Észak-Magyarország, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
2 ESZAK-M agyar or szag Országban-Világban 1992. Szeptember 1., Kedd Maastricht és a franciák Párizs (MTI) - A maastrichti szerződésről Franciaországban szeptember 20-án tartandó népszavazás közeledtével növekszik a szerződés ellenzőinek száma: a Le Párisién című napilap felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka ,,nem”-mel szavazna a szerződésre és csupán 47 százalék lenne az „igen” szavazat. Mint az AFP francia hírügynökség a felmérés eredményét kommentálva megjegyezte, az eredmény igazolni látszik a maastrichti szerződés híveinek aggályait, akik szerint a közvélemény késői mozgósításának tudható be a „nem” szavazatok számának emelkedése. Tanulságos a Le Párisién felmérése abban a vonatkozásban is, hogy a „nem”-mel szavazók 53 százalékából 40 százalék azért foglalt így állást, mert szemben áll a jelenlegi (szocialista párti) kormánnyal; 30 százalék az egykori Jugoszláviában kialakult helyzettel indokolta magatartását; 29 százaléknak pedig a maastrichti szerződéssel magával szemben vannak fenntartásai. A 47 százalék „igen” indoklása mögött „a francia gazdaság jövője” (47 százalék); a „Németországhoz fűződő kapcsolatok"(41 százalék) és „maga a maastrichti szerződés tartalma” (31 százalék) állnak. Ez volt egyébként a harmadik közvéleménykutatás Franciaországban, amelynek eredménye arra mutat, hogy a franciák szeptember 20-án feltehetően elutasítják a maastrichti szerződést. Maastricht ellenzőinek erősödésével egyidejűleg tovább csökkent Francois Mitterrand elnök népszerűsége is. A Journal du Diamnche részére készült felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen az államfővel és csupán 26 százalékuk támogatja őt. Maastricht ellenzőinek erősödésével egyidejűleg tovább csökkent Mitterrand elnök népszerűsége is. (Foto: Der Spiegel) A világ legrövidebb távú légi járata Edinburgh (MTI) - Fellélegezhetnek a Nagy-Bri- tanniához tartozó Papa Westray sziget lakosai: a jelek szerint mégsem szűnik meg az a légijárat, amely eddig lakóhelyüket a szomszéd szigettel, Westray-vel összekötötte. AzOrkney-szigetekhez tartozó Papa Wastray 68 lakosa már attól tartott, hogy a kompközlekedés fejlesztése miatt búcsút mondhatnak a megszokott repülőutaknak. A járatot fenntartó skót társaság vezetője azonban cáfolta ezeket a híreszteléseket, kijelentve: biztos benne, hogy sikerül megfelelő megállapodásra jutnia a komptulajdonossal. ÉSZAK -MAGYARORSZÁG ' uorsob abai'j-zemplén független napilapja Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Gyöngyösi Gábor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Fillp Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpolitikai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-,Zsilinszky ti. 15.3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgató: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi u. 15-17. 3532. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIRA Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy posta- utalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 215 forint. Egy negyedévre 645 forint. Félévre 1290 forint. Egy évre 2580 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Ducsal György. Csurka: „A célomat elertem...” A miniszterelnöki besjzéd lehetséges értelmezései Budapest (ISB-Sinka Zoltán),- Az MDF Országos Választmánya hétvégi kétnapos ülésén többek között a Magyar Fórumban közzétett Csurka- tanulmányról, illetve az általa kavart belpolitikai vihar következményeiről is tárgyalt. A ceglédi tanácskozáson felszólalt Antall József miniszterelnök is, aki négyórás beszédében szintén foglalkozott c kérdéssel. Az ülés után megkértük Csurka Istvánt és Balázsi Tibort - aki az Új Magyarország című lap hasábjain szállt vitába a tanulmány szerzőjével - , nyilatkozzanak lapunknak. Balázsi Tibor: - Szombaton a felszólalók többsége kiállt a Csurka- tanulmány mellett, s csak kevesen fogalmaztak meg kritikus véleményét. Estére azonban változott a helyzet, amit a legjobban a vacsora utáni szavazás eredménye jellemez, A kérdés az volt, hogy a Csurka nézeteit élesen bíráló Debreczeni Józseffel kapcsolatban is foglaljon-e állást a választmány, ám ezt a gondolatot 24:23 arányban elvetették. Ez már jelez valamit.- Hogyan értelmezhető az Antall- beszéd? Kiállt a miniszterelnök a csurkai gondolatok mellett, vagy szembehelyezkedett azokkal?- A vasárnap elhangzott beszédből egy dolgot szeretnék kiemelni, amihez, azt hiszem, nem kell kommentár. Antall József kijelentette: pontosan tudja, hogy Csurka Istvánnak Szabó Dezső az írói és talán a politikusi példaképe is. Azt is tudni kell azonban, hogy a század első felének sokat vitatott figurája egyetlen politikai erőhöz sem csatlakozott, s a harmincas évek Csurka István végétől a zsidókérdéssel sem foglalkozott. Szabó Dezső látta ugyanis, hogyan alakulnak a dolgok az európai politikában ezzel a kérdéssel kapcsolatban.- Összefoglalva: mi volt a miniszterelnöki beszéd végkicsengése?- Az, hogy ezek után meg kell gondolnia Csurkának, miket mond és miket ír, mielőtt ilyen nagy horderejű vállalkozásokba fog, mert - idézem a miniszterelnököt - a dolgok szennyesével neki, mint kormányfőnek kell szembesülnie. Nem jó az, hogy hónapokig kell szembesülnie. Nem jó az, hogy hónapokig kell foglalkoznia ilyen ügyekkel, amikor olyan sok más teendője is van. Csurka István:- A miniszterelnök beszéde elsősorban a Demokrata Fórum történetének az áttekintése volt, és válasz az én tanulmányomban felvetett kérdésekre, azoknak más-más megvilágításban való újra elmondása. Balázsi Tibor Fotó: Fojtán László Kétségtelen, hogy olyan mozzanatai is voltak a beszédének, amelyek Balázsi Tibor értelmezése szerintiek, azonban a másik oldal, a Balázsi Tibor által képviselt nézetek - súlytalanságuk miatt - szóba sem kerültek. Az Antall József személyére vonatkozó kitételektől eltekintve, fenntartja a tanulmányában megfogalmazott véleményét?- A tanulmányt megjelentettem külön kiadványként is. Természetesen egy gondolatébresztő vita-műnek a hitelességét nem az adja meg, hogy minden egyes tétele és minden egyes mondata mérlegre tétetik, mint egy jogszabálynak vagy paragrafusnak, amelyet meg kell erősíteni és vissza lehet vonni. A tanulmánynak van egy célja, éspedig a gondolatébresztés, a változás kezdeményezése. Az a hatalmas felhajtás, ami ekörül keletkezett, azt látszik igazolni, hogy ezt a célomat elértem. Kit véd Moszkva a Balkánon? Moszkva (MTI) - A lemaradását pótolni igyekvő orosz diplomácia balkáni ténykedése élénk téma manapság az orosz politikai közéletben. A konzervatív parlament szerint kiváló lehetőség nyílik a nagyhatalmi státusz helyreállítására, a kormányt liberális megközelítésből bírálók viszont azt vetik a kabinet szemére, hogy nem elég következetes, nem elég rugalmas és gyors. A sajtó az utóbbi hetekben mind nagyobb teret szentel a dél-szláv válság megoldásában vállalt orosz szerepnek. Moszkva balkáni jelenlétének történelmi hátterét azonban csak a Nyezaviszimaja Gazeta egyik legutábbi számában megjelent írás rajzolja fel, egyben megragadva az alkalmat, hogy febójon bizonyos elhibázott kormányzati lépéseket. A két történész tollából származó terjedelmes cikk elöljáróban leszögezi: Oroszország mindigis Szerbiát támogatta a törökök és a Habsburgok ellen, s valójóban ebben a térségben is orosz-német szembenállás volt, hiszen Berlin Horvátországot segítette. Elismeri ugyanakkor, hogy a szerb nacionalizmus már a századelőn sok veszélyt rejtett magában. A Tito-korszakról sommásan azt úja: a nagy partizán vezérnek sem sikerült elfolytania a nacionalista törekvéseket. A nyolcvanas évek végén végképp csődöt mondott a rendszer, a szerb, a horvát és a szlovén kommunista pártoknak azonban még időben sikerült átnyergelniük és zászlóikra immár nacionalista jelszavakat aggattak. Jugoszlávia felbomlásának kezdetét a szélsőséges, alkura képtelen Szlobodan Milosevic szerb vezető számlájára írják a szerzők (először Szerbiában volt szabad elnök- választás, majd Szlovénia és Horvátország ezen felbuzdulva követelte az önállóságot), ám a horvátországi és különösen a boszniai öldöklésért a többi érintettet is felelőssé teszik. Az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyát elemezve kifejtik: már a huszas években fasisztának kiáltották ki a jugoszláv vezetést, mert menedéket adtak több tízezer orosznak, akik a fehérek elől menekültek délnyugatra. A kapcsolatok csak 1941-ben javultak, amikor a belgrádi tisztek hatalomra kerültek. Rövid ténykedésüknek azonban véget vetettek a németek, az országot pedig feldarabolták. A nyomban meginduló partizánharc végülis - jelentős szovjet segítséggel - sikerre vezetett. Jött a sztálini „láncos kutya-korszak”, s csak a peresztrojka hozott igazi enyhülést. Gorbacsov már-már megrögzötten a területi egységért szállt síkra, az orosz diplomácia viszont 1991 nyarán, a horvátországi háború kezdetekor fel akart hagyni ezzel a maradi gondolkodással, de az elnök-főtitkár akkor még nem engedett teret a köztársaságok elismerésének. Erre csak később került sor, először Szlovéniát és Horvátországot, majd legutóbb Macedóniát ismerték el, nagy felzúdulás közepette. Az orosz diplomácia sebezhetősége azonban immár tény: most is területi egységet akarnak Szerbiában, miközben a napnál világossabb, hogy a Vajdaság és Koszovo is önállóságot akar. Lord Carrington nemrégen fel is vetette egy Koszovo-konferencia szükségességét, a Vajdaság esetében pedig Magyar- országot támogatná a világ - vélekednek. Ezzel összefüggésben a szerzők bírálják a nyugati kormányokat, amelyek az emberi jogok lábbal tiprásával vádolják Szerbiát, holott az általuk - és mostmár Oroszország által is - támogatott Horvátország sokkal rosszabbul áll ezen a téren. Az orosz diplomácia rövidlátó módon teljesen elkötelezi magát a Nyugat, elsősorban Németország mellett. A nyugatiak ugyanis Oroszországgal szemben is alkalmazhatják a Balkánon szerzett tapasztalataikat. Ez a tényező pedig kiváló ütőkártya lehet az Oroszországban egyre népszerűbb szélsőséges nacionalista körök számára - fejezik be értékelésüket a történészek. Bolgár adósságrendezés A szlovák parlament alkotmány tér vezeti vitája Pozsony (MTI) - Az új szlovák kormánytervezet parlamenti vitájának elhalasztásáról szóló találgatások ellenére a szlovák parlament hétfőn délután mégis elkezdi a munkát. A magyar pártok nem számítanak arra, hogy az általuk képviselt kisebbségi érdekeket rajtuk kívül bárki is támogatni fogja. Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 33 módosító javaslatot terjesztett elő a parlament alkotmányjogi bizottságának, de ezek közül egyiket sem méltányolták. Várható tehát, hogy a magyar képviselők a hétfői vitában ismételten szorgahnazni fogják: az új szlovák alkotmány „nevesítve” is biztosítsa a kisebbségek jogait, Ez elsősorban az önigazgatási és az önkormányzati jogok elvének alkotmányos rögzítéséből állna. Rózsa Ernő, az Együttélés parlamenti képviselője a hétfői Új Szóban „áthidalhatatlannak” nevezte a kormány alkotmánytervezete és a kisebbségi mozgahnak elképzelései között fennálló különbségeket. A képviselő úgy nyilatkozott, hogy hétfőn „számolni kell az alkotmány elfogadásának elnapolásával is, mert egyszerűen képtelenség néhány óra alatt megtárgyalni egy ilyen anyagot". Csaky Pál, a Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom képviselője ugyancsak a hétfői Új Szónak nyilatkozva elmondta, hogy nem egészen egyértehriű az a megfogalmazás, amely szerint az új alkotmányra ismételten fel kell esküdniük a képviselőknek, mert ha ezt mmegtagadják, akkor elveszítik a mandátumukat. (Ugyanez történik, ha a fogadalmat fenntartásokkal teszik le.) Szófia (MTI) - Bulgária javaslatot kapott kereskedelmi banki hitelezőitől, amelyben lehetőséget kínálnak számára a velük szemben fönnálló 10 milliárd dollárnyi adósságának rendezésére - jelentette be a szófiai kormány szóvivője. Nagyezsda Mihajlova nem közölt részleteket az ajánlatról, csupán annyit mondott: a három- százegynéhány hitelező pénzintézetet képviselő Deutsche Bank első alkalommal nyitotta meg az utat az adósság rendezésének lehetősége előtt. Bulgária összes külső adóssága 12 milliárd dollárra rúg. A kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klubbal a- zonban már korábban megegyezett a rájuk eső kisebb rész törlesztéséről. Az ország egyébként 1990 márciusa óta nem törleszti adósságait, ugyanezen év júniusa óta pedig az esedékes kamatokat sem fizeti. Egy hónappal ezelőtt azonban fölajánlotta hitelezőinek, hogy azonnal megkezdi az esedékes kamatok fizetését. Eltűnt orosz kincsek Washington (MTI) - Az orosz kormány az ismert amerikai magánnyomozó céget, a Kroilt bízta meg azzal, hogy felderítse: hová tűnt a gorbacso- vi években az akkori szovjet nemzeti bankból 50 milliárd dollárnyi deviza és több száz tonna arany, ezüst, illetve platina. Erről számolt be a The Washington Postban magas rangú amerikai külügyminisztériumi fonásra hivatkozva Jack Anderson. Az ismert riporter adatai szerint az orosz vezetés titokban bízta meg a nyomozással a Kroll céget, amely korábban sikeresen kutatott a Ferdinand Marcos egykori Fülöp-szigeteki elnök, Duvalier, Haiti diktátora és Szaddám Húszéin iraki elnök által elsikkasztott, illetve elrejtett vagyonok után. A gorbacsovi években a Szovjetunió külső adóssága csaknem megnégyszereződött, s elérte a 67 milliárd dollárt, míg az aranytartalékok, amelyek az ötvenes évek óta állandóan több, mint kétezer tonnát tettek ki, a múlt év végére 240 tonnára csökkentek. A kérdés: Gorbacsov a lakosság élelmezésére és az átalakításra használta-e fel a vagyont - vagy pedig annak nagy része a volt kommunista vezetők zsebébe, illetve nyugati bankokba került? Jelcin tanácsadói az utóbbit mondják, s azt gyanítják, hogy több, minl50 milliárd dollárt elloptak. Figyelmeztetnek a cigányok Szófia (MTI) - Etnikai konfliktus érlelődik a cigányok és a bolgárok között - állapították meg az első bulgáriai cigány-kerekasztal tárgyalás részvevői abban a nyilatkozatukban, amelyet az ország vezető testületéihez intéztek. A zárt ajtók mögött tartott kétnapos várnai tanácskozáson a több százezresre tehető bulgáriai cigányság mintegy tucat szervezetének a képviselői vettek részt. Állásfoglalásukban leszögezték, hogy elítélik a törvényeknek fittyet hányó cigányokat, de határozottan szembe szállnak azzal a tendenciával, hogy minden cigányt egy kalap alá vegyenek. Komplex cigányprogram kidolgozását sürgették, hangsúlyozva, bogy a kormánynak és a helyi hatóságoknak mindent el kell követniük a munkaképes cigányok foglalkoztatása érdekében. Amennyiben az érlelődő etnikai konfliktust nem sikerül elhárítani, a nemzetközi szervezetek segítségét fogják kérni. Illegális bevándorlók Tokió (MTI) - Több mint a kétszeresére emelkedett a Japánban illegálisan tartózkodó külföldiek száma: májusban 278 000-en tartózkodtak a szigetországban törvénytelenül, számuk egy évvel korábban mindössze 119 000 volt. Az igazságügyi minisztérium egyéb módszer híján a Japánba belépő, illetve onnan távozó külföldiek számának eltérése alapján állapította meg az illegális bevándorlók létszámát. Thaiföldi, iráni és malajziai állampolgárok állnak a lista élén, leszorítva onnan a dél-koreaiakat és fülöpszigetieket. Buszbaleset Indiában Újdelhi (MTI) - Közel hetven ember vesztette életét a hétvégén egy autóbuszbalesetben az indiai Mndhja Prades államban. A helyi televízió vasárnapi jelentése szerint a szerencsétlenséget az autóbusz vezetője okozta: ugyanis figyelmen kívül hagyta, hogy járművével nem szabad ráhajtani egy ideiglenes hídra, s így a busz a híd alatt lévő folyóba zuhant. A buszon az AFP jelentése szerint 83-an utaztak, s közülük 19 embert sikerült kimenteni.
