Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-10 / 159. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Július 10., Szombat------------APROPÓ------------$ ín£ ajtóé, Mta'yött Csörnök Mariann Az ellenzéki pártok képviselői egy véleményen voltak. Számukra jelenlegi formájában elfogadhatatlan a közoktatási törvénytervezet, mert a nemzeti alaptanterv és a vizsgarendszer ismerete nélkül szinte üres a javaslat. Közös álláspontjuk volt az is, hogy a törvény ne ez év őszén, hanem csak 1994. szeptember 1-jén lépjen hatályba. A kormány- párti képviselők is egy véleményen voltak. Szerintük egyértelmű, hogy a, közoktatási törvénynek ez év szeptemberében kell életbe lépnie. Azon túl az egyik képviselő szerint az egész koncepció visszalépés az 1985-ös- höz képest; a másik szerint főbb elemeket tekintve főleg politikai és nem szakmai érvek csapnak egymásnak; a harmadik szerint bevezetése káoszt teremtene az iskolákban; a negyedik szerint nemcsak a tanszabadságot, de a munkajogi szabályokat is sértik a javaslat egyes részei; az ötödik szerint pedig megrokkanthatják az önkormányzatokat, mivel a központi költségvetés egyre több területről kíván kivonulni. Azért megtartották, sőt le is zárták az „üres” - a későbbiekben ellentmondásos, elfogadhatatlan, érthetetlen - javaslat vitáját. Valószínűleg nem jutott el a képviselőkhöz az a pedagógus kérelem, mely - egyetlen megmaradt reményként - parlamenti döntést és törvényi fogalmazást kért annak megoldására, hogy a tanulók csakis zárt ajtók mögött végezhessék szünetben kisebb és nagyobb dolgaikat. Zárt ajtókról és a mögöttük meghúzódó kétségbeesésről ugyanis szó sem esett. MOZI Drágám, a kölyök... Csecsemőlesen a család! (ÉM - DK) - Hát persze hogy lett folytatás! Wayne Szalinszki (Rick Moranis), a szórakozott feltaláló az előző film kedvéért egy zsugorító készüléket talált ki otthonában, s így gyermekei sikeresen összezsugorították magukat. Még szerencse, hogy a kertben a hangyányi gyerekekre rátalált a házőrző kutya... A mostani filmben csak a rendőrök jutnak zsugorított sorsra, akik akadályozni próbálják fontos atyai teendőinek ellátásában a professzort. Nevezetesen abban, hogy az elektromagnetizmustól negyven méteresre nőtt Adam nevű rendetlen csemetéjét eredeti nagyságába állítsa vissza. Mindenféle kalandok során végül sikerül is elérnie célját, úgy hogy megnöveszti a mamát, aki így negyvenméteres kisgyermekét az ölébe véve várja a megmentő sugárzást. A forgatókönyvet megírni nem hiszem, hogy túl nehéz volt, viszont filmre vinni annál inkább. Mert ahhoz, hogy az óriáscsecsemőt beletegyék Las Vegas világába (vagy inkább Las Vegas világát a csecsemő-, ébe), speciális látványtervezésre volt szükség. (Persze tapasztalatuk volt már, hiszen hajói emlékszem, a King-Kong is Walt Disney produkció. Csak most nem egy majomfej jelenik meg a casinók között, hanem egy mosolygó gyermekarc.) A különböző cégek több mint kétméteres óriáscukorkát, ötméteres teniszcipőt, hatalmas tipegőruhát gyártottak... Hogy megérte-e, abban nem vagyok biztos, abban viszont igen, hogy sokaknak szerez majd kellemes perceket. Folytatás még mindig lehet. A kicsi és a nagy „változat” megvolt, most akármilyen más ellentétpár következhet: kövér, sovány, fekete, fehér, csíkos, kockás... Aki érzi a lenolaj szagát Dobrik István, a Miskolci Galéria új igazgatója Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Nem azért kell bemutatni Dobrik Istvánt, mert kevesen tudják, hogy ki ő, hanem mert mindenki máskép ismeri. A felsődob- szai iskolások a tanító bácsira emlékeznek, az egri diáktársaknak ő maradt a gitáros, a pataki főiskolások tanár úrnak szólítják, a Fókusz olvasóinak szerkesztő, a kiállításokon pedig mint művészettörténészt kérik fel a tárlat megnyitására... • így visszatekintve valóban sok kanyar volt az életemben - kezdi a bemutatkozást Dobrik István, a Miskolci Galéria új igazgatója. - Diákkoromban szinte minden érdekelt, sportoltam, zenéltem, irodalmi műsorokat szerkesztettem. Igazán nem is gondolkodtam azon, hogy mi akarok lenni. Először a Kertészeti Egyetemre jelentkeztem, de végül az egri főiskola biológia - rajz szakára kerültem. Pedig abban az időben leginkább a zene foglalkoztatott. Csak negyedikes koromban kezdtem el igazán rajzolgatni. Később aztán bekerültem itt Miskolcon a pedagógusok rajzstúdiójába, mégsem lettem önálló alkotó. Pedig a Képzőművészeti Főiskolán is tehetségesnek tartottak tanáraim. De amikor Végvári mester ajánlására a múzeumhoz kerültem, és rám bízták a Miskolci Képtár vezetését, akkor el is dőlt, hogy az elméletet kell választanom. □ És a hivatalt?! • Igen, az is a történethez tartozik, hogy öt év után elcsaltak a megyei tanács művelődési osztályára. Pedig tényleg jó időszak volt az a múzeumi félévtized az életemben. Akkor vettük át a Pet- ró-gyűjteményt, megírtam a Mokri Mészáros Dezsőről szóló monográfiámat, ledoktoráltam, rajztanítási kísérletben vettem részt... Hogy miért választottam mégis a hivatalt?! Én tényleg komolyan gondolom a szolgálatot. Az ötéves ciklus alatt végigjártam a hivatali ranglétrát, és közben megismertem a megyét, az itt élő művészeket, az amatőr mozgalmat, és a művészet kicsit fennköltebb világa mellett az életet. Később a tanításban az is segített, hogy a művészek között éltem, ismertem őket, és magam is átéltem az alkotás örömét, kínját. Most is az orromban érzem a lenolaj szagát. Nem lehet csak a könyvekből megtanulni a művészettörténetet... Az akkori szokások szerint a tanács után a pártbizottság következett, de az végképp nem nekem való munka volt. Szerencsére hívtak a sárospataki főiskolára, így kilenc hónap pártbizottsági közjáték után ’87 augusztusában a művészeti nevelés tanszékre kerültem mint főiskolai docens. Szerettem tanítani... □ Mégis újra a hivatalt választotta! • Ez volt az első olyan döntés az életemben, amikor nem elsősorban szakmai szempontok vezéreltek. Nagyon jó volt Patakon, de messze kerültem a családtól, így amikor ’91-ben hívtak az ön- kormányzathoz, leadtam a tanszékvezetést, de mint óraadó azóta is tanítok a főiskolán, és a népfőiskolái tanfolyamokon. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy régi kedves kollégák közé jöttem visz- sza, és olyan területekkel kellett foglalkoznom, melyek szakmai szempontból is érdekelnek. □ Jó időszakban lett a Miskolci Galéria igazgatója, hiszen készül az új épület, nemrégiben avatták fel a Hunyadi utcai kiállítóhelyet... • Kívülről talán úgy tűnik, hogy egyszerű dolog galériát működtetem. De ez azért sokkal több annál, mint megrendezni egy-egy időszaki kiállítást. A meglévő gyűjteményeket fel kell dolgozni, kezelni kell, van tehát múzeumi funkciónk is. Nagyon fontos feladatnak tartom a miskolci művészettörténet feldolgozását. Jelentek már meg az itteni alkotókról monográfiák, de sok adósságunk van még. Mindezeken kívül a galéria működteti az alkotóházat is. Jó lenne, ha minél több művész dolgozhatna a műhelyekben, és hagyná itt alkotásait a városnak. A nyári szabadiskolákban pedig a legkiválóbb szakemberek irányításával tanulhatnának a valóban tehetséges fiatalok. A költözés után szeretném, ha a Miskolci Galéria vizuális központtá alakulhatna, ahol a képzőművészet mellett megjelennének a társművészetek is, az iparművészet, az építőművészet, helye lenne a fotónak, a filmnek, a videónak. Előadásokkal, szabadegyetemi sorozatokkal szolgálnánk a vizuális nevelést. Erre azért is szükség van, mert az információk 70 százaléka a látás újtán jut el hozzánk. Nincs olyan szakma, ahol ne lenne jelentősége a vizuálitás- nak. Nem akarjuk átvenni az iskola feladatát, de nagyon sok tehetséges fiatal él ebben a városban, akik igénylik is a szakmai segítséget. Nem feltétlenül lesznek valamennyien festők, szobrászok, de másképpen viszonyulnak a világhoz, ha értik a művészetet. A törvényekről az Akadémián Budapest (MTI) — Az akadémiai és a felsőoktatási törvény parlamenti tárgyalásának szétválasztása mindkét jogszabályt, s ezzel együtt a magyar tudományos élet fejlődését veszélyezteti — hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Rektori Konferencia elnökeinek közös sajtótájékoztatóján. Kosáry Domokos véleménye szerint a háttérben sértett személyek marginális érdekei állnak. Az MTA elnöke neveket nem említett. Nyomatékosan hívta fel azonban a figyelmet arra, hogy a két egymáshoz kapcsolódó törvényt mindenképpen együtt és minél előbb kell tárgyalnia az Országgyűlésnek. Hámori József, a Rektori Konferencia elnöke szintén a két törvény egysége mellett tört lándzsát, mivel nézete szerint az akadémiai törvény tárgyalásának elhalasztása veszélybe sodorná az egyetemek és az akadémiai intézetek között már kialakult együttműködést is, annak továbbfejlesztését pedig lehetetlenné tenné. Hámori József úgy vélte, nem lehet akadálya a két tervezet együttes tárgyalásának, annál is inkább, mert az akadémiai törvénynek mind terjedelme, mind a hozzá érkezett módosító javaslatok száma lényegesen kisebb, mint az „előre vett” felső- oktatási törvényé. A miskolci Montmartre Piaija Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Az elmúlt színházi szezon négy darabjában is benne volt Horváth Zsuzsa, mégis kevésnek éreztük a kapott játéklehetőségeit, hiszen csak rövid színpadi pillanatok adattak meg a számára. A Pletykák című vígjáték vendégei közül ő csengetett be utoljára, s utolsóként lépett színre a Daliástól nyugatra című játékban is, ahol megint csak neki jutott a legkevesebb szöveg. A háromlevelű lóhere szintén csak jnásodpercnyi jelenéseket kínált számára. Régóta váijuk már tartalmas, súlyos, tehetségéhez mért szerepben, de rendezői, igazgatói rendre visszaélnek adottságaival: leginkább semmi kis szerepeket osztanak rá, mert tudják, hogy ő a leg- átlátszóbb papírfigurából is képes embert formálni. S valóban, az ő röpke villanásai évek múltán is élő képek maradnak. Legújabb feladatában végre egyedüli főszereplőként elsőként lép a közönség elé egész estét betöltő produkciójával: az avasi vasárnapok keretén belül önálló műsorát mutatja be Regős Zsolt kíséretében.Legelőször az Alabár- dosban énekelt, szólt arról, hogyan szeretünk. S mindeközben az is kiderült, hogy Horváth Zsuzsa mit szeret a musical, a sanzon világában, és érezhettük, hogyan szereti, mennyire tiszteli a közönség is ezt a különös tehetségű színésznőt, aki ugyanolyan érzékenységgel tolmácsolja Fényes Szabolcs és Kurt Weil dalait, éppúgy érzi a jazzt, mint a musicalt, s tehetségével egybefogja a zenei, műfaji sokszínűséget, ugyanolyan minőségként megszólaltatva a könnyed slágert és a drámai musicaít. A műsor második felében Edith Piaf alakját idézi meg néhány sanzonnal s egy-két anekdotával. Horváth Zsuzsa nem Piaf-sláge- reket énekel, de rendkívüli érzékenységgel, mértékkel átlényegül a francia énekesnővé - nemes egyszerűséggel, törékeny lírai- sággal és nyers keménységgel éli át a „kis veréb” határtalan szere- tetéhségét. A műsor végén az Oliver című musical kocsmabeli dalával teremt jókedvet a mulatozáshoz, hazafelé ballagva még sincs túlságosan jókedvünk, hiszen ha az igazi Montmartre-on énekelne Horváth Zsuzsa, hamarosan sztár lenne. Mi meg most itt annak is örülnénk, ha a miskolci színházig elhallatszana a hangja, s a társulat legjobb epizodistájá- ból végre a legjobb főszereplő lehetne. Addig is hallgassuk őt az Avason! Karmelita búcsú Miskolc (ÉM) — A világban élő karmeliták miskolci közössége az elmúlt év júliusában alapítványt hozott létre „Miskolci karmelita templom és rendház rekonstrukciójáért” elnevezéssel. A templom teljesen lepusztult állapotban volt. A í'endházat át kellett építeni, de a templom felújítása sem kerülhető el. A hívek és a gazdálkodási egységek adományaiból illetve társadalmi munka felajánlásokból a rendház közel nyolcvan százalékban elkészült. Remény van arra, hogy ez év októberéig a munka teljesen befejeződik, a karmelita szerzetesek visszatérésének dologi feltételei megoldódnak. A Kármelhegyi Szűz Anya búcsúját a miskolci karmel július 18- án, vasárnap tartja. Az ünnepi szentmise - melyet a Rómából érkező P. Tadeusz definitor atya mond P. Tamás magyarországi tartományfőnök és P. Rafael atyák segédletével — délelőtt 11 órakor kezdődik, a mise után pedig a templom körül ünnepi ska- puláré körmenet lesz. A búcsút megelőző napokban, július 15,16 és 17-én délután fél öttől lelki- gyakorlat lesz a templomban. Templomi koncert Hét (ÉM) - A Magyar Zeneművészeti Társaság, a Gömör Népfőiskolái Egyesület és Hét község ön- kormányzata szervezésében július 11-én, vasárnap a református templomban az istentisztelet után templomi hangverseny lesz. A délben kezdődő koncerten Somogyi Eszter (ének) és Virágh András (harmonium) működnek közre. Kamaraénekesek Tiszakeszi, Tiszabábolna (ÉM) — Július 11-én, vasárnap adja első két koncertjét a Bogácson táborozó középiskolások kamaraénekes kórusp. Délután 3 órakor a tiszakeszi, este 7 órakor a tisza- bábolnai templomban lépnek fel. A pesti kabaré Mikó István, Csákányi Eszter, Szombathy Gyula, Simorjai Emese és Kocsis György hozták el nemrégiben országos turnéjuk során a Régi pesti kabarét Miskolcra. Azt a kabarét, „ahol a sztárok tapsra várnak". Sok volt a taps a Rónai Sándor Művelődési Központban is, pedig a kabaré tényleg régi. Ismertük a poénokat, mégis nevetésre ingerelte a közönséget a népszerű színészek kedves előadása. S ez valószínűleg így lesz július 12-én, hétfőn este fel hattól a sárospataki Művelődés Házában vagy ugyanezen a napon este fél kilenctől Sátoraljaújhelyen a Művelődési Házban. Fotók: Dobos Klára Matyóföld Bogács (ÉM) - A Matyóföld írócsoport mutatkozik be a bogácsi művelődési házban július 12-én, hétfőn este hét órától. Az esten ott lesznek még a Barczi Pál képzőművész által vezetett nyíregyházi főiskolások táborának és a középiskolások zenei táborának résztvevői. A beszélgetést Cseh Károly költő vezeti. „Én tényleg komolyan gondolom a szolgálatot..."
