Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29 / 124. szám

1993. Május 29., Szombat Em Hétvége/Évforduló ESZAK-Magyarország 7 Irótalálkozó Lillafüreden, anno 1933 A költő meglátta, megszerette, megénekelte... Brackó István Hatvan évvel ezelőtt rendez­ték meg a lillafüredi írótalál­kozót. Jeles eseménye volt ez a tájnak, s a három eszten­dővel korábban avatott Palo­taszállónak. Irodalomtörténe­ti érdekesség: itt és most szü­letett az Oda. A költő József Attila találkozott egy gyönyö­rű nővel. Meglátta, megsze­rette, megénekelte. Legendás, mesésen szép ez a vidék. A kövek, a fák regél­nek, emléktáblák emlékeztet­nek. Ez a tenyérnyi táj tele van ellentmondással és ellen­téttel. Miskolchoz tartozik, de területének egy része a Bükki Nemzeti Park rezervátuma. Húsz évvel ezelőtt itt áldoza­tokat szedett az árvíz, s haj­dan a Szinva pisztrángot daj­kált. A Bükk ékkövét, a Palo­taszállót éppúgy meglakta a proletárköltő, mint számos bankár és miniszter. Rendez­tek puccos bálokat, de 1942- ben itt fogalmazódott meg egy háborúellenes nyilatkozat. Itt forgatták a Meseautó című fil­met, s a Hámori tavon korcso­lyázott Latinovits Zoltán, a Szindbád főszereplője. Parnasszusi derűben éltek A Lillafüredi íróhét szervező­je, szorgalmazója az írók Gaz­dasági Egyesülete volt. Az IGE 1932. május 23-án tartot­ta alakuló közgyűlését, me­lyen elnökévé Pakots Józse­fet, főtitkárává pedig Lamb­recht Kálmánt és Supka Gé­zát választotta. A kor és a té­ma alapos ismerője, a borsodi kötődésű M. Pásztor József tíz évvel ezelőtt megjelent köny­vében írja, hogy az IGE több volt érdekvédelmi és szociális intézménynél, mert a doku­mentumok egy nagyon is poli­tizáló baloldali írói tömörülés­nek mutatják. Ne feledjük, hogy Gömbös Gyula és Hitler Adolf csak néhány hónapja volt uralmon a saját országá­ban. Akkortájt kezdődtek a németországi könyvégetések. A világ a gazdasági válság ter­heit nyögte. A jeles irodalmár, Bálint György a következő tudósítást küldte lapjának Budapestre: „Nyolcvan magyar író jött el a lillafüredi íróhétre és a nyolc­van közül harminc - a legki­válóbbak, legmegnemalku- vóbb magyar írók jó része — ingyen van itt, mint az írók Gazdasági Egyesületének vendége. Itt van a mai ma­gyar líra egész remek gárdája, legértékesebb fiatal lírai köl­tőink sora...Költők, akiknek természeti képeit a következő generáció diákjai esztétikai­lag fogják elemezni, most egy hétig élvezhetik a természe­tet... Luxusban élnek tehát egy hétig a magyar írók. Élve­zik a gyönyörű környezetet, üldögélnek a hatalmas park­ban, kirándulnak a zöld Há­mori tó árnya partmenti útja­in... A magyar Parnasszus tagjai valóban parnasszusi derűben töltik itt az írók He­tét.” Várnai Zseni yerset írt. A köl­teményt a hű krónikás, a Lil­lafüredi Fürdőújság közölte: „Csendül a csend csengettyű­je / és a visszhang ráfelel, / gyönge, gyarló, megigézett / emberi szív énekel.” Illyés Gyula tűnődik Mások, máshová, másfajta be­jegyzéseket tettek. Szabó Lő­rinc közli a Pesti Naplóban, hogy „a mi trombitáinknak pedig s jelek szerint nincs ere­jük”. Móricz Zsigmond naplót ve­zet: „...Az irodalom csak tük­re az állapotoknak, s azon ke­resztül meg lehet mutatni a valóságos bajokat.” Blyés Gyula, lillafüredi szig­nóval, fontos bejegyzést tett Vidor Marcellné emlékköny­vébe: „Talán azért kellett / da­Marton Márta nem szerette és nem értette a költőt tódtak. Kosztolányi a magyar literátorok nehézségeiről be­szélt, dr. Halmi Bódog támad­ta a ponyvairodaimat, s föl­szólalt még Surányi Miklós és Tábori Kornél. Hétfőn So- mogyvári Gyula, Kárpáti Au­rél és Pünkösti Andor lépett a szónoki emelvényre...A negye­dik nap programja felborult. A közben Pestre utazott Pakots József váratlanul elhunyt. Halálhíre, temetése miatt so­kan odahagyták Lillafüredet. József Attila maradt. Ki volt a múzsa? Amikor 1933 júniusában hegymenetben döcögött a kis­vonat, a költő nem törődött a csodálatos panorámával. Arany Jánost olvasott, a Tol­di szerelmét. A többiek ugrat­ták. A zárkózott poétát, kívül­nyatos, kozmikus hatású ese­mény történt akkor, hatvan évvel ezelőtt Lillafüreden. Meglátta, megszerette, megé­nekel,te a csodálatos nőt, az örök Évát. S talán a kezét sem fogta meg... A gyönyörű költeményt is­merjük, a keletkezés körül­ményeiről, a hely szelleméről is tudunk, ám az ihlető múzsa félévszázadon át titokban ma­radt. Sok vita és találgatás után kiderült, hogy az Óda ih- letője nem egy titokzatos svéd asszony volt, hanem dr. Szöl- lős Henrikné Marton Márta, egy neves sebész - akkor már válófélben lévő - felesége. A közlés néhány évvel ezelőtt jelent meg a Szerelem című szexlapban. Az is olvasható itt, hogy a költőt gyakran lát­ták a Szinva mentén, a Há­lolni száz holt parasztnak / és tűnődni szántás közben, / hogy egykor én megszólaljak.” Egy másik feljegyzés szerint az írók az első nap végén le­mentek a faluba, ott egy kocs­mában mulattak, „veszett csárdásokat roptak”, nótáztak és beszélgettek. A már idézett M. Pásztor József-féle monog­ráfiából tudjuk, hogy egy férj - az IGE pénztárosa - ezt ír­ta feleségének egy üdvözlőla­pon: „Szép itt, jó itt. Kár, hogy nem jöttél. Jól érzem ma­gam...” József Attila ebben az időben találkozhatott a múzsával... De mi is történt 1933. június 10-ének szombat délutánjától a Lillafüredi íróhéten? A ko­rabeli dokumentumokból ki­hüvelyezhető a forgatókönyv. Délután 6 órakor a Palota­szálló halijában elhangzottak az ünnepi szónoklatok: Mari- ay Ödön miniszteri tanácsos a miniszter, Borbély-Maczky Emil főispán a kormány és a megye nevében köszöntötte a megjelenteket. A kongresz- szusi megnyitót Móricz Zsig­mond tartotta, majd előadás hangzott el Herman Ottóról. A napot nyilvános bál zárta. A nyomtatásban is közreadott vendéglista szerint az első na­pi rendezvényen részt vett: Tamási Áronné, Kassák La­jos, Nagy Lajos, Ascher Osz­kár, Kodolányi János, Kosz­tolányi Dezső, Palotai Boris, Berda József. Ott volt továb­bá: Anton Schumacher (Né­metország), Mimi Böckmann (Norvégia), Don Carlos y Cu- adra (Spanyolország), Martin Ormanddy (USA), Fells C.V. (Anglia), Szenes Erzsi (Micha- lovec). Másnap délelőtt barlangláto­gatáson vettek részt az írók. Az előadások délután folytá­ról nem lehetett kikezdeni... A nagy elődök: Villon, Goe­the, Petőfi, Ady, Paul Geraldy nyíltabbak és közlékenyebbek voltak. Gáláns kalandjaikat nem titkolták el, sőt... Múzsá­ikat megénekelték. J. A. so­káig szemérmes és indokolat­lanul kishitű volt. Ám a hév egyszer mégis elragadta. A lil- lai kaland (kaland?) nyomán született meg az Óda. Az ön­magában is kételkedő ember ezt vetette papírra: „...A vers, amit írtam, a legnagyobb sze­relmes vers, amit valaha is ír­tak.” Szokatlanul magabiztos állítás ez tőle. Valami iszo­mori tó partján, a szálló hali­jában egy karcsú, barna ha­jú, éjfekete szemű fiatalasz- szony társaságában. Márta asszony művészettörténész­nek tanult, zenei folyóiratok­ba írogatott. A neves képző­művész, Pátzay Pál mondotta róla: szebb nőt keveset láttam nála... Más kérdés, hogy a hölgyet nem érdekelte József Attila. Csak a vers... Kegyetlen, igazságtalan a sors. A huszadik század egyik legnagyobb magyar lírikusa kosarat kapott. Pedig nem aszfaltbetyár módjára szólí­totta le a szép nőt, nem egy mulatós éjszakán hívta tánc­ba. írt neki, hozzá egy verset. A világirodalom, számunkra, legszebb költeményét. A poéma megszületett, ám a varázslatos hölgy nem viszo­nozta J.A. érzelmeit. Az utóbb idézett lap cikkében olvasha­tó: „A szép, tudtán kívül vét­kes, akaratlan múzsa levél­ben kapta meg a verset, két nap múlva a költő személye­sen is meglátogatta. Az élet győzött az irodalmon ekkor is, az asszony nem ismerte fól a vers nagyszerű, de a harmin­cas évek elején még valóban merész szépségét, a trubadúr­kodás kora elmúlt. Vagy ta­lán észrevette, a vers biológiz- musa mögött feltűnő szexua­litást? Ki tudná? Néhány ér­dektelen mondaton kívül mást nem beszélgettek, és nem is találkoztak többé.” Csak az édes-bús történet és csak a vers maradt.Az Óda so­rait márványtábla őrzi a Palo­taszálló előtt, a vízesés fölött: „Nézem a hegyek sörényét - Homlokod fényét / Villantja minden levél. / Az úton senki, senki, / Látom, hogy meglib- benti / Szoknyád a szél. “ József Attila Lillafüreden, középen, sötét ruhában, Fotók: ÉM-repró Palotakrónika A lillafüredi Palotaszálló avatásának napján, 1930. jú­nius 7-én 621 francia, német, török, cseh, amerikai és an­gol rendszámú autó haladt Lillafüred irányába. A Csa­bai kapui vámnál 420 autó után rótták le a 68 filléres kö­vezetvámot. Minden szobát lefoglaltak, megteltek a kör­nyék magánlakásai is. Tizenötezer vendég számára főz­tek, s az étel másnap estig elfogyott. Az avatóünnepségen - a várakozással ellentétben - gróf Bethlen István miniszterelnök nem jelent meg. Csak föntről, Debrecenbe menet repülőgépről látta a már ak­kor is botránykőnek számító építményt. A helyi sajtó fa­nyalog, a Pesti Hírlap lelkendezik...A palota, korának lu­xusigényeket kielégítő, világszínvonalú intézménye volt. Az apartmanokat nemcsak telefonnal, hanem tűzbiztos széfekkel is fölszerelték. Az acélkazettákat a húsz évvel ezelőtti felújításkor kivésték a falból, s kilóra eladták a MÉH-nek. A háború alatt szovjet hadikórházzá lett a szálló. Aztán, a korabeli sajtó szerint: „inflációs kóborlovagok, aranyif- jak és luxusautós hölgyek” tanyájává vált. Egy volt fény­képész, aki mellesleg a magyarországi újpogányok fótál- tosi rangját is viselte, alkalmilag megszerezte a bérleti jogot, s a tiszteletdíjat törtaranyban kérte. Némi viszon­tagság után 1949-ben került a SZOT-hoz. A Palotaszállót az a Lux Kálmán tervezte, akinek nevé­hez többek között a Vajdahunyad-vár restaurálása és a visegrádi palota feltárása fűződik. Az 1961-ben elhunyt, Ybl-díjas építész műve egyetlen műemlékkatalógusban sem szerepel. Az építész-közvélemény elfuserált lovag­várként tartja számon a Mátyás-korabeli stílust utánzó épületet. J. A. verse Kezdetben volt Pakots, aztán Ion az Ige. Köztünk O a kapocs, azért jöttünk ide. *9'! ZS I 37 I I 3i Lit-i-ArOREPi Állami erdei va a u ta k Sorozat: R ^ : (> í) \ ( ) ti oJ^^lLj^o^a^osztályára. ^ IVIonol a gőzmozdonyú szcmqfo'^btiátok TAvolUisf^j Ar* A kiadó áHc*más^|gr*Wrs^cl£tbclyeg*öje: T 10 1 12 I 14 i 16 j 18 ~| zo I az 1 34 | a6 I a8 I 30 . klr. Állami nyomda. Budapest. 1940. — 3093. Ez a jegy vitt a kisvonatta! a Bükk ékkövéig Vendégkönyv A szállónak saját sajtója volt, Lillafüredi Fürdőújság címmel. A színes lapocska rendszeresen közölte a ven­déglistát. A látogatók között találjuk Dörge Frigyes bankigazgatót és ifj. Dörge Frigyes bankigazgatót. To­vábbá Léber Kálmán gyárost, Várady Elli teniszbajnok­nőt, Páger Antal színművészt. Székely István filmrende ző ezt írta a vendégkönyvbe: „Két film között jó pihenni Lillán”. Túrái Ida bejegyzése: „Remekül érzem magam, sajnos híztam öt kilót.” 1969. április 28. „Mikor 26 évvel ezelőtt itt jártunk, még gondolni sem mertünk arra, hogy ebben a gyönyörű pa­lotában, amely a mágnások üdülője volt, ilyen kellemes és szép heteket tölthetünk. Kovács Lajos Budapest, Ke­lemen u. 11.” Hruscsov is meglakta az eklektikus épületet. A vendég­könyvbe ugyan nem írt, de a környékbeliek emlékeznek a szigorú vesztegzárra. rA&SÁ'o'ALWClfcOOAifM £$ ■ CUplSXTlKA^KepES FOLYÓIRAT. myiE l # I-E33.:.Sviunlttfr Hó jp CKú Jvtojro*?. o 5- Ó Kü«"> NonVAiM. ■«(*4-»* !•»!'.** IVÍA. MDi HM*. í FURDÓUJSÁG Az Írói hét jelentősége Kitörés »»♦Mutf*-. tőrti A* lMit * ' IPUtMf«« lt4Mt ****** Ittekterí* te« . mttet- v ..**.»•**.» taork. *. ►*r*v«**t*rJ. r**vlt**iv 4r hr-r­h íVfctewx* tort* rgrtMt *■*!<»*. «* «*» M*­ir»"**W4Wi* .-viW.'/T- r8k»»r*t«)«A v«(m, *•*«.:- >■.•<<« i ShüUrnV. Mtart Űt»' Mt** \ BT» ÍM*>- MteMfnlc. * **• *írSr * urword a«o»»**** ***** rt*H*rü** tw«*«*****»­tet :yí3m utrMUiW *M n *r**t* T ...... b term intett» aMteV *kUr »«* K XtAr**», ^l llt>^MMjllMt tettette ■ «J** *>:w :u. VMM* . **#**. ;***»,» te***» *££* aüw ^ 1 ^ A Lillafüredi Fürdőújság címlapja Korabeli rajz az igéző vízesésről A Palotaszálló télen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom