Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

1992. Szeptember 2., Szerda Abaűji Tájaikon ÉSZAK-Magyarország 5 A vár és a tündérek Boldogkó'váralja (ÉM-Gy.K.) - A mai Boldogkő várának legendája többféle változatban él Abaújban. A tündérlegenda valóságalapját a tatárjárás idején állítólag a muhi csa­tatérről Aszalóra menekülő IV. Béla kedves aszalómesterének lányai ad­ják. A csupaősz Bodó mester nagy furfanggal segítette a király menekülését, majd később - kerek egy esztendőre - a Budára vili aszalt gyümölccsel az udvar éhségét eny­hítette. Hálából a király pergamen le­velet adott Bodónak, melyben Aszaló és Bodolló községet, s környéküket reá hagyományozta. Kikötése csak az volt: erős várat kell építenie egy erre alkalmatos helyen. S ekkor jöttek a tündérek - már a- hogyan a nép nevezte el Bodó hét szép lányát. Eladósorban volt valamennyi, hamarosan nem maradt pártában egyik hajadon sem. A kikötés mindig az volt: építsék fel a kérők a várat a Bodókő szikláján. Hét év alatt elkészült a vár. Egyszerre tartották aztán a lakodalmat, s ott volt nejével a király is. „E vár ezentúl Boldogkőnek nevetes­sék, mert a hét leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!” - így rendel­kezett a monda szerint a hét határra szóló lakodalom végén a király. Élete a helytörténet Gulyás János Abaújdevccser (ÉM - Gy.K.) - Szülőföldje, több évtizedes tanítói és népművelői munkásságának szín­helye az1, abaűji táj. Évek óta nyugdíjban van, azóta egész életét kitölti az először talán csak kedvtelés­ből végzett helytörténeti munka. Gu­lyás Jánost ezer szál köti szükebb hazájához, s ezek a szálak nagyon erősek, az idő sem kezdte ki őket. ■ A Száraz-völgyben, Baktakéken születtem. Tanítói oklevelemet 1945- hen, a miskolci képzőben szereztem. Abaújdevecserre - ahol azóta is élek családommal - a református egyház pályázatának elnyerésével lévita- tanítónak kerültem. Egészen 1961-ig végeztem munkámat az iskola falai között, időközben - az államosításakor - igazgató lettem. S ekkor kezdődött életem egy új szakasza. Tanulmányi felügyelő, majd egy esz­tendő múltán közművelődési felü­gyelő lett. Ezt az utóbbi posztot 1973- l8 látta el a korábbi encsi járásban. Aztán a könyvtár igazgatójává nevezték ki, s onnan ment 1984-ben nyugdíjba. A helytörténettel, annak hivatásos szakembereivel elég hamar találkozott ahhoz, hogy egy életre eljegyezze vele jttagát. Mostanában, mióta a nyugdí­jas éveit éli, jobban ráér arra, hogy ku­tasson a táj múltjában, s igyekezzen a közvélemény számára is bebizonyí­tani: jogtalanul sütötték rá e tájra a ■.sötét Abaúj” elnevezés bélyegét. ' Az évek során módszeresen böngésztem a lexikális és a szakiro­dalmat, levéltári anyagot, s egyre több adatot gyűjtöttem össze ahhoz, ntellyel lehet érvelni: sok - a saját ko- lában és az utódok számára is - neves szaktekintélyt, tudóst, tiszteletre mél­tó honpolgárt adott ez a táj a hazának. Gulyás János szereti és műveli a fa­faragást is, s közben már mindig a következő találkozókra, lelkes lokál- patriótákat megmozgató eseményekre gondol. Úgy véli, hogy mint az Abaűji Múzeum Baráti Körének elnöke - e társadalmi tisztséget 1984-től tölti be - mindezért sokat tehet. Társaival együtt igyekeznek minél több itt élő embert megnyerni az Abaújért való munkálkodáshoz. A múlt megérdemli a főhajtást (ÉM-Gy.K.) Történelemkönyvek lap­jain hosszú ideig nem kaphattunk tel­jes képet Abaúj múltjáról. Pedig ez a terület - mely csak egyrésze a hajdani Abaúj-Torna vármegyének - sok olyan eseményt megélt a századok során, mely a mai utódoktól megérdemel egy főhajtást. Abaúj nevét a honfoglaláskor a I léniád völgyében megtelepedett Aba-nemzetségtől. illetve az 1038- ban épített Abaújvártól kapta, mely azután a 14. századig a székhelye volt. Ezt a tisztet a gyorsan fejlődő Kassa vette át. Torna vármegyével csak a 18. század végén egyesítették. .... A csaknem lépten-nyomon e lőbukkanó várromok olyan sziklavá­rak maradványai, melyek hajdanta csaknem megvíhatatlanok voltak, és amelyek közelében bőségesen ázurtta a földel ellenségnek és honfinak a vére egyaránt..." - emlékezik meg a tájról a Paliasz Lexikon.A múltból vissza keli Szikszó (ÉM - Gy.K,) - Mielőtt a város bekapcsolódottá több települést érintő gázvezeték-építési programba, természetesen ,,megszondázták a lakosságot. A tapasztalat az, hogy ál­talában a 75 százaléka a lakástulaj­donosoknak csatlakozik a beruházáshoz. Amint azt Dr. Grajz László jegyző el­mondotta: a bel- és külterület vezetékeinek építéséhez az önkor­mányzat hozzájárul, megelőlegezi a vezeték építésének költségeit a később csatlakozóknak. A közelmúltban történt meg a műsza­ki átadása annak a mintegy 10 kilo­méteres gázvezetéknek, mely a kül­területi részt köti össze a fogadóál­lomással. Folynak a munkálatok az Les ütem­ben, mely 525 lakást érint, s szeptem­ber végéig kell lefektetniük a vezetékeket a kivitelezéssel megbízott Godiva, az M+M és az Inleraqn Kft.- nek. A kivitelezőktől árajánlatot kértek, s a versenytárgyaláson a meg­Abaújdevecser (ÉM) - Régi adóssá­got törlesztettek a közelmúltban Abaújdeveeseren a lokálpatrióták. A „lenti”, úgynevezett Elekes-kastély falán - az Abaűji Múzeum Baráti Köre kezdeményezésére, s az Abaűji Szövetség támogatásával - elhe­lyezték azt az emléktáblát, mely hírül adja: a kastélyban lakott és alkotott Csorna József történész, címertani és Az abaűji táj - anno 1992. térnünk a mába. Amint azt nemrég a vizsolyi temlomban a megye települé­seinek honpolgárai kinyilvánították: bízást az önkormányzat illetékes bi­zottságának döntése alapján nyerték el a kfl.-k. Egy ingatlanra a költségekből 55 ezer forint jut, melyben benne van az ÁFA, valamint az állami támogatás, mely visszaigényelhető. Megoldották egyébként a helyben, a polgármesteri hivatalban a lakosság számára az ügyintézést, beleértve a. hiteligénylést és a tanácsadást is. A gázvezeték-építési program má­sodik ütemére jövőre, a harmadikra jiedig 1994-ben kerül sor a tervek szerint. A kivitelezés összegéi végleg megál­lapították 55 ezer forintban, még ha növekednének is időközben az árak. Az önkormányzat a jelentős beruházást olymértékben is segíti, hogy az esetleges költségnövekedést átvállalja a lakosságtól. Szikszón várhatóan mintegy 2000 ingtlanban élő család jut gázhoz a két év múlva befejezendő program­mal. családtörténeti író, tudós, az M1A levelező tagja. Az 1848-1917 között élt tudós másodelnöke volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság­nak is.A június végén történt ünnepi esemény óta még ma is ott vannak a koszorúk, melyet a tudós munkásságát méltató tudományos üléssel egyidőben helyeztek el az emlék­táblánál. Fotók: Fojtán László azon munkálkodnak, hogy megkezd­hesse új történetét, s egyszer vissza­kaphassa megyei jogát Abaúj. Felszentelés előtt a csobádi kápolna A kápolna oltára Csobád (ÉM) - Ünnepre készülnek Csobádon a római katolikus hívők. Várhatóan október első vasárnapján - a faluban megrendezendő Szent Mi­hály napi búcsúval egyidőben - szen­telik fel az átépített, valósággal újjá­varázsolt kápolnát. Amint azt Szalay József főesperes úrtól megtudtuk: a korábban is egyházi tulajdonban levő iskola-kápolna és pedagógus lakás - melyben hosszú ideig a községi iskola működött - az igénylés után visszak­erült az eredeti tulajdonba. Elkészül­tek a tervek, majd a külföldi egyházak jelentős anyagi támogatásával, a hívők adományaiból és értékes kétkezi munkájával elkészült a kis templom. Az oltárt már korábban fel­szentelték, így a hívők már egy ideje oda járhatnak misére, egyházi szer­tartásokra. Gázvezeték épül Szikszón Kétezer fogyasztóhoz jut el Emléktábla a kastély falán Ma is ott vannak a koszorúk Iskolások a várban Tanévkezdés kirándulással Boldogkő (ÉM-GY.K.) - A boldogkői várhoz tavasztól őszig az ország minden tájáról sokan elzarán­dokolnak. Bár a tanév csak most kezdődik, de már a napokban járt egy fővárosi iskoláscsoport a vár­ban, csodálták a gyerekek az abaűji tájat. A budapesti gyerekek számára nagy élményt jelentett a boldogkői vár. Mint ahogyan azt jelenti mind­azoknak a kisdiákoknak, gim­nazistáknak, midőn az alföldi tájról, a Dunántúlról, vagy éppen csak a megye valamelyik településéről eljönnek a szeptemberben, vagy ok­tóber elején a tanulmányi kirán­dulásra. Megtörtént már az is - éppen a napokban -, hogy érettségi találkozó színhelye lett a romantikus környezel. Amint azt az Adyton Betéti Társaság képviselője elmond­ta: azon a hétvégi napon bérleti díjat fizettek a hajdani gimnazisták, s fe­lidézték az egykori iskolás éveket a várban. Ezen a napon nem fogadtak más csoportokat - szerencsére, nem is kellett turistáknak nemet mon­dani. lévén az érettségi találkozó időpontja augusztus 22-e, amikor ál­talában családi programokkal töltöt­ték el a hosszú hétvégét az emberek. Az Abaűji Szövetség - Abaújért Encs (ÉM. - F. L.) -Az Abaűji Szövetség a Re­gionális Fejlesztésért címen bejegyzett szervezet 1989 végén alakult. Negyven település önkor­mányzatának. lakosságának az érdekeit próbálják „megjélenítemi".- Mit sikerült megvalósítaniuk az alakulásukkor megfogalmazott célokból? - kérdeztük Zabó Tamást, a szövetség elnökét.- A térség összefogása és felzárkóztatása a célunk. Az átmenet időszakában, amikor a tanácsokból önkormányzatok lettek, akkor a szétvállásnak a békességét igyekeztünk erősíteni. Ott, ahol koráb­ban erőltetetten összehozták a közös tanácsokat és most az anyagiak, a különböző vélt vagy jogos sérelmek miatt a települések nehezen vagy egyál­talán nem akartak egymással szóba állni. Részt vettünk a térséggel kapcsolatos kormányzati prog­ram kimunkálásában, fórumot biztosítottunk a polgármestereknek. továbbképzéseket _ szer­veztünk részükre. Megismertettük a MATÁV-os- okkal a faluprogramot, amelynek során várhatóan a jövő év végére a térség minden településén megoldódnak a telefongondok. A városi rendőrkapitánnyal kistérségi tanácskozá­sok formájában végigjártuk a területet. Kérésüket a belügyminisztériumba továbbítottuk. Azóta új rendőrőrsök alakultak több településen. Közreműködtünk a több település érintő jogi. gyámügyi, közoktatási társulások létrehozásában. Sokan úgy látják, Encs azért lett város, mert ennek fejében a többi települést nem fejlesztették. Én úgy látom. Encs olyan későn lett város, amikor központi pénz már nem volt a városfejlesztésre. Ha ez a térség iparilag, infrastrukturálisan, a munkahelyteremtésben előre akar lépni, akkor össze kell fognunk. Például most a Kistokaj-Hol- lőháza között megépítendő gázvezeték ügyében. A telefonhálózat fejlesztésén, a gázvezeték építésén túl egy 12 település érintő .szemétfeldol­gozó megépítését. Szó van arról, hogy vál­lalkozásfejlesztő irodát létesítünk. Itt. helyben kell megoldanunk a mezőgazdasági termékek feldol­gozását, élnünk kell adottságainkkal az idegenfor­galom területén, új munkahelyeket kell teremtenünk. Összefogással és a lehetséges kor­mánytámogatásokat is igénybe véve. Szóval van, lesz munkája a szövetségnek. Jönnek az olaszok Szikszó (ÉM) - Korábbi személyes ismeretség és a kölcsönös találkozások után tavaly született meg az együttműködés - amint arról a díszes okmány tanúskodik - az olaszországi Dro kisváros, valamint a hasonló adottságú Szikszó között. A Trentino megyei település és az Abaúj kapujában fekvő Szikszó városának képviselői és honpol­gárai az elmúlt alig több. mint egy esztendő alatt is rendszeresen bővítették és mind sokszínűbbé tet­ték a testvérvárosi kapcsolatokat. Idén nyáron már járt kint Olaszországban egy szik­szói küldöttség, amelynek tagjai között egészségü­gyi, kulturális és oktatási intézmények vezetői tanulmányozták az ottani helyzetet. Augusztus elején két tanár kíséretében a szikszói általános iskolások közül tíz kosárlabdázó gyerek játszott a testvérvárosban. Hasznos a két város vállalkozóinak kapcsolata is: a használt autókkal kereskedő szikszói honpolgár például onnan hoz eladásra gépkocsikat; az ola­szok állatokat - általában hízott bikát - vesznek hazánkban. Tavaly Dro város egyik pizzériájában megrendezték a Szikszói magyar napokat, várhatóan októberben lesz ennek viszonzása a magyar testvérvárosban. A közeli napokban - várhatóan szeptember má­sodik hetében - jönnek az olaszok Dro városából Magyarországra. Két napot a fővárosban töltenek, majd néhány napig a szikszói önkormányzat vendégszeretetét élvezik. A mintegy 30-40 fős küldöttséggel a várost, valamint Abaúj szép tájait és Sárospatak nevezetességeit ismertetik meg a vendéglátók. Ki kapja a kosarat? Abaújdevccser (ÉM - Gy.K.) - Csodaszép le­gendák, népi hiedelmek és a gyűjtők jóvoltából fennmaradt szólások gazdag lelőhelye volt az abaűji táj is. Tudják-e például, hogy mit jelent az, ha valakit Abaújba küldenek? Történetét Erdélyi János jegyezte fel, s a szójárat egyébként Veszprémben honosodott meg egykoron. Az úgy volt, hogy egy ifjú - partiképesnek érezvén magát - megunta mára várakozást, s „levelet írván egy leány szüleinek, kérte őket a nyilatkozásra”: hozzáadják-e a leányukat, vagy sem. Ha igen, akkor Pesten kíván maradni, ha nem. akkor vi­szont megyen Abaújba, „hol reá hivatal vár". A szülők nem voltak restek, hamarosan megadták a rövid és kitérő választ: csak menjen Abaújba. Azó­ta mondják, hogy „Abaújba küldeni" annyi, mint kosarat adni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom