Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-10 / 159. szám
1993. Július 10., Szombat Gazdaság ESZAK-Magyarország 5 A Budapest Holding kára Budapest (MTI) — A Budapest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Rt.-nek előzetes számítások szerint 50 millió forintos kárt okoz az ÁVÜ igazgatótanácsának szerdai döntése, mely szerint kizárja a tanácsadó céget az önprivatizációs program szakértőinek köréből - mondta Vági Pál, a Holding igazgatója. A tanácsadó cég továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy szabálysértést nem követett el az ügyben. A Budapest Holding értékesítette a Magyar Általános Gyufaipari Kft.-t a Swedish Match svéd befektetőnek, de opció alapján kárpótlási jegyért a Bankár Kft. is vásárolhatott a vagyonból. Ezt az ÁVÜ jogszabályellenesnek találta, ezért döntött a kizárás mellett az igazgatótanács. Tisztázatlannak tartja a Budapest Holding vezetősége az ÁVÜ- nek azt a rendelkezését, hogy a Holding folyamatban lévő ügyei közül felbontják azokat a szerződéseket, ahol ez nagyobb kárt nem okoz. A tanácsadó cégnek jelenleg 19 megkötött szerződése van. Áz önprivatizáció eddigi folyamatában a Holding bruttó 1,1 milliárd forintos bevételt hozott az államnak. Privatizáció és foglalkoztatás Budapest (MTI) - A privatizáció önmagában nem okoz munkanélküliséget - mondták egybehangzóan az előadók az Állami Vagyonügynökség által pénteken rendezett Privatizáció és foglalkoztatás című konferencián. A foglalkoztatási gondok legfőbb előidézője a piacok szűkülése, a GDP csökkenése és a nagy állami vállalatok korábban mesterségesen felduzzasztott munkaerő struktúrájának leépítése. Kovács Géza, a Munkaügyi Minisztérium helyetteá államtitkára előadásában kifejtette: hosz- szabb távon a privatizációnak foglalkoztatás-növelő, munkahelyteremtő hatása is lehet. Egyelőre azonban még kevés ismerettel rendelkeznek arról, hogy erre vonatkozóan pontos következtetéseket lehessen levonni. A becslések szerint a jelenlegi 13 százalékos munkanélküliségi rátából mindössze 2-3 százalék tulajdonítható a privatizációnak. Sajnálatosnak találta, hogy az eddigi vagyonpolitikai irányelvekben a foglalkoztatási szempontokra még nem tértek ki. Kétségek merülnek fel a tekintetben, hogy a privatizációs bevételekből mennyit fordítanak majd a foglalkoztatási gondok kezelésére. Az ez évi tényleges privatizációs bevételek messze elmaradnak a tervezettől. E heti földárverések Miskolc (ÉM) - Szerdán Mezőkövesden a Matyó MgTsz által kijelölt területen tartanak földárverést a helyi polgármesteri hivatalban délelőtt 10 órától. Ugyancsak e napon licitálhatnak a kárpótlásra jogosultak Taktabájon a Taktaközi MgTsz által kijelölt területekre. Csütörtökön délelőtt 10 órától Csobajon lesz földárverés valamint Hernádnémeti, Ónod, Sajó- hídvég (Bocs) földjeire licitálhatnak az érintettek. Hídvégardón, július 16-án, 10 órától Bódvaszi- lasi Bánvölgye MgTsz Hídvégar- dó, Bódvalenke, Tornaszentand- rás, Tornaszentjakab kárpótlásra jogosultjai vehetnek részt a földárverésen. Ugyanazon a napon 14 órától Mezőkövesden a Szentistváni MgTsz földjeire licitálhatnak, valamint délelőtt 10 órától a Matyó MgTsz területeire. Egerlövőn 19-én 10 órától, ugyanakkor Bódvaszilason, a Bánvölgye MgTsz területeire árverezhetnek Bódvaszilas, Komjáti, Tornabarakony, Tornanádaska kárpótlásra jogosultjai. Erdők magánkézen Az érdekképviselet feladata a szakmai összefogás lehetne Az erdőt utódainktól kaptuk kölcsön... Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Mire a kárpótlási mizéria végére érünk, hazánk összes erdőterületének akár harminc (!) százaléka is magánkézbe kerülhet. A tulajdonosváltás azonban óriási veszélyeket rejt magában. Nem véletlenül szabadult el a pokol az erdőkkel kapcsolatban: nap mint nap olvashatunk engedély nélküli fakitermelésről, az új gazdák (vagy régi újak?) tarvágásairól, a rosszul értelmezett birtoklás következtében lekopaszított erdórészekről. Ezért megszívlelendő az Erdészeti és Faipari Egyetem szakemberének, Barna Tamásnak az a javaslata, melyet a magánerdők szaporodásával kapcsolatos problémák megoldására dolgozott ki, és tett közzé.-Szerintem a Magán Erdőtulajdonosok Megyei Szövetsége lehet a legfontosabb érdekképviseleti szervezet, önálló jogi személyiségű társaság - vélekedik a szakember, és így folytatja: - E szövetségnek a feladata a helyi érdekképviselet szakmai összefogása, a szakmai ismeretterjesztés és továbbképzés, valamint a jogi-, pénzügyi- és adótanácsadás. Ennek tagja lehet bármelyik önálló erdő- vagy ültetvénytulajdonos, közbirtokosság, valamint termelőszövetkezet, amely elfogadja az alapszabályt és rendszeresen fizeti a területarányos tagdíjat. A megyei szövetségek alapszabályát célszerű lenne országosan, egységesen összeállítani. A tagdíjat viszont minden szövetség maga állapítaná meg. A szövetség működéséhez a forrásokat a tagdíj, az erdőtelepítések és erdőfelújítások támogatási összege, és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból, illetve az Erdőfenntartási Alapból teremtené elő. Barna Tamás szerint 5-7 tagú elnökség, elnök irányítaná a szövetséget (az Erdőfelügyelőség bevonásával) erdőművelési és faértékesítő szakmai csoportokkal. A megyei szövetségekre épülne a Magán Erdőtulajdonosok Országos Szövetsége választott vezetőséggel, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Főosztályának egy tagjával kiegészülve. Áz Országos Szövetség feladata a magán erdőtulajdonosok érdek- képviselete, nemzetközi kapcsolatok ápolása, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai és jogi felügyeletet a FAGOSZ gyakorolná, amely kamarai jelleggel átfogja a magyar erdőgazdálkodást. Ezen belül különböző speciális szakmai bizottságok működhetnek, mint például a közelmúltban újjáalakított Magyal- Nemzeti Nyárfabizottság. Szükség van egy olyan intézményre, amely megfelelő háttérrel rendelkezik, képes tanulmányútokat, továbbképzéseket szervezni akár a szakértőknek, akár a laikusoknak, képes a tudományos kutatás élénkítésére, a szakmai munka ellenőrzésére. Ezt a szerepet töltheti be a fenti bizottság a nyárgazdálkodásban. Hasonló bizottságokra van szükség az akác- és fenyőtermesztés összehangolásához is. A szakmai munkában az Agrárkamara is szakmai versenytárs lehetne, de a szakértői engedélyek kiadását is e szervezetre kell bízni. Mint valamikor a céhek, őrködne a szakértői munka színvonala felett, garantálná a jó minőséget, véleményezné a magán erdőtulajdonosok, a közbirtokosságok hitelkérelmének elbírálását. Erdőmérnöki alapvégzettséggel és szakmenedzseri képesítéssel, valamint kamarai engedéllyel segíthetnék a magán erdőgazdaságokat független szakértők is (általános szaktanácsadás, erdőművelési-, fahasználati tervek, pályázat készítése). É tevékenység még a munkanélküliség enyhítéséhez, az eszközök jobb kihasználásához is hozzájárulna. Bizonyára megváltozik ezáltal az erdészet arculata is, a róla kialakult-gyakran torz-kép, amihez az oktatás, a kutatás is hozzájárulhat. Érdemes tehát a fentieken a magán erdők tulajdonainak is elgondolkodni és körükből - mintegy alulról - induló kezdeményezésnek az élére állni. Szeszrészvény - cserébe Miskolc (EM) - Bővül az értékpapír-választék, hiszen már jegyezhető egy újabb államkötvény, kárpótlási jegyért pedig BUSZESZ részvényt lehet cserélni. Az 1995/D jelű államkötvényt tízmilliárd forint értékben bocsátják ki, de a Pénzügyminisztérium további ötmilliárd forintig túljegyzést is elfogad. A kibocsátásra a legnagyobb brókercégek konzorciumot szerveztek, amely a várható lakossági vásárlásokkal is számolva, a teljes kibocsátást garantálta. A konzorcium tagjai a Postabank és még hét cég (pl. Értékpapír-forgalmazási és Befektetési RT, a Budapest Értékpapír RT, a K&H Brókerház, az OTP Bróker RT). A BUSZESZ elsőbbségi részvénye 300 millió forint névértékben cserélhető kárpótlási jegyért. A beváltási arány 3:4-hez, ami azt jelenti, hogy három kárpótlási jegyért 4 BUSZESZ részvényt kínálnak. Van érdeklődés a részvény iránt, és a cég stabil anyagi helyzete és a kifejezetten jó hozamkilátások serkentik majd a befektetőket. A Budapesti Szeszipari Vállalat tavaly alakult részvénytársasággá, és már azévben jelentős fejlődést ért el. A forgalomnövekedés negyven százalékos (!) volt, de ennél is nagyobb arányban növekedett a nyereség. Az 1992 évi adózatlan eredmény 961 millió forint, az adózás utáni pedig 778 millió forint volt. A vállalat főleg üdítőital-gyártással foglalkozik, de a BUSZESZ az egyedüli hazai ecet- és élesztő előállító. Piaci részesedése e termékekből 95 százalékos. Zeolit, mint talajjavító Miskolc (ÉM) - Nemcsak magángazdák, de nagyüzemiek is kezdik megkedvelni a természetes anyagból készült tápanyag- visszapótló anyagot, a Lithoflo- ren-Komplexet. E zeolit-ásvány- ból készült tápanyag kiváló talajjavító szer is. Külön növeli értékét, hogy valamennyi, a növények számára fontos makro- és mikroelem megtalálható benne. Hatása gyors, a talajvízháztartását idén kedvezően befolyásolja, ami ebben az aszályos időszakban döntő fontoságú lehet. Kiszórását követően javul a növények nyomelem-felhasználása, erőteljesebb a növekedés, egészségesebb az állomány, betegségekkel szemben ellenállóbbak a zöldségfélék, a gyümölcsfák, a szőlő és a dísznövények. Megyénkben sokan foglalkoznak másodvetéssel, főleg ott, ahol már lekerült a borsó, az árpa, nem sikerült az első uborkavetés, szárazság miatt felsült a borsó, a bab. Nos, a zöldségfélék másodszori vetésénél különösen ajánlatos a Lithofloren- ből folyóméterenként száz grammot szórni a magágyba. Palántázásnál is igen üdvös a használata: az ültető lyukakba 1-2 kanálnyi mennyiséget szórjunk kissé elkeverve a földdel. A gyümölcsfák telepítésénél is érdemes tenni az ültetőgödörbe a zeolit alapanyagú szerből is 250 grammnyit. Keverjük össze és ültetés utón locsoljuk be! Ezidőtájt ugyancsak szenvednek, sínylődnek kerti növényeink. Gyepre, pázsitra négyzetméterenként 300 grammot is kiszórhatunk. A már elültetett, fejlett növényeknél a gyökérzet tápanyag-visszapótlására a fenti mennyiséget szintén adhatjuk a paprika, paradicsom, káposzta- félék kapálása előtt. A termék környezetbarát, hiszen csak természetes anyagokat tartalmaz. Éppen ezért külön előnye, hogy nagyobb adagok kiszórása után sem okoz a növénynél mérgezést.---------JEGYZET---------Mar czin Eszter A vállalkozók oktatása ezidáig fehér folt volt a hazai képzési rendszer palettáján. Mivel a társaságok, magáncégek alapításának korát éljük, természetes, hogy megnövekedett a kereslet az effajta tanfolyamok iránt. A minap a Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ munkatársaival beszélgetve szóba került egy statisztikai adat, mely szerint ma hazánkban, az alakulóban, illetve a megszűnőben levő vállalkozások szá- ma nagyjából egyensúlyban van. Ennek oka, - a tőkehiány mellett - többek között az ismeretek, a tapasztalatok hiánya. Nálunk ugyanis az emberek nagyrésze kényszerből vállalkozik. A motiváló körülmények nagyjából kétfélék: kitették a munkahelyéről és azonnal kezdeni akar valamit, vagy már végéhez közeledik a munkanélküli járadék és az idő sürget. A vállalkozás apropója pedig - bármilyen hihetetlen - a „majdcsak lesz valami”, vagy esetleg, a szomszédomnak, barátomnak, sógoromnak stb. sikerült, nekem miért ne jönne be. Ilyen „üzleti” háttérrel aztán, gyakorta nem jön be. Kiderül, mégsem a mi emberünknek találták ki ezt a vál- lalkozósdit. Persze akkor már késő, mert oda a megtakarított pénz, a kocsi ára, ráadásul nyakában a sok hitel. Ezek után érthető, hogy a kezdő vállalkozók oktatásával foglalkozó szakemberek azt tartják, sokszor az is eredmény ha egy-egy - említett módon - vállalkozásba fogót le tudnak beszélni szándékáról. Mindenáron, kényszerből, jobb híján tehát ne, mert ha a piac rostál, akkor már nincs visszaút.-----ÁRFOLYAMOK-----B udapest (MTI) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 34 üzletben összesen 151,19680 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a mai napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (16 kötés) névértéken 2,4000 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 2,9720 millió forintot tett ki. A CA Befektetési Alap forgalma 48 000 forint volt árfolyamértéken. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 3,4390 millió forintot ért el. A kamatozó kincstárjegyek és az államkötvények együttes árfolyamértékű forgalma 144,73780 millió forintra rúgott. Kárpótlási jegy Tó'zsde Index (ideiglenes) július 9-én: 731,89 -4,51 Hivatalos árfolyamok wmmmmmm Érvényben: 1993. július 9. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 140,55 Ausztrál dollár 64,14 Belga frank * 267,91 Dón korona 14,30 Finn márka 16,46 ' Francia frank 16,24 Holland forint 49,13 ír font 133,86 Japán yen 87.05 Kanadai dollár 73,36 Kuvaiti dinar 311,73 Német márka 55,18 Norvég korona 12,98 Olasz líra *f 60,01 Osztrák sch. * 784,68 Portugál esc. * 57,76 Spanyol pcs. * 71,83 Svájci frank 62,09 Svéd korona 11,88 USA dollár 94.10 ECU (Közös P.) 107,75 143,35 141,00 141,70 65,38 64,87 65.17 272,57 268,77 269.93 14,56 14,36 14.42) 16,86 16,52 16,62 16,52 16,29 16,37 49,99 49,24 49,46 136,46 134,44 134.98 88,25 87.50 87,80 74,76 74,16 74,50 317,23 314,75 55,37 316.13 56,14 55.61 13,22 13.02 13,08 61.29 60,20 60,52 798,28 786,20 789,60 58,86 ’57,88 58,16 73.35 72,02 72,40’ 63,17 62,29 162,57? 12,14 11.97 12,03 95,66 95,03 95,43 109,71 108,09 108.59 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység
