Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

6 ESZAK-Magyarország Mindenes 1992. Augusztus 27., Csütörtök „Cenzúrázott” olimpia Budapest (MTI) — A barcelonai olim­pia, mint oly sokszor leírták, hála a televíziónak, az egész világ szeme előtt zajlott. De még ki sem aludt a láng, amikor egy tekintélyes olasz újság, a Corriere della Sera New York-i tudó­sítójának kiegészítését fűzte a techni­kai sikerhez: ,,Az USA televíziója cen­zúrázta az adásokát, az amerikai ve­reségeiket nem mutatta be.” A lap sze­rint a versenyek két hetéről az NBC- televízió kizárólag azokat mutatta be, ahol az amerikai fölény érvényesült. A tudósító idézte az egyik, spanyol nyelvű tv-hálózat kommentátorát, aki szerint: „Ez annyira egyoldalú/ és torz beállítása volt az eseményeknek, hogy az átlagnéző előtt csak az a kép ala­kulhatott ki, miszerint minden kategó­riában amerikaiak voltak a győztesek.” Nem közvetítették például a női kosa­rasok zavarbaejitő vereségét; egy szót sem ejtettek arról, hogy a doppingbot­rány első szereplője egy amerikai volt, a kalapácsvető Logan; nem vettek tu­domást a vízilabdázóik kudarcáról és elsiklották a favoritnak kikiáltott „csu­dafutó” Michael' Johnsonnák a 200 mé­teres távon elszenvedett veresége felett is. Örülni jó, kikapni fáj — még a tá­voli nézőknek is. Aki a bánatáért nem a sportolón, hanem a tv-társaságon töl­ti ki bosszúját. „Sóikat tanultunk a szöuli olimpián — nyilatkozta az egyik szerkesztő — az akkori kemény mun­kát, hogy tudniillik mindenről beszá­moljunk, még a kudarcokról is, ncs ezt az igyekezetét azzal honorálták a né­zők, hogy kikapcsolták a készüléket.” És ezt most azért is meg kellett előz­ni, mert a szponzorok is futottak a pén­zük után. Soha ennyi reklámot nem sugárzott sportversenyen a tv, mint Barcelona ürügyén: minden órában 17 percig reklámot élvezhetett a néző. Nyilván a vereségek helyett... Tovább apad a Duna 35 GÁZLÓ A MAGYAR SZAKASZON Budapest (MTI) — Budapestnél a Du­na vízszintje szerdán reggelre 122 cen­timéterre apadt, s a vízrajzi szakem­berek előrejelzése szerint a következő négy napon folytatódó lassú apadással a vízszint végül is 115 centiméterre süllyed. A vízrajzi adatok azt mutat­ják, hogy Budapestnél 1947-ben mér­ték a folyó kisvízi rekordját, amikor mindössze 51 centimétert jelzett a víz­mérce. Természetesen ez nem azt je­lenti, hogy át lehetett volna lábalni a folyót, mert a mérést az egy adott idő­pontban a mércén megjelölt 0 ponthoz viszonyították. A múlt évben augusz­tusban 183 centiméter volt Budapest­nél a legkisebb vízállás, 1990-ben pe­dig 119 centiméter. A Duna felső sza­kaszán csütörtökre 2—3 centiméteres vízszintemelkedést várnak, ám Becsnél 5 centiméteres, Pozsonynál pedig 1 cen­timéteres apadásra számítanak. A hosz- szú ideje tartó kánikula és csapadék- szegény időszak következtében a Düna magyar szakaszán 35 gázló keletkezett. Ezeken a helyeken általában a 2,5 mé­teres hajózási mélység helyett 180—200 centiméteres vízréteg fedi a sóder-vagy sziklazátonyokat. A legkisebb, mind­össze 160 centiméteres gázlómélységet az Esztergom és Komárom közötti sza­kaszon mérték. Ezen kívül három he­lyen, a hajóút is annyira összeszűkült, hogy a vontatóhajók az uszályokkal csak felváltva közlekedhetnek. A főváros vízellátása még zavartalan — tájékoztatta az MTI munkatársát Cséry Pál, a Fővárosi Vízművek igaz­gatója. Jelenleg naponta 1 150 000— 1 200 000 köbméter vizet fogyaszt Bu­dapest. A vízművek felkészült a hét­végi nagyobb vízfogyasztásra, s ezért csütörtöktől már teljes kapacitással üzemelteti a nagy felszíni vízmüvet, amelynek teljesítménye így a napi 84 ezer köbméterről 260 ezer köbméterre emelkedik. A vízmüveik továbbra is azt kéri a fogyasztóiktól, elsősorban a kis­kert-tulajdonosoktól, hogy nagyobb fi- jgyelmet fordítsanak a locsolásra, lehe­tőig késő este. éjszáka, vagy hajnal­ban, öntözzenek, s akkor is tömlő he­lyett kannából. A vízműveknek az okoz majd nagyon nagy gondot, ha esetleg a Duna vízszintje az egy méter alá csökken. Ekkor ugyanis kénytelenek lesznek vízkorlátozás bevezetésére is. Az őzek nászidcjc az idén szokatlanul kitolódott, még augusztus 16-án is „ugrottak” a bakok a sípra. Az őzsuta vágyakozó, vagy panaszhangját síppal utánozva az őz bakot be lehet csapni. A legóvatosabb „öregrókák” szinte csak ilyen módon pillanthatok "meg és a vadász, ha az elbíráláskor valamelyiket lö- hetőnek találja, puskavégre kaphatja az áhított vadat. (MTI-fotó) Gabonakörök - a megfejtett rejtély JENNY RANDLES — PAUL FULLER Vajon ufók hozzák létre a gabo­naköröket? A brit szerzőpáros a rejtély megoldását keresi köny­vében, melyet Magyarországon az Édesvíz kiadó publikál. Ebből közlünk részleteket. A KÖRÖK TERMÉSZETRAJZA Több mint egy tucatnyi ország lakosai látták már a gabonakö­rökről készített felvételeket te­levízión, vagy a sajtóban. Újság­cikkek és könyvek írták le szem­léletesen a gabonaföldjeinken megjelenő alakzatokat. A lenyo­matokat övező érdeklődés olyan nagyfokú, hogy ma már alig ta­lálható ember Nagy-Britanniá- ban, aki ne hallott volna az or­szágszerte felbukkanó körök meg­döbbentő változatosságáról. A körök nem a szokványos ter­ménykárok szabálytalan foltjai, amelyek sokféleképpen keletkez­hetnek. Az általunk vizsgált le­nyomatok döbbenetesen szép je­lenségek, amelyek az első pillan­tásra mesterségesen, emberkéz ál­tal teremtett alkotásoknak tűn­nek. Váratlan megjelenésük és összetettségük arra indít egyese­ket, hogy valamilyen tudatos te­vékenység eredményeként ma­gyarázzák a köröket, az sem hat­hat váratlanul, hogy létezésükre már igen sok nagy feltűnést kel­tő és nemegyszer szélsőséges ma­gyarázat született. A legtöbb em­ber ugyanis teljesen hihetetlen­nek tartja, hogy természeti erők önmagukban képesek lennének olyan nehezen magyarázható je­lenségeket létrehozni, mint a ga­bonakörök. Valójában már a la­kosság igen széles rétegeivel si­került elhitetni, hogy hétközna­pibb megoldás nem létezhet er­re a rejtélyre. Inkább egyre misz­tikusabb nézetek látpak napvilá­got, miközben sok problémával átszőtt környezetünkben már rendszeresen jelentkeznek a kü­lönböző alakzatváltozatok. Egy kör megtekintésekor a szem­lélőnek az tűnik fel először, hogy a lelapított gabona mennyire éle­sen körülhatárolt területen belül helyezkedik el. Az alakzat és a környezete közötti határvonal na­gyon élesen rajzolódik ki. Át­menetek alig találhatók a körön belüli és az azon kívüli gabona állapotában: ia váltás egészen hir­telen. Ez a jelleg a képződmény teljes területére érvényes, és a körök túlnyomó többségénél fel­lelhető. Ez alól csak néhány ki­vételt fedeztek fel. amikor is sza­bályos helvközönként egy furcsa „csúcsosodás” figyelhető meg, vagy csak részlegesen érvénye­sül a hatás. ftRVÉNYMINTÁK, ÖRVÉNYIRÁNYOK Bár a legtöbb gabonakör egyet­len spirális központtal rendelke­zik, némelyikükben kettő is ta­lálható, 'amelyek rendszerint va­lamivel kevesebb, mint egy mé­teres távolságban helyezkednek el egymástól. Továbbá, míg a ga­bonakörök többségén meglehető­sen szoros örvényminta figyel­hető meg, némelyikük egy olyan jellegzetességgel rendelkezik, amit „csillagrobbanásnak” ne­veztek el. Ez utóbbi esetben a spirális jelleg a kör belsejére ésj vagy a külső peremére korláto­zódik. Nagyon sok megfigyelő adott hangot annak az igen ha­tározott benyomásának, hogy bármi is hozta létre ezt a lát­ványos mintázatot, az először le­ereszkedett a gabonaföldre, majd hirtelen minden irányban kilö­vellt a környező területre, ahol azután átmenet nélkül szerte­foszlott. SZEMBEFORGÄSOS ÖRVÉNYMINTA A magukban álló körök nagyjá­ból fele-fele megoszlásban ren­delkeznek az óramutató járásá­val egyező, illetve azzal ellentétes irányultságú örvénymintával. Néhány kör esetében azonban a két minta keveréke figyelhető meg ugyanazon a területen. Szem- beforgásos örvény mintákat elő­ször 1986-ban dokumentáltak. Egy héttel később újabb magában álló kört fedeztek fel egy árpa- mezőn Headbourne Worthy kö­zelében. Ez szintén rendelkezett szembeforgásos jelleggel — a bel­ső része óraarányban örvénylett befelé a spirális központ felé, míg a külső a központtól kifelé ellenirányban. VÉKONY KÜLSŐ GYŰRŰKKEL ELLÁTOTT KÖRÖK Némelyik körképződményt na­gyon vékony külső gyűrű veszi körül, amit szinte csak repülő­gépről lehet felismerni. Ezek a külső gyűrűk mindössze néhány centiméter szélesek, és az össze­tett alakzatok esetében- rendsze­rint áthaladnak a kísérőkörök közepén. Alkalmanként ezek a vékony gyűrűk olyan nehezen ki­vehetők, hogy látszólag csak ket­tő, vagy három kíisérőkörön ha­tolnak át, de ez talán csak a ta­laj egyenetlenségére és a gabo­naszárak változó vastagságára vezethető vissza, és nem magára a kört létrehozó „dologra”, A fe­lületesebb megfigyelők gyakran összetévesztették ezeket a vé­kony gyűrűket állatok, vagy ki­ránduló emberek nyomaival. Mostanra azonban már olyan rendszerességgel figyelték meg őket, iám! alapján sóikkal inkább a jelenség részeként értelmezhe­tőek, mint a látogatók által oko­zott következményekként. KÖTEGEKBE RENDEZŐDÉS ÉS RÉTEGEZÖDÉS A körök igen vonzó látványt nyújtanak a távolból, de a leg­több ember alig tud valamit a belsejükben felfedezhető meglepő jellegzetességekről. A két legfon­tosabb tulajdonság, hogy a ga­bonaszárak elkülönülő „bordá­kat”, vagy „örvénytarajokat” al­kotó csoportokba tömörülnek, mintha egyenetlenül fogazott óri­ási fésű körbeforgatásával kény­szerítették volna a gabonát egy spirális minta követésére. A bordázottsághoz gyakran tár­sulnak az érintett zónán belül álló helyzetben maradt gabona­szárakból álló „ívek”, vagy „cso­mók”, amelyek körül a gabona a megszokott módon lapul a föld­höz. Ezek az ívek általában meg­hajlottak, és a kör kerületéhez közel helyezkednek el. A köze­lebbi szemüigyrevétel során az is kiderül, hogy a fantasztikus for­mákat és szokatlan mintázatokat kialakító kötegelő hatáson kívül egy rétegelő hatás is érvényesül: a gabona gyakran elkülönülő ré­tegekbe rendeződik, amelyek ál­talában mind különböző irányok­ba mutatnak. Az 1987-ben felfedezett Pepper­box Hill-i körben három ilyen réteget találtak, amelyek közül kettő majdnem ellenkező irány­ba mutatott. A jelenségre adott bármilyen magyarázatnak ezek­ről a fontos jellemzőkről is (szá­mot kell adniia. AZ ÉRINTETT GABONA ÉPSÉGBEN MARADÁSA Meglepő módon az érintett ga­bona alig vagy egyáltalán nem károsodik. Közvetlenül a talaj­szint fölött a gabonászár élesen meghajlik, a szár többi része pe­dig vagy enyhén meggörbül, vagy (gyakrabban) a földhöz szo­rul, mintha a gabonát felülről lenyomták volna. A kalász és a szár szinte mindig épségben ma­rad, és meglepő módon a növény az erőteljes meghajlás után is tovább növekszik. Az összes kört hamisítványnak tartó, és a hamisítás egyszerű mivoltát nagy hévvel bizonyítani akarók óriási erőfeszítéseket tet­tek, hogy rudak, láncok és köte­lek segítségével gabonaköröket hozzanak létre. A hamisításra hivatkozók bánatára egyértelmű­vé vált, hogy a körök létrehozá­sára tett kísérletek szükségkép­pen károsítják a gabonát, és a beavatkozás következményei ne­hézség nélkül felismerhetők. A körök többségének éjszakai ke­letkezésére éppenséggel a hami­sítás lehetne a megfelelő magya­rázata, hiszen a körkészítők a le­bukás veszélye miatt nyilván az éj leple alatt hajtanák végre ké­tes tettüket, csakhogy sok kör­ről kiderült, hogy azok nappal jelentek meg. Következik: Közelebb az ufó-titokhoz Német tudós az időjárási szélsőségekről Bonn (MTI) — Az Andrew hurrikánhoz hasonló időjárási szélsőségek gyakorisága pő és kdalakulásukat a légkör lassú fel- melegedése okozza — állította szerdán Michael Müller, a Bun­destag környezetvédelmi bizott­ságának elnöke. A környezetvé­delmi szakember véleményét a bonni egyetem meteorológiai in­tézetének tanulmányára alapoz­ta, amely szerint az emberi be­avatkozás megváltoztatta a Föld éghajlati viszonyait. Ez vezetett oda, hogy a, földfelszíntől szá­mított tíz kilométeres sávban megerősödött a sugárzás inten­zitása. Ennek következtében mindenek­előtt a tengerek térségében erő­södik a felmelegedés és fokozó­dik a párolgás. Ez mindenütt megnöveli az energiaáramlást a légkör alsó rétegeibe, és végül is ez okozza az olyan időjárási szélsőségeket, mint az orkánok és a szokatlanul erős esőzések. Számítógépes nyelvoktatás Szombathely (MTI) — Számító­gépes nyelvoktatással foglalkozó nemzetközi konferencia és tan­folyam kezdődött szerdán Szom­bathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, ahol az idén februártól foglalkoznak a számítógéppel segített nyelvok­tatással. A rendezvényen 40 ma­gyarországi német és angol sza­kos nyelvtanár ismerkedik a szá­mítógép nyelvoktatásban való alkalmazásának lehetőségeivel. Képzésüket 20 neves külföldi szakember irányítja. Tovább pusztít a hurrikán Washington (MTI) — Az And*­rew nevű hurrikán, miután tu­catnyinál több halottat és vagy húszmilliárd dolláros kárt ha­gyott maga után Floridában, szerdára virradó éjjel Louisiana állam partjaihoz érkezett. A pusztító vihar itt is óránkénti 200 kilométer feletti sebességű 'széllökésekkel támad. A partvi­déki városokból, településekről idejében mintegy kétmillió em­ber húzódott északra a zsúfolt utakon. Az állam leghíresebb városában, New Onleansban ho­mokzsák-torlaszokkal készültek fel a természeti csapásra: a ten­gerszint alatt fekvő város ugyan kívülesik a hurrikán központ­ján, de a várható szelek és óri­ási esőzések súlyos fenyegetést jelentenek. Floridában a hurrikán hétfői pusztításának mérlege egyre sú­lyosabb. Eddig 14 halottról tud­nak, de valószínű, hogy a romok alatt további áldozatokra buk­kannak majd. Jellemző a vihar erejére, hogy szinte teljesen romba döntötte a Miamitól dél­re fekvő Homestead légitámasz­pont hangárjait és egyéb épüle­teit. A bázis, amelyen néhány F—16 bombázó is elpusztult, olyan állapotban van, hogy új­jáépítése nem is bizonyulhat gazdaságosnak. A mellette fek­vő kisváros, Homestead és a szomszédos Florida City épüle­teinek túlnyomó része ugyan­csak rombadőlt. A napsütötte vidéken sok, szeré­nyebb életvitelű nyugdíjas élt, nemkülönben a gyümölcsösökben dolgozó vándormunkások: a la­kosság e rétegeinek otthont adó lakókocsi-települések végképp a Vihar áldozatává váltak. A becs­lések szerint Floridában össze­sen 50 ezer ember vált honta­lanná. Miamiban és másutt a háztartások százezreiben nincs áramszolgáltatás — a helyreállí­tás helyenként hetekig is eltart­hat. A meteorológusok abban remény­kednek, hogy az Andrew hurri­kán a partvidékről tovább ha­ladva. észak-nyugatra, fokozato­san elveszti erejét. Az első fel­mérések szerint ez lehet az ed­digi legköltségesebb természeti csapás az Egyesült Államokban, de ami az áldozatokat illeti, sze­rencsére távolról sem az: a szá­zadban tucatnyi hurrikán volt már, amelyek a halottak ezreit és százait követelnék. Őzhívás

Next

/
Oldalképek
Tartalom