Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

1992. július 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Jeles esemény színhe- • lye volt az elmúlt va­sárnap Kéked. Zemp­lén eme kicsiny, a határ mentén fekvő falvánál meg­nyílt az államhatár, érvé­nyes útlevél birtokában ma­gyar és csehszlovák átsétál­hatott, átbiciklizhetett, avagy átautózhatott rajta. Megnyílt az államhatár Kékednél Kétségtelen, sokáig emlé­kezetes marad ez a nap a kékedieknek, és a határ túl­oldalán levő Trstené Pri Hornade-iaknak, vagy hogy mondjuk sokkal egyszerűb­ben, a nádasdiaknak. Em­beröltőt kellett várni arra, hogy az egymástól cirka 3 kilométerre levő két falu valóban három kilométerre legyen egymástól, az ott élőknek ne kelljen Tornyos­németi, illetve Kassa felé kerülniük, ha egymást meg akarják látogatni. Az ideig­lenes határnyitást mind a két település polgármestere kezdeményezte, a magyar és a csehszlovák határőrizeti és vámszervek sem látták aka­dályát annak. Molnár Istvánná kékedi polgármester és szlovák kol­légája a határon találkozott, kenyérrel és sóval, borral és cipóval köszöntötték egy­mást. Közösen vágták át a két ország, határvonalon ki­feszített nemzetiszín szalag­ját, majd miután felemel­kedtek a határsorompók és pecsét került az útlevelekbe, kart karba öltve, gyalog vo­nultak végig Nádasdig. Ott istentiszteleten vettek részt, majd megkezdődött a két Kéked polgármesterét (balról) kenyérrel, sóval fogadták a határon. falu egész napos programja. A kékediek most és ekkor viszonozták a nádasdiak ta­valyi látogatását, azzal a nagy különbséggel, hogy most közvetlenül felkeres­hették egymást, nem kellett kerülniük. A határőrség tájékoztatá­sa szerint a reggel kilenc és este kilenc óra között nyit­va tartó átkelőn csaknem 2700 utas útlevelét ellen­őrizték, és áthaladt a hatá­ron 864 gépkocsi is. A „határmenti találkozó’' végén mind a kékediek, mind pedig a nádasdiak hi­tet tettek: a jövőben rend­szeressé kívánják tenni a határnyitásokat. Szeretnék, ha évente legalább kétszer felemelkedhetne a határso­rompó . .. I. S. Amikor felemelkedett a határsorompó . . . Pecsét kerül az útlevélbe. Itt és most először. . . Fotó: Ádám István Privatizáció az első öt hónapban Gyorsuló folyamat - Nyolcvanmilliárd forint értékű külföldi tőke •Jelenleg mintegy 600 ál­lami tulajdonban lévő vál­lalatnál folyik az átalaku­lás, a magántulajdonba adás előkészítése. A cégek 60 szá­zaléka az önprivatizációs program keretében látott hozzá ehhez — mindezt a Pénzügyminisztérium leg­újabb jelentése teszi közzé. Májusban 43 vállalatnál fejeződött be az átalakulás, jóval több cégnél, mint a korábbi hónapoikban. Álta­lában havonta 15—18 cég alakult át korábban rész­vénytársasággá, kft.-vé. Az ugrásszerű növekedés főleg azzall magyarázható, hogy az önprivatizációs eljárás révén gyorsulóban van a folyamat. A privatizációs értékesí­tési bevételek május végén meghaladták a 35 milliárd forintot. Ebből mintegy 8,7 milliárd forint még az elő­ző évi értékesítések ered­ményeként folyt be az idén, így az 1992-es bevételek lé­nyegében 26 milliárd forint körül alakultak az ötödik hónap végén. A bevételek struktúrája az elmúlt esz­tendőkhöz képest némileg módosult. Csökkent a devi­zabevételek aránya, mégpe­dig a tavalyi 83 százalékról május végére 71 százalékra. Nőtt a forintértékesítés há­nyada, s ezen belül is egy­re több cég esetében az új tulajdonosok hitelt vettek igénybe a privatizációs tranzakcióhoz. A privatizáció révén Ma­gyarországra eddig összesen mintegy 81 milliárd forint értékű külföldi tőke áram­lott. Ebből 22 milliárd fo­rintnak megfelelő külföldi tőke az idén jött >be az or­szágba. Májusban érkezett a legtöbb pénz a határokon túlról, 16 milliárd forint. A külföldi részesedés aránya a vegyes vállalatokban 40—44 százalék. Az összes társasá­got figyelembe véve a kül­földi tulajdoni hányad ápri­lis végén 8 százalék volt, májusban azonban 3,7 szá­zalékra csökkent. Akkor ugyanis a Magyar Villamos Művek Tröszt is átalakult részvénytársasággá, ám to­vábbra is teljes egészében magyar tulajdonban maradt. (MTI) Újabb menekültek fogadására A szomszéd megye készülődik Eddig nem szálláshelyül szolgáló épületekben továb­bi 120 menekült elhelyezésé­re alkalmas termeket alakí­tottak ki a hajdúszoboszlói befogadó állomáson. Patak­völgyi Rudolf, a menekült- tábor igazgatója az MTI debreceni tudósítójának ér­deklődésére elmondta: a 184 személyes állomásnak jelen­leg csak 140, többségében magyar és horvát menekült lakója van, de tartózkodnak Szoboszlón szlovén és szerb nemzetiségűek is. Hajdúszo­boszló elsősorban a békés­csabai tábor tehermentesíté­sére készült fel: ha ott telt ház lesz, immár 300 mene­kültet képesek elhelyezni. Patakvöl^yi Rudolf ug\-ári­ákkor megerősítette: a r na­pokban rűenéKultugyi'' s2M- emberek térképezték fel Debrecen munkásszállóit és diákotthonait. Amennyiben ugyanis nem csökken a me­nekültáradat, s a déli határ­hoz közeli állandó és ideig­lenesen felállított táborok­ban nem tudják elhelyezni a menekülteket, szükség le­het a debreceni intézmé­nyekre is. (MTI) A kormány gépjármű fe­lelősség-biztosítási kárren­dezési alapot hozott létre július 1-jével, egy korábbi kormányrendelet alapján. Az alap fedezetet nyújt a meglehetősen régi, még 1991. július 1. előtt bekövetkezett károk rendezésére, ha azo­kat idén július 1-ig nem fi­zették ki. Az ezzel kapcso­latos szolgáltatásokat 1992. július 1. és október 31. kö­zött továbbra is a Hungária Biztosító Rt. nyújtja, de az alap tehermentesíti a bizto­sítót. Az 1991. június 30. előtti károkkal kapcsolatos kötelezettségeket 1992. októ­ber 31. után a biztosítóinté­zet helyett az alap teljesíti. Az alap szolgáltatásainak fedezetét a Hungária Bizto­sító Rt.-nél képzett felelős­ségbiztosítási járadéktartalék és hozamai, valamint a köz­ponti költségvetés biztosítja. A#; alap működése felett a pénzügyminiszter gyakorol felügyeletet. (MTI) A Becsapós JmmA IJ .... •-- ---' ' “ %v "U ', ' Pár éve hoztak egy törvényt, amely az­óta láthatóan feledésbe ment. Arról szólt a rendelet, hogy a „shop”, „butik” és más, nem éppen magyar kifejezések helyett a magyar üzleteket magyar nevekkel kell ellátni. Ezért aztán a közelünkben talál­ható Msáruház a „Becsapós ABC” nevet kapta a családtól. Tegyük hozzá: nem vé­letlenül. A Becsapósban ugyanis háromszor akar­tak becsapni. Nem ám fillérekkel: tíz­húsz forint körüli összegekkel, önkritiku­san megjegyzem, ez a három eset csak azt tükrözi, amikor felfedeztük a csalás té­nyét. Á vásárlásokat tekintve tulajdon­képpen alacsony szám, mert a felmérések szerint a kereskedelemben minden harma­dik vásárlót megkárosítanak, a személye­sen észlelt három alkalom ehhez képest csekélység, A lényeg, hogy az első két esetet úgy- ahogy lenyeltük, a pénztáros bocsánatot kért, a különbözeiét kifizette — mert ter­mészetesen nem a maga kárára tévedett. Majd lenyeltük a harmadik békát ús. Hiá­ba követeltük ugyanis a panaszkönyvet, az csak nem ért el hozzánk. Jött hát a vásárlói dúlás-fúlás és a fogadkozás: ide többet be nem teszem a lábam. . Ez sem lett igaz. Mert a Becsapos közel van, az ember fáradt és lusta, tehat is­mét felkeresi. Pedig ebben az ABC-ben tényleg nincs nagy érték. Azaz, más sincs csak érték. Abban az értelemben, hogy minden nagyon drága benne. Az eladók pedig jobb híján abban élik ki magukat, hogy folyton a vevőket lesik. A környék lakói szerint azért, mert a boltosok lop­nak a legtöbbet. Árgus szemeikkel a kül­ső ikárosítókat akarják kiszűrni azért, hogy magúik többet vihessenek haza — szól a fáma. A Becsapós ABC másik különlegessége, hogy a pénztárban sosincs visszajáró pénz. így aztán ha valaki ezressel akar fizetni, mehet az utcai cigaretta-árushoz. Érdekes, ő mindig tud váltani. Az újabb kuriózu­mot a bolt dolgozóinak „udvariassága” jelenti. A méltatlankodó vásárló ugyanis könnyen megkapja, hogy elmehet a . .. És hogy vén tyúk, meg, hogy liba. Mint a fentiekből is sejthető, a Becsa­pós olyan mint egy állatorvosi ló — ke­reskedelmünk minden betegsége felfedez­hető rajta. Nem véletlen, hogy eddig elke­rülte a privatizáció. Mert nagy üzlet, sok dolgozóval, lanyhuló forgalommal. A Be­csapós sorra egymás után kapja a jól megérdemelt pofonokat. Már két diszkont üzlet nyílt a közelében, forgalma apadó­ban, vevői fogynak. Csak abban reménykedünk, hamarosan legyűri a (konkurencia. Az ő vesztükre, a mi nyereségünkre. Mert piacgazdaságban így szokás. M. Szabó Zsuzsa Sztrájk és megegyezés A gilisztások már felálltak Megegyezéssel ért véget a biohumusztermelők június 31. óta tartó ülősztrájkja a Parlament előtt. Mint ismeretes a giliszta- botrány kárvallottjai a de­monstrációt azért szervez­ték, hogy pénzügyi helyze­tük megnyugtató rendezésé­re ígéretet kapjanak. Annak idején biogilisztatenyésztés- re és humusztermelésre sok ezer ember nagy összegű kölcsönt vett fel. A kudarc­ba fulladt vállalkozás miatt azonban adósságaikat nem tudták visszafizetni és prob­lémáik jogi úton sem ren­deződtek. Követeléseiket június 21- én petíció formájában jut­tatták el a köztársasági el­nökhöz és a miniszterelnök­höz A Biohumusztermelők Ér­dekvédelmi Egyesületének titkára elmondta: a kor­mány és az érdekvédelmi egyesület képviselői közötti tárgyalások hamarosan meg­kezdődnek Az OTP Rt. ve­zetőivel Biohumusz Alapít­vány létrehozásáról szóló emlékeztetőt írtak alá. mi­szerint az OTP 100 millió forint összegű alapítvány létrehozásához járul hozzá, és 1993 január 1-étől — amennyiben szükséges — további, maximum 100 mil­lió forint hozzájárulást ad. Az alapítvány feladata, hogy támogassa azokat, akik szo­ciális okokból nem tudják a hitelt törleszteni. Az OTP ugyanakkor 1992. december 31-áig, kizárólag az általa adott mezőgazdasági kölcsö­nökkel összefüggő végrehaj­tási, illetve behajtási eljá­rásokat felfüggeszti. Bán László 'kijelentette: a mozgalom vezetői továbbra is latba vetnek minden tör­vényes eszközt, hogy az OTP-hez hasonló megoldás­ra bírják az ügyben felelős többi bankot és valamennyi takarékszövetkezetet. (MTI) Kárrendezési alap létesült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom