Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám

, Szerda Gazdaság ■■ §': .... " ' A legolcsóbb gyümölcs a piacon Dinnyések a csáti út mentén Idegenforgalmi adó a fővárosban Budapest (MTI) - A magyar ipar lét­számát, termelési volumenét és vagyonát tekintve legalább 50 száza­lékban Budapesten koncentrálódik, így az ipart és a fővárost érintő dön­tések nem nélkülözhetik az ipari tárca vezetője és a főpolgármester előzetes konzultációját. Kedden az ipari tárca kezdeményezésére 4. alkalommal ke­rült erre sor. Szabó Iván miniszter és Demszky Gábor főpolgármester ezút­tal többek közt a főváros energetikai helyzetéről, a. Fővárosi Elektromos Müvek tulajdonlásáról, a hulladék- elhelyezés témájáról, valamint az ide­genforgalmi adó bevezetéséről tárgyaltak. Mint az összegző saj­tótájékoztatón elmondták: a hulla­dékkezelés és energetikai fejlesztés kérdésében - beleértve a Kelenföldi Hőerőmű rekonstrukcióját is - a fő­város és a tárca hamarosan közös munkacsoportot alakít. A miniszter és a főpolgármester egyetértett az ide­genforgalmi adó bevezetésének gon­dolatával. A főtitkár látogatása Miskolc (ÉM - SZ. D.) - A közeli jövőben Magyarországra látogat dr. Theodor Pieper, a Duisburgi Keres­kedelmi Kamara főtitkára. A látogatás során a vendég találkozik dr. Tolnay Lajossal, a Magyar Gazdasági Kama­ra elnökével, a Miskolci Egyetem ve­zetőjével, s megbeszélik a technoló­giai centrumok létrehozásának lehe­tőségeit. A kamarai működés időszerű kérdéseit beszéli meg a duisburgi vendég Bihall Tamással, az Északma­gyarországi Gazdasági Kamara főtitkárával. További kamarai hír, hogy az Észak­magyarországi Gazdasági Kamara a Nagyváradi Kereskedelmi és Iparka­marával közös szervezésben kétnapos tárgyalásra kerül sor Nagyváradon, amelyen részt vesznek a két ország re­gionális kamaráinak vezetői. A ren­dezvénysorozat célja a román-ma­gyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a regionális kamarák közötti kapcso­latrendszerek fejlesztése. 1992. Augusztus 26. Szűnjön meg a földadó! Miskolc (ÉM - B. Sz. L.) - A Parla­mentben megalakult az Agrár Club, melyben minden pártfrakció képvisel­teti magát. Ejó értelemben vett agrár­lobby a Magyar Agrárkamarával négy fordulós agrártanácskozást. munka­értekezletet tartott, azért, hogy a - várhatóan szeptemberben - parlamen­ti tárgyalásra kerülő agrárpiaci rend­tartás valamint az agrárkamarai tör­vényt az érintettek oldaláról megfelelőképpen értékelhessék. Ha­zánk mezőgazdaságában és élel­miszeriparában ugyanis mindennapi kérdés, hogy megszüntethető-e az ágazat jövedelem- és pénzhiánya, vagy az új tulajdonosi és vállalkozói réteg is a csődök és vagyonfelélés általános problémáival kénytelen star­tolni. A Magyar Agrárkamara elnök­sége ezért kérte fel a parlamenti agrárklub neves tagjait, hogy még a törvény tárgyalása előtt fejtsék ki az agrárpiaci rendtartásról és a kapcso­lódó aktuális gazdasági ügyekről ál­láspontjukat és hallgassák meg erről az érintett szakemberek véleményét is. A szakemberek viszont rengeteg aggállyal tekintenek az országgyűlés ezirányú munkája elé. Egyrészt elvár­ják ettől a régen várt agrárpiaci rend­tartást szabályozó törvénytől, hogy végre a piac szereplőinek érdekei határozzák meg az alapvető kérdéseket. Másrészt főleg a Magyar Agrárkamara részéről hangsúlyozzák, hogy létkérdésnek tartják a mezőgaz­daságban a diszkriminatív adózási rendszer megszüntetését, ugyanazok a terhek legyenek a mezőgazdaságban, mint egy másik tőkénél. A szakem­berek követelik, hogy szűnjön meg a földadó. Az energiaadózásban pedig valósuljon meg egyfajta harmónia, különösen a gázolaj adótartalmának visszatérítésében. (Ez utóbbi - úgy lát­szik - meghallgatásra talál). Ugyanis a gázolaj adótartalma jelenleg egy év alatt tízmilliárd forintnyi terhet jelent az ágazatnak. (Csak megjegyzésként: nyugaton ezt az adóterhet szinte min­den országban visszatérítik.) Mezőcsát (ÉM - Szarvas D.) - Azt mondják a dinnyetermelők, hogy a Nyékládháza-Mezőcsát közötti, az országút mentén elterülő földekben valamiféle varázserő van, attól olyan édes az ott termett dinnye. Hogy igaz- e a varázserő, vagy sem, azt nem tudni, de tény, hogy azokon a földeken valóban érdemes fáradozni a dinnyé­vel, mert ez a gyümölcs meg is hálál­ja mindazt a munkát, amit a föld megkíván. És nincs gyümölcs, talán csak a szőlő a kivétel, amely úgy és annyira megkövetelné a munkát, a gondoskodást, mint a dinnye. A vevő erről persze semmit sem tud, ezért aztán nem is méltányolja, csupán csak annyit mond alkalomadtán, amikor vásárol: drága. Mármint a dinnye. - Pedig a dinnye ára az idén ugyan­annyi, mint tavaly volt - mondja Papp Tóth János, aki ebben az évben, mivel most lett munkanélküli, vállalkozott először nagybani dinnyetermelésre a csáti út mentén. Szerintem az idén ez a legolcsóbb gyümölcs a miskolci pi­acokon. Én például szinte a sze­zonkezdettől 14 forintért adom kilóját itt a termőhelyen és Miskolcon, a Búza téri standon. Hogy magas-e ez az ár, vagy sem, azt talán eldönthetne valamiféle, a ráfordítás valamennyi tényezőjét figyelembe vevő közgaz­dasági számítás. Dohát ilyet én nem készítettem, annyiért adom a dinnyét, amennyiért veszik. Nekem, aki dolgoztam vele. benne, minden esetre az idén olcsó a dinnye. Mert vegyük csak csupán a munkát, il­letve hogyan is kezdi az. évet a din­nyés? Papp Tóth János és családja két hektár földet bérelt a téesztől, amit a szövetkezet tavasszal felszántott. Februárban már megkezdték a melegágy-készítést, a gyepkockák vágását, és az após házánál, Hejősza- lontán a magozást. A fóliasátor alatt 15 ezer gyepkockába ágyazott palánta nevelődött, hogy aztán, amikor itt az ideje, amikor elmúlnak a fagyos-szen­Tolcsva, ( ÉM - B. Sz. L.) - Szakszer­vezeti vezetők és a megye állami gaz­daságainak igazgatói vettek részt Tolcsván azon a tanácskozáson, melyen a munkáltatói jog gyakorlói­nak és a munkavállalóknak az áta­lakulásról, a privatizációról, a dolgo­zók és a munkaadók kapcsolatáról kellett véleményt nyilvánítani közös állásfoglalást kialakítani. Ugyanis ebben a nagy-nagy áta­lakulási privatizálási lázban általában a dolgozók húzzák a rövidebbel. Mert szinte minden átalakulás, minden pri­vatizáció azzal kezdődik, hogy elbo­csátják a dolgozók egy részét, néme­lyiknek kiszúrják a szemét egy darab papinak mely vagyonjegy és amivel szaladna az OTP-be adósságot tör­leszteni, vásárolni, de mindezen csak röhög, akinél próbálkozik a szeren­csétlen. (Van vállalat, amely a tűzhöz közelállóktól azonnal visszavásárolta, a többiek őrizhetik otthon a szekrény­ben a vagyonjegyüket.) Problémákról házon belül Szóval nem virágosa helyzet mostan­ság munkavállalói körökben. Az álla­mi gazdaságoknál szinte egyetlen ér­dekképviseletük van - a szakszer­vezet. Persze, hogy sok helyen ér­dekellentét van közte és a munkaadók között. De ezeket a problémákat jő megbeszélni házon belül, nehogy egy ilyen kerekasztal beszélgetésen de­rüljön ki, hogy vagy a vállalat igaz­gatója, vagy a szakszervezet nyitott kapukat dönget - mert ilyenre is akad példa főként ott, ahol a vezetők alig- alig beszélnek egymással még hivatal­ból is. Ezért volt különösen értékes a TAG Borkombinát tolcsvai üzemében lezajlott megbeszélés. A privtizáció jelenlegi állásáról az állami gazdasá­gainkat érintő ezirányú feladatokról beszélt Tófalvi Károly, az Állami Va­gyonügynökség igazgatóhelyettese, akit a munkavállalók és a munkáltatók „Visszatérő, jó vevőim vannak" tck. kikerüljenek a szabad ég alá, a földbe, ahol annyi minden veszély leselkedik, hogy felsorolni is sok lenne. Eme veszélyeket valamiféle gyűjtőnévvel úgy hívják, hogy kocká­zat, mert például egy kései hideg, vagy valami jégverés el vihet mindent, még a reményeket is. Ha nincs fagy, nincs jégverés, akkor már csak a kártevő gombákkal, különféle betegségekkel kell megküzdeni, és persze a gyommal, ami rögvest meg­jelenik a palánták körül. Papp Tóthék az idén négyszer kapálták a dinnyét, kétszer kézzel és kétszer géppel. - És amikor már mindezeken túl van az ember, s örülhet a megmaradt szép száraknak, akkor már csak az égboltot kell kémlelni, felhősödik-e, vagy száraz marad-e a föld, mint a napon szikkadt csont - mondja. - Mert a dinnyének úgy kell a víz, mint tikkadt vándornak a sivatagban. Az idén pon­tosan akkor nem esett, amikor mint pártatlan szervezet prominens képviselőjét hívtak meg. A szakember elmondta, hogy a fe­szültségek egyik oka, a privatizáció­val összefüggő nagyszámú dolgozói létszámcsökkentés.- Egy év alatt a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők száma száznegyvenezerVel csökkent, s itt Borsodban e halmozottan hátrányos mezőgazdasági térségben ez fokozott feszültséget okozott, ahol még az ipari gondok is tetézik a bajt - mondta a szakember és hozzátette, hogy az ÁVÜ, mint tulajdonos másképpen közelíti meg a problémát és szerinte a határozott érdekvédelmi feladatok csak jövőre válnak igazán meg- valósíthatókká. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy az állami gazdaságok privatizálása 50 százalékban valósult meg eddig. A munkavállalóknak jó hír, hogy a Munkavállalói Résztulaj­donosi Program keretén belül a dolgo­zók is tulajdonossá válhatnak. Uj lehetőség a lízingelés (gyakorlatilag pénz nélkül juthat állatni vagyonhoz a dolgozó.) Az ÁVÜ szerint szeptember végére a dolgozóknak ki kellene adni a 20 aranykoronáig az őket megillető földterületet! Van-e agrárkoncepció? A tanácskozáson részt vett dr. Czirmai Tibor, az AGDSZ főtitkára, aki arra kérte mind a munkáltatókat, mind a munkavállalói oldal képviselőit, segít­sék hozzá a dolgozókat ahhoz, hogy az átalakulás, a privatizáció a legkisebb „vérveszteséggel" járjon és az ilyenkor szükséges vagyon­értékelést a különböző megbízottak részéről fenntartással fogadják mind­két oldalon. Kérte az állami gazdasá­gok igazgatóit, hogy e tevékenységbe vonják be az érdekképviseletet is. Szomorúan mondta el a főtitkár, hogy a meghirdetett kilencven pontos agrárparlamenti felhívásra nem sok vélemény érkezett a kormánytól, sőt azt is megkockáztatta, hogy talán Fotó: Szarvas Dezső leginkább kellett volna. Öntöztünk hát ameddig volt vizünk, és bírtunk. Amikor meg érni kezd a gyümülcs. s rájár sok hívatlan vendég, az ember kiköltözik ide a bódéba, vágy a sátor alá, vigyázni, amíg eladja a termést.- Az idén mennyit?- Most, augusztus vége felé összesen 150 mázsát vittünk a piacra. Vissza­térő. jó vevőim vannak, mert hála Is­tennek, a mi dinnyénk az idén mézédesre sikeredett. Szerintem be­játszott ebbe az a 70 mázsa gilisztahu­musz is. amit a földre raktunk. Több termett persze, de én csak a jó, az édes dinnyét számítom dinnyének. Lékelek mindig, ha kéri a vevő, s ami nem tet­szik az ínyének, arra ugyan én rá nem beszélem. Jönnek persze a nagybani felvásárló kereskedők is, vinnék a dinnyét féláron, hogy aztán a piacon kétszereséért adják tovább. Mert kinn a földön dolgozni azt nem, de kereskedni, a hasznot zsebre vágni... nincs is a kormánynak agrárkoncep­ciója, hiszen a csődtörvényre eddig semmi nem történt, a Közös Piac a tár­sulati tagságunk azt eredményezi, hogy csökkenteni kell a mezőgaz­daság mennyiségi termelését, növelni a minőségit. Ott növekvő állami támo­gatás érvényesül (akár 50 százalékot is eléri egyes termékeknél), ugyanakkor számítanunk kell arra, hogy a környezetvédelmi kívánalmak sokkal magasabbak, (emiatt egyes, ma nyereséges vállalat is veszteséges lesz a jövőben). Az FM államtitkára sze­rint a magyar áruk állami támogatása 10 százalékos, hogyan leszünk mi a nyugati árukkal versenyképesek - kérdezte a főtitkár. Több érdekes kérdés hangzott el úgy a szakszervezet, mint az igazgatók részéről, melyeket az ÁVÜ szakem­bere igyekezett megválaszolni. Ízelítőként dr. Osvay György, a Sze­rencsi ÁG igazgatójának gondolata szolgáljon, ami sok mindenre válasz is: Nekünk tulajdonost kell kerítenünk. Takács Lászlónak a Borkombinát szakszervzeti titkárának viszotn az volt a véleménye a munkavállalói-munkaadói prob­lémákról, hogy ,,Néha úgy érzem, az igazgatók, mintha más lovat hajtaná­nak''. Sok a bizonytalanság a dolgo­zók vagyonjegyéről, az ÁVÜ szakem­bere szerint legjobb volna vissza­vásárlással „eltüntetni". A bérbe ad­ható földek díját pedig 190 forintban javasolta ' a szakember aranyko­ronánként. Új típusú kapcsolat A munkavállalók képviselői jelezték: a mezőgazdaság életforma is. Itt az emberek érzékenyebbek, elvárják, hogy jobban törődjenek velük, bár messze vannak a fővárostól, a prob­lémák ezután méginkább nőnek, s a szélsőségeket csak jó kapcsolattal, hiteles információval lehet kezelni. Ezért alakít új típusú kapcsolatokat a szakszervezet, az ÁVÜ, a munkáltató. Megyénk állami gazdaságainak privatizálása Munkáltatók és munkavállalók képviselői találkoztak ÉSZAK-Magyarország 7---------JEGYZET---------­' Veycfetc eyy &ö*HÁúuitöt! BekecsI Szabó László Az Állami Vagyonügynökség jelentése sze­rint eddig 22 vállalat talált új gazdára a de­centralizált privatizációban. A bevétel egy milliárd forint. Száznyolcvan gazdálkodó szervezetet pedig átalakítottak a tanácsadó cégek. Ötvenegy vállalat viszont még semmi­lyen kapcsolatot nem teremtett egyetlen tanácsadó céggel sem. Az ÁVÍJ szakemberei rájöttek, hogy a cégek (vagy cégvezetők) nem eléggé érdekeltek a sikeres privatizáció lebonyolításában. A; átalakulásban közreműködő tanácsadó cég akkor jár jól, ha gyorsan készpénzért értékesíti a céget. A decentralizált privatizá­cióban egyébként olyan állami válledat jelentkezhet önkéntes privatizációra, amely évi 300 millió forint forgalmat ér el, 300 mil­lió forint vágyottnál rendelkezik, és 300 dol­gozót foglalkoztat (414 állami vállalat jelezte szándékát). Lenne dolga tehát a 84 tanácsadó cégnek, de a lassú cégbírósági bejegyzés mi­att a tanácsadók nem számíthatnak alapdíjukon kívül ..sikerprémiumra ", dinit a gyorsaság miatt kapnának. A privatizációt hátráltatja az is, hogy a tanácsadók csak részletekben kapják meg munkájuk el­lenértékét a pénz nélkül privatizált (lízingelt) cégért. Az A VÜ ezért azt tervezi, bogy a tanácsadó cégek díját megelőlegezi. A decentralizált privatizáció második üte­mében az egymiUiárdforint vagyoni értékkel rendelkező cégek, az 1 milliárd forint évi for­galmat lebonyolítók és mintegy ezer dolgozót foglalkoztató állami vállalatok tartoznak. Privatizációjuk a tanácsadó cégeknek is nagyobb jövedelmet biztosít. Ilyen például a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát is, mely iránt több külföldi is érdeklődik. A; a döntés született, hogy külföldi befektető is megvásárolhatja a céget (nem szükséges magyar állampolgárnak lennie). A földel pedig tarlós bérleményként kb. ötven évre ad­ják bérbe. Most már csak az a kérdés, hogy e földön külföldiek fognak-e kapálni, vagy magyarok ? Mert ha ez utóbbiak, akkor ugyanott vagyunk, ahol a módi honpolgár: bérmunkások (netán cselédek) fogják túrni a pénzmágnások föld­jeit. Folytatódik a dollár mélyrepülése Budapest (MTI - ÉM) - Az elmúlt hét pénteki váratlan zuhanása után hétfőn folytatódott az amerikai dollár árfolyamának jelentős csökkenési;- derül ki a hírügynökségek tőzsdejelentéseiből. Tokióban minden idők legrosszabb árfolyamával kezdődött a nap: 1 dollárért 125 jent vagy 1,4185 márkát adtak. A magyar idő szerint hétfő délelőtti zárásra viszont némiképp - 125,33 jenre vagy 1,4213 márkára - emelkedett a zöldhasú ára. Az amerikai AP-DJ gazdasági hírügynökség je­lentése szerint ugyanakkor hétfőn délelőtt Eu­rópában folytatódott a dollár árfolyamának sza­badesése: a szakemberek, tőzsdei résztvevők várakozása szerint az amerikai valuta ára a nap folyamán erősen megközelíti az 1,41 márka/dol- láros technikai küszöböt, bár ilyen alacsony szin­ten szerintük sem fog sokáig időzni. Az árfolyam- csökkenés miatt viszont a szakemberek a közpon­ti bankok újbóli beavatkozására számítanak Hét­főn nyitáskor 1 dollárért 1,4210 márkái adtak Frankfurtban. ! A zöldhasú árfolyama Európában és New Yorkban j pénteken már megdöntötte addigi mélyrekordját. .Akkor közel 20 központi bank többszöri bea- í vatkozással kísérelte meg mesterségesen j fölpumpálni az árfolyamot - ám kevés sikerrel. A legfőbb számvevő Izraelből Budapest (MII- ÉM) Augusztus 30-án.vasárnap érkezik Budapestre Miriam Ben-Porat asszony, Izrael állam legfőbb számvevője és ombudsmanja magyar kollégája, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnökének meghívására. Az izraeli legfőbb számvevő látogatásának célja a magyar és az izraeli számvevőszék közötti együttműködés megalapozása, a kapcsolatok fejlesztése. Ben-Porat asszony előadást tart az izraeli ellenőrzés rendsze­réről és működésének alapelveiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom