Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Április 7., Szerda---------JEGYZET--------­a 'D&cmmtéímí M. Szabó Zsuzsa Az urak szakmájuk prominens képvi­selői. Szépen összejöttek, az ország min­den részéből. A hangulatos fehér asz­talnál egyikük, mint megtudom, egy dunántúli viszi a szót. Mondja, vannak itt, Borsodban roko­nai, s a szakmai utat összekapcsolta az­zal, hogy meglátogassa őket. Nyomasztó találkozó volt, nem bír szabadulni az emlékétől. Mert a vegyipari fellegvár­ban élő család feje ugyan dolgozik, de ott az asszony és a két gyerek. Ez utób­bi kettő az igazán nagy gond. A lány érettségi után, tétlenül, a fiú most sze­relt le, munkája nincs. És az apa nem tud mit tenni a gyerekeiért, akik csak tengenek, lengenek. Ez a legfájdalmasabb - mondja a du­nántúli úr - a gyerekek helyzete. Mert milyen a szülő? Ha neki azt mondanák, hogy a gyerekei meghalnak, mert rossz mind a két veséjük, ő odaadná a saját­jait. Egyiknek is, másiknak is. Hogy ne­ki nem maradna? Ezt eszébe sem jut mérlegelni. Elhiszi, igenis elhiszi, hogy a családfő legnagyobb fejtörése: mit tegyen a gyer­mekeivel, hogy egyáltalán elkezdhessék felnőtt életüket? De mert nem tud sem­mit, lassan, de biztosan ebbe őszül bele. A dunántúli vendég sorolja tovább a borsodi tapasztalatokat. Lepusztult a táj. Az utak keskenyek és ráznak, a falusi kisboltokban áru talán jobban van mint korábban, de hol vannak a vevők? Rosszul öltözött, kiábrándult emberekkel találkozott mindenütt. Mi lett a valamikori ipari fellegvárból? Miért nem jön úgy a külföldi tőke, mint náluk, ott a nyugati határszélen? Tapasztalatait ekként összegzi: az ország keleti része olyan mintha nem is Magyarországon járna. A nyugat és ke­let elszakadása ugyanis mind látványo­sabb... A Csillogó Fogak Bolygója Miskolc (ÉM - FJ) — A fogápolás helyzete Magyarországon köztudottan aggasztó. A magyar gyerekeknek 12 éves korukra már átlagosan öt szuvas, hiányzó, vagy tömött foguk van. Ezzel az elképesztő adattal Euró­pában a második helyet foglaljuk el, talán mondanunk sem kell - hátulról. E szomorú statisztika javítására tett első lépés - a kiváló fogszuvasodás gátló hatásá­nál fogva csúcstechnológiát képviselő- Blend-a-med fogrém hazai bevezetése volt. Azonban a végső cél eléréséhez, ahhoz, hogy Magyarországon is javuljon a fogegészség­ügy helyzete, nem elég a kitűnő termék: el kell érni a jó fogápolási szokások elter­jedését is! Ebben segít(ett) a Blend-a-med Iskolai Programja, melynek fő célja, hogy segítsen a gyermekeknek egy életreszólóan elsajátítani a helyes fogápolási szokásokat. Az EgyesültÁllamokban 30 éve kifejlesztett program sikerét mi sem támasztja jobban alá, mint hogy az abban eddig résztvevő többmillió gyereknél a fogszuvasodás jelen­tős csökkenését állapították meg a kutatók világszerte. A tavaly novemberben honi is­kolákba is megérkezett „elsősegély” anya­gát akkoriban 110 ezer gyerek kapta kézbe. A nebulók - nagyon ötletesen - egy játékos űrutazás keretében ismerked(het)tek meg a helyes szájhigiénével, a korszerű étkezési szokásokkal és a rendszeres fogorvosi el­lenőrzés fontosságával. Az órai gyakorla­tok, illetve az ehhez kapcsolódó otthoni munka lehetőséget nyújt(ott) arra, hogy a gyerekek jobban ügyeljenek fogaikra és megtanulják azok épségét megőrizni. A tapasztalat szerint a kisiskolások nagyon élvezték a Csillogó Fogak Bolygój ára, a Csil­lám manók (a Blend-a-med szájápolási szó­vivőinek) hazájába tett kalandozásokat, melynek során mindent megtanulhattak a korszerű fogápolásról. S noha az ered­mények csupán több év múlva jelentkeznek igazán, amikor a felnövekvő tanulóknak va­így „csináljunk” pénzt A minilabornak együtt örül az üzembehelyező, az orvos és segítői. Fotó: Laczó József Ernőd (ÉM) — Gyakran hallani, hogy „sírnak” az önkormányza­tok: kevés a pénz, nem telik fej­lesztésre. Ezzel szemben sokan állítják, sosem volt ennyi lehe­tőségük a falvaknak, városoknak, hogy szert tegyenek anyagi for­rásokra. Rengeteg a pályázat, a kedvezményes műszer-vásárlási lehetőség, például az egészségügy számára. Legalább is, erről győzött meg Lehóczki István, Ernőd polgármestere. A község önkormányzati testü­leté a múlt évre 840 ezer forintot szánhatott csak ilyen irányú fej­lesztésre. A végén mégis azt mondhatták: 3 millió 95 ezer forint értékben ju­tottak korszerű gépekhez, műsze­rekhez. Többek között úgy, hogy állami céltámogatásra adtak be pályázatot és nyertek több mint félmillió forintot. Az öt számítógépnél például ily módon fedezte a Népjóléti Minisz­térium a beszerzési ár 40 száza­lékát. A Szívügy Alapítványnál vásároltak egy Heart-Copy nevű, EKG-készüléket, ráadásként kaptak egy Praxis-Lab néven is­mert minilabort. A négy Moby-Card hordozható EKG vásárlásakor 150 ezer forin­tot és az áfát kapták támo­gatásként a Szívügy Alapít­ványtól. A Praxis laborcentri­fugához szintén kaptak 30 ezer forint segítséget. A Máltai Sze­retetszolgálat Miskolci Csoportja ultrahang készüléket adott Ernődnek. Külön, de az önkor­mányzat égisze alatt pályázott dr. Tóth Béla a Szerencsejáték Alap­nál - ő 200 ezer forintot kapott mű­szerekre, amit szintén a Szívügy Alapítványnál vásárolt le - ked­vező feltételekkel, azaz, több gépet kapott mint amiért fizetett. Említést érdemel még a Szeren­csejáték Alap másik akciója, amelynek során egy orvosi ügye­letes autóként szolgáló Suzuki és garázs, telefonközpont került Ernődre. Summa summárom: az emödi pol­gármester nem hiába állítja, a ne­héz időkben is lehet pénzt, .csinál­ni”, csak nagyon figyelni kell a le­hetőségeket. Az említett figyelőmunka ered­ménye, hogy a tervezett 840 ezer forinthelyett tavaly végül is 3 mil­lió 95 ezer forintot pumpálhattak az emődi egészségügybe. Tegyük hozzá: nagyon ráfért. A pék sületlen tréfája Hangács (ÉM - KJ) — Hősünk már megette kenyere javát, (túl volt a kilós, házi jellegű felén), amikor hiába próbált egy újabb szeletet dikicselni a vekniből. Húzta, nyúzta a kést, talán több­ször is megélezte, a szelet mégsem akart megválni maradék tagjától. Emberünk azonban mindenkép­pen a dolog végére akart járni, s végső elkeseredésében puszta kézzel vetett véget az ered­ménytelen kísérleteknek. Az elé­je táruló látvány felülmúlta min­den elképzelését. A kenyérből egy madzag - no, nem mézes, csupán egy snassz, mezei spárga - bújt elő, amit a forró kemence sem tu­dott szeletelhetővé, ehetővé pörkölni. Anyagi mivoltát meg­tartva csak ott volt, a maga jó ti­zenöt centis hosszúságában. Hogyan kerülhetett oda? Csak találgatni lehet. Tréfának felfog­ni - a szó szoros értelmében - sületlenség volna, jóllehet az e- set április 2-án történt. Hangácsi barátunk, a kenyér tulajdonosa, nem is fakadt nevetésre. Sót. Legott Edelénybe sietett, must­rára vinni madárlátta cipóját. Itt készült ugyanis az első látásra ínycsiklandó betevő. A jobb híján útjába kerülő raktárost sem ráz­ta a kacagás, mondhatni, inkább alaposan dühbe gurult. Oly any- nyira, hogy még elnézést kérni is elfelejtett, mi több, „kemény” szavakkal adta tudtára panaszo­sunknak, hogy hagyja csak ott nyugodtan a „corpus delictit”, s menjen a dolgára. A gazda azon­ban ragaszkodott drága pénzen vásárolt kenyérmaradékához, s úgy gondolta, ha már le kell mon­dania az utolsó falatokról, még egy kicsit megutaztatja a pék­árut, s elhozta szerkesztő­ségünkbe. Hadd lássák olvasóink is, milyen meglepetéseket tartogathat - az élet. Az ördög a részletekben... Miskolc (ÉM-M.Sz.Zs.) — Régi és igaz a szólás, mi szerint az ördög a részletekben rejlik. Kósá- né dr. Kovács Magda (MSZP) országgyűlési képviselő parla­menti interpellációja is ezt bi­zonyítja. A képviselőnő a nők nyugdíjkor­határának emelésével kapcsolat­ban tett fel kérdést az illetékes­nek. Mint mondta, a társadalom- biztosítási törvény módosítása március 1-jén lépett életbe, s ebben 1995-tól emelik a nők nyugdíjkorhatárát. Eszerint az 1940-ben születettek 56 évesen mennek nyugdíjba, az egy évvel fiatalabbak 57 évesen - és így tovább, amíg el nem jutunk a végcélhoz, hogy 2004-ben már minden nő hatvan évesen szerez­het nyugellátásra jogosultságot, ffnsáné crondia ezzel kapcsolat­határ előtt pedig azok, akiknek munkaadójuk fizeti a nyugdíjat a TB-nek. Ugyanez vonatkozik az 50 százalékban rokkantakra re­habilitációs munkahely híján. A március 1-jén hatályba lépett törvény az említett kör helyzetét nehezíti meg. Ugyanis a három-, illetve ötéves előnyugdíjra a kor­határ emelése miatt sokan hirte­lenjében jogosulatlanná válnak. Két példa talán jól érzékelteti a helyzet fonákságát. Ha tegyük fel egy 1943-ban született nő meg­kaphatná az ötéves kedvezményt, arra az új jogszabály szerint még négy évet várnia kell, mert ő már csak 59 évesen mehetne nyugdíj­ba. Egy másik: ha valaki 1942-es születésű és megállapodott a munkáltatójával, hogy az öt évig fizeti az előnyugdíját, akkor az öt­ből hirtelen nyolc év lesz, amit két több mint 80 ezren vették igénybe. A korhatár-emelés miatt sokan kikerültek, vagy kikerül­nek ebből a körből. A képviselőnő ezért kért a T. Háztól sürgős tör­vénymódosítást. A válaszadó, dr. Surján László népjóléti miniszter egyetértett Kósánéval, hogy tudniillik, lénye­ges pontra, hiányosságra muta­tott rá. A törvény záradékában szerepel is a kitétel: „a részletekről külön törvény intézkedik” - a képvi­selőnő pedig éppen ezeket a rész­leteket, illetve, hiányukat tette szóvá. A miniszter és munkatársai úgy ítélik meg, a március 1-jén életbe lépett jogszabályt ki kell egészí­teni azért, hogy tisztázzák, milye­nek is legyenek a hiányzó, még nem módosított részletek, ame­Munkanélküliek Fóruma Miskolc (ÉM)—A Miskolci Mun­kanélküliek Egyesülete április 8- án, csütörtökön, 17 órátólfórumot tart az MSZP Politikai Cent­rumában (Miskolc, Corvin u. 9.) A találkozó fő témája az új foglal­koztatási és szociális törvény, az előadó pedig Gur Nándor, illetve dr. László Zoltán lesz. Az Ifjúságért ’93 Miskolc (ÉM) — Mint már ko­rábban megemlékeztünk róla, a Magyar Posta április 14-én „Az Ifjúságért ’93” elnevezéssel bé­lyegsorozatot bocsát forgalomba. A Pénzjegynyomdában készült sorozat 15 ezer fogazott példány­ban kerül kibocsátásra. Vala­mennyi bélyegképen a keretben ábrázolt mesejelenetek felett bal­ra fent az értékjelzés és a felár összege található. A feláras bélyegsort a megje­lenése napján azok a postahivata­lok árusítják, amelyek ellát­mányt kapnak. Az elsónapi bé­lyegzőt használó postahivatalok a vásárló kívánságára a megjelenés napján a bélyegeket lebélyegzik. Díjlerovásnál a bélyegek felárral csökkentett névértékét lehet csak figyelembe venni. Április 14-től a sorozat minden tagja korlátlanul felhasználható bármely postai küldemény bér- mentesítésére. Választási fórum Szerencs (ÉM) — A társadalom- biztosítási önkormányzatok vá­lasztásáról tart eszmecserét szakszervezeti tisztségviselők­nek az MSZP szerencsi szervezete április 8-án délután 3-kor, a Kos­suth u. 4. szám alatt (volt KÖJÁL iroda). A találkozó vendége: Kósáné dr. Kovács Magda ország- gyűlési képviselő. A szakmai eszmecserét követően este fél hatkor rendeznek szintén erről a témáról lakossági fórumot a szerencsi Népházban. Ezen az összejövetelen a képviselőnőn kí­vül Csintalan Sándor, a szocial­isták országos ügyvivője is ott lesz. Visszaadni az egyháznak Miskolc (ÉM) - A város képviselő­testülete legutóbbi ülésén ismét döntött volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezéséről. Az egyházügyi ad hoc bizottság javaslatának megfelelően a köz­gyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a Görgey u. 14. szám alatti ingat­lan tulajdonjogát átadják a refor­mátus egyháznak azzal a megkö­téssel, hogy az épületet a Mind­szent tér 8. szám alatti épület fel­újításáig, illetve a Lévay könyv­tár áthelyezéséig az önkormány­zat bérli az egyháztól. Nem adja vissza a város a római katolikus egyháznak és a refor­mátusoknak az Óvoda u. 7., va­lamint a Palóczy u. 4. szám alat­ti ingatlanok tulajdonjogát, mert az ott működő intézményeknek nem tud máshol helyet biztosí­tani. Bizonyos ingatlanok esetében a közgyűlés úgy döntött, hogy rész­leges kárpótlást nyújt az őket igénylő egyházaknak. Vigyázat! Hibás fénysorompók Miskolc (ÉM-FB)—A MÁV mis­kolci üzletvezetőség területén április 5-én 15 óra és április 6-án 15 óra között az alábbi vonalsza­kaszokon észleltek fénysorompó meghibásodást: Putnok-Királd, Mátramindszent-Kisterenye, Hi­dasnémeti, Nagyút-Kál-kápolna. A felsorolt helyeken műszaki meghibásodás, illetve rongálás gátolta a fénysorompók működé­sét. Fotó: Fojtán László

Next

/
Oldalképek
Tartalom