Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
, Szerda Gazdaság ■■ §': .... " ' A legolcsóbb gyümölcs a piacon Dinnyések a csáti út mentén Idegenforgalmi adó a fővárosban Budapest (MTI) - A magyar ipar létszámát, termelési volumenét és vagyonát tekintve legalább 50 százalékban Budapesten koncentrálódik, így az ipart és a fővárost érintő döntések nem nélkülözhetik az ipari tárca vezetője és a főpolgármester előzetes konzultációját. Kedden az ipari tárca kezdeményezésére 4. alkalommal került erre sor. Szabó Iván miniszter és Demszky Gábor főpolgármester ezúttal többek közt a főváros energetikai helyzetéről, a. Fővárosi Elektromos Müvek tulajdonlásáról, a hulladék- elhelyezés témájáról, valamint az idegenforgalmi adó bevezetéséről tárgyaltak. Mint az összegző sajtótájékoztatón elmondták: a hulladékkezelés és energetikai fejlesztés kérdésében - beleértve a Kelenföldi Hőerőmű rekonstrukcióját is - a főváros és a tárca hamarosan közös munkacsoportot alakít. A miniszter és a főpolgármester egyetértett az idegenforgalmi adó bevezetésének gondolatával. A főtitkár látogatása Miskolc (ÉM - SZ. D.) - A közeli jövőben Magyarországra látogat dr. Theodor Pieper, a Duisburgi Kereskedelmi Kamara főtitkára. A látogatás során a vendég találkozik dr. Tolnay Lajossal, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével, a Miskolci Egyetem vezetőjével, s megbeszélik a technológiai centrumok létrehozásának lehetőségeit. A kamarai működés időszerű kérdéseit beszéli meg a duisburgi vendég Bihall Tamással, az Északmagyarországi Gazdasági Kamara főtitkárával. További kamarai hír, hogy az Északmagyarországi Gazdasági Kamara a Nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamarával közös szervezésben kétnapos tárgyalásra kerül sor Nagyváradon, amelyen részt vesznek a két ország regionális kamaráinak vezetői. A rendezvénysorozat célja a román-magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a regionális kamarák közötti kapcsolatrendszerek fejlesztése. 1992. Augusztus 26. Szűnjön meg a földadó! Miskolc (ÉM - B. Sz. L.) - A Parlamentben megalakult az Agrár Club, melyben minden pártfrakció képviselteti magát. Ejó értelemben vett agrárlobby a Magyar Agrárkamarával négy fordulós agrártanácskozást. munkaértekezletet tartott, azért, hogy a - várhatóan szeptemberben - parlamenti tárgyalásra kerülő agrárpiaci rendtartás valamint az agrárkamarai törvényt az érintettek oldaláról megfelelőképpen értékelhessék. Hazánk mezőgazdaságában és élelmiszeriparában ugyanis mindennapi kérdés, hogy megszüntethető-e az ágazat jövedelem- és pénzhiánya, vagy az új tulajdonosi és vállalkozói réteg is a csődök és vagyonfelélés általános problémáival kénytelen startolni. A Magyar Agrárkamara elnöksége ezért kérte fel a parlamenti agrárklub neves tagjait, hogy még a törvény tárgyalása előtt fejtsék ki az agrárpiaci rendtartásról és a kapcsolódó aktuális gazdasági ügyekről álláspontjukat és hallgassák meg erről az érintett szakemberek véleményét is. A szakemberek viszont rengeteg aggállyal tekintenek az országgyűlés ezirányú munkája elé. Egyrészt elvárják ettől a régen várt agrárpiaci rendtartást szabályozó törvénytől, hogy végre a piac szereplőinek érdekei határozzák meg az alapvető kérdéseket. Másrészt főleg a Magyar Agrárkamara részéről hangsúlyozzák, hogy létkérdésnek tartják a mezőgazdaságban a diszkriminatív adózási rendszer megszüntetését, ugyanazok a terhek legyenek a mezőgazdaságban, mint egy másik tőkénél. A szakemberek követelik, hogy szűnjön meg a földadó. Az energiaadózásban pedig valósuljon meg egyfajta harmónia, különösen a gázolaj adótartalmának visszatérítésében. (Ez utóbbi - úgy látszik - meghallgatásra talál). Ugyanis a gázolaj adótartalma jelenleg egy év alatt tízmilliárd forintnyi terhet jelent az ágazatnak. (Csak megjegyzésként: nyugaton ezt az adóterhet szinte minden országban visszatérítik.) Mezőcsát (ÉM - Szarvas D.) - Azt mondják a dinnyetermelők, hogy a Nyékládháza-Mezőcsát közötti, az országút mentén elterülő földekben valamiféle varázserő van, attól olyan édes az ott termett dinnye. Hogy igaz- e a varázserő, vagy sem, azt nem tudni, de tény, hogy azokon a földeken valóban érdemes fáradozni a dinnyével, mert ez a gyümölcs meg is hálálja mindazt a munkát, amit a föld megkíván. És nincs gyümölcs, talán csak a szőlő a kivétel, amely úgy és annyira megkövetelné a munkát, a gondoskodást, mint a dinnye. A vevő erről persze semmit sem tud, ezért aztán nem is méltányolja, csupán csak annyit mond alkalomadtán, amikor vásárol: drága. Mármint a dinnye. - Pedig a dinnye ára az idén ugyanannyi, mint tavaly volt - mondja Papp Tóth János, aki ebben az évben, mivel most lett munkanélküli, vállalkozott először nagybani dinnyetermelésre a csáti út mentén. Szerintem az idén ez a legolcsóbb gyümölcs a miskolci piacokon. Én például szinte a szezonkezdettől 14 forintért adom kilóját itt a termőhelyen és Miskolcon, a Búza téri standon. Hogy magas-e ez az ár, vagy sem, azt talán eldönthetne valamiféle, a ráfordítás valamennyi tényezőjét figyelembe vevő közgazdasági számítás. Dohát ilyet én nem készítettem, annyiért adom a dinnyét, amennyiért veszik. Nekem, aki dolgoztam vele. benne, minden esetre az idén olcsó a dinnye. Mert vegyük csak csupán a munkát, illetve hogyan is kezdi az. évet a dinnyés? Papp Tóth János és családja két hektár földet bérelt a téesztől, amit a szövetkezet tavasszal felszántott. Februárban már megkezdték a melegágy-készítést, a gyepkockák vágását, és az após házánál, Hejősza- lontán a magozást. A fóliasátor alatt 15 ezer gyepkockába ágyazott palánta nevelődött, hogy aztán, amikor itt az ideje, amikor elmúlnak a fagyos-szenTolcsva, ( ÉM - B. Sz. L.) - Szakszervezeti vezetők és a megye állami gazdaságainak igazgatói vettek részt Tolcsván azon a tanácskozáson, melyen a munkáltatói jog gyakorlóinak és a munkavállalóknak az átalakulásról, a privatizációról, a dolgozók és a munkaadók kapcsolatáról kellett véleményt nyilvánítani közös állásfoglalást kialakítani. Ugyanis ebben a nagy-nagy átalakulási privatizálási lázban általában a dolgozók húzzák a rövidebbel. Mert szinte minden átalakulás, minden privatizáció azzal kezdődik, hogy elbocsátják a dolgozók egy részét, némelyiknek kiszúrják a szemét egy darab papinak mely vagyonjegy és amivel szaladna az OTP-be adósságot törleszteni, vásárolni, de mindezen csak röhög, akinél próbálkozik a szerencsétlen. (Van vállalat, amely a tűzhöz közelállóktól azonnal visszavásárolta, a többiek őrizhetik otthon a szekrényben a vagyonjegyüket.) Problémákról házon belül Szóval nem virágosa helyzet mostanság munkavállalói körökben. Az állami gazdaságoknál szinte egyetlen érdekképviseletük van - a szakszervezet. Persze, hogy sok helyen érdekellentét van közte és a munkaadók között. De ezeket a problémákat jő megbeszélni házon belül, nehogy egy ilyen kerekasztal beszélgetésen derüljön ki, hogy vagy a vállalat igazgatója, vagy a szakszervezet nyitott kapukat dönget - mert ilyenre is akad példa főként ott, ahol a vezetők alig- alig beszélnek egymással még hivatalból is. Ezért volt különösen értékes a TAG Borkombinát tolcsvai üzemében lezajlott megbeszélés. A privtizáció jelenlegi állásáról az állami gazdaságainkat érintő ezirányú feladatokról beszélt Tófalvi Károly, az Állami Vagyonügynökség igazgatóhelyettese, akit a munkavállalók és a munkáltatók „Visszatérő, jó vevőim vannak" tck. kikerüljenek a szabad ég alá, a földbe, ahol annyi minden veszély leselkedik, hogy felsorolni is sok lenne. Eme veszélyeket valamiféle gyűjtőnévvel úgy hívják, hogy kockázat, mert például egy kései hideg, vagy valami jégverés el vihet mindent, még a reményeket is. Ha nincs fagy, nincs jégverés, akkor már csak a kártevő gombákkal, különféle betegségekkel kell megküzdeni, és persze a gyommal, ami rögvest megjelenik a palánták körül. Papp Tóthék az idén négyszer kapálták a dinnyét, kétszer kézzel és kétszer géppel. - És amikor már mindezeken túl van az ember, s örülhet a megmaradt szép száraknak, akkor már csak az égboltot kell kémlelni, felhősödik-e, vagy száraz marad-e a föld, mint a napon szikkadt csont - mondja. - Mert a dinnyének úgy kell a víz, mint tikkadt vándornak a sivatagban. Az idén pontosan akkor nem esett, amikor mint pártatlan szervezet prominens képviselőjét hívtak meg. A szakember elmondta, hogy a feszültségek egyik oka, a privatizációval összefüggő nagyszámú dolgozói létszámcsökkentés.- Egy év alatt a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők száma száznegyvenezerVel csökkent, s itt Borsodban e halmozottan hátrányos mezőgazdasági térségben ez fokozott feszültséget okozott, ahol még az ipari gondok is tetézik a bajt - mondta a szakember és hozzátette, hogy az ÁVÜ, mint tulajdonos másképpen közelíti meg a problémát és szerinte a határozott érdekvédelmi feladatok csak jövőre válnak igazán meg- valósíthatókká. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy az állami gazdaságok privatizálása 50 százalékban valósult meg eddig. A munkavállalóknak jó hír, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretén belül a dolgozók is tulajdonossá válhatnak. Uj lehetőség a lízingelés (gyakorlatilag pénz nélkül juthat állatni vagyonhoz a dolgozó.) Az ÁVÜ szerint szeptember végére a dolgozóknak ki kellene adni a 20 aranykoronáig az őket megillető földterületet! Van-e agrárkoncepció? A tanácskozáson részt vett dr. Czirmai Tibor, az AGDSZ főtitkára, aki arra kérte mind a munkáltatókat, mind a munkavállalói oldal képviselőit, segítsék hozzá a dolgozókat ahhoz, hogy az átalakulás, a privatizáció a legkisebb „vérveszteséggel" járjon és az ilyenkor szükséges vagyonértékelést a különböző megbízottak részéről fenntartással fogadják mindkét oldalon. Kérte az állami gazdaságok igazgatóit, hogy e tevékenységbe vonják be az érdekképviseletet is. Szomorúan mondta el a főtitkár, hogy a meghirdetett kilencven pontos agrárparlamenti felhívásra nem sok vélemény érkezett a kormánytól, sőt azt is megkockáztatta, hogy talán Fotó: Szarvas Dezső leginkább kellett volna. Öntöztünk hát ameddig volt vizünk, és bírtunk. Amikor meg érni kezd a gyümülcs. s rájár sok hívatlan vendég, az ember kiköltözik ide a bódéba, vágy a sátor alá, vigyázni, amíg eladja a termést.- Az idén mennyit?- Most, augusztus vége felé összesen 150 mázsát vittünk a piacra. Visszatérő. jó vevőim vannak, mert hála Istennek, a mi dinnyénk az idén mézédesre sikeredett. Szerintem bejátszott ebbe az a 70 mázsa gilisztahumusz is. amit a földre raktunk. Több termett persze, de én csak a jó, az édes dinnyét számítom dinnyének. Lékelek mindig, ha kéri a vevő, s ami nem tetszik az ínyének, arra ugyan én rá nem beszélem. Jönnek persze a nagybani felvásárló kereskedők is, vinnék a dinnyét féláron, hogy aztán a piacon kétszereséért adják tovább. Mert kinn a földön dolgozni azt nem, de kereskedni, a hasznot zsebre vágni... nincs is a kormánynak agrárkoncepciója, hiszen a csődtörvényre eddig semmi nem történt, a Közös Piac a társulati tagságunk azt eredményezi, hogy csökkenteni kell a mezőgazdaság mennyiségi termelését, növelni a minőségit. Ott növekvő állami támogatás érvényesül (akár 50 százalékot is eléri egyes termékeknél), ugyanakkor számítanunk kell arra, hogy a környezetvédelmi kívánalmak sokkal magasabbak, (emiatt egyes, ma nyereséges vállalat is veszteséges lesz a jövőben). Az FM államtitkára szerint a magyar áruk állami támogatása 10 százalékos, hogyan leszünk mi a nyugati árukkal versenyképesek - kérdezte a főtitkár. Több érdekes kérdés hangzott el úgy a szakszervezet, mint az igazgatók részéről, melyeket az ÁVÜ szakembere igyekezett megválaszolni. Ízelítőként dr. Osvay György, a Szerencsi ÁG igazgatójának gondolata szolgáljon, ami sok mindenre válasz is: Nekünk tulajdonost kell kerítenünk. Takács Lászlónak a Borkombinát szakszervzeti titkárának viszotn az volt a véleménye a munkavállalói-munkaadói problémákról, hogy ,,Néha úgy érzem, az igazgatók, mintha más lovat hajtanának''. Sok a bizonytalanság a dolgozók vagyonjegyéről, az ÁVÜ szakembere szerint legjobb volna visszavásárlással „eltüntetni". A bérbe adható földek díját pedig 190 forintban javasolta ' a szakember aranykoronánként. Új típusú kapcsolat A munkavállalók képviselői jelezték: a mezőgazdaság életforma is. Itt az emberek érzékenyebbek, elvárják, hogy jobban törődjenek velük, bár messze vannak a fővárostól, a problémák ezután méginkább nőnek, s a szélsőségeket csak jó kapcsolattal, hiteles információval lehet kezelni. Ezért alakít új típusú kapcsolatokat a szakszervezet, az ÁVÜ, a munkáltató. Megyénk állami gazdaságainak privatizálása Munkáltatók és munkavállalók képviselői találkoztak ÉSZAK-Magyarország 7---------JEGYZET---------' Veycfetc eyy &ö*HÁúuitöt! BekecsI Szabó László Az Állami Vagyonügynökség jelentése szerint eddig 22 vállalat talált új gazdára a decentralizált privatizációban. A bevétel egy milliárd forint. Száznyolcvan gazdálkodó szervezetet pedig átalakítottak a tanácsadó cégek. Ötvenegy vállalat viszont még semmilyen kapcsolatot nem teremtett egyetlen tanácsadó céggel sem. Az ÁVÍJ szakemberei rájöttek, hogy a cégek (vagy cégvezetők) nem eléggé érdekeltek a sikeres privatizáció lebonyolításában. A; átalakulásban közreműködő tanácsadó cég akkor jár jól, ha gyorsan készpénzért értékesíti a céget. A decentralizált privatizációban egyébként olyan állami válledat jelentkezhet önkéntes privatizációra, amely évi 300 millió forint forgalmat ér el, 300 millió forint vágyottnál rendelkezik, és 300 dolgozót foglalkoztat (414 állami vállalat jelezte szándékát). Lenne dolga tehát a 84 tanácsadó cégnek, de a lassú cégbírósági bejegyzés miatt a tanácsadók nem számíthatnak alapdíjukon kívül ..sikerprémiumra ", dinit a gyorsaság miatt kapnának. A privatizációt hátráltatja az is, hogy a tanácsadók csak részletekben kapják meg munkájuk ellenértékét a pénz nélkül privatizált (lízingelt) cégért. Az A VÜ ezért azt tervezi, bogy a tanácsadó cégek díját megelőlegezi. A decentralizált privatizáció második ütemében az egymiUiárdforint vagyoni értékkel rendelkező cégek, az 1 milliárd forint évi forgalmat lebonyolítók és mintegy ezer dolgozót foglalkoztató állami vállalatok tartoznak. Privatizációjuk a tanácsadó cégeknek is nagyobb jövedelmet biztosít. Ilyen például a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát is, mely iránt több külföldi is érdeklődik. A; a döntés született, hogy külföldi befektető is megvásárolhatja a céget (nem szükséges magyar állampolgárnak lennie). A földel pedig tarlós bérleményként kb. ötven évre adják bérbe. Most már csak az a kérdés, hogy e földön külföldiek fognak-e kapálni, vagy magyarok ? Mert ha ez utóbbiak, akkor ugyanott vagyunk, ahol a módi honpolgár: bérmunkások (netán cselédek) fogják túrni a pénzmágnások földjeit. Folytatódik a dollár mélyrepülése Budapest (MTI - ÉM) - Az elmúlt hét pénteki váratlan zuhanása után hétfőn folytatódott az amerikai dollár árfolyamának jelentős csökkenési;- derül ki a hírügynökségek tőzsdejelentéseiből. Tokióban minden idők legrosszabb árfolyamával kezdődött a nap: 1 dollárért 125 jent vagy 1,4185 márkát adtak. A magyar idő szerint hétfő délelőtti zárásra viszont némiképp - 125,33 jenre vagy 1,4213 márkára - emelkedett a zöldhasú ára. Az amerikai AP-DJ gazdasági hírügynökség jelentése szerint ugyanakkor hétfőn délelőtt Európában folytatódott a dollár árfolyamának szabadesése: a szakemberek, tőzsdei résztvevők várakozása szerint az amerikai valuta ára a nap folyamán erősen megközelíti az 1,41 márka/dol- láros technikai küszöböt, bár ilyen alacsony szinten szerintük sem fog sokáig időzni. Az árfolyam- csökkenés miatt viszont a szakemberek a központi bankok újbóli beavatkozására számítanak Hétfőn nyitáskor 1 dollárért 1,4210 márkái adtak Frankfurtban. ! A zöldhasú árfolyama Európában és New Yorkban j pénteken már megdöntötte addigi mélyrekordját. .Akkor közel 20 központi bank többszöri bea- í vatkozással kísérelte meg mesterségesen j fölpumpálni az árfolyamot - ám kevés sikerrel. A legfőbb számvevő Izraelből Budapest (MII- ÉM) Augusztus 30-án.vasárnap érkezik Budapestre Miriam Ben-Porat asszony, Izrael állam legfőbb számvevője és ombudsmanja magyar kollégája, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnökének meghívására. Az izraeli legfőbb számvevő látogatásának célja a magyar és az izraeli számvevőszék közötti együttműködés megalapozása, a kapcsolatok fejlesztése. Ben-Porat asszony előadást tart az izraeli ellenőrzés rendszeréről és működésének alapelveiről.