Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám

1993. Június 5., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Építők Napja Miskolc (ÉM) - Évekkel, évtize­dekkel ezelőtt az építők jeles nap­ja volt június első vasárnapja. Most, a megye építőipari cégei kö­zül jóformán senki sem tartja már számon ezt a napot. Változ­nak az idők. Tegnap azonban tar­tottak központi ünnepséget. Itt, Szabó Iván pénzügyminiszter el­mondotta: az építőipari vállalko­zások sikerességének feltétele, bogy növeljék tókeerejüket.A mi­niszter szerint az építőipar, mint a legpiacosodottabb iparág 1993- 94-ben már jelezni fogja, hogy megkezdődött a gazdasági növe­kedés. A kormány külön figyel­met fordít a drasztikusan visszaesett állami lakásépítés fel­lendítésére: az idén 15 milliárd forintot szánnak erre a célra. A rendezvényen Latorcai János ipa­ri és kereskedelmi miniszter megjegyezte: az ágazat 163 milli­árd forint értékű termelés mel­lett veszteségesen zárta az elmúlt évet. Biztató viszont, hogy a ter­melésének 41 százaléka már az 50 főnél kevesebb dolgozót foglal­koztató cégektől származott. Az utóbbi években 18 milliárd forint értékű külföldi tőke áramlott az ágazatba. Cserélt az ÁVÜ Miskolc (ÉM - I.S.) - Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótaná­csa e heti ülésén személyi kérdé­seket is érintettek. Többek kö­zött a Borsodi ABC Rt.-nél, az Északker Rt.-nél, és a Miskolci Likórgyárnál történik vezető­csere az Igazgatótanács döntése nyomán. A legtöbb alkalommal arról van szó, hogy összeférhe­tetlenség merült fel. Előfordult pénzügyi szabálytalanság, illető­leg a privatizációs rendellenes­ség. A személyi ügyekkel kapcso­latban az Igazgatótanács egy ál­talános érvényű döntést is hozott, nevezetesen: továbbra is a testü­let dönt a személyi ügyekről. Az ÁVÜ ügyvezetése javasolta, hogy egyes, főként a jól működő cégek - nél saját hatáskörben, utólagos beszámolási kötelezettséggel meghosszabbíthassa a vezetők mandátumát. Lapunk értesülései szerint a há­rom érintett borsodi, illetve mis­kolci cég igazgatótanácsaiban tör­tént csere. A Borsod ABC Rt.-nél a cég áta­lakulásában tanácsadói szerepet játszó dr. Jánosi István helyére Tóth Istvánt nevezték ki, a likőr­gyárnál dr. Kádár László helyét Szabó Tibor tölti be, míg az Északker Rt.-nél azt a Csepregi Mátét váltották le, aki tulajdon­képpen csak kiválasztott volt a vezetői posztra. Az ok valameny- nyi esetben: összeférhetetlenség. Döntött a vagyonügynökség igaz­gatótanácsa arról is, hogy ketté­választják a Miskolci Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatot, s egymással versengő hálózatokat hoznak létre. A szétválás irányí­tását Gál Gézára bízták, egyben 5 lesz az egyik hálózat vezetője is, a másiké pedig Éliás László. Az ÁVÜ háza tájáról származik az a hír is, amely szerint két rész­ben kívánják értékesíteni a Mályi Agroker Rt.-t: külön adják el a Éarm-Agro Áruházat és az rt. tu­lajdonában lévő telephelyet. Bróker-avató Budapest (MTI) - Magyarorszá­gon először vehettek ót hitelesítő oklevelet ingatlan brókerek, szám szerint 42-en csütörtökön a Budapesti Ingatlantőzsde Mo­zsár utcai új épületében. Az egy éve alakult Ingatlantőzs­de egyedülálló a világon. Hozzá­járul a magyar ingatlanpiac ren­dezett viszonyainak kialakulásá­hoz. Ez annál is fontosabb, mert ® Piac rendezetlensége miatt je­lenleg már nemcsak eladni, de ''enni is nehéz nagy értékű ingat­lanokat' - mondta Joó András, a Budapesti Ingatlantőzsde elnö­ke. Ennek fő oka szerinte az, hogy a nyilvánosság hiánya miatt mncs bizalom és ez elrettenti a vevőt, de az eladót is. Ezen vál­toztathat a tőzsde, ahol a felaján­lás nyilvános és így jól informál­ja az értékesítőt és a vásárlót is. Turistaház a laktanya helyén Az egykori határőr őrs laktanyaépületéből turistaszállót alakít ki a két vállalkozó szellemű fiata ember Fotó: Balogh Imre Szögliget (ÉM - I.S.) - Nincs ab­ban semmi túlzás, hogy a szögli­geti egykori határőr-laktanya ta­lálható a legszebb környezetben, a Szád-vár alatt, hegyek ölében, a negyvenes évek elején kiürítte- tett ma már rom Derenk falu szomszédságában. Amikor a határőrök majd’ két éve kiköltöz­tek innen — a hivatásos határőr­járőrök már nem tartottak igényt az objektumra - eladásra hirdet­ték a laktanyát, a hozzátartozó ingatlanokat, a másfél hektáros udvart. Sokáig senki sem jelent­kezett a kaszárnyáért, amelynek állaga napról-napra, hónapról hó­napra romlott. Ennek következménye lett az is, hogy a nyolcmillió forintra tak­sált épületegyüttes ára is csök­kent, s így végezetül vevő találta­tott rá, két vállalkozó szemléletű fiatalember, Nemes György és Dénes István személyében. Ne­mes Györggyel, aki sajószentpé- teri, és népművelés-pedagógia szakon végzett a főiskolán, a helyszínen beszélgettünk.- Itt voltam határőr, másfél évig- mondotta. - Csodálatos tizen­nyolc hónap volt, a katonatársak, a környék, a táj... Amikor láttam az eladásról szóló hirdetést, volt főiskolai társammal, Dénes Pis­tával jelentkeztem érte... Nem titok a vételár sem. A vevők 3,5 millió forintot fizettek az ob­jektumért, illetékkel, átírással, ügyvédi honoráriummal négymil­lióra rúg az összeg. Nagyon lelakott volt a ház - jegy­zi meg Nemes. - Milliókat kell még rákölteni, hogy egyáltalán használható állapotba hozzuk. Számításaink szerint legalább 16 millió forintba kerül majd ter­vünk megvalósítása... Természe­tesen ennyi pénzt csak hitelből tudunk előteremteni, a japán hi­telre nyújtottunk be pályázatot... S hogy mi ez a terv? Nos, a környékből, a környezetből adó­dik: turistaház, gyereküdülő, sá­tortábor. Erre az Aggteleki Nem­zeti Park is áldását adta... A felújítás legalább két-három évet vesz igénybe, a vállalkozók úgy kalkulálnak jövőre, szezon­ra már megnyitják a turistahá­zat. Jelenleg az udvart teszik rendbe, sátorozókat már most nyáron szeretnének fogadni. Víz, WC, villany adott, s ha a szakha­tóságok is egyetértenek vele: ak­kor lehet sátrat verni. Különben a magas munkanélkü­liséggel sújtott Szögligeten is se­gítene ez a vállalkozás. Az átépí­tés idején hat-hét embert foglal­koztatnának, csakúgy mint ami­kor beindul a vállalkozás. Küzdelem a recesszióval Prof. dr. Barta Imre Miskolc (ÉM) - „Küzdelem a re­cesszióval” címmel Szegeden ren­dezték meg május 26-28. között a XXXI. Közgazdász Vándor- gyűlést. A tudományos igényességgel és a gazdasági problémák iránti felelősségérzettől áthatott előa­dások és vitákat a más vélemé­nyekkel szembeni tolerancia és a gondolatok kulturált kifejtése jel­lemezte. A Vándorgyűlés mérle­gének megvonása nem az én tisz­tem. De - mint a Közgazdasági Társaság Országos elnökségének tagja és a megyei szervezet elnö­ke - a XXXIII. Közgazdász Ván­dorgyűlés miskolci megrendezé­sére való felkészülés jegyében, kötelességemnek érzem, hogy a mérleg három szubjektív legfon­tosabb vonásával kapcsolatos gondolataimat a vándorgyűlésen részt venni nem tudó kollégáim­mal megosszam. A mérleg három fő eleme: el­sőként talán azt indokolt kiemel­ni, hogy a szakma ismét magára talált, s hallatja szavát. A rend­szerváltás első éveiben társasá­gunk -jórészt önhibáján kívül - majdnem padlóra került. A veze­tésben is jelentősen megújult tár­saság - két megyét leszámítva - szerencsére aktivizálódott. De legalább ennyire fontos, hogy részt kért és kér a gazdaságpoli­tika alakításából. A közel száz előadásban - hozzászólásban megfogalmazott kritikai meg­jegyzések és javaslatok gazdaság- politikai integrálására az esélyek ezen a vándorgyűlésen újra meg­nyíltak! Úgy tűnik tehát, hogy ez­zel lezárul egy rövid és átmeneti „káros és kóros” időszak, amikor a gazdasági törvényszerűséggel szemben, politikai és pártpoliti­kai prioritások érvényesülhet­nek. Személy szerint ennek - mint a tudomány és a politika kapcsolatának ilyen síkra történő tereléséért is hosszú évek óta ágáló társasági vezető - azért is különösen örülök, mert hosszú távon az egész országnak ez az igazi érdeke, s lehet éltetője a tár­saság és a közgazdász társada­lom konstruktív-segítő tevékeny­ségének. Második elemként annak belát- tatását és elfogadtatását kell saj­nos kiemelni, hogy a magyar gaz­daság nem egyszerűen recesszió­val, hanem sokrétű, de legalábbis három dimenziós válsággal küzd, ezek: 1. A korábbi modell mára átalakulással tarkított válsága, ami a megelőző húszéves reform­korszak hatására a többi volt szo­cialista országhoz képest kevésbé mély, hiszen a piaci modellhez való közeledésben mi már nem nulla szintről indultunk; 2. Ke­mény strukturális válság, azaz a világpiac értékrendje szerint leér­tékelt kapacitás és termelési struktúra, amelynek kiváltásá­hoz legalább tíz évnyi korszerű struktúrában testet öltő beruhá­zásra lenne szükség; 3. A keleti piacok — remélhetően átmeneti — elvesztése a maga sokrétű nega­tív következményeivel. A szakmabeliek előtt is talán ezen a vándorgyűlésen vált iga­zán világossá, hogy a klasszikus közgazdaságtani tételek alapján ez a több dimenziós válság nem kezelhető eredményesen. Elmé­letileg is teljesen új megközelí­tést kíván — többek között Erdős Tibor akadémikus, leköszönő el­nökünk véleménye szerint is - a növekedés, beruházás, profit, re­álkamatláb, költségvetési deficit viszonya, kölcsönhatása. Nincs tehát más út, mint a közgazda­ságtudomány és a gazdaságpoli­tika paradigmaváltása, miközben iránytűként csakis a világtenden­ciák alkotó adaptációja s az ezt leginkább kiszolgálni képes ideo­lógia és politikamentes pragma­tista gazdaságpolitika szolgálhat. Harmadik elemként a kormány­zat gazdaságpolitikai törekvése­ivel való számos közös vonás mel­lett is a vándorgyűlésen nagy nyomatékot kapott a gazdasági növekedés művi erőltetésének ve­szélye. A hangsúly ezzel szemben a növekedés feltételeinek megte­remtésére helyeződött. Ez a pont, ahol megtört a jég s a kormány­zat illetékes képviselője - a pénzügyminiszter is - törekvése­ink hasznosságát és konstruktív jellegét elismerve a kormányzat fogadókészségéről biztosította a közgazdaságtudományt, a társa­ságot. (A szerző: a Magyar Közgazda­sági Társaság megyei elnöke) Csökkent a munkanélküliek száma Miskolc (ÉM)-Az országos ten­denciának megfelelően Borsod­ban is csökkent az elmúlt hónap­ban a regisztrált munkanélküliek száma. Az 1400 fős visszaesés persze nem enyhítette a megye munkaerőpiacára jellemző túlkí­nálatot, a munkanélküliségi ráta pedig még mindig az országos át­lag másfélszerese. Az állásnélküliek számának stag­nálása, illetve a bekövetkezett enyhe csökkenés sajnos csak át­meneti jelenség, hiszen a mező- gazdaságra, az építőiparra illetve a vendéglátásra jellemző élén- kebb munkaerő kereslet a szezon végeztével megszűnik. Ugyan­csak a nyár végére várható a pá­lyakezdő munkanélküliek na­gyobb arányú beáramlása, hiszen a munkáltatók - lévén bőséges a választási lehetőségük - nem szí­vesen alkalmaznak gyakorlatlan, az iskolapadból épphogy kikerült dolgozót. Az elmúlt időszakban tartósnak ígérkező munkaerőigény Ózd, Kazincbarcika, Sátoi'aljaújhely térségében, néhány textilkonfek­cionáló üzem termelésének elin­dításával jelentkezett. Bár egye­lőre gond, hogy a létszámigények­hez képest kevés a megfelelő szakképzettségű, szabad munka­erő ebben a térségben. JEGYZET Ce&f m<i Bekecsi Szabó László Napról napra a szemünk előtt fogy-ég el a remény. Hiába mutatnak üde du­nántúli tájat, hiába szajkózza a jól fé­sült meteorológus, hogy erre meg amar­ra mennyi csapadék volt (ki nem mon­daná, hogy eső), hány milliméter... Már nemcsak az árpa-, de a búzatáblák is hatalmas foltokban fehéredtek ki és hi­ába rimánkodik a tehetetlen ember: itt nálunk nincs eső! Akit csak kicsit is aggaszt a mezőgaz­daság helyzete, aki csak makulányit is szimpatizál a parasztemberrel, ugyan­úgy sír-e több éve tartó szárazság miatt? Az ember őrlődik magában: kezdetben dühös, hogy a szomszédban milyen jó eső volt, később már - tehetetlenségében égre néz, nem szégyellne térdepelni sem, de egy idő után már erről is, mindenről, minden reményről lemond. Nincs már segítség. Ez évben is felsült a zöldbor­só, odalett az árpa, és már a szőlő zöld­je is vészesen kunkorodik a perzselő na­pos oldalon. Elég a remény, elég az élet a. szemem láttára. Sem ordítani, sem fo­hászkodni nincs már erőm. Tétlenül, magamat megadva nézem haldokló kertemet, kinn a szőlőt, s az árpaföl­det. Elúszott, elszállt a jó termés remé­nye. Elég itt legbelül a lelkem is... Az os­toba rádió, ostoba fecsegője reggeli kap­kodás közben így indít el: „Ma is gyö­nyörű napfényes, nyári időnk lesz...” ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Tegnap 49 üzletben összesen 659,6740 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzs­de árfolyamértéken. A részvények forgalma (33 kötés) névértéken 10,1400 millió forin­tot, árfolyamértéken számolva pedig 16,4210 millió forintot tett ki. A kárpótlá­sijegy árfolyamértékű forgalma 3,'4010 mil­lió forint volt. A kamatozó kincstáijegyek és az államkötvények együttes árfolyamérté­kű forgalma 639,8520 millió forintot ért el. A Dunaholding Rt. részvényére egy üz­letet kötöttek, 15 000 forintos áron. Egy üzlet jött létre az IBUSZ Rt. papírjára is, 1200 forinton. A Pick Szeged Rt. részvénye nyolc üzletben forgott. Nyitó ára 1900 fo­rint, napi átlagára 1992 forint, záró ára 2000 forint volt. A Zwack Unicum Rt. pa­piját 15 üzletben vették. Nyitó ára 2400 fo­rint, napi átlagára 2411 forint, záró ára 2420 forint volt. Kárpótlási jegy i forrás MTI IS8 CoNetus Eúő Broker tup* Bröfcemj» —\ ÁL' 1 :: ' !>! i 1 Vor* örökár Piken Broke kifli Li.i.j ~-rí **V 5i7 ' TI — tőzsdei eladasiáiiagár-görbe ■ nem vott kötés- v minimális véteiára|ánlat a brókercégektől A a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata ■t l i 11 f 1 1 í l f! i r 11II 111 M i f" ;; * 1 rrtf "úli'iiit m ’iHHrfi 1 ° 5 ■inni in 1 si a s Tőzsde .m I ndex (ideiglenes) június 4-én: 687,09 -8,09 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. június 4. Pénznem Valuta Vétel Eladás Angol font 134,09 Ausztrál dollár 58.45 Belga frank* Dán korona Finn marka Francia frank Holland forint 264,36 14,19 15,99 16,13 48.44 h font 132,31 Japán yen* 81,04 Kanadai dollár 67,87 Kuvaiti dinár 287,25 Német márka Norvég korona Olasz líra** Osztrák sch.* Portugál esc* Spanyol peseta’* Svájci frank Svéd korona USA-dollár ■ 54,32 12,81 59,42 772,47 56,54 69.36 60.84 12,05 86,80 ECU (Közös Piac)105,97 Deviza Vétel Eladás 136,89 59.69 269,02 14,45 16.39 16,41 49.30 134,91 82.24 69.27 292,75 55.28 13,05 60.70 786.07 57,64 70,88 61.92 12.31 88.36 107.93 134,80 59.14 266,10 14,29 16.14 16,23 ■48.77 133,30 81,79 68,48 289.63 12,90 777,40 56,85 69,77 61,22 12.13 87,39 106,77 135,50 59.44 267.26 14,35 16.24 16,31 48.99 133,94 82,09 68,775 291,01 54.961 12.96 60,091 (780,80 57,13 70,15 61.50 12.19 87.79 107.17 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom