Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

1993. JÚNIUS 4., PÉNTEK Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 3 Dr. Maczó Agnes tiltakozása Miskolc (ÉM) — G. Nagyné dr. Maczó Ágnes országgyűlési kép­viselő tegnap felkereste szer­kesztőségünket és megkért, hogy közöljük tiltakozását. Következzenek tehát a képvi­selőnő sorai: „Tájékoztatom a közvéleményt, hogy az Esti Egyenlegben elhangzott hírrel el­lentétben én semmilyen tünteté­sen, semmilyen közszereplést nem vállaltam. Tiltakozom az ellen, hogy a szél­sőséges és provokatív hangot megütő Király B. Izabellával en­gem bármilyen formában össze­mossanak. Elszomorítónak tartom, hogy az Egyetemes Magyar Szellem ün­nepén a Vörösmarty téren a könyvhét nyitó napján bármilyen demonstrációt szervezzenek, va­lamint tiltakozom az ellen is, hogy nevemmel bármilyen tünte­tést reklámozzanak engedélyem nélkül. Tiltakozásom jeleként a június 4-i dedikálásaimat Budapesten, a Vörösmarty téren lemondom.” Keresik a baleset szemtanúját Miskolc (ÉM) - 1993. május 26- án 21 óra 45 perckor a Mályi Strand-fürdő felé vezető úton a vasúti átjárótól 700 méterre is­meretlen személy az általa veze­tett ismeretlen forgalmi rendszá­mú feltehetően világos színű La­da 1500 (VÁZ 2107) típusú sze­mélygépkocsi sebességét nem az út vonalvezetésének megfelelően választotta meg az erősen jobbra ívelő útkanyarban, minek követ­keztében áttért a menetirány sze­rinti baloldalra és ott nekiütkö­zött az ott szabályosan közlekedő F.-né miskolci lakos által veze­tett Ford Orion típusú személy- gépkocsi balhátsó ajtó-sárvédő ré­szének. A baleset után az isme­retlen személy a helyszínről meg­állás nélkül ismeretlen helyre tá­vozott. A baleset következtében az isme­retlen Lada személygépkocsi bal első lámpateste és irányjelző lám­pája összetört és a baloldali első sál-védő is megrongálódott. A rendőrség kéri a balesetet oko­zó Lada személygépkocsi vezető­jének jelentkezését, szemtanúk és olyan személyek jelentkezését, akiknek tudomásuk van arról, hogy környezetükben a fent leírt módon megsérült Lada típusú személygépkocsi található. A rendőrség kéri továbbá az olyan javító műhelyek dolgozói­nak jelentkezését ahová a fent le­írt módon sérült Lada személy- gépkocsit javítás céljából bevisz­nek. Jelentkezni lehet a Miskol­ci Rendőrkapitányság Közlekedé­si Osztályán (Miskolc, Fábián ka­pu 4. sz. 1. emelet 112. szobában) személyesen vagy telefonon a 324-211/22-81 melléken munka­időben, és munkaidőn túl a 324- 211/ 25-28 melléken. KDNP-s tisztújítás Miskolc (ÉM) - A Keresztényde­mokrata Néppárt Borsod-Abaúj- Zemplén megyei elnöksége június 2-án tartotta megyei tisztújító nagyválasztmányi ülését. Megyei elnök: Kelemen István, megyei elnökhelyettes: Krisztik Pál, me­gyei alelnökök: Dr. Farkasné dr. Biczó Erzsébet (Abaúj), Hegedűs Ferenc (Borsod), Rusznák Miklós (Zemplén), Mándi András (Mis­kolc). írógép ajándék Kárpátaljára Miskolc (ÉM) — A kárpátaljai magyar oktatási dolgozók szak­mai-érdekvédelmi szervezetének jól felszerelt oktatási intézmé­nyekre van szüksége a hatékony munka érdekében. Ennek elő­segítésére a miskolci Kárpátalja Alapítvány a budapesti Herman Ottó Alapítvány adományaként 14 írógépet és 2 Cyklos M 206 tí­pusú stencilgépet szállított Kár­pátaljára június 2-án. Szemelvények a Gondolatokból Csurka-tanulmány a Magyar Út Körök feladatairól Az MDF belső forrongása közepette szerettük volna lapunkban megszólaltatni a gyújtópontban álló Csurka Istvánt. Ezt a szándé­kunkat továbbra is fenntartva közlünk ezúttal szemelvényeket ab­ból a tanulmányból, amely Gondolatok a Magyar Út Körök Moz­galmának készülő programjához címmel jelent meg a Magyar Fó­rum június 3-ai számában, s amely híven tükrözi a politikus gon­dolatvilágát. Hangsúlyozzuk, hogy az itt közreadott szemelvé­nyek - a terjedelmi korlátok miatt - nem tekinthetők a tanulmány rövidített változatának, nem alkalmasak a részletesen kifejtett gondolatsorok pontos tükrözésére. Fotó: Nagy Gábor (ISB) A Magyar Út programjának első pontja tehát nem lehet más, mint a bajtársiasság feltámasztása. Is­merd meg társaidat a körben, tedd próbára őket s magadat, s ha meggyőződtél tiszta magyarsá­gukról, emberi becsületességük­ről, tarts ki mellettük mindenfé­le viharban, vád alatt, segítsd őket és verjél vissza minden rá­galmat. Elmondhatjuk tehát, hogy a 89- 90-es változás a betegség általá­nos állapotában jött létre. A be­tegséget az előző.negyven év okozta és súlyosbította. Ha már­most a mértékre kérdezünk rá, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a körülményekhez képest, az elszenvedett megpróbáltatá­sokhoz, megaláztatásokhoz, fer­tőzésekhez és rontásokhoz képest a nemzet nem is annyira súlyos beteg, semmiképpen nem fekvő, hanem kezelésre, ambuláns ellá­tásra utalható, s időnként meg­lepően egészségesen viselkedő szervezet. * Az ország mai stabilitása nem kormányérdem. Nem is tévesz­tendő össze a kormányállandó­sággal és az országgyűlési kor­mánystabilitással. Ez a beteg lelkű nemzet egyik egészséges lelki működésére, felelősségér­zetére vall, amelyet meg kell be­csülni. Erre most tisztességes po­litikát kell építeni! * Először is új alkotmány kell. (En­nek indoklását és kiküzdési mód­ját később a közvetlen politikai programpontok tárgyalásakor ejtjük meg.) A Nemzetépítő Állam támogassa a nemzeti tudat egészségessé téte­léért küzdő társadalmi intézmé­nyeket, egyesületeket, szervezete­ket; a nemzeti kultúra érték­teremtő műhelyeit; a közoktatás­ban írja elő a nemzeti, minimu­mot és a szabad, önkormányzati, kisközösségi és egyházi keretek között működő iskolaszintekben kiemelt támogatásban részesítse a nemzeti maximumot tanító­nevelő iskolákat, intézményeket és egyéneket. Az állami előmenetelben tegye si­kerfeltétellé a szakmai teljesít­ménnyel párosuló magyarságtel­jesítményt. * A Nemzetépítő Állam gondolatát nem védekezve, hanem éppen ke­ményen szembeállítva kell kiküz- deni. Ki kell mondani, hogy a li­berális államellenesség egyben nemzetellenesség is, és nem vezet valódi civil társadalom kialakulá­sára, hanem csak a régi nómen­klatúra új módon való uralkodá­sának eszköze. A Magyar Út tehát, amikor a je­lenlegi hatpárti rendszer megújí­tásáért küzd, egyben a régi rend­szertől való teljes elhatárolódást is követeli, a Nagy Elválasztást. Ehhez széles népmozgalomra van szükség. Körültekintően és pontosan meg kell határozni ennek a gondosko­dó, Nemzetépítő Államnak a fel­adatait. Az első feladat természe­tesen nem lehet más, mint meg­állítani a fogyást, és minden esz­közzel segíteni nemzeti szellemű, népi gyökerű középosztály kiala­kulását és keresztény szellemi­ségének kiterjedését. Ennek érdekében olyan nagy táv­latú, akár hatalmas áldozatokkal járó szociális programot kell ki­dolgozni, amely egyszerre nyújt legalább három-négy gyermek méltó körülmények közötti felne­velésére alkalmas otthont induló fiatal családoknak, és egyszerre szavatolja az ebből a vállalkozá­sukból eredő létbiztonságukat, előmenetelüket. Az állam által építendő - 3-4 gyer­mek felnevelésére alkalmas, leg­alább 100 m2-es - otthonokhoz, la­kásokhoz pályázat útján lehes­sen hozzájutni, és az egésznek le­gyen vállalkozásjellege. * Nem lesz még egyszer ’56. Kiszámítható, hogy a magyar tár­sadalom pontosan azt a választ adja a következő választásokon az IMF-politikaként beállított, valójában százszázalékosan nó- menkltúra politikára, mint 1990- ben: leszavazza azokat, akiket e politika kitalálóinak és végrehaj­tóinak vél. Akkor az MSZMP föl­ső vezetését dobta oda a pénzügyi hatalom, most az MDF tagságát és népi tömegeit. Ez az MDF sírja. Hogyan lehet, hogy az MDF kor­mánya ezt nem látja? Lehet, hogy Magyarország ismét kísérleti állam, mint volt a gu­lyáskommunizmus idején? Hi­szen ez a kormány most is a leg- problémamentesebb társadalmat szolgáltatja a status quót állító Nyugatnak. * Ebben az országban nem az tör­ténik, ami tudatva van. Elsősorban ezzel kell tehát szem­beszállni. A gazdasági és pénzü­gyi politika sem lehet háttérpoli­tika és nem lehet paktumkérdés. Az állampolgárnak magának kell döntenie afelől, hogy vállalja-e a sokkterápiát, az ország idegen kézre juttatását, vagy pedig le­mond a fogyasztói társadalom legendájáról, az utolérés álmáról és az európai elhitetésekről és megkezdi valamilyen következe­tes saját út kimunkálását. * Mindennek előfeltétele tehát a rendcsinálás. 1. Nem szabad olyan magas adó­kat kivetni, amelyeket a polgár, különösen pedig a vállalkozó pol­gár nem tud megfizetni, s ezért kénytelen csalni. Ezzel szoros összefüggésben: nem szabad olyan magasan tartani a hitelka­matokat, amelyek mellett a ma­gas adót fizető polgár nem tud ésszerűen vállalkozni és ha mégis vállalkozik, rákényszerül a maf­fiás működésre, a rövid távú zsa­rolásra. 2. Ugyanakkor az ésszerű mértékű adókat mindenkitől be kell szedni és az adócsalókat a legszigorúbban meg kell büntet­ni. Ugyanígy az ésszerű hitelekkel visszaélőket, a csalárd vállalkozó­kat ugyanilyen szigorúan kell megbüntetni. 3. Az így beszedett állami jövedelmekről teljes nyíltságú tá­jékoztatást kell adni a társada­lomnak és világosan meg kell ha­tározni, hogy mi az állami feladat és mi az önkormányzati vagy tár­sadalmi. Az elosztás vezérelve csakis a magyarság önérdeke, a nép fenn­maradása lehet. Az idegeneknek, az idegen tőkének csak olyan kedvezményeket lehet nyújtani, amelynek a visszatérülése szava­tolva van. * A rendszerváltásnak tehát a kis­ember számára abból kell állnia, ami mindennek az ellenkezője. Engedlek érvényesülni, adok ne­ked kezdésre való támogatást, hi­telt, tisztességes feltételekkel és tisztességes hozzájárulást kérek tőled, de azt megkövetelem. Mindezt a mai politikai osztály utalma alatt, a ’90 óta kialakult rendszerben, ezzel az alkotmány­nyal és az Alkotmánybíróság fennhatósága alatt nem lehet vég­bevinni. A mai hat párt mindegyike több­kevesebb mértékben beletört már a nómenklatúrával való kiegye­zésbe. S várja a parancsokat. Akármilyen eredményre vezet a következő választás, az ebből a hat pártból alakult koalíció sem­milyen összetételben nem fog ezen a helyzeten változtatni. Ezért a rendszer újraalkotására van szükség. * Mindez felveti a rendszer újrafo- galgamzásának szükségességét. Az újrafogalmazás történhet egy új nemzeti kerekasztal összehí­vásával, és történhet az Or­szággyűlés keretein belül. Mind­egyikhez a hatpárti állam, azaz a jelenlegi parlamenti pártok egyetértése szükséges. Minthogy jelenleg egyikőjüknek sem érdeke egy ilyen parlamenten kívüli al­kotmányozás, az Országgyű­lésben pedig eddig sem tudtak megegyezni a kétharmados tör­vényekben, azaz az alkotmány­módosításokban, azok előtt, akik látják a fennálló helyzet képte­lenségét, veszélyességét, két út áll: vagy egy nagyszabású nép- mozgalommal, népszavazással kikényszerítik ezt az új alkotmá­nyozást, vagy belemennek a következő választásokba, és olyan új pártszövetségeket alkotnak, amelyek egyöntetűen vállalják ezt a második alkotmányozást. Mindkét döntésnek nagy koc­kázata van. * Mégis meg kell próbálni. Sok és nem jelentéktelen azoknak a tár­sadalmi erőknek, egyesületek­nek, szövetségeknek a száma, amelyek az első alkotmányozás­ból kimaradtak és most ugrásra készen állnak. Megszólításukkal, hadrendbe állításukkal ki lehet­ne kényszeríteni ezt az új tárgya­lást. Ez ugyan nem hátráltatná a kormány működését, az Országgyűlés munkáját, de ki­húzná abból a kátyúból az alkot­mányozás szekerét, amibe a két­harmados törvények taszították bele. A Magyar Út mint mozgalom ki­válóan alkalmas volna ennek megszervezésére. Ebben a küzde­lemben új társadalmi erők mu­tathatnák fel magukat és gyűjt- hetnének tőkét a következő vá­lasztásokra. Egy bizonyos idő el­teltével a jelenlegi hatalombirto­kos pártoknak, ellenzékieknek és kormányon levőknek is meg kel­lene gondolniok, mennyire állnak ellen ennek az alkotmányozás­nak. INNEN SZÓLVA Bánhegyi Gábor Kell néha az is az olvasónak, mert egy-- részt soha nem tudja meg, hogy is ké­szül tulajdonképpen egy újság, másj részt meg talán másképp néz egy pici hírecskére, ha az alábbi történetből megtudja, milyen áldozatos munkát is végez a hírlapíró (Ez volt az önsajnálat helye). Na szóval: hallja a tollforgató, hogy történt ami történt. Erről pedig tájé­koztatni kell. Legott tárcsázás a vélt il­letékeshez, aki nagyon udvarias, kész­séges és barátságos, konkrétumokkal azonban nem tud szolgálni csak ta­náccsal. Az meg is köszöntetik, és eljö a második tárcsázás ideje, ami sokadik­ká fajulja magát, mert a hívott fél fog­lalt. Szép erény a türelem, de egy idő után ami sok az sok, mert közeleg a lap­zárta. Ikszedik tárcsázás eredményt arat, lé­vén kicseng. Vonal másik végén lévő azonban erről másként vélekedik, mert eleinte csak szűkszavú, később azonban már teljesen elzárkózik. Bedobja a lerá­zás csalit, mondván, hívjam később. Átmegyek naivba, és érdeklődöm, mikor légyen az a később, mire jön is a meg­nyugtató válasz: később. A nagy titko­lózás mögött országos szenzációt szi­matolok, itten bizony bombasztikus tényálladék esete foroghat fenn, ezért tovább erősködöm, mégis mikor van az a később, mire beszélgetőpartner elkö­szön és le is csapja a kagylót. Reményvesztés kizárva, telefon a har­madik helyre, és bekövetkezik a csoda, Barátságos hang, rögtön sorolja, mi­kor, hol, ki, mi történt, hogy történt, ahogy kell. Sűj'ű hálálkodások közepet­te rebegek búcsút, neki is látok, meg is írom, másnap meg is jelenik. Egy szimpla, majdnem teljesen hétköznapi hír. Összvissz tíz sor. Meg most ez a harmincöt. ÉM-portré Fotó: Laczó József Csáki Miklós Prügy (ÉM — Ha) — Nem tudom kire ütött jobban ez a szöszi legény! Arcvonásaiban, mosolyában, szeme hunyorgásában az álta­lam jól ismert apja, anyja vonásai egya­ránt ott vannak. Szelídsége viszont inkább anyai örökség, a föld, az állatok szeretete pedig egyértelműen mezőgazdász apjától kapott juss. Csáki Miklóssal a prügyi általános iskola tanulójával — így díszruhába öltözve - mi­nap a helyi cserkészavatón találkoztam, ahol őt a negyedik osztályt végzett „kisem­bert” is a Nagy Bercsényi Miklós Cserkész- csapat teljesjogú tagjává avatták. Katona Tamás államtitkár, s Papp Miklós bácsi, Tokaj nagy lokálpatriótája, szóval két öreg­cserkész előtt ő is büszkén harsogta társa­ival együtt a cserkésztörvényeket. Az „apái juss” jogán nyilván számára legkedvesebb a hatodik, a természetszeretet törvénye: ä cserkész szereti a természetet, jó az állatok­hoz és kíméli a növényeket.- Aztán mi akarsz lenni Miki, ha felnősz?- kérdeztem tőle.- Traktoros, mert meg akarom művelni a földet! - vágta rá határozottan és büszkén, majd hozzátette: — és persze rendes ma­gyar ember. Az utóbbi mondata után a mellette álló ap­jára mosolyog és kérdezi: - Ugye jól mond­tam édesapám?

Next

/
Oldalképek
Tartalom