Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24 / 251. szám
1992. Október 24., Szombat Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 3 / Koszorúzás Ozdon Ózd (HM - UJ) - Tegnap délután az 1956-os forradalom és szabadságharc 36. évfordulóján délután a gyári temetőben elhelyezett kopjafánál koszorúzási ünnepséget tartottak, amelyen a történelmi egyházak képviselői könyörgést mondtak az áldozatok, a halottak tiszteletére. Ezt követően a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház színháztermében Bárdos Balázs államtitkár, a terület országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Többek között utalt rá, hogy 1956 hősei méltó helyen nyugszanak immár, s az élőkhöz a megbámultakhoz, az özvegyekhez és árvákhoz is van vigasztaló szavunk. A szónok később kije lentette, hogy ha a mai forradalmárok méltóak kívánnak lenni az elődökhöz, folytatniuk kell az általuk megkezdeti munkát, követniük kell 1956 példáját. Később Bárdos Balázs megemlítette, tapasztalatai szerint hazánkban most zűrzavar van a fejekben, háborgás a lelkekben. A képviselő ugyanakkor hangot adott véleményének: „Kell, hogy egy hiten és akaraton legyünk. Kell, hogy őszintén biztassuk egymást, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül elmondhassuk a hősök sírjánál, az agg harcosok körében: szellemi elődeink, apáink vagytok!” Az ózdi ünnepségen díszpolgári címet adományoztak, majd átadták az Ózd Városért kitüntetéseket. A megemlékezés verses, zenés.műsorral zárult, amelynek során az 1956-os forradalom irodalmából adtak elő műveket. Trizsi emlékmű-avatás Trizs (ÉM - FJ) - A 337 lelket számláló kis faluban tegnap október 23-án, a kél világháború hősi halottainak, áldozatainak állított emlékművet avattak. Az ünnepségen Kiszely József polgármester mondott beszédet, aki a háborúkban elesettek emlékének méltatásán túl szólt a hozzátartozók fájdalmáról, áldozatho- zataláról is. Dr. Hatvani Zoltán országgyűlési képviselő megemlékezett népünk történelmének kiemelkedő eseményeiről. Az ünnepségen a falu lakói, hozzátartozók virágokat helyeztek el az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján átadott emlékműnél. A 36. évforduló Az 1956-os forradalom és szabadságharc miskolci vasutas résztvevői és mártírjai emlékére a MÁV Miskolci Igazgatóságának dolgozói emléktáblát hefyeztek el az igazgatóság falán, amelyet ünnepélyes keretek között koszorúztak meg csütörtökön délelőtt tíz árakor Miskolc (HM) - Tegnap megyeszerte csaknem minden településen megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc 36. és a köztársaság kikiáltásának 3. évfordulójáról. Miskolcon a Romanck-cmlékinűnél (Szcntpétcri kapu) délután fél kellőkor helyezték el ünnepélyes keretek között a kegyelet virágait. Makkos- hotykán, a községi kullúrházban ugyanebben az időpontban kezdődött az ünnepség, ahol l’ocsai Ferenc nagytisztelctű úr istentisztelete után dr. Ilörcsik Kichárd országgyűlési képviselő méltatta az áldozatok, a meghurcoltak cmlékét.Tiszatarjánban 10 órakor emlékeztek meg az I. és a II. világháború, illetve a holocauszl áldozatairól, valamint '56 hősi halottjairól, s felavatták a község hősi emlékművét. Hittel, töretlen akarással a jövőért Díszünnepség a Miskolci Nemzeti Színházban A tegnapi színházi díszünnepség résztvevői, az ünnepi szónok dr. Isépy Tamás államtitkár Fotók: Laczó József Miskolc (ÉM-NJ) - Az 1956-os októberi forradalomra díszünnepségen emlékezlek tegnap délelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban, ahol a 6-os számú Általános Iskola énekkara a Himnusz éneklésével köszöntötte a megjelenteket és nyitotta meg a délelőtti programot. Ezután dr. Isépy Tamás igazságügyminisztériumi államtitkár, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjét történelmi visszatekintéssel kezdte, mint mondta sorsverte múltunknak nem az az alapvető tragédiája, hogy őseink nem keltek ál a Lijtán, hanem az, hogy független államiságának elvesztése után rendre vérbe fojtották forradalmainkat. Majd így folytatta: - Az egyetemi ifjúság 1956. október 23-án 14 pontban fogalmazta meg a követeléseket és a 4. pontban szerepelt az összes szovjet csapatok azonnali kivonása Magyarországról. Az 5. pont követelte az általános, egyenlő, titkos választásokat több párt részvételével, új nemzetgyűlési képviselők megválasztásával. Október 29-én fejlécén a Kossuth címerrel a Szabad nép llajnalodik című vezércikke arról írt, hogy az öt napja dúló véres, tragikus, de egyben felemelő küzdelmet nem holmi aknamunka váltotta ki, hanem sajnos önnön bűneink és hibáink, s a bűnök kqzül is elsősorban az, hogy nem óvtuk meg, nem védtük meg azt a szent tüzet, amit őseink ránk hagytak őrizni: a nemzeti függetlenséget! Október 30-án már megalakult a Forradalmi Katonai Tanács és a forradalmi vívmányok megvédésének érdekében követelte a szovjet hadsereg azonnali kivonulását Budapestről és a legrövidebb idő alatt hazánk területéről. Nagy Imre november elsején elhangzott rádiószózata tudatta a magyar néppel: a forradalmi harc, amelyet a magyar múlt és jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a szabadság és a függetlenség ügyét. Az elmúlt negyven esztendő marxista történetírása mindent elkövetett annak érdekében, hogy történelmi tudatunkat kiforgassa és emlékeinket kilúgozza. Molnár Erik és iskolája a hamis tudat engelsi hamis ideológiájával igazolni kívánta, hogy a szabadságért vívott függetlenségi harc történelmileg nem létezik, ez csak hamis jelszó, a Rákóczi-felkelés és a magyar szabadságharc is függetlenségi harcnak álcázott oszlályharc volt. A legelkescredettebb és a legvadabb harcot teltekben és szavakban is 1956 emléke ellen folytatták. Ferenc József még beérte 108 hazafi életével, az 56- os forradalom megtorlói már 18 éves gyerekeket küldtek az akasztóiam, a kivégzettek száma megközelítette az ötszázat, a megkezdeti büntetőügyek száma meghaladta a 16 ezret. Az ünnep szónoka ezután arról beszélt, hogy büszkén vallhatjuk: a Magyar Köztársaság 1956 édes gyermeke és a békés átmenettel megvalósult rendszerváltás a forradalom egyenes következménye.- Ne engedjük elveszni soha 1956 szellemét, ne engedjük, hogy a közömbösség, a türelmetlenség tönkretegye a lángoló eszméket, mert 40 év pusztítása után ezt az országot csak az erők összefogásával, egymásra figyeléssel, a közjó odaadó szolgálatával, a tellvágy kiteljesítésével, az. egymásnak ugrás elkerülésével tudjuk felépíteni és boldoggá tenni. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, hőseire való emlékezés színházi programja a Miskolci Szimfonikus Zenekar ünnepi zenei műsorával és a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek a forradalmi napokat idéző, a mához szóló üzenetet hordozó műsorával folytatódott. Megemlékezés és ünnepség a megyeházán Miskolc (HM - UJ) - Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Közgyűlése csütörtökön, Miskolcon, a megyeháza épületében tartotta meg ünnepi ülését amelyen - immár hagyományosan - átadták a testület állal adományozott kitüntető díjakat. A jelenlévőket Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte. Többek között utalt rá, hogy az 1956- os forradalom és szabadságharc valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának időpontja korban még közel áll hozzánk, de a két történelmi esemény gondolatiságában azonos üzenetet hordoz, ugyanúgy, mint a nagy évszázados történelmi ünnepeink. Nevezetesen: vannak olyan értékeink amelyeket bátran vállalhat az egész nemzet. Az önkényt és a zsarnokságot például mindannyian elutasítjuk. Az ünnepség résztvevői tetszéssel fogadták, s nagy tapssal honorálták Feledy Károly kurityáni polgármester, a megyei közgyűlés tagjának ünnepi beszédét. A szónok előbb áttekintette az 1956- os forradalom eseményeit, amelyeket személyes élményekkel is kiegészített. Mint élő tanú emlékezett a forradalom győzelmére, az azt követő szinte mámorosán boldog napokra, majd a keserű kijózanodásra, amikor isinél Dr. Terplán Zénó ótvaszi o kitüntetési tankok, és a szovjet hadsereg katonái szállták meg Magyarországot. Feledy Károly a későbbiekben felidézte a rendszerváltozás az átalakulás történetét, s beszélt a köztársaság kikiáltásának felemelő pillanatairól is. Befejezésül hangot adott véleményének, amely szerint Magyarországon az emberek ma békére, boldogságra, megnyugvásra várnak, s elfordulnak azoktól, akik a jogos elégedetlenséget Fotók: Fojtón László politikai manővereik szolgálatába kívánják állítani Ezután Szabó György átadta a megyei közgyűlés idei kitüntető díjait. A „Pro Comitatu” elismerésben dr. Terplán Zénó akadémikus, professzor részesült. Munkásságáért „Alkotói Díjat" kapott Tolnai Gyuláné pedagógus, Kalász László költő, továbbá Kiss Lajos sportszövetségi vezető, megyénk közismert személyiségei. INNEN SZÓLVA Udvardy József Csütörtökön, a megyeházán tartott megemlékezés szünetéhen a közgyűlés tagjai valósággal egy emberként gratuláltak a kurityáni polgármesternek, Feledy Károlynak. Már maga a lény is szól érdemel, hiszen az ünnepi szónokok szavait általában csak udvarias taps kíséri, s elhangzottak ritkán sarkallják a hallgatókat a kézfogásra, s pár szavas minősítés, köszönet elmormolására. A csütörtök délelőtti beszéd nemcsak szenvedélyes hangneme, s valóban őszinte, közvetlen előadásmódja miatt aratott elismerési, hanem tartalma miatt is : Feledy Károly a szélsőségek, az acsargó indulatok elvetésére, elhagyására biztatott, s nemzeti összefogást sürgetett az elszegényedő, egyre elesettebbé váló rétegek megsegítésére. ,,En optimista ember vagyok - hallottuk például - s tudom talpra áll ez az ország, üe addig sem lehel közömbös senki számára sem, hogy a szegény sorba jutottak a magas díjaktól rettegve mernek-e villanyt gyújtani a sötétségben, megnyitják-e a melegvizes csapot, s jut-e minden ember számára elegendő kenyér az asztalra ?" A terem közönsége néma csendben, valóban mély figyelemben hallgatta az ünnepi szónokot. Józan gondolkodást, emberséget tükrözlek szavai, s azt a sok évtizednyi élettapasztalatot, amely csak egy háborúi, forradalmat, s békés rendszerváltoztatást megélt vidéki pedagógusban sűrűsödhetett össze az elmúlt fél évszázad során. E sorokban - szerény lehetőségeinkkel élve - mi is megpróbáltunk gratulálni Feledy Károlynak. ÉM-portré Erdos Judit Miskolc (ÉM - L.GY) - lialéves korától egészen az érettségiig zenét tanult. Aztán elvégezte az óvó- nőképzó főiskolát. Azóta egyfolytában a MÁV- óvodában dolgozik. De nemcsak a martintelepi gyerekek ismerik, hanem, mondhatni, Miskolc ifjúsága. Hiszen azok a kicsik, akik a 80-as években a Cola-bárba járlak, ugyancsak felcseperedtek mór. Éveken keresztül Judit volt a hétvégi gyerek- rendezvények háziasszonya. De ismerik őt a mostani óvodások és kisiskolások szülei is, mert a 70- es években a Miskolci Spirituálé Együttesben énekelt. A MÁV-óvodában egyfolytában csupa dal az élet 1 la az óvónéni leül a zongorához, a gyerekek abbahagyják a játékot, mert tudják, most valami nagyon jó következik. Dalban kérdeznek, dalban felelnek, zenére tornáznak... Büszke arra, hogy a martintelepi gyerekek közül nagyon sokan járnak zeneiskolába: szükségletükké váll a zene. 1 lat éve előadóművészi engedélyt szerzett és megalakította a „Judit és barátai” kisegyüttest. Szintetizátor és gitár kíséretével énekel Petőfi, Weöres verseket és tucatnyi olyan dalt, amelynek maga írta a szövegét és a zenéjét. Minden évszakban változik a műsor, és külön készülnek a jeles ünnepekre. Óvodák, iskolák, intézmények, cégek hív- ják-várják Juditot és barátait mikuláskor, karácsonykor, szilveszterkor, vagy egyszerűen csak egy hétvégére, mert jó napot szeretnének a gyerekeknek. És ahol egyszer megismerték a pedagógus-énekes műsorát, másodszor, sokadszor is hallani szeretnék.
