszírozásába biztosan besegít a Pro Orchestra Zenei Alapít­vány. Városunkban nem volt érzékel­hető az országosan talán húsz százalékot is elérő nézőszámcsök­kenés, sőt inkább az igények emelkedése a jellemző. Mégis vál­toztatnak a bérletstruktúrán. Jö­vőre a Népszerű bérlettel öt elő­adást, a Szezonbérlettel hét előa­dást, a mesterbérlettel pedig há­rom előadást hallgathatnak tu­lajdonosaik. Az Egyetemi bérletet pedig valószínűleg megszüntetik. A műsorterv már elkészült, a nyi­tó s egyben jubileumi hangver­senyt október 18-án tartják, ami­kor is Orf Carmina Buranáját il­letve - ha elkészül - Reményi At­tila a zenekarnak írt szimfóniáját hallhatja a közönség. Lesz töb­bek között amerikai est (Gersch- win, Grófé), Mozart-, Beethoven- est, Szimonov majd Bruckner VII. szimfóniáját, Mihály András Händel Messiását vezényli. * Az évadzárón jubileumi díjakat is átadtak. Nagy Lászlóné Éüzes Mária koncertmester Petra- sovszky István alpolgármestertől pedig nívódíjat vehetett át. „Harminc évvel ezelőtt kerültem ide a főiskoláról - mondta a kon­certmester. - Az ember, ahogy a hétköznapokat éli, nem veszi ész­re, hogy múlik az idő. Soha nem volt teher a munkám, nem is tu­dom, miért kaptam ezt a jutal­mat. Sokan mondják, hogy job­ban kellene hinnem magamban, kérdik, miért vagyok ilyen sze­rény, de tényleg nem tettem sem­mi különöset a díjért. Talán még nem is nagyon bizonyíthattam, hiszen az igazán nagy koncert­mesteri feladatra még mindig vá­rok...” Ingmar Bergman születésnapja Stockholm (MTI) - Ma tölti be 75. életévét a világhírű svéd ren­dező, Ingmar Bergman, aki utol­só filmjéért, a kilenc évvel eze­lőtt forgatott Fanny és Alexande­rért négy Oscar-díjat is kapott. Az uppsalai luteránus lelkészház szigorú légkörében nevelkedett Bergman tanulmányainak befe­jeztével és a stockholmi opera­háznál végzett segédrendezői munkája után megszállottként fordult az emberi lélek rejtelme­inek feltárása felé és a filmrende­zői pályát választotta hivatásá­ul. Világhírre az 1957-ben ké­szült Hetedik pecséttel és a rá hat évre forgatott A hallgatással tett szert. Művészi hitvallása szerint a film­ben a legfontosabb a női főszerep­lő alakítása. Ezért Ingmar Berg­man pályája során olyan nagysá­gokkal dolgozott együtt, mint Liv Ullmann, Bibi Andersson, Harri­et Anderson és Ingrid Thulin. Hatodik házasságában 12 éve él együtt Ingrid von Rosennel. Nyolc gyermek édesapja. Berg­man 1976-ban adóügy miatt összekülönbözött a svéd hatósá­gokkal. Münchenbe költözött és ott a Residenztheater rendezője lett. Rá egy évre első filmjét for­gatta külföldön - A kígyótojást. Ezt követte az Őszi szonáta Liv Ullmann-nal és Ingrid Bergman- nal, majd a „végérvényesen utol­sónak” nyilvánított Fanny és Ale­xander. Összesen 40 évet töltött a pályán és több mint félszáz fil­met alkotott. Miután a svéd hatóságok rehabi­litálták, Bergman hazatért Svéd­országba, és 1985 óta a nemzeti színház funkcióját ellátó stock­holmi Dramatenben dolgozik. Mozart Varázsfuvolájának csodá­latos rendezésével újból bebizo­nyította egyedülálló művészi ké­pességeit. A víg özvegy az Akropoliszon Amikor még csárdáskirálynő volt a víg özvegy - Csonka Zsuzsa Miskolc (ÉM) — A víg özvegy, névszerint Glavári Hanna Tapol­cán tölti nyári vakációját. Itt van már Zéta Mirkó nagykövet úr, Danilovics Danilo követségi tit­kár, Bogdanovics konzul úr, Kro- mov tanácsos, és velük együtt, szinte szétválaszthatatlanul — egy társaságban múlatják az időt a színészek. Csak azért, hogy mi is jól szórakozzunk majd. Ma este fél kilenctől láthatja elő­ször a nagyérdemű az Akropolisz Szabadtéri Színpadon Lehár Fe­renc A víg özvegy című nagyope­rettjét. Az előadás főszerepeiben a kicsit már miskolcinak tekinthető Csonka Zsuzsát és Leblanc Győ­zőt láthatjuk, a további szerep­lők Németh Gábor, Molnár An­na, Dániel Gábor, Posta Lajos, Somló István, Kulcsár Imre, Vár­hegyi Márta, Mátyás Jenő, Péva Ibolya, Vass László, Komáromy Éva, Dézsy Szabó Gábor. A kore­ográfus Majoros István. A Mis­kolci Nyári Fesztivál alkalmi ze­nekarát Kesselyák Gergely ve­zényli. Az előadás rendezője az operaénekesként is ismert Tóth János. A következő előadásokat július 19-én, 21-én, 22-én, 24-én, 28-án, 30-án és 31-én tartják. S ha vala­melyik estére az eső is megérkez­ne, még augusztusban, 3-án és 4- én is bemutatják az operettet. Zenélő kötet Miskolc (ÉM) - A Kaláka Nem­zetközi Folkfesztivál egyik prog­ramjaként verskoncertet rendez­tek a Rónai Sándor Művelődési Központban. Az alkalomra — Papp Ferenc szerkesztésében, a Szépmíves Bt. kiadásában - meg­jelent egy kötet is, amely a kon­certen elhangzott versekből tar­talmaz néhányat. Cselényi Béla, Kalász László, Kukorelly Endre, Nagy Zoltán Mihály, Reszeli Fe­renc, Bródy János, Kormos Ist­ván és Weöres Sándor verseihez Máger Ágnes készített grafikus illusztrációkat. Az ötszáz számozott példányban készült füzetet a Miskolci Nyári Fesztivál irodáján lehet megvásá­rolni. Alkotói díjak és Pro Comitatu Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés ki­tüntető dijaira (Pro Comitatu- és alkotói díjak) július 24-ig tehet­nek javaslatot a megye települé­si önkormányzatai, a megyei köz­gyűlés tagjai, bizottságai, tanács­nokai, a megyei intézmények, ér­dekképviseletek, szakmai szövet­ségek, egyesületek, egyházak, a megyében működő tudományos intézetek vezetői, a megyei sport­ági szakszövetségek és sportegye­sületek. Pro Comitatu-díj és az alkotói díj azoknak a megyében élő és alko­tó, vagy munkásságukkal a me­gyéhez kötődő szakembereknek adományozható, akik a megye ér­dekében a tudományok területén, a térségi kapcsolatok és együtt­működés formálásában, a közok­tatás, a közművelődés, az iroda­lom és a művészetek területén ki­emelkedő munkát végeztek, a megye testnevelési és sportmoz­galmában élen jártak, kiemelke­dő sportteljesítményeket értek el, a megye egészségügyi ellátásá­ban, a szociális gondoskodásban, a gyermekvédelem területén és az egészséges életmód kialakítá­sának segítésében kiemelkedő szakmai eredményeket produkál­tak. A Pro Comitatu-díj általá­ban több éven át végzett kiemel­kedő alkotótevékenység elisme­réseként adható. A javaslatokat a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala oktatási és közművelő­dési osztálya címére (Miskolc, Vá­rosház tér 1. 3525) lehet megkül­deni. Alapítvány a gyermekekért Miskolc (ÉM) - Az „Ember a gyermekekért” Alapítvány, mely a család nélkül nevelkedő állami gondoskodás alatt élő gyermekek nevelését, életre történő felkészí­tését és életbe indítását tűzte ki célul, felajánlás alapján hoz­zájuthatna egy befejezés előtt álló, nyári üdültetésre alkal­mas épülethez Sárospatak kör­nyékén. Az alapítvány kuratóriumának tagjai kérik azokat az intézmé­nyeket, szervezeteket és magán- személyeket, akik az alapítvány céljaival egyetértenek és azt tá­mogatni kívánják, hogy a gyer­meküdülő befejezéséhez és beren­dezéséhez lehetőségükhöz mér­ten adományaikkal, esetleg szak­ipari munka felajánlásával járul­janak hozzá. A segítséget felajánlók részére - az épület üzembehelyezése után — cserében lehetőséget biztosíta­nak szép, egészséges környezet­ben való üdülésre. A felajánlásokat a 641-035251-4 csekkszámla számára (vezeti az OTP Rt. B.-A.-Z. Megyei Igazga­tósága) kérik befizetni, a munka­felajánlásokat pedig az alapít­vány 3501 Miskolc, Postafiók 521. címére lehet bejelenteni. Dresch-trió Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyá­ri Fesztivál keretében a Dresch- trió ad jazzkoncertet a Muzsiká­ló udvarban (Kossuth u. 11.) júli­us 15-én, csütörtökön este fél ki­lenctől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom