Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-13 / 191. szám
4 ESZAK-M agyar ország Levelezés 1992. Augusztus 13-, Csütörtök Nagyszülo(ke)t keresünk Mindigis sok gyereket szerettünk volna, mert számunkra a nagycsalád jelenti a legnagyobb örömet; értéket az életben. Fiatalon házasodtunk össze, anyagilag csak magunkra számíthattunk. Hosszú éveket töltöttünk albérletben, s amit csak tudtunk félretettünk arra, hogy egyszer önálló otthont teremtünk. Már megszületett két kislányunk, amikor végre sikerült egy 1 szoba-lakókonyhás lakást vásárolnunk, ami négyféle kölcsönnel volt leterhelve, de így is boldogok és büszkék voltunk. A munka mellett lépcsőház takarítást vállaltunk, illetve ablak- és szőnyegtisztítást magánházaknál. 1989-ben eladtuk a lakást, s telket vásároltunk vidéken. Ismét albérletbe költöztünk, ahová harmadik, majd negyedik kislányunk is megérkezett, s hoz- zákezdtünk az építkezéshez. Amit csak lehetett, ketten csináltunk, rokoni segítségre nem számíthattunk. Házunk most félig kész, de sajnos nem tudjuk tovább folytatni, mert elfogyott a pénzünk. Amikor belevágtunk, még nem gondolhattunk arra, hogy ennyire megdrágul az élet. Kitartásunk most már fogytán, és nagyon hiányzik a nagyszülői szeretet, támasz is. Talán van olyan idős házaspár, vagy egyedülálló személy, aki mint gyermekeit, unokáit, otthonába fogadna minket, s akinek mi is támaszai lehetnénk. Érzünk annyi erőt és felelősséget, hogy míg él(nck), szeretetet és törődést nyújthatnánk, amire mi is nagyon vágyunk. S ha majd felépül a házunk, szeretnénk mi is megosztani vele, velük, mert a közös életet, a gyermeki, szülői, nagyszülői szeretetet, az összetartozást mi valóban komolyan gondoljuk. (Név és cím a szerkesztőségben) A hivatal megteheti Felháborodásom oka az APEH eljárása, mely bizonyítja, mily hézagos is egy tekintélyes hivatal nyilvántartása. 1991-ben adomány miatt személyi jövedelem- adómból leírhattam volna bizonyos összeget. Kérésemet, hogy ez utólag megtörténjen, szívesen teljesítette a hivatal, s így önbevallással módosítottam az alkalmazóm elszámolását. A visszajáró 160 forintot július 27-én megkaptam. Július 24-ei keltezéssel, július 29-én érkezett címemre egy dörgedelmes felszólítás, miszerint 15 napon belül fizessek be 167 forintot elmaradt jövedelemadó hátralékomra. Erie még nem is reagáltam volna, ha nem így folytatódik a szöveg: “Ha jelen egyeztetés után továbbra is hátraléka mutatkozik, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 87-92 paragrafusa alapján végrehajtási eljárás lefolytatásának van helye. A végrehajtási eljárás költségeként legkevesebb 500.- Ft-ot is meg kell fizetni.” Hat éve dolgozom mint nyugdíjas. Hátralékom soha, túlfizetésem annál több esetben volt. A késedelmes visszafizetés esetén az adózónak nincs joga és lehetősége az elmaradt kamat követelésére. A hivatal azonban rögtön fenyegetőzhet, végrehajtási költséget helyezhet kilátásba - hiszen nem ő van értünk, hanem mi vagyunk a hivatalért. Az így elpocsékolt idő és levélköltség - és vajon mennyi van ilyen - helyett inkább azokra “vadásznának” (bocsánat az erős kifejezésért), akik be sem vallják jövedelmüket. Milyen bosszantó és nevetséges, amikor egy hivatal nem tudja, hogy mit csinál a bal kéz, s mit a jobb. Illés Endre Miskolc- Szerkesztői üzenetek Nyugdíjas olvasónknak, Miskolc: A magas térítési díjjal kapcsolatos panaszával kérjük, keresse meg az intézmény vezetőjét, miután a jövedelem alapján kiszámított étkezési díj méltányosságból - élet- és lakáskörülmény, családi helyzet, stb. - csökkenthető. * Boldogkőváraljai olvasónknak: Mint arról tájékozódtunk, a két évvel ezelőtt közreadott panasza kapcsán történt intézkedés. Mintegy másfél évvel ezelőtt megszervezték a szemétszállítást, ami a lakosságnak ingyenes, s havonta kitisztítják a patakot is a közhasznú munkát végző dolgozók. A több mázsás köveket szintén elszállították. * K.M. Miskolc: Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, feltéve, hogy már legalább 3 hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. Ilyen esetben azonban a munkavállalónak a szabadság kivételére vonatkozó igényét annak kezdete előtt, legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie. Jogsegélyszolgálat Ma, augusztus 13-án délután 4-6 óráig jogsegélyszolgálatot tartunk a Sajtóház I. emeletén, a levelezési rovat irodájában. Tanácsot ad dr. Demeter Lajos ügyvéd. Színe és fonákja Ami Tokajban templom, az Hajdúszoboszlón qyótjyfürdő? A nyomda ördöge ezúttal azolcat tréfálta meg, akik a tokaji romai katolikus templomról olyan képeslapot vásároltak, amelynek hátoldalán "Hajdúszoboszló, Városi gyógyfürdő" felirat olvasható. Az itt közölt fotó ebiről a sorozatból való, melyet Ruszkai István miskolci olvasónk hozott be szerkesztőségünkbe. Egy üdítő mosoly A nyomasztó hőség azt hiszem, mindenkit megvisel. Idegesebbek, ingerültebbek, türelmetlenebbek vagyunk. Utazásaink során ez még jobban fokozódik. Ahhoz hogy jobban, kellemesebben teljen el időnk, alkalmazkodnunk kell társainkhoz. Sajnos azonban vannak olyanok, akik különös éleveztel találnak abban, ha másokat bosszanthatnak. Döbbenetes dolgokat hall néha az ember. Nemrégiben Eger felé jártam, s ott egy órát kellett várnom a központi pályaudvaron a vonatcsatlakozásra. Nagyon vágytam egy üdítőre, így betértem az ottani büfébe, ahol két fiatal hölgy szolgált ki. Türelmesek, segítőkészek voltak idősebbekhez, fiatalokhoz egyaránt. Kedves mosolyukkal talán mindenkinek örömet szereztek, ha csak egy kis időre is. Igaz, ez lenne a természetes mindenütt, de sajnos mégsem így van. Ezért is szóltam róla. Egy utazó (Név és cím a szerkesztőségben) Kárpótlási jogszabályok Nyugdíjkiegészítés vagy utalvány? BODNÁR ILDIKÓ Múlt heti összeállításunkban indítottuk kárpótlási sorozatunkat, melyet most ismételten a volt nyugati hadifoglyokat érintő tudnivalókkal folytatunk, Tárcái Bélától, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szer-vezete titkárától kapott tájékoztatás alapján. Azok a jogosultak, akik igényüket még a jogszabály megjelenése előtt benyújtották és utalvánnyal is rendelkeznek, saját érdekükben mielőbb írásban közöljék az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal, hogy a két kárpótlási lehetőség közül - nyugdíjkiegészítés, avagy az utalvány ellenértékének kifizetése - közül melyiket választják. Egyébként az igénybejelentést megismételni nem kell. Azok pedig, akiknek korábban benyújtott kérelmét a jogszabály hiányára hivatkozva utasították el, az elutasító határozat számára való hivatkozással kérhetik ügyük felülvizsgálatát. A volt hadifogoly özvegye, ha a férj halálának időpontjában a házasság fennállott, a megállapított nyugdíjkiegészítés 50 százalékát kapja. Más rokon (testvér, szülő, gyermek) a nyugdíjkiegészítést nem örökölheti. Az eddigiekben részletezett kárpótláson felül, a volt nyugati hadifoglyok a ma érvényes jogszabályok szerint egyéb juttatásban nem részesülhetnek. Rájuk tehát az 1992. évi XXXII. törvény sem vonatkozik. Ezért céltalannak tartjuka postán kapható űrlap kitöltését és beküldését, mert a kérelmet mindenképpen elutasítják. A hivatal a volt nyugati hadifoglyok részére a nyugdíjkiegészítés alapjául szolgáló okmányok kiadását megkezdte, ezt már megyénkben is többen megkapták. Remény van arra, hogy a kb. 50 ezer igény elbírálása egy-két hónapon belül befejeződik. Sürgetni, reklamálni egyelőre nem érdemes, mert ez is lassítja az ügymenetet. Gyakran fordulnak szövetségünkhöz hadirokkantak, hadiözvegyek és - árvák, abban a feltevésben, hogy ők is kárpótlásban részesülhetnek. A katonai szolgálat teljesítése közben megrokkantak, továbbá az elesettek, eltűntek hozzátartozóinak ellátása a hadigondozás körébe tartozik, és az ilyen ügyekben a helyi önkormányzatokhoz kell az érdekelteknek fordulni. (E témáról a későbbiekben részletesebben szólunk, szerk. megj.) Erdélyi kisdiákok egy hetes magyar nyara A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság pályázatára húsz erdélyi városból, faluból jelentkeztek magyarországi nyaralásra. Nem a szándékon, hanem a pénzen múlt, hogy a társaság csak egyetlen vendégcsoport egy hetes nyaralását tudta vállalni. A pécsiek bányászvároshoz illően, a zsil-völgyi bányásztelepülésekről, Petrilláról, Lupényből, Vulkánról és Petrozsény- ből jelentkezett kis csoportot látták vendégül. A Petrozsénytől Budapestig és a visszautazás költségeit kivéve, a magyarországi nyaralás költségeit a társaság, tagjainak vendéglátásával és széles körű társadalmi támogatással tudta biztosítani. A kis vendégek és két pedagógus kísérőjük fogadása a Nyugati pályaudvaron volt. Két éjszakát a HÉV-vei (is) megközelíthető Gödöllőn töltöttek, az egyetemi kollégiumban. Onnan keresték fel Budapest nevezetességeit. Jártak a Nemzeti Múzeumban, sétáltak a Váci utcában, megnézték a Parlamentet, gyalog mentek át Budára a Lánchídon. Majd irány a Balaton. Ott is volt olyan vendégszerető család a társaságból, amely vállalta a vendégek nyaral- tatását. Nemcsak a kellemes víz nyújtott élvezetet a gyerekeknek, hanem az a lehetőség is, hogy a nyaraló kertjében felállított sátrakban is lehetett aludni. Katamaránnal keltek át Fonyódról Badacsonyba, majd ismét csak fürdés, fürdés... Vasárnapi ebédjükhöz egy zalaegerszegi tagunk küldött csemegét: egy kosár friss cseresznyét és finom cseresznyés rétest. Pécsett a csoport szállása, étkezése a főtéri, középiskolai kollégiumban volt. Barangoltak a Mecsek erdejében, sétáltak a városban, felkeresték a Bazilikát, a római és török időkből származó műemlékeket. A gyerekek felcsatolták a magukkal vitt lakatokat a Janus Pannonius utca kovácsoltvas kerítésére abban a reményben, hogy egyszer még újra láthatják Pécset. (Egy közbevetett megjegyzés: Miskolcon a gyárakra, üzemekre teszik a lakatokat, persze más okból, és nem a turisták, ám jó lenne, ha a munkások visszatérését jelentenék a kapura tett lakatok.) A nyolcadik napon a Mecsek Ex- presszcl, jókora ulicsomaggal indultak vissza a fővárosba, majd onna a Nescbar expressel a Zsil-völgyébe. Amerre megfordultak hazánkban, szinte “kézről-kézre” adták őket a társaságunk házigazda tagjai, s a támogatók mindegyike. Iglói Gyula a társaság miskolci tagja Miért apadnak ki a közkutak? Miskolc (ÉM - B.I.) - N. László miskolci olvasónk nemcsak a fenti kérdésre várja a választ, hanem arra is, hogy miért kellett egyáltalán közkti- takat felállítani néhány hónappal ezelőtt a lyukói bányatelepen, a temető közelében, ha azokat most folyamatosan leszerelik. Akkor nem kis összegért beruházott a város, s most művét, szintén közpénzből a földdel teszi egyenlővé. Pazarlás ez a javából - érvel olvasónk. Észrevételével Karády Lászlóhoz, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat üzemviteli osztályvezető-helyetteséhez fordultunk. A probléma 1987 táján kezdődött, amikor bányászati tevékenység következményeként az ásott kutak vize apadni kezdett. Az ominózus terület egy szórt családi házas övezet, ahol biztosítani kellett az ivóvízellátást. Az ÉRV kiviteli terve alapján megindult a hálózat kiépítése Lyukóvölgy-légakna térségében. Miskolc Város Polgármesteri Hivatala 1991. II. félévében a teljes lyukóvölgyi hálózat kiépítését megterveztette, amelyben még közkutas vízellátó rendszert vettek figyelembe. Időközben azonban megváltozott a helyzet, miután megfelelő vízmennyiség van a szigorúan vett belterületen kívül is a szolgáltatás biztosítására. A vízdíj árának emelkedése ugyancsak indokolttá tette, hogy a város a jövőben ne közkutakkal elégítse ki az igényeket, hiszen így bizonytalan a tényleges fogyasztás megtérülése. S miután a lyukóvölgyi vezetékhálózat adott, bárkinek lehetősége van a bekötésre, melyre a 27/1975. Ml. rendelet előírásai módot adnak. A város területén egyébként hasonló okokból további 68 közkifolyót szerel le vállalatunk, méghozzá ott, ahol már minden belterületi ingatlanon van ivóvíz. Feleslegesen fenntartani ott közku- takat, ahol arra már egyáltalán nincs szükség, mégnagyobb pazarlás, hiszen sem vízdíj térítést, sem karbantartási támogatást nem kap az üzemeltetésért a vízművek. Hol lehet beváltani? llj százkoronás, világoszöld bankjegyet bocsájtottak ki 1989-ben Csehszlovákiában, melyet Gotlwald kepe ékesített. Ezt a papírpénzt röviddel ezután kivonták a forgalomból, s Magyarországon is csak rövid ideig lehetett beváltani. Valószínű, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezt nem tudta, s így kisebb-nagyobb összeg a nyakán maradt. Mind Magyarországon, mind a Cseh- és Szlovák Köztársaságban olyan felvilágosítást adnak a pénzintézetek és az utazási irodák, hogy sehol, még Prágában sincs mód a beváltásra. (Ä Nemzeti Bank a felvilágosítást kérő levelemet válaszra sem méltatta.) Ez azonban nem igaz. Egy szlovák férfitól ugyanis legutóbb Pozsonyban megtudtam, hogy hol cserélik ki azonnal, méghozzá névértékben a 100 koronást. Ez a hely: Pozsony, ul. Stúro- va, az ul. Jesenského és az ul. Gorkého közti szakasza, Národni Banka Slovensko, azaz Szlovák Nemzeti Bank, balra a lépcsőházból nyíló terem pénztárában. (A helyesírásért nem vállalok felelősséget.) Vigyázat! A bank csak 7.15-től 11.15-ig tart nyitva. Bizonyára van más közelebbi lehetőség is, de azokról nincs tudomásom. dr. Bay László Miskolc Nincs pardon Július 6-ai számunk “Ügyeleti leltár” című írásában többek között egy kézbesítési panaszt tettünk szóvá, melyre Mezővári Attiláné, a Miskolci Postaigazgatóság osztályvezetője reagált. B.T. miskolci előfizetőnknek az Észak-M agyarország július 4-ci /szombati/ számát a 10. sz. postahivatal érdekelt, “próbaidős" dolgozója nem kézbesítette. Mulasztásáért munkaviszonyát megszüntettük. A panaszosnak, mint arról a helyszíni megkeresés során írásban is nyilatkozott, korábban hasonló gondja, problémája nem volt. Az elmaradt előfizetői példányt pótoltuk részére.
