Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

1993. Február 10., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 •• On duplán fizet Az energiatakarékosságért Miskolc (ÉM - I.S.) — Ön duplán fizet! - mottóval energiata­karékossági kampányt kezdett februártól a Magyar-EK Energia- központ - hangzott el sajtótá­jékoztatójukon. Elsősorban azért döntöttek így, hogy tudatosuljon az energiafelhasználás és a kör­nyezeti ártalmak közötti össze­függés, s hogy az emberek fon­tosnak érezzék az energiával való takarékoskodást. A mottó lényege: egyszer fizet az ember a fölöslegesen elhasznált energiáért, de a fölös energia előállítása okozta környezeti ká­rokért, illetve azok helyreál­lításáért is ó fizet. Magyar- országon egyébként a felhasznált energia hasznos teljesítménye csak harmadát teszi ki az átlagos nyugat-európai értéknek. Ez azt jelenti: nálunk ugyanolyan tel­jesítmény eléréséhez háromszor annyi energiát kell megtermelni, s ennek költségeit és terheit viseli a gazdaság, a környezet, és a fo­gyasztó. Az energiatakarékossági kampányt megelőzte egy közvé­leménykutatás is, s eszerint az emberek többsége úgy gondolja, hogy a környezetszennyezés csök­kentéséért az egyének nem sokat tehetnek, az a kormány dolga. Az energiaközpont viszont úgy van vele: ez mindannyiunk fele­lőssége, a háztartási energia ész­szerű felhasználásával mindany- nyian tehetünk valamit a tisztább környezetért. Épp ezért reklá­mokkal, hirdetésekkel, tájékoz­tató kiadványokkal próbáljak er­re felhívni az emberek figyelmét. A Magyar-EK Energiaközpont mintegy 40 millió forintba kerülő kampányát az Európai Közösség Phare-programja finanszírozza. Bajor bank Bonn (MTI) — A magyar kor­mány engedélyt adott a Bayeri­sche Hypotheken- und Wechsel- Bank AG-nak, hogy leánybankot létesítsen Budapesten - közölte tegnapi kiadásában a müncheni Suddeutsche Zeitung a bajor bank bejelentésére hivatkozva. A Hypo-Bank Hungária Rt-vel német pénzintézet első ízben nyit százszázalékos lerakatot Magyarországon. Vámügyi kamara alakult Budapest (MTI) — Huszonöt alapító taggal megalakult a Magyar Vámügyi Kamara - je­lentette be Homok Arnold elnök. Elmondta, hogy a külkeres­kedelem liberalizálásával meg­sokszorozódott, több százra te­hető az export-import tevékeny­séget folytató cégek száma. A ka­mara célja, hogy a vámügynöki, a vámügyintézői, a vámtanácsadói, a vámszakértői és a vámoktatási területeken emeljék a szakmai színvonalat, és kidolgozzanak egy mindenkire érvényes etikai kó­dexet. A kamara terve még, hogy a vámmal kapcsolatos jogszabá­lyok megalkotásában és mó­dosításában is részt vegyen. A most készülő vámtörvénnyel kapcsolatosan fontosnak tartják, hogy a jogszabály mindenki szá­mára világos és egyértelmű le­gyen és ne legyenek benne olyan definíciók, amelyek lehetőséget adnak az eltérő értelmezésre. A vámjogi szabályokat minden­féleképpen törvény és ne kor­mány, vagy miniszteri rendelet tartalmazza. Ez lehet garancia ugyanis arra, hogy a vámjogsza­bály ez esetben nem módosulna olyan gyakran, mint ahogy ez történt 1976 óta. A kamara azt az álláspontot képviseli még: amennyiben a vámtörvény valamilyen enge­dély, vagy kedvezmény megadá­sának jogát a vámhatóság kezébe adja, akkor pontosan kell meghatározni ennek feltételeit. A kamara fontosnak tartja, hogy ne a vámhatóság szubjektív belátá­sától függjön az: melyik cég kap jogosultságot, például vámügynö­ki tevékenységre, kezességvál­lalásra, vámszabad terület, vagy konszignációs raktár létesíté­sére. Átalakulás előtt a Diósgyőri Gépgyár A felszámolás folytatódik Diósgyőr (ÉM - Illésy Sándor) — Bár jogilag továbbra sem tisztá­zott az immár több, mint két éve felszámolás alatt álló Diósgyőri Gépgyár (Digép FA) sorsa, ám a cég - új felszámoló biztossal - tovább dolgozik. A vállalatot ugyanaz a Reorg Részvénytár­saság működteti, amelyet 1990. november 27-én a felszámolással megbíztak. A cél most is ugyanaz, mint két éve: vevőt találni a gyár­ra. Ami azonban változott: az önálló gyárak társasággá történő átalakítását nem lehet tovább halogatni. , Az új felszámolóbiztos Szabó József, és helyi megbízottja Mol­nár István vezérigazgató tegnap a megyei bíróság gazdasági kol­légiumában járt, és átadták az 1992. november 27-i állapotnak megfelelő zárómérleget Egeli Zsolt csődbírónak. Ezzel lezárult egy fejezet a cég életében, bár helyesebb ha úgy fogalmazunk: a felszámolás új dátummal, de foly­tatódik. (Törvényileg ugyanis két év állt rendelkezésére a Reorg- nak a felszámolásra, ez idő alatt potenciális érdeklődő hiányában nem sikerült értékesíteni a céget, ám mivel a hitelezői választmány úgy döntött, hogy a racionális gazdálkodás keretein belül dol­gozzanak tovább, ezt teszik.) Ezért tehát ez a zárómérleg egy közbenső állapotot tükröz, amely azért azt is megvilágítja, hogy a felszámolás két éve alatt is nőtt az adósság. Méghozzá jelen­tékenyen, amihez persze az is hozzátartozik, hogy a bankok már nem finanszírozták a termelést, hogy megrendelés hiányában, de a jövő érdekében fenntartották az általános gépgyárat, és hogy jó­formán forgóalap nélkül gazdál­kodtak. Tehát, kimondva, kimon­datlanul: óriási erőfeszítés kellett a napról napra való éléshez. Egyébiránt a felszámolás két évének egy dolgot azért köszön­hetnek a gépgyáriak: az idei esz­tendőt. Úgy tetszik, 1993-at sike­rül megalapozniuk, előszer­ződésekkel bírnak kapacitásuk több, mint háromnegyedére, a lét­Jelenleg kétezer-hétszázan dolgoznak a gépgyárban, létszám- csökkentésről nincs szó a továbbiakban Fotó: Fojtán László szám a kívánatos szintre apadt (feleannyian vannak, mint 1990 végén), és nagy valószínűséggel mondható: tulajdonosváltás előtt áll a fegyvergyár. Mind a felszámoló biztos, mind pedig helyi megbízottja biztos ab­ban: jövőjük megalapozásában kormányzati segítségre nem számíthatnak. Atervek szerint az év első felében egyszemélyes kft- ké alakulnak át az önálló gyárak, ám a cél természetesen külföldi tőke, külföldi befektetők be­vonása a munkába. Ennek ér­dekében már hónapok óta csi­nosítják a mennyasszonyt. A központ létszámát jelentékenyen csökkentették, megszüntették a műszaki és kereskedelmi vezér­igazgató-helyettesi posztot, a gaz­dasági feladatokat végző csapatot a vezérigazgató alá rendelték, és az eddigieknél is nagyobb önál­lóságot kaptak, kapnak az önálló gyárak. A gépgyári képhez tartozik az is, hogy túltették magukat a mele­gen alakító gyárban december elején pusztított tűz okozta megrázkódtatáson. Bár a leégett csarnokokat nem ál­lítják helyre (ez lényegesen többe kerül attól a körülbelüli 150 mil­lió forinttól, amennyit a biz­tosítótól kapnak), de a használ­ható gépeket áthelyezték a több, mint egy éve kényszerből bezárt egyedi gépgyár csarnokaiba, s itt folytatják a termelést. A tönkre­ment, elégett gépeket, beren­dezéseket - ha csak részben is - pótolni tudják a kárösszegből, így nincs akadálya annak, hogy a melegen alakítók is bizakodjanak 1993-ban. Gyógyír lehet a nagy átverésre Biohumusz Alapítvány Miskolc (ÉM) — Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a biohumusz-termelés során, piac hiánya miatt értéke­síteni és így hiteltartozást tör­leszteni nem tudó, anyagi, szo­ciális szempontból lehetetlen helyzetbe került hiteladósok szo­ciális szempontok figyelem- bevételével történő megsegí­tésére alapítványt hozott létre. Az alapítványi juttatásból pályázat útján lehet részesülni. A pályázat egyik feltétele a lakóhely szerin­ti önkormányzat igazolása, környezettanulmánya az adós és vele egy háztartásban élők vagyo­ni helyzetéről. Az alapítvány cél­ja: a gilisztatenyésztés „humusz­termelés” során piac hiánya mi­att értékesíteni nem tudó és így a hiteltartozást törleszteni nem tudó, anyagi, szociális szempont­ból lehetetlen helyzetbe került kölcsönadósok szociális szempon­tok figyelembevételével történő megsegítése. Alapítvány jutta­tásra jogosultak azok, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy OTP hitel igénybevételével gilisztát vásároltak és „biohumuszt” ter­meltek, gilisztát, „humuszt” értékesíteni egyszer sem tudtak, ha a biohumusz-termelésre igénybe vett hitelből eredő OTP- tartozásuk jelenleg is fennáll, és anyagi, szociális szempontból rá­szorultak, rászorultságukat bi­zonyítani tudják. A pályázat tar­talma- kérelem; amelyben a pályázó is­merteti anyagi, szociális helyze­tét, valamint azt, hogy mit tett hátrányos körülményei megoldá­sa érdekében (törlesztett, bíró­sághoz fordult).- szerződések az integrátor, ter­meltető céggel termékértéke­sítésről.- OTP-igazolás (számlaszám, a hi­tel igénybevételének és lejáratá­nak időpontja; a behajtás érde­kében tett intézkedések és azok eredménye, az adós fizetési kész­sége, a tőke- és kamattartozás fennálló mértéke),- az integrátorral szembeni peres eljárás dokumentumai, végered­ménye (végzés) Uj államkötvény Budapest (MTI) — Ma, szerdán új, 15 milliárd forintos össznév- értékű államkötvényt bocsát ki a Pénzügyminisztérium a lakos­ságnak. Az állampapír futamideje 3 év, és évi 17,5 százalékos fix kamatot fizetnek majd rá. Az államkötvény 10 ezer, 1 mil­lió, valamint 10 millió és 500 mil­lió forintos összevont címletekben kerül az értékpapír-piacra. Az államkötvényt 100 százalékos árfolyamon hozza forgalomba a Magyar Nemzeti Bank. Az új államkötvény-kibocsátás része az ez évi költségvetési hiány finanszírozási programnak. Idén már két nagyobb ál­lamkötvény-csomagot bocsátot­tak ki. Január 22-én 99,5 százalékos ár­folyamon egy 20 milliárd forintos állampapír-csomag került a pi­- az adós és vele egy háztartásban élők jövedelmének igazolása,- az önkormányzat igazolása, kör­nyezettanulmánya a vagyoni és szociális helyzetről, az önkor­mányzat álláspontja a juttatás­ban részesítésről,- egyéb, a vagyoni helyzetet érin­tő igazolások (például nyugdíj, rokkantság, gyes, munkanél­küliség, egyéb törlesztések, stb.). A kuratórium elutasítja azt a pá­lyázatot, amelynek teljesítése az alapítvány céljait sértené, amely hiányos, vagy késedelmesen érkezett. Hiányosságról a kérelmezőt értesíti, aki 15 napon belül kiegészítheti kérelmét. A kuratórium döntéséről 15 napon belül írásban értesíti a kérelmezőt. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A pályázatok be­küldési határideje 1993. március 1. A pályázatok feldolgozása fo­lyamatos. A pályázatokat aján­lott küldeményként a 8002 Szé­kesfehérvár, Pf. 327. postacímre kell küldeni. acra, melynek futamideje szintén 3 év. Február 1-jén pedig kétéves fu­tamidőre 30 milliárd forint össznévértékű állampapírt adtak ki. Ez utóbbi 100 százalékos kibo­csátási árfolyamon került a pi­acra. Mindkét államkötvényre fix, évi 17,5 százalékos kamatot fizetnek a tulajdonosaiknak. JEGYZET Nótárius Drága a piac - állapítja meg a házi­asszony Miskolcon, a Búza téren bevá­sárláskor. Amikor majd' száz forintot fizet egy levesbe való zöldségért, 80-90 forintért vehet egy kiló savanyú ká­posztát, amit még decemberben is 50 forintért árusítottak (s az eladó ősszel még 5-7 forintot fizetett a termelőnek a nyerskáposzta kilójáért). S akkor hol van még a többi hozzávaló? Apiacgazdaság, mint közgazdasági fo­galom, így válik a mindennapok gyakorlatában kézzelfogható realitás­sá. Seza valóság bizony meghökkentő. Szinte mindennapi szóhasználat a piacgazdaság. Csak éppen azt felejtik el használói, hogy ez nemcsak fogalmat, hanem közgazdasági értékrendet, gazdálkodási rendet, ha úgy tetszik, ál­lásfoglalást is jelent. S ez a fogalom másképpen jelentkezik „országos szin­ten”, és másképpen a vásárló minden­napi gyakorlatában. A „piac” versenyhelyzétet, a termelő, az eladó és a vásárló közötti erőviszonyo­kat is jelent. S ha piaci viszonyokról be­szélünk, akkor bizony nem tagad­hatjuk, hogy nálunk a még mindig meg­lévő monopolpiac mellett erőteljesen je­len van az úgynevezett oligopólium, amely magyarul annyit jelent, hogy néhány eladó uralja a piacot. Tessék csak megfigyelni: ha egy árucikknek egyik helyen ennyi az ára, a másik helyen sem adják olcsóbban. így aztán a sokat emlegetett versenyhelyzet sem alakul ki. Az eladók és a vevők között nincs olyan különbség, amely az árak változásában új helyzetet teremtene. Ezért hát a szólamok ellenére is még várni kell, míg a szabad, „tiszta" ver­seny a hazai piacon kialakul.-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest (MTI) — 20 üzletben összesen 176,0732 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma névértéken 1,1800 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 1,7950 millió forintot tett ki. Az Államkötvények együttes árfolyamértékű forgalma 122,2680 millió forint volt. A dis­zkont kincstárjegyek árfolyamértékű for­galma összesen 52,0102 millió forintot ért el. Kárpótlási jegy m Index (ideiglenes) február 9-én: 727,93 +-1,56 Hivatalos árfolyamok wmmmmmm Érvényben: 1993. jfebruár 9. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 120,29 123,09 120,74 121,44 Ausztrál dollár 56,52 57.76 56,90 57,20 Belga frank* 245,95 250,61 248,00 249,16 Dán korona 13,32 13,58 13,40 13,46 ’ Finnmarka 14,38 14,78 14,61 14,71 Francia frank 15,02 16,30 15,13 15.2U Holland forint 45.11 45,97 45,50 45,72 ír font 123,57 126,17 124,46 126,101 Japan ven* 69,00 70,20 69,29 69,59 Kanadai dollár 66,59 67,99 66,99 «7,33! Kuvaiti dinar 272,14 277,64 273,97 275,35 Német márka : 50.75 51,71 51,22 51,46:; Norvég korona 11,98 12,22 12,08 12.14 Olasz líra** :v 54,95 56.23 " 55,32 55,64'.; Osztrák sch* 721.62 735,22 728.28 731,68 Portugál esc.* 56,26 57,36 56,50 56,851 Spanvol peseta* 71,53 73,05 72,02 72,40 Svájci frank 54,72 55.80 55,21 55,491 Svéd korona 11,24 11,50 11,33 11,39 USA-dollár 84,38 85,94 84,89 85,29 | ECÜ( Közös Piac) 98.96 100,92 99,79 100,29 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom