Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24 / 251. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban 1992. Október 24., Szombat Az infláció mérséklése a cél Budapest (ISB-D.A.) - A szerdai kormányülésen Kupa Mihály tartolt tájékoztatót az árak alakulásáról. A pénzügyminiszter szerint ma is a legfontosabb feladat az infláció további mérséklése. 1991. második féléve óta gyakorlatilag már ez történik. Mint a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón Juhász Judit elmondta, a kabinet szerint reális esély van arra, hogy idén a fogyasztói árszínvonal emelkedése ne haladja meg a 22-23 százalékot. A pénzügyminisztérium elképzelése szerint az árszínvonal növekedési üteme a jövőben évente 4-6 százalékkal csökkenhet. Az 1993-as célok: maximum 10 százalékos termelői és 16 százalékos fogyasztói áremelkedés. Az államháztartás kiadásai jövőre a tervek szerint - az ideinél kisebb mértékben 16 százalékkal nőnének. A kormány szerint a vagyonnyilatkozat jogilag meg van alapozva, mégis a további intézkedésekig megvárják az Alkotmánybíróság állásfoglalását. Addig a nyilatkozatok kézbesítését is felfüggesztik - mondta Juhász Judit. Elfogadta a kormány a Vagyonkezelő Rt. alapító okiratát. A kabinet 9 milliárd 698 millióval járul hozzá az Rt. 480 milliárdos induló tőkéjéhez. Tanácskozás a kisebbségekről Varsó (MTI) - A kelet-közép-európai térség több, mint száz tudósa vett részt a lengyelországi Lublinban tartott konferencián, amelynek témája e térség nemzeti és vallási kisebbségeinek helyzete volt. A tanácskozás résztvevői úgy vélték, hogy e területen a nacionalizmus destruktív jelenség, amely ellen küzdeni kell, ha nem akarjuk, hogy itt is megismétlődjön a jugoszláviai és a Kaukázuson túli tragédia. A tudósok szerint a nacionalizmus itt mintegy pótlékként szolgál a marxizmus bukása utáni ideológiai űrben. Ez a tendencia azonban ellentétes a mai világ realitásaival, elsősorban a kisebbségek védelme európai normáinak hiánya fűti, valamint a területi autonómiák konfliktus- tere intő jellege. Marian Kallas, a toruni egyetem Állam- és Jogtörténeti Tanszékének professzora az MTI tudósítójának adott interjújában elmondotta, hogy a tanácskozáson a plenáris ülések mellett jelentős munka folyt 3 szekcióban. A közép-kelet-európai államok nemzetiségi politikájával, a nemzeti kisebbségek státusával, valamint a nemzeti és vallási kisebbségi statisztikák problémáival foglalkoztak ezekben a szakértők. Számos kritikus és önkritikus felszólalás, nemegyszer heves viták bizonyították a tanácskozás érdemi jellegét. A mostani rendezvényen elsősorban a volt Szovjetunió felé fordult a figyelem, de megegyeztek abban, hogy a következő konferencia központi problémája Csehszlovákia, Magyarország és Románia lesz - vagyis döntően a magyar kisebbségek helyzete. A konferencia előestéjén írták alá a Közép-Kelet- Európai Intézetek Szövetségét lublini központtal létrehozó megállapodást, amit magyar részről Bojtár B. Endre írt alá. ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Gyöngyösi Gábor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894. Gazdaságpolitikai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc. Bajcsy-Zsiltnszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: inform Stúdió, Budapest (1SB). 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: , 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgató: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi u. 15-17. 3532. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér I. 1900, közvetlenül, vagy posta- utalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 215 forint. Egy negyedévre 645 forint. Félévre 1290 forint. Egy évre 2580 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Ducsai György. Koszorúzás a 301-es parcellában * Az 1956-os forradalom és szabadságharc 36. évfordulóján Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György parlamenti elnök részvételével megemlékezést tartottak a 300 és a 301-es parcellában Fotó: MTI Budapest (MTI) - Az.oknak, akik itt nyugszanak nem adatott meg az a kegyelem, hogy hősi halottként emlékezzünk rájuk. Szenvedésük nagyobb és embertelenebb volt azoké- nál, akik a harcmezőn buktak el. Akkor végezték ki őket titokban, amikor azt hittük, elérkezett a konszolidáció, viszonylag jobban, szabadabban élhetünk - mondta beszédében András- falvy Bertalan közoktatási miniszter a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában rendezett koszorúzási ünnepségen péntek délelőtt. Kijelentette: akik visszasírják a Kádár-korszak privilégiumait, azok visszakívánják a sötét börtönök pribékjeit. Az ünnepi beszéd után Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke koszorút helyezett el az 56-os forradalom szabadságharcos áldozatainak és vértanúinak emlékműve előtt, valamint Nagy Imre szimbolikus síremléke előtt. Koszorúztak a minisztériumok, az önkormányzatok, az egyházak és az 56-os társadalmi szervezetek is. Az ünnepélyes tiszteletadás után az áldozatok hoazátarlozói, harcostársai és a temetőbe kilátogató sok száz ember helyezte el virágait. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata Budapest (MTI) - A magyar kormány és a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat aggodalommal figyelemmel kísérő magyar közvélemény csalódással, megütközéssel fogadta a hét közepén lefolyt brüsszeli tárgyalások eredménytelenségének hírét. A tárgyalások egyértelműen bebizonyították, hogy a cseh és szlovák fél nem hajlandó a Duna elterelésének felfüggesztésére, Európának ebben a térségében így újabb konfliktusveszély alakult ki. Az elterelés előkészületei a megbeszélések idején is erőltetett ütemben folytatódtak. Megkezdődött a Duna medrének el- rekesztése, ezzel a cseh és szlovák fél már a brüsszeli tárgyalások idején kész tények elé állította a magyar kormányt és a vita tárgyalásos rendezésében érdekelt nemzetközi tényezőket. A magyar kormány e meghatározó fontosságú pillanatban az ország és a külföld előtt egyaránt kötelességének tartja, hogy kifejtse véleményét arról, miért és hogyan alakult ki a ma adottnak tekinthető, súlyos kényszerhelyzet, ki viseli ezért a felelősséget, milyen következményekre lehet számítani, s Magyar- ország e fordulóponton, az egyre nehezebben visszafordítható helyzetben milyen lépéseket tesz. Az 1977. évi államközi szerződés megszüntetésekor a magyar Köztársaság abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer felépítésével és tizembe helyezésével ökológiai szükség- helyzet jön létre, amely csak a szerződés megszüntetésével, azaz a teljes vízlépcsőrendszer elhagyásával kerülhető el. Egyetlen országot sem kötelezhet olyan szerződés, amely lényegében lehetetlen feladat végrehajtását írja elő, ez esetben azt, hogy saját területén jóvátehetetlen károkat okozó vízlépcsőrendszert építsen. A szerződés megkötése, majd módosítása óta alapvetően megváltoztak azok a körülmények, amelyek a szerződés alapját képezték. A cseh és szlovák fél nem tett eleget a magában az államközi szerződésben is előírt vízminőség- és természetvédelmi kötelezettségeknek sem. A szerződés megkötése óta keletkezett általános nemzetközi környezetvédelmi normák elsőbbséget élveznek a szerződésben foglaltakkal szemben. A Duna egyoldalú elterelésével a cseh és szlovák fél olyan, súlyos nemzetközi jogsértést követ el, amely önmagában is elegendő ok az 1977. évi szerződés megszüntetéséhez. A nyilatkozat az előzmények felelevenítése után hangsúlyozza: a Magyar Köztársaság kormánya a Duna cseh-szlovák felségterületre történő elterelését súlyos nemzetközi jogsértésnek tartja, mivel az sérti a magyar állam szuverenitását és területi integritását, amelyet a nemzetközi jog alapvető normái védenek. Ellentétes az államhatárok sérthetetlenségének elvével, valamint az 1920. évi trianoni és az 1947. évi párizsi békeszerződésekkel, hiszen megváltoztatja a kél ország közötti határnak a békeszerződésekben meghatározott vonalát. Az elterelés ellentétes a két állam által 1976-ban kötött, a határvizek vízgazdálkodásáról szóló egyezménnyel, amely bármilyen beavatkozást a két fél egyetértéséhez köt. Összeegyeztethetetlen a nemzetközi erőforrások használatának az általános nemzetközi jogban kialakult szabályaival és elveivel. Sérti a szomszédos állam joghatósága alatt bekövetkező károkozás tilalmának elvét. A Duna egyoldalú elterelése nem csupán jogszerűtlen lépés, hanem olyan helyzetet idéz elő, amely súlyos környezeti károkat okoz, és politikai veszélyekkel terhes. A durva beavatkozás kedvezőtlenül változtatja meg az egész térség természeti környezetét, és emberek millióinak ivóvízkészletét károsítja, árvízveszélynek teszi ki őket. A nagymértékű környezeti károsodás - noha elsősorban Magyarországon érvényesül - túlterjed országunk határain. A Duna elterelése ügyében a Magyar Köztársaság ma benyújtotta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elleni keresetéi a hágai Nemzetközi Bírósághoz. A magyar kormány egyidejűleg ismételten sürgeti a Duna Bizottság rendkívüli ülésének azonnali összehívását. A magyar kormány elindította az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet sürgősségi, válságkezelő mechanizmusát azzal a céllal, hogy igénybe vegye a tagországok segítségét a konfliktus megoldására. A kormány folytatja erőfeszítéseit azokon a nemzetközi fórumokon, amelyek napirendjén már szerepel a kérdés, szoros kapcsolatot tart fenn az egyes kormányokkal, az ügyben illetékes európai és nemzetközi szervezetekkel és megfontolja, hogy az eddigieket meghaladó lépéseket tegyen - állapítja meg többek köpött a nyilatkozat. Rendőrök eskütétele Szekszárdon Szekszárd (MTI) - Pénteken nyilvánosan, Szekszárd főterén tettek esküt Tolna megye új rendőrei, akiknek többsége a Szegedi Tiszthelyettesképző Iskola szekszárdi kihelyezett tagozatának hallgatója. A 70 új rendőr az év második felében került állományba. Az ünnepi eseményen Túrós András vezérőrnagy, az Országos Rendőrfőkapitányság közbiztonsági főigazgatója mondott beszédei. - Nehéz helyzetben vagyunk a bűnözés nagymértékű elszaporodása és a gátlástalan módszerek miatt, de egyre eredményesebb a rendőri munka, s várhatóan 2-3 év alatt megállítható a bűnözés emelkedése Magyarországon - mondta a főigazgató. Meghívás elterelésre Pozsony (MTI) - Az MTI pozsonyi tudósítója és vélhetően a pozsonyi tudósítói testület más tagjai is meghívást kaptak péntek délután Julius Binder igazgató aláírásával és a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat bélyegzőjével a Duna szombat délutáni elterelésére. A meghívás szerint, amely a balesetveszélyre is felhívja a tudósítók figyelmét, a Duna „csehszlovákiai területen. levő medrének az elrekesztése 1992. október 24-én 14.00 órakor kezdődik”. Jelcin hazánkba látogat Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök meghívására november 10-11-én hivatalos látogatást tesz Magyarországon Borisz Jelcin, az. orosz föderáció elnöke. A hírt egyidejűleg jelentették be Budapesten és Moszkvában - tájékoztatta az MT'I-l a Köztársasági Elnöki Hivatal. _______ N obel-díjasok Oroszországról Tokió (MTI) - „A nukleáris fenyegetés még mindig fennálló veszély” - intette hallgatóságát Jevgenyij Csa- zov, aki egyike a Japánban folyó „Nobel-díjasok fóruma” résztvevőinek. A Csazov elnöksége alatt tevékenykedő Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevű szervezet kapta 1985- ben a Nobel-Békedíjat. Az orosz kardiológus azzal érvelt, hogy az éleződő társadalmi válság, amelynek során már a volt szovjet köztársaságok lakosságának 80 százaléka süllyedt a szegénység halárára, állandó táptalaja a nacionalizmusnak, ami viszont a nukleáris fenyegetést teszi valóságos veszéllyé. A tudós a volt szovjet köztársaságok gazdásági és társadalmi gondjai megoldását sürgette, mert - mint érvelt - ezzel nemcsak az érintett országok, de a világ stabilitását is garantálni lehetne. A japán császár Kínában Peking (MTI) - Akihito japán császár és felesége, Micsiko pénteken hatnapos hivatalos látogatásra Kínába érkezett, ahol hivatalos részről szívélyes fogadtatásra számíthatnak, de a lakosság jelentős tömegeiből haragos indulatokat váll ki érkezésük a kínai nép ellen elkövetett japán háborús bűnök máig eleven fájdalmas emléke miatt. Peking nagy erőfeszítéseket lelt Akihito kínai látogatása érdekében, mert a japán magántőke kínai befektetéseinek megsokszorozódását reméli tőle. Japán az Egyesült Államok és Hongkong után már most is a harmadik legnagyobb külföldi befektető Kínában. A kínai kormány előrejelzése szerint a japán beruházások volumene az idén eléri a kétmilliárd dollárt az országban. Japán is erősen érdekelt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Exportorientált gazdaságára nagy vonzerői gyakorol Kína 1,1 milliárdos fogyasztói piaca. A hatóságok nagy biztonsági előkészületeket lettek a fővárosban, hogy a császári vizit idején a Japán-ellenes indulatok nyílt kitörésének elejét vegyék. Brit-orosz hadgyakorlat London (MTI) - Az új idők jele, hogy a legrégibb idők óta először hajtottak végre közös, hadműveleti gyakorlatot brit és orosz hadihajók a Perzsa- (Arab)-öbölben. Pénteki brit lapjelentések szerint az úttörő közös hadgyakorlat azt jelzi, hogy az oroszok együtt akarnak működni a nyugati Ilonákkal az öbölben, bár még nem világos, milyen mértékig hajlandók részt venni az Irak elleni ENSZ-szankciók megvalósításában.
