Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
4 Z 1993. Június 15., Kedd Itt-Hon A Falusi krónika kapcsán Tállya (ÉM) - Kedves Olvasónk, a tállyai Serfőző László a zempléni mellékletünk május 27-i számában megjelent Falusi krónikához fűz néhány megjegyzést. Ezt írja: „nagyon mellbe vágott a Mádról írt cikk. Idézem a cikk egy részét: „...Szőlőterületei közül külön is kiemelendő a Király dűlő, ahol a híres Borok királya - királyok bora termett.” Olvasónk még hozzáteszi: „Itt kell megjegyeznem, nem az újságíró a hibás, hiszen amit leírt, bizonyára nem az ő fejében született meg, hanem valakitől hallotta.” (Valóban így van Serfőző úr — a szerk.). Persze, nem is ez utóbbi megállapítás a lényeg, hanem az, amit a továbbiakban olvashatunk a levélből: „Nos, semmilyen szakirodalomban nem találkoztam olyan forrással, ami azt bizonyítaná, hogy a Királyok bora - borok királya, mint jelző, azért kapta e nevet, mert a má- di Király dűlőből származik. Ellenben találtam több olyan leírást, ami azt bizonyítja, hogy a fenti szólást XIV. Lajos nevéhez fűzik. II. Rákóczi Ferenc ajándékozta meg tokajival a francia uralkodót és a „...hódolat jeléül azt nyomtatták a menükártyára: C, est le roi des vins, et le vin des rois.” (Pap Miklós: A tokaji 128. old.) Ne felejtsük el, Sárospatakon is van Király dűlő!” Levélírónk ezután egy érdekesnek tűnő kérdéssel, feltételezéssel folytatja gondolatmenetét: „Fentiek ismeretében lehet-e kategorikusan kijelenteni, hogy a borok királya Mádról származik? Miért nem Tállyáról? Mit ír Pap Miklós A tokaji című könyvében: „Márki Sándor, II. Rákóczi Ferenc életrajzírója említi, hogy a fejedelem minden útjára vitt magával egy pincetokban (négyszögletes nagy üveg) négy liter színlelt tállyait... Közismert dolog, a fejedelem diplomáciai fegyverként is alkalmazta a tokajit. Ha tehát minden útjára vitt magával tállyait, akkor feltételezem, ebből kínálta meg XIV. Lajost. Mire következtethetünk ebből?...” Végezetül ezt írja Olvasónk: „A dolognak nincs túl nagy jelentősége. De egy ilyen, a cikkben olvasott mondat félrevezetheti azt a majdani kutatót, aki, teszem azt egy évszázad (vagy több) múlva kezdi el feltárni tájegységünk történetét.” Serfőzó úr, köszönjük mind levelét, érdekes okfejtését, mind pedig a mellékletünknek szóló jókívánságait. Reméljük, hogy a jövőben is megkeres bennünket soraival. Várjuk tehát írásait - mint ahogy másoktól is - a faluban történtekről. Amikor jóval többen laknak Füzérradványban Füzérradvány (ÉM) - Az ország minden részéből érkeznek csoportok a füzérrad- ványi táborhelyre. Tizenhárom évvel ezelőtt építették a falu közepén lévő tábort, melynek létrehozásába a környező települések is beszálltak anyagilag. A helyi önkormányzat tulajdonában lévő, gyönyörű környezetű tábor kihasználtsága a nyári főidényben majdnem 100 százalékos. Mizsák László tábor- vezető elmondotta, hogy ezen a nyáron több egyház is igénybe veszi az épületeket: például Gyuláról, Nyírtass- ról református, Debrecenből baptista, Nyíregyházáról pedig római katolikus diákcsoport érkezik. Egyszerre 150 fiatal élvezheti a jó levegőt, az erdőt. A csoportok általában hét-, illetve tíznapos turnusokban váltják egymást. Egyébként a helyi lakosok a hosszú, csendes téli esték után már nagyon várják a táborozási idényt, hiszen ilyenkor többszörösére duzzad a lakosok száma. A tábort övező utcákon és a környéken gyerek mozog, „csivitelésükkel” jó hangulatot teremtenek. Faluház épül Bőcsön Lesz itt mindenre lehetőség, ami egy település kulturális és közéletéhez kell: előadóié* rém, nyugdíjas klub, könyvtár, a fiatalok rendezvényeihez helyiség. Az elmúlt év őszén kezdték el építeni Bőcsön a faluházat. A negyvennégy millióbalcerülő új létesítményt augusztus 20-an adják át rendeltetésének. Mint megtudtuk a település jegyzőjétől, Eged ZoS- tánnétól, minden remény megvan erre, hisz, az építők (az Epszolg Kisszövetkezet munkásai) a tervek szerint haladnak a kivitelezéssel. Kulturális ajánlat egy hétre Sátoraljaújhely, Kossuth Művelődési Központ Június 20-án 17 órakor: a Cinderella Balettegyüttes csoportjának előadása a színházban. Videomozi: június 17-én: Mesék Mátyás királyról (magyar film). Bodrogkeresztúr, Faluház Puha Péter és Brovdi János kárpátaljai festőművészek kiállítása, mely megtekinthető július 3-ig. Tokaj, Művelődési Ház Sáros András festőművész emlékkiállítása, mely június 30-ig tekinthető meg. Szerencs, városi kultúrá- lis központ Június 19-20: Reinkarnációs hétvége (ahol a résztvevők megtapasztalhatják előző születéseik történetét. Az utazás nem hipnózisban, hanem mély relaxált állapotban történik). Június 21-én 16.15-kor: Zenei Klub (Tóth László plébános és Ficsor Márton kántor közreműködésével a gregorián zenéről). A Zempléni Művészeti Napokra, mely augusztusban lesz, már igényelhetők jegyek, bérletek a Művelődés Házában. Az írásban megrendeltjegyeket postai utánvéttel küldik meg. Egyéb információkat a Művelődés Házában kérhetnek az érdeklődők (Sárospatak, 3950, Eötvös út 6. Telefon: 41/323-811, telefax: 41/324-812). 1993. Június 15., Kedd Itt-Hon Z 5 Felsőregmeci szomorú történet Felsőregmec (ÉM) - Egy kedves Olvasónk levelet írt nekünk, melyben tényeket közöl egy 1944-ben történt szomorú eseményről. íme: „Úgy gondolom, hogy a túlélő és családtagjai emlékeznek az eseményre, vagy élnek azok hozzátartozói, akik a későbbiekben halott fiukat eltemették. A történet a következő: A márciusi német megszállástól kezdve igen élénk volt a katonai tevékenység Felsőregmec térségében. A faluban nem volt olyan ház, ahonnan ne ment volna valaki katonának. A beszállásolt katonák közül nagyon sokan segítettek a parasztcsaládoknak. Előttem, mint gyerek előtt nem volt titok, hogy ők csak addig vesznek részt a háborúban, míg az itteni területen a frontáttörés meg nem történik. Aztán maradnak annál a családnál, ahol fiukként befogadták őket. Ez az áttörés 1944 novemberében megtörtént - többnapos ágyúzás és aknatűz kíséretében. Ekkor körülbelül 20 centiméter hó hullott ezen a vidéken. A faluban már hetek óta nem lakott senki, a Soromba gödörben lévő pincében rejtőztünk el. Ekkor az állatokat lopva etették, itatták. Az egyik napon dörömböltek az ajtón, hogy mindenki menjen haza, mert itt vannak az oroszok. A látvány, ami elénk tárult, lenyűgöző volt: a fehér hóban az a sok ember, mintha csak egy nagy hangyabolyt láttunk volna. Sajnos a harcoló katonák után jöttek a fosztogatók és a rendfenntartók is. Itt kezdődött a baj! Összeszedték a lemaradozott és tovább harcolni nem akaró katonákat. Számukat nem tudom, de lehettek vagy tízen. A késő délutáni órákban vitték el őket a faluból az orosz katonák. A Kapc tetőnek nevezett temetőben árokba lövöldözték őket. Egyikük kisebb sérüléssel megúszta, s az éj leple alatt hazajött az őt befogadó családhoz. Elmondta, hogy mi történt, majd még azon az éjjelen elindult haza saját családjához. Az ő elmondása alapján a falubeliek megkeresték a halottakat, majd közös sírba temették őket. Ebben az apám is részt vett. Ezt a bizonyos sírhelyet a falu özvegyasszonyai gondozták, főképpen azok, kiknek féijei ott maradtak a háborúban, illetve később jöttek haza a fogságból. 1945-ben, mikor a föld fagya már alábbhagyott, a hozzátartozók feltárták a közös sírt és koporsókban hazavitték azokat, akiket még fel tudtak ismerni. Az ismeretlenek ottmaradtak. Szerintem ez a sírhely még ma is megtalálható.” Idegenforgalmi elképzelések Bodrogkeresztúr (ÉM) - A község az Alföld és a hegyvidék találkozásánál terül el, a Kopasz-hegy lábánál, a Bodrog folyó partján. Kedvező földrajzi fekvése biztosítja azokat a lehetőségeket, melyeket kiválóan lehetne alkalmazni az idegenforgalom szempontjából. Az 1903-ban mezőváros pallosjoggal bíró településen számos olyan természeti adottság lelhető fel, melyekkel ide csábíthatóak a turisták. Eleddig csak spontán keresték fel Bodrogke- resztúrt külföldi turisták. Az önkormányzat ennek megváltoztatása érdekében kiemelj feladatként kezeli az 'idegenforgalommal kapcsolatos elképzeléseket. Felmérték, hogy mely területeken lehetne fejleszteni: például a Bodrog folyó jelenleg is alkalmas vízisportokra, hajózásra, s egy szabad strand kialakítására. Emellett halászni, horgászni is lehet a folyóban. Akik vadászni szeretnének, azok is élhetnének szenvedélyüknek, hiszen a hegyvonulatokon a nagyvadak (őz, szarvas, vaddisznó), a Bodrog árterületén pedig a kisvadak (kacsák, nyulak stb.) vadászatára van mód. Kimagasló a Bodrogzug ornitológiái szempontból, melyet egyébként Európa-je- lentőségű helyként tartanak nyilván a Rams ári egyezmény szerint. Bodrogkeresz- túrban több olyan épület van - például a Mátyás király korabeli római katolikus templom, II. Rákóczi Ferenc fejedelem háza, görög katolikus templom ikonosztáza. Mindezek mellett több olyan rendezvényt tartanak a nyári főszezonban és ősszel, melyek szintén vonzerőt jelentenek a turistáknak. Bodrogkeresztúri vásárok Bodrogkeresztúr (ÉM) - kát. Most újra visszaállítják Katalin - immáron két esz- Több mint húsz éven át nem ezt a régi hagyományt, s nagy tendeje ismét van országos tartottak a faluban vásáro- névnapokon Mátyás, György, állat- és kirakodóvásár. Gyerekszáj az óvodából (ÉM)—Az alsóberecki óvodában Rozgonyiné Kolozsi Rita óvónő mondta el az alábbi két kis - megtörtént - esetet. Nóri, aki kiscsoportos, már nagyon éhes volt. Alig várta, hogy elkövetkezzék az ebéd ideje. Mikor megkapták a fi-, nőm darálthúst, ijedten szaladt a kiosztással foglalkozó óvónőhöz: — Óvónéni! Ezt a húst megrágták a konyhás nénik... * Az ugyancsak kiscsoportos Tibi a tükör előtt vizsgálgat- ta magát. Mint tudjuk, ez az életkor a „nagy” felfedezések kora. A kisgyerekek napról napra új dolgot ismernek meg, nem egyszer teljesen meglepőeket. Mint Tibi is, aki a tükörben történt vizsgálódás után láthatólag kétségbeesetten, kicsit szomorkásán járkált. Aztán nagy elhatározással szólt az óvónénihez:- Tessék már nézni, nekem lyukas az orrom!... Most mi lesz?... Együtt - mindörökké Serfözó László Tállya (ÉM) - Temetés. Tállyán az elmúlt néhány hétben szinte mindennapos eseménynek számított. A közvetlen családtagokon, rokonokon kívül talán ez mit sem mond a kívül álló embereknek. Kettős temetés. Még ebben az értelemben sem ritka dolog, gondoljunk csak a - sajnos - mind gyakoribb közúti balesetek áldozataira. Tállyán 1993. május 26-án megtelt a katolikus temető gyászolókkal. Meghalt Máté Ferenc és neje, Máté Ferencné, szül. Rozgonyi Piroska. Két név, ami semmit nem mond a kívül állónak. Két koporsó a virágzó gesztenyefák hűvös árnyékában... Megöregedtek, s megbetegedtek. A férj 23-án hunyta le örökre szemét. Ekkor már a feleség sem érzékelt a külvilág zajából semmit, csak pihe- gett, miközben kezei még meg-meg- remegtek... Aztán... Az idős asszony 25-én követte társát. Ötvennyolc évvel ezelőtt fogadtak ők egymásnak az oltár előtt örök hűséget. Aranylakodalmukon köny- nyes szemmel nézték egymást, remegő ajkukon megbújt a fel nem tett kérdés: vajon meddig leszünk így együtt? Aligha gondolták, hogy valójában örökké. Őket az ásó-kapa sem választotta el egymástól. A feleség mindig úgy említette a férjét: „az én uram”. És Ő hívta maga után hűséges nejét. Megrendítő, de mégis szép. Úgy tűnik, a földi lét után sem unták meg egymást, együtt távoztak és lelkűk valahol a végtelenben ott lebeg elválaszthatatlanul. .. Ötvennyolc évvel ezelőtt fogadtak ők örök hűséget egymásnak. Egyedül hazafelé
