Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-27 / 202. szám
1992. Augusztus 27., Csütörtök Zempléni Tájakon ÉSZAK-Magyarország 5 Gombos István faragásai Hegyaljai lévén a bor kedves témája a faragónak Sátoraljaújhely (ÉM) - Változatos témákat varázsol ki a fából Gombos István, újhelyi faragó. Majd tíz éve foglalkozik fafaragással. Hobbiként, szabadidejében veszi elő a szerszámokat ez az oka, hogy nem sok tárgy jelzi még munkásságát. Szinte minden általa készített alkotásnak jutott hely az újhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum* előterében. Bár szerepelt már amatőr kiállításon, illetve a II. Zempléni Nyári Tárlaton is, mégis ez az „időtlen” - hiszen nem vesz el helyet a kiállítótérből - bemutatkozása az eddigi legnagyobb. Bényében a Zemplén Erdőbényc (ÉM- DK) - Alig egy óra alatt nem hagyja magát megismerni a hely. Amit tapasztalunk, az a faluba vezető elég rossz út, kétoldalán szőlősorok...A polgármester éppen Mádon van, a jegyző szabadságon, s estefelé már a szakszövetkezet központjában sem nagyon találni embert. Mikor a katolikus papot kérdezzük mire büszke, a tájat említi... Úgy tűnik, a kocsmák nem veszteségesek, s talán a gépkocsikra kirakodott áruk is új gazdára találnak. A hajdan mezőváros ma nagyközség Erdőbényc olyan, mint a cseppbcn a tenger. Ezt nem én mondom, az újhelyi múzeumigazgató fogalmazott így. S indokolta is, miért tükröződik az egész Zemplén ebben az egy faluban. Kezdte a borral. Hiszen Szepsi Laczkó Máté református prédikátor itt állította elő az aszúbort. Itt találták a Kárpát- medencében a legrégebbi szőlőlenyo- matot, a környéken vannak Közép- Európa legszebb opáljai. Fürdőkultúra, gyógyvíz tette híressé a települést. Erdőbényén szinte mindenki ért a kőfaragáshoz, a kassai dómnál, s az Országháznál is dolgoztak erdőbényei emberek. Innen származik a kádártánc, mely a múlt századi tokaj-hcgyaljai szüreti mulatságok bodnárbáljainak bemutató jellegű mesterségtánca volt, s melyet a napokban a sevillaiak és a magyar tévénézők is láthattak. A Szent György-templom A népművelő muzeológus Sátoraljaújhely - (ÉM - FG) - Augusztus 20-án Fehér József, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum igazgatója eddigi munkájának elismeréseként megkapta a Népművelésért-díjat.- Hogyan kerül a népművelők közé a muzeológus?- Soha sem akartam népművelő lenni. Eredeti végzettségem szerint magyar - -törlénelem szakos tanár vagyok, de mivel a feleségem is magyar-tör- ténelemszakos, nehezen tudtunk volna elhelyezkedni ugyanabban a városban. így én a művelődési házhoz kerültem művészeti előadónak. Szerettem volna még továbbtanulni, de csak a népművelés szakot engedélyezték. így a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szereztem másoddiplomát. Ha visszatekintek arra az öt évre, amíg a művelődési házban dolgoztom, talán a legnagyobb eredménynek tekinthetem, hogy rendszeressé tettük a képzőművészeti kiállításokat. Nagyon sok alkotót sikerült a városhoz kapcsolnunk. Néhány évig még művésztelepünk is volt.- Tehát mindössze öt évig volt népművelő?- Ha úgy tekintjük a népművelőt, mint azt a személy, aki a művelődési házakban programokat szervez... De én ezt ennél tágabban értelmezem. Mindig is segítettem az ismeretterjesztést. Nem hivatalból, nem azért mondom ezt, mert 1977-ben a TIT városi szervezetének titkára lettem. A művelődési házak programján kívül számtalan módja van a népművelésnek. Gondoljunk csak a szabadegyetemekre, a különböző baráti körökre, helytörténeti, művelődéstörténeti Fehér József konferenciákra. Itt a múzeumban is helyt adunk ezeknek a rendezvényeknek. Volt már itt nyelvtan- folyam, átképző, szakosító...- Ezek nyilván nem mind a múzeum rendezvényei.- Ha más jellegű tanfolyamra is jönnek ide az emberek, a szünetben megnézik a kiállításainkat. Legközelebb már elhozzák a gyerekeket is. Lehet, hogy egyébként eszükbe nem jutott volna a múzeum. Vannak kollégák, akik a múzeum legfontosabb feladatának a megőrzést tartják, mások a tudományos tevékenységet, én ezek mellett azt is szorgalmazom, hogy minél többen jöjjenek hozzánk. A környékbeli gyűjteményekhez képest különlegességnek számít a két természetrajzi kiállításunk, a Zempléni- hegység természetrajza és a Régészeti kultúrák Zemplénben. Sajnos, még mindig kevesen tudják, hogy ebben a városban is van múzeum.- Pedig valamikor itt volt Zemplén vármegye múzeuma...- Pontosabban a vármegyeházán, ez a gyűjtemény került át 1942-ben Borsiba, aztán ott is maradt. Több mint negyven év telt el, amíg a volt járási hivatal helyén megnyílhatott a múzeum. A jelenlegi épületünkbe, az egykori városházára 1990januáijában költöztünk. Szervezetileg a Megyei Múzeumi Igazgatósághoz tartozunk, de szerencsére nagyon jó az együttműködés a város és a megye között. Minden segítséget megkapunk Sátoraljaújhely önkormányzatától, és természetesen mi is helyt adunk a város rendezvényeinek, a magunk módján támogatjuk a város kulturális életét. Otthont ad a múzeum a Városvédő- és Szépítő Egyesületnek, a Kazinczy Ferenc Társaságnak, a zeneiskola hangversenyeinek...- A múzeum vezetése mellett nagyon sok társadalmi munkát is végez. Marad-e ideje az önálló kutatásra?- Egyelőre a harmadik álladó kiállításunkon dolgozom. Az emeleti termekben mutatjuk be Sátoraljaújhely történetét a városi kiváltságoktól 1849-ig. A forgatókönyv elkészült, az installációk kilencven százaléka is megvan, de még nagyon sok munka van a megnyitásig. Az egyik teremben a korabeli hangulatnak megfelelően berendezzük például a Zempléni kaszinót. Szeptember 19-én, Kossuth születésének évfordulóján adjuk át a közönségnek a Kossuth és Széchenyi című kiállításunkat. Ami időm marad, azt helytörténeti kutatásokra fordítom, ezenkívül részt veszek egy országos kutatási programban, megyénk irodalmi topográfiájának elkészítésén dolgozom. Regősök Helyi szín és kép Amikor a munka pihenés Sárospatak (ÉM - FG) - A képtárépülete előtt alkalmi kiállítás nyílt. Egy asztalnyi kerámia, s mellette egy állványon tusrajzok a várról, Bodrog- parti részletek csendéletek... A képek eladója maga a szerző. Dienes Érika, Képzőművészeti Főiskola negyedéves színházi díszlet- és jelmeztervező szakos hallgatója. - Csak a Zempléni művészeti napok idejére hoztam ki ezeket a rajzokat. Más városokban, ahol sok turista fordul meg, megjelennek a képzőművészek is. A budai vár, a tihanyi apátság hangulatához hozzátartoznak az utcai festők. Portrékat készítenek, zsánerképeket kínálnak. Ezek szívesen viszik emlékbe az emberek. Most úgy tekintem magam, mint egy kis helyi színt. Korábban szerettem volna egy önálló kiállítást összehozni a városban, de nem készült el annyi kép. Ezeket a rajzokat inkább csak vázlatoknak mondanám, egy-egy nagyobb kép részletei. A nyári szünidőben gyakran kijártam a folyópartra, több vázlatot készítettem Tokajban a Tisza és a Bodrog összefolyásánál is, de otthon is dolgozom. Tállya (ÉM - DK) - Az elmúlt héten fejeződött be az 1. zempléni népművészeti regőstábor. A miskolci 19. Bükk Cserkészcsapat s a tállyai fiatalok táborába az utolsó napon a falu lakói is ellátogattok, hiszen ökumenikus istentiszteletet tartottak ott a római- és görög katolikus, valamint a református egyház lelkészeivel. Az istentisztelet után a résztvevők az evangélikus templom kertjébe mentek át, ahol felállították a cserkészek által tervezett és faragott emlékoszlopot. Pekó József polgármester megköszönte az ajándékot, s mondta, reméli nem szakad meg a kapcsolat a miskolci s a tállyai gyerekek között. A barátság valószínűleg megmarad, hiszen a zempléni fiatalok is alakítottak egy cserkészcsapatot, és a bükkiek meghívására ott lesznek szeptember elején a csanyiki táborban. A tállyai hét alatt a gyerekek néptáncokat, népi játékokat tanultok, kézműves foglalkozásokon vettek részt, ismerkedtek a népi hagyományokkal, a természettel, s még az angol nyelvvel is. Ahogy az egy jó cserkészhez illik... •Vámosújfalu (ÉM) - A tanévnyitó ünnepséggel együtt új iskolát avatnak augusztus 29-én délután négy órakor Vámosújfaluban. Sándor Endre polgármester köszöntője után Kupa Mihály országgyűlési képviselő, majd Szabó György, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke mond köszöntőt. Csirke Margit és a szellemek Néprajzi morzsák Kninlóska (ÉM - DK) - A zempléni vidékről rengeteg történeti monda maradt fenn. Ezek nagy része Rákócziról szól, akire büszkén, szívesen emlékeznek az ottlakók. Van ám egy negatív történeti figura is. Csirke Margitot a né|X't sanyargató, a szegény lakosságot kíméletlenül dolgoztató, kizsákmányoló asszonyságként tartják számon. A mondák többségében az elnyomó úrnő általában Rákóczink kora előtti alakként szerepel, de előfordul Rákóczi feleségeként is. Az biztos, hogy Csirke Margit nemcsak a mondák kitalált alakja, hanem valóságos történeti személy, Komlóska földesura volt. És bármennyire furcsa, a boszorkányok sem kitalált személyek. Volt bizony boszorkánya is Kom- lóskának. „Rontott” és képes volt változtatni az alakját. Néha például szarvat növesztett, s a templomba csak úgy tudott bemenni, ha a fejét félre- fordítotto. A boszorkánygyűléseket a tokaji hegyen tartották, ahová a repülve (nyilván seprűnyélen - vagy mégsem?) jutottak el. Koritár Ferenc- né mesélte egykor: „A boszorkányok a Tokaj hegyre mentek vedégeskedni. Akiié haragudtak, azt felnyergelték lónak és rajta utaztak. Akit felnyergeltek, mindenre emlékezett." A faluban az egyik legismertebb boszor- kánytörténetnek számít a lóvá változtatott. és megpatkolt boszorkány esete. Sok mesét tudnak a boszorkányok rontásairól, azok gyógyításáról, elhárításáról. A boszorkányok (és Csirke Margit) mellett más természetfölötti erővel rendelkező hiedelemalakokat is számon tartottak a vidéken. Ilyen például a kalapos ember, aki vihart támaszt, fát csavar ki... Körülbelül ennyi. Legalábbis Diószegi Zsuzsa és Barna Gábor kutatásaikban nem találkoztak más természetfölötti tulajdonsággal rendelkező „lényekkel", így táltossal, és ismeretlenek a különböző „tudós” emberek is. Rendkívül gazdag viszont a szellemek világa...---------JEGYZET----Dob os Klára NI ég van néhány komoly rendezvény hátra a Zempléni művészeti napokból. A színvonal kiváló, s úgy tűnik, érdeklődők is vannak szép számmal. Nem is csoda, hiszen sok van mi kellemes, s ezek közé tartozik a meleg nyári napokon egy-egy már hűvösebb esti várkoncert, templombéli ének- vagy orgonahangverseny... A kezdeményezés (sajnos) nem helyi. (Persze ennek is megvannak az előnyei - lásd később...) A szervezés azonban már a patakiakat, újhelyieket, szerencsieket és karcsaiakat dicséri. Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője ,,fedezte fel” most nemcsak a környék történelmét, tájképi szépségeit, hanem egy komoly zenei (művészeti) fesztivál lehetőségét. Úgy gondolta, a világkiállításra a vidéken elismert, hazát s külországot vonzó nyári programsorozat alakulhat. M iért is ne! Hiszen (megérdemelt) propagandája is van bőven, (lenne-e, ha a helyiek indították volna?) ma este nyolc órától például a Bartók Rádió közvetíti a Liszt Ferenc Kamarazenekar sárospataki hangversenyét. Aztán vasárnap a TV2 szinte ennek jegyében telik. Zempléni művészeti napok címmel négyszer is jelentkeznek, koncertekből közvetítenek, beszélgetés lesz a vidék kulturális helyzetéről, és a fesztivál ürügyén a zempléni tájakon is Ixirangolhatunk... Azért lehet, kicsit hálátlannak tűnhetünk mi vidékiek, de mégis jobban szeretnénk, ha nem kellene fesztivál ahhoz, hogy az országnak felfedeztessék a zempléni vidék... Vízirigó (ÉM - DK) - A Zempléni-hegységben gyönyörű hegyi patakok bujkálnak. A Malom-patak vagy a Tekeres-patok néhány „állomását” a jó öreg Tátra is megirigyelhetné. De nem eladó! Kell nekünk is a hűs csermelyvíz nyári kirándulásaink során, ám leginkább állandóan kell az ott élő gazdag állatvilágnak. Halaknak, kétéltűeknek, hüllőknek, emlősöknek. A madarakat direkte hagytam ki, ők most jönnek. Legalábbis egyik ritka képviselőjük, a vízirigó. Hogy az utóbbi időben mennyi az eszmei értéke, pontosan nem tudom, de tízezer forint (ha nem harminc) biztosan van. A Bükkön s a Zemplénen kívül más magyarországi hegység nemigen büszkélkedhet költő vízirigó-párokkal. A fehérmellű, feketésbarna madárka a hegyi patakok kiálló kövein futkos, gyakran bukik a zuhatagos vízbe, s a víz alatt úszva, vagy a meder fenekén járva keresi táplálékát. Télen is ittmarad, sőt még énekel is. Akinek van rá füle, meghallhatja. Villanásnyi röptét úgysem lehet sokáig követni... Vízirigó-portré Fotók: Dobos Klóra Templomszentelés Szerencsen Szerencs (ÉM) - A görög katolikus templom fennállásának 200. évfordulójára és külső-belső felújításának tiszteletére rendezett szentmisén dr. Keresztes Szilárd görög katolikus püspök megáldja és megszenteli a szépen helyreállított templomot, Szerencs egyik gyöngyszemét. A szentmise augusztus 30-án délelőtt 10 órakor kezdődik.
