Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

1992. Augusztus 6., Csütörtök i Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Eladó Honecker autóbusza Ki veszi meg? Miskolc /ÉM-F.B./ - Mindenből nagy a kínálat a volt NDK-ban. Ezidáig csak hadifelszerelésekről, technikai eszközökről hallhattunk híreket. MIG-21-cs vadászgépekről, T-74-es harckocsról több ezer terepjáró Tra­bantról is lehetett hallani. Most visz­ont az egykor jó magyar exportnak számító Ikarusz autóbuszokat vásároljuk vissza, mert ez így olcsóbb, mint a mai hazai. S lám, van köztük re­likviának beillő darab is. A Borsod Volán ezidáig több tucat autóbuszt vett meg egyik német part­nerétől, s a többi megvételre szánt jár­mű között a listán ott van a nép „első fiának” Erich Honeckernek luxus kivitelű közúti konferencia-autóbusza is. A vevők még nem nyilatkoztak, mit lehetne kezdeni ezzel a magyar mesterművei? Eddig egyetlen magyar párt, intézmény sem érdeklődött irán­ta. S ha igen, akkor az bizonyára üzleti titoknak számít. Gabonát vásárolunk? Miskolc /ÉM-Sz.D./ - Valószínű, hogy jövőre számos kelet-európai ország gabonaimportra kényszerül. Az átalakulóban.lévő mezőgazdaság amúgy is súlyos termelési, pénzügyi gondjait csak tetézi a bizonytalanság és a súlyos aszály. Romániában például, ahol igen kedvező a talaj- adottság, a termőföld több mint 80 százaléka magánkézbe került; az elmúlt három esztendőben évről-évrc csökken a mezőgazdasági termelés. A felhalmozott gabonaíartalékok lassacskán eltűnnek, s az ország im­portra kényszerül. Hazánkban csaknem 30 százalékkal csökkent a gabona vetésterülete, s a terméshozam az idén az aszály következtében mint­egy 20 százalékkal csökken. A hírek szerint a londoni gabonatőzsdén a magyar gabonaexport jelentős csökkenésére számítanak. A tavalyi 1,5 millió tonnával szemben az idén mindössze 450 ezer tonna lesz a kivi­tel. A térség nagy gabonatermelője Lengyelország. Tavaly 27,8 millió tonna volt a gabonatermés, az idén viszont valamivel több mint 21 millió. Új szakmát szereztek Miskolc (ÉM-M.E.) - Ebben az évben összesen 1400 átképzésre jelentkezett hallgatója volt az Észak-Magyar­országi Regionális Munkaerőfej­lesztési és Átképző Központnak. A beiskolázottak közül valamivel több, mint 1100 hallgató tett sikeres vizsgát a különböző szakterületek anyagából. A munkanélküliek mellett szép szám­mal akadtak olyanok is, akiket vál­lalatuk ösztönzött a képzésre. Szá­mukra az új képesítés megszerzése egyben a további munkavégzés feltétele volt. Az ÉRÁK szolgál­tatásásnak sikerét fémjelzi az a tény, hogy az új szakma birtokában a fel­nőttoktatásban résztvevők 40 száza­lékának sikerült már egy hónapon belül elhelyezkedni. Az előzmény a fizetésképtelenség Miskolc (ÉM - M.E.) - Minden jel ar ra mutat, sok víznek kell még lefoly­nia a Sajón, amíg a krónikás meg nyugtató, ne adj' isten kedvező képet festhet megyénk nehéziparáról. Sajnos ezúttal is felszámolási eljárás­ról adhatunk hírt. Az előzménjjek az elmúlt év augusztusáig nyúlnak visssza, amikor a Jászberényi Aprítógépgyár, - mint hitelező - kezdeményezte a sajókeresztúri Ko hászati Betételőkészítő Kft. (korábban Zsugorító Kft.) felszámolását. A Bor­sod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság július végén hozott döntést az ügyben. A határozat alapján, fizetésképtelen ség miatt megindul az adós elleni fel számolási eljárás. A bíróság felszá­molóként a REORG Gazdasági és Pénzügyi Rt.-t jelölte ki. A felszá molás alatt álló gazdálkodó szervezet hitelezői augusztus végéig nyújthatják he követeléseiket a felszámolónak. Milyen legyen a régi(új) szövetkezet? Föld-ár-verés, kárpótlás 2. Nehéz kenyér Miskolc (ÉM-BSZL) - Mint is­meretes, megszületett az 1992. évi I. Szövetkezeti Törvény, mely szerint 1993. január elsejéig át kell alakulni a szövetkezeteknek, illetve dönteni kell arról, hogy az új föld- és vagyontulaj- donosok tennőföldjeiket, vagyon­részüket önállóan, saját gazdaságuk keretében kívánják hasznosítani, vagy az új típusú szövetkezetekben, illetve gazdasági társaságokban. Mivel várható, hogy legtöbben valamilyen szövetkezeti formát választanak, a lehetséges szövetkezeti modellek közül ajánlunk mi is néhányat megyénk gazdáinak. Mára nagyon sok szövetkezet úgy alakult ki, hogy több falu határát összevonták. Most lehetőség van arra, hogy a községekhez, falvakhoz kötődve faluszövetkezetek alakul­janak /”Egy falu, egy nóta”/. A Föld­művelésügyi Minisztérium kidolgozta a faluszövetkezeti modellt, mely sze­rint a faluszövetkezet illeszkedhet a helyi önkormányzathoz, mint gaz­dasági központ. Együttműködésük a település sorsát érintően így nagymértékben meghatározó, be­folyásoló tényezőként jöhet számítás­ba. (Volt erre példa a múltban is.) Érdemes megjegyezni, hogy a faluszövetkezet minden olyan tevékenységgel foglalkozhat, amelyet a szövetkezeti törvény megfogal­mazása alapján törvény nem tilt. Például bel- és külpiaci értékesítés, feldolgozás, a termeléshez szükséges anyagbeszerzés, ipari és szolgáltató tevékenység, pénzügyi műveletek bonyolítása, stb. (Mindre volt példa régebben is.) A faluszövetkezet is közgyűlés által megszavazott alapszabály szerint végzi majd tevékenységét - önálló el­számolási egységekkel és a szövetkezethez illeszkedő más szövetkezetek és társaságok létesítésével vagy integrálásával. így a faluszövetkezet egybefogja egy-egy településen belül a szükségletek, a foglalkoztatás kielégítése szem­pontjából nélkülözhetetlen tevékenységeket. Ez megvalósulhat úgy is, hogy egy faluban - jelenleg még más-más szövetkezeti formában működő - szövetkezetek integrációja következne be. "Például fogyasztási szövetkezet, vagy takarékszövetkezet a faluszövetkezettel, javító-szolgál­tató szövetkezettel. Ebből a falunak sok előnye származhat. (Tagok vágyó ni részei tőkekoncentrációt ered­ményeznek, így nagyobb vállalkozá­sokba foghatnak, adminisztrációs ap­parátus vezetőinek száma csökkenne.) A faluszövetkczet a falu termőföldjén termelt gyümölcsöt, terményt feldol­gozhatja, üzemében értékesítheti, cso­magolhatja, szállíthatja, fuvarozást, szervizmunkát, építőipari tevékenységet folytathat. Kezelheti a szövetkezet által létrehozott pénzin­tézetben a tagok, a lakosság meg­takarított pénzét, hitelt adhat, sőt még kötvényt is kibocsáthat. E szövetkezet társaságai, részlegei, a társult szövetkezetek önálló elszámoló egységekben működhetnek, de a közös tevékenység folytatásához anyagi eszközöket bocsátanak a szövetkezeteket összefogó faluszövetkezet rendelkezésére. Érdekes lehetőség, hogy gazdálkod­Fotó: Szarvas Dezső hatnának úgy is, hogy a szövetkezetei eleve a tagok meghatározott csoport­jai hoznák létre, /ez volt régen a téeszcsé?/ munkájuk koordinálására. Lehetőség nyílik a faluszövetkezeti tí­pusnál arra is, hogy az egyes rész­legeket a tagok meghatározott cso­portjai és a szövetkezet együttesen hozza létre gazdasági társaság for­májában, mely ugyancsak a szövetkezeten belül működne. „Lazább” munkakapcsolatra is van lehetőség a faluszövetkezetek szer­vezése során. Ugyanis a tagok olyan megoldást is választhatnak, hogy egyénileg gazdálkodnak, és a megter­melt termékeket, a felszerelt állataikat a szövetkezeten keresztül hasznosítják, és szerzik be a ter­meléshez szükséges ipari és egyéb ter­mékeket. Mindez azt jelenti, hogy a szövetkezeten belüli részlegek és a szövetkezethez illeszkedő más szövetkezetek, társaságok annyi félék lennének, ahány tevékenységet folytat a szövetkezet, és annyi féle lenne a gazdálkodási forma is. így az egyes részlegek vagyonbe­vitelével, a vagyoni részvétel sza­bályaival, a munkavégzéssel, az alap­szabállyal összefüggő rendelkezések megalkotását, a gazdálkodási fonna, a szervezet kialakítása után lehet csak elvégezni. E szövetkezeti típusnál gyakori lehet az, /de nem kötelező és nem általános/ hogy egyes ter­mészetes személyek a vagyonukat /föld/ a szövetkezetbe adják, de munkaerejüket a magángazdaságban, vagy más munkahelyen hasznosítják. JEGYZET Tízezer hektár Beszélgetés a hegyközi erdőkről Miskolc (ÉM-ME) - Szerencséjük van, éppen a helyén találják a főnököt, mondja a portás, majd útba igazít. Az épület tulajdonképpen eltéveszt- hetetlen; mert hol lehetne másutt a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság központja, mint árnyat adó fák között. A kapu őre nem is gondolja mennyire igaz, amit mondott: szerencsénk van. Ugyanis nem jeleztük előre dr. Lcnár Györgynek, az igazgatóság vezetőjének érkezésünket. Más miatt jártuk a vidéket és eszünkbe jutott benéznünk, megkérdezzük, mi újság az erdészetnél, van-e munkájuk, tudnak-e munkát adni az em­bereknek? Nehezedő körülmények között dolgo­zunk - mondja Lenár György, mikor a kölcsönös bemutatkozás után jövetelünk céljára terelődik a szó. De nem akarok panaszkodni, gondolom, hallanak eleget a nehézségekről, meg aztán mi még nyereségesek is vagyunk. Azonban az energia áremelés, a munkabér járulékos költ­ségeinek és az alkatrészek árainak növekedése, - hogy csak a lényege­sebbeket említsem -, nekünk se jött jól. Különösen így, hogy a faanyag árak emelkedése nem tart - nem is tarthat - együtt a felsoroltakkal.- Mekkora terület tartozik a hegyközi erdészethez és milyen nagyságrendű a kitermelés ebben az évben?- Tízezer hektár tartozik hozzánk és az idén mintegy 25 ezer köbméternyi fa kerül kitermelésre. Ennek a jelentős részét feldolgozzuk, a maradékot pedig “nyersen” értékesítjük. Üzleti kapcsolatban állunk - többek között - Ausztriával, Svédországgal, Német­országgal. Olaszországgal, sőt Görög­országgal is.- Nincs abban ellentmondás, hogy Önök ennyi országnak szállítanak, ugyanakkor hazánk jelentős mennyi­ségűfát importál?- Látszólag valóban van ellent­mondás, de tudni kell: Magyarország keményfát exportál és javarészben fenyőt hoz be. ÉJj erdő természetes telepítéssel- Egy kicsit kanyarodjunk vissza a kitennelhetőséghez,, amit köztudot­tan, szigorú előírások szabályoznak. Hogyan történik a kivágott erdőrészek pótlása a Zemplénben ?- Természetesen felújítással dolgo­zunk az esetek 90 százalékában. Vagyis, az idős, vágásérett állományt fokozatosan ritkítjuk, ezáltal több napfényt kap a talaj, és mi úgy mond­juk; a magtermések során aláveti magát az öreg fa. Végvágásra, csak akkor kerülhet sor, ha az új erdő képviselői már elegen vannak és megfelelő nagyságúak. Hangsúlyo­zom, ez egy folyamat , ami eltarthat 15-20 évig is. Ha jól csináljuk, kis költség ráfordítással már egy új erdő áll a levágott helyébe.A mesterséges telepítés - amit persze nem tudunk tel­jesen kikerülni - soha sem olyan életképes, mint a természetes.- Az erdő biztonságáról, tehát előreláthatóan gondoskodnak, vajon biztonságban érezhetik-e munkahe­lyüket az itt dolgozók? Elégedettek .lehetnek-e keresetükkel?- Nagyrészt biztonságban érezhetik magukat. De mivel az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás szervezeti átalakulás - privatizáció - előtt áll ettől konkrétabbat nem tudok mondani.Hogy milyenek a keresetek? Nézze, nem túl magasak. Az emberek azonban manapság úgy vannak vele,hogy örülnek, amíg munkahe­lyük van. Persze ez nem azt jelenti, hogy visszaélünk a helyzettel, és mesterségesen leszorítjuk a béreket. Egyszerűen arról van szó. nincs mó­dunk az emelésre. *?W<£ VHe*vfeHC& <zf Szarvas Dezső Javában tart a szövetkezetek átalakulása, s ezzel együtt felerősödött a bizonytalanság a falvakban, ahol már az átalakulást megelőző hónapokban megjelent a munkanélküliség. A városokban csődbe ment, leépülő ipari üze­mek ugyanis hétről hétre emberek ezreit küldik az utcára, s mintegy természetes ref­lextől vezérelve elsőként azoktól szabadulnak meg, akik a városkörnyéki vagy a távolabbi falvakból ingáztak, s akiknek munkaereje, tehetsége, szakképzettsége oly sok esztendeig gyarapította a vállalati vagyont, mely mostanában oly szépen formálódik, alakul, mentődik át különféle kft-kbe, közös vállala­tokba, vagy a mindenható vagyoniigynökök buzgolkodása révén szépen, simán, rendsze­rint áron alul külföldi kezekbe kerül. Aztán ezek a vállalatok is - divatos szóhasználattal mondva - karcsúsodni kezdenek, s eme hatékonyságnövelő karcsúsodás áldozatai megint csak azok, akik évek óta kora reggel, vagy késő este valamelyik faluban vonatra, buszra szálltak, hogy építsenek, dolgozzanak, hogy gyarapítsák a vagyont... (lásd mint fen­tebb) mindaddig, amíg egy napon magához nem rendeli őket valamelyik újsütetű újgaz- da(g), új tulajdonos, vagy valamelyik min­denre képes jobbkeze s hűvösen, szárazon közli a megmásíthatatlant: most már ne jöj­jenek, mert nincs rájuk szükség. Népes hadsereget képeznek ők, a hajdani in­gázók, akikre most már a városokban nincs szükség. Most otthon töprengenek az abaúji, csereháti, hegyközi, bodrogközi falvakban a múltról, a jelenről. A jelenről, amikor, s amelyben kimondatott megalázó fe­leste gességük. És jó okuk van sok mindenről töprengeni. Valamiféle működő érdekvédelemről például, hogy legalább érezhesse az ember: nem is olyan reményte­lenül, kétségbeejtően kiszolgáltatott. És lehet töprengeni a jövőről is persze. Csak először fel kellene falni a gomolygó ködöt, hogy legalább felsejtődjenek a jövőképet felrajzolt két-három éves ígéretek. Olyan magabiztos ígéretek például, hogy a városi munkanélküliséget felszívja majd a falu, a virágzó farmergazdaság. Hát most aztán ki­ki megtapasztalhatja, mennyire szívja fel. De mégis: mit hozhat a jövő? Egyelőre még becs­lések sincsenek a szövetkezetek átalakulását követő foglalkoztatási helyzetről. Bizonyos viszont, hogy a mezőgazdaságban dolgozók­nak a mainál nagyobb hányada válik munkanélkülivé; s hogy a csőd- és felszá­molási eljárások csak tovább növelik ezt az arányt. Nem tudni azt sem, hogy a kárpótlás milyen hatással lesz a mezőgazdaságra, il­letve a foglalkoztatásra. Az átalakuló, megújuló szövetkezetek bizonyára mind a tevékenységi kört mind pedig a foglalkoz­tatást tekintve “karcsúbbak ” lesznek. A csőd­helyzetet, a csődöket tekintve pedig egyál­talán nem biztató az illetékes minisztérium előrejelzése, mely szerint az év végére a 700 ezret is meghaladhatja a munkanélküliek szá­ma az országban, de ebben mára csőd, illetve a felszámolás alatt álló szövetkezeti dolgozók is szerepelnek. Úgyhogy, mégiscsak akad azért valami, ami biztató. Földrendező bizottságok alakulnak Miskolc (ÉM-BSZL) - Mini arról hírt adtunta kár­pótlásra jogosultak a különböző kárpótlási törvények alapján, különböző időpontig jelenthetik be földvásárlási igényüket, a postán beszerezhető nyomtatványokon. A bejelentők igényeit soron kívül intézi a kárpótlási hi­vatal. A helyi önkormányzatok augusztus 31-ig földrendező bi­zottságokat hoznak létre. E testületek az igények összesítését és egyeztetését végzik majd. Az árverésre kerülő földek esetében az árverés vezetőjének köte­lessége, hogy megpróbálja egyezség kialakítását az igénylők között - ezer forintos aranykoronánként! árat alapul véve. A termelés biztonságát őszre garantálni kell, ezért azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek nem kívánják meg­művelni kárpótlásra kijelölt földjeiket, október 30-ig kötelesek ezt bejelenteni a bizottságnak. A bizottság ideiglenes használókat jelöl ki a földre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom