Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11 / 163. szám

XLVIH. évfolyam, 163. szám 1992. július 11. Szombat Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Az MSZOSZ javasolja Antall József levele Göncz Árpádhoz A Miniszterelnöki Sajtóiroda pénteken közzétételre megküldte az MTI-hez Antall József miniszterelnök Göncz Árpád köztársasá­gi elnökhöz Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke és Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke felmentése tárgyában írott levelét. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy az Elnök Úrnak, dr. Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke és dr. Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke felmentése tárgyában meghozott döntésével kapcsolatban - a kormány állásfoglalásában tett ígéretnek megfelelően - jogi álláspontomról az alábbiakban tájékoztassam. I A legnagyobb magyar szak- szervezet felháboritónak tartja a háztartásienergia-áremelés bejelentésének módját és idő­pontját. Ezt tegnap, miskolci kihelyezett ülésén hozta nyil­vánosságra a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsé­ge ügyvivői testületé. Az ülésen — amelyet Nagy Sándor elnök nyitott meg — állásfoglalást fogal­maztak meg a regionális válságok kezeléséről, a fog­lalkoztatási és szociális fe­szültségek mérsékléséről, különös tekintettel az észak­kelet-magyarországi térség problémáinak megoldásá­ra. A testület úgy ítélte meg, hogy a régió válságos helyzetéből a kivezető út kormányzati beavatkozás, aktív állami szerepvállalás nélkül nem képzelhető el. Térségünkben célszerű olyan válságkezelési stratégiát ki­alakítani, melynek tapaszta­latait az ország más öveze­teiben is eredményesen al­kalmazhatnak. Az MSZOSZ szerint az ál­lamnak a piacgazdaságba történő átmenet időszakában is kötelessége közvetlen módon részt venni a struktú­ra átalakításában. Az álla­mi feladatvállalás fontos te­rülete kell, hogy legyen — a termelőhelyek differenciá­latlan privatizációja helyett — a reorganizáció, a ver­senyképes tevékenységre al­kalmas, gazdaságosan mű­ködő egységek kondicioná­lása. A válsággócok meg­szüntetésének kritériuma az is, hogy az állam az infra­strukturális beruházásokban is jelen legyen. Az ügyvivői testület látva az északkelet-magyarorszá­gi régióban a munkanélküli­ség szinte megfékezhetetlen növekedését (megyénkben Már októberben megkez­dik a bősi vízierőmű első négy turbinájának a működ­tetését — 'közölte csütörtö­kön Pozsonyban Julius Bin­der. a szlovák vízgazdálko­dási beruházó vállalat igaz­gatója. Közlése szerint a munká­latok a tervek szerint halad­nak. Mintegy 40—45 vállalat dolgozik az építkezésen, (kö­zülük tíz csehországi cég. lassan 70 ezren lesznek munka nélkül), a munkavál­lalók kilátástalanságát, a tömeges elszegényesedést, kezdeményezte a térség problémáinak újszerű meg­közelítését, a megoldást, de legalább a mérséklést szol­gáló programok kialakítását. Javasolták, hogy alakuljon a régióban egy válságkeze­lő szervezet, amelyben képvi­seltetné magát a kormány, az önkormányzatok, a mun­kaadók és a szakszerveze­tek, a pénzintézetek, a tudo­mányos szféra. Ez a szerve­zet egy kézben tarthatná és koordinálhatná a hosszú és rövidebb távra szóló stratégiai és napi döntése­ket, összehangolhatná a több ágazatot, területet érintő in­tézkedéseket. Együttműköd­ne mindazokkal, akik érde­keltek a megye továbbfej­lesztésében, kapcsolatot tar­tana a tőkebefektetőkkel, a vállalkozásfejlesztési alapít­vánnyal, a nemzetközi prog­ramok finanszírozóival, a munkaerőpiaci szervekkel. Ugyancsak részt vesznek az erőmű kivitelezésében oszt­rák vállalatok. Julius Bin­der megismételte azon ko­rábbi állításait, miszerint ,az erőmű nem veszélyezteti majd, hanem éppenséggel ja­vítja a földalatti ivóv.íz)kész_ A kialakult feszültségek tompítása, a válságból való kilábolás érdekében az MSZOSZ ügyvivői testületé javasolta: térségünk kapjon különleges státuszt. Ez azt is jelentheti, hogy a válságkeze­lésre egyedi megoldások is szóba jöhetnek, valamint a szomszédos országok határ­menti részeivel különleges gazdasági övezet létrehozása is lehetségessé válna. A krónikus jövedelem és tőke­hiány miatt elsőrendű fel­adatnak tekintették az ügy­vivők egy hatékonyabb pri­vatizációs gfäk&tlät fhegva- lósítását. Ügy vélték, hogy a tőkehiányt enyhítené, ha a megye privatizációs bevéte­leit teljes egészében itt for­gatnák vissza a gazdaság­ba. Az ügyvivői testület állás- foglalásában határozottan le­szögezte: sem a mútban, sem a jövőben nem képvisel olyan álláspontot, hogy a let minőségét. Az objektu­mok alapozása az árvízve­szélynek is ellenáll — tette hozzá. Az erőmű első négy turbi­nájának üzembe helyezését októberre tervezik. Ez a .ki­tűzött időpont összefügg az­Megkaptam Elnök Űrnak azt a döntését, hogy javas­latom ellenére, nem mentet­te fel tisztségéből dr. Gom­bár Csabát, a Magyar Rá­dió, illetve dr. Hankiss Elemért, a Magyar Televízió elnökét. Döntésének tartal­mát azonban nem tartom jogszerűnek, mert azok az indokok, érvek, amelyekre Elnök Ür álláspontját alapí­totta, nem felelnek meg az Alkotmánybíróság határoza­taiban kifejtett követelmé­nyeknek. 1. Elnök Űr Gombár Csa­bának, a Magyar Rádió el­nökének felmentését jogsza­bály által meghatározott fel­tétel — az Országgyűlés il­letékes bizottsága általi meg­hallgatás tényét igazoló ok­Helsinki csúcs Korán kezdődött a mun­ka pénteken a helsinki csúcs- találkozó résztvevői szarná, ra. A volt Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői a plenáris ülés megnyitása előtt aláírták az európai hagyományos fegy­veres erőkről szóló szerző­dés élőerővel kapcsolatos megállapodását. Az érintett országok haderőinek létszá­mát csökkentő egyezményt magyar részről Kelemen András külügyminisztériumi államtitkár látta el (kézje­gyével. zal, ‘hogy Németországban szeptember 25-re kell elké­szülnie a Rajnát és a Dunát összekötő mesterséges hajó­zási csatornának, és Cseh­szlovákiában nagy súlyt he­lyeznek arra, hogy a Duna teherszállító kapacitásának a kibővítése lehetővé tegye az Atlanti-óceán és, a Fekete­tenger közötti vízi össze­köttetés zavartalanságát (MTI) irat — hiányára hivatkozva tagadta meg. Mint ahogy már a Miniszterelnöki Sajtó­iroda közleménye is tartal­mazta, kénytelen vagyok is­mételten megjegyezni, hogy az eddigi gyakorlat szerint a kinevezésre vagy felmen­tésre irányuló javaslatokhoz az Elnök Űr egyszer sem igényelte a bizottsági meg­hallgatást igazoló okiratot. Így volt ez a kormányzat eddigi működése során min­den egyes kinevezésnél vagy felmentésnél (például mi­niszterek, közigazgatási ál­lamtitkárok, nagykövetek, valamint Hankiss Elemér és Gombár Csaba kinevezése­kor is.) A meghallgatások ténye és tartalma — mint ahogy a médiaelnökök bi­Tiszaújváros önkormányza­ti képviselőtestülete soros ülését tartotta július 9-én, amelyen számos közérdeklő­désre számot tartó ügyben döntöttek. Így egyebek kö­zött az első lakáshoz jutók kijelöléséről, pénzügyi támo­gatásáról. Egyidejűleg mó­dosították a lakásépítésről és vásárlásról szóló rendeletet és 400 ezer forintban hatá­rozták meg a helyt támoga­tás összegét. A városatyák támogatták azt a képviselői indítványt, ami VÁKOM Kft. tranzit szállójának bérbeadására vonatkozott, s egyben módo­sították annalk alapító okira­tát, Ugyanakkor a kft. igaz­gatói állásra benyújtott pá­lyázat elbírálását elnapolták, zottsági meghallgatása is — az írott és az elektronikus sajtó segítségével kellő nyil­vánosságot kapott. Fel szeretném arra is hív­ni a figyelmet, hogy' hatá­lyos jogszabály nem írja elő a köztudomású tényként ismertté vált meghallgatás­ról készült okirat csatolá­sát a kinevezési vagy fel­mentési javaslathoz A je­lenlegi bírósági rendszerünk is ismeri azt a gyakorlatot (amelyhez a jogalapot o polgári perrendtartásról szó­ló 1952. évi III. törvény te­remti meg), hogy a bíróság­nak a köztudomásúnak is­mert tényeket, valamint azokat a tényeket, amelyek­ről hivatalos tudomása van, figyelembe kell vennie még akkor is, ha azokat a felek nem hozták fel. Elnök Űr Gombár Csaba felmentését — a meghallga­tás tényét igazoló okirat hiányának észlelésén túl, — elsősorban azért tagadta meg, mert az 1990. évi LVII. törvény által előírt ország­gyűlési bizottsági meghallga­tásra a Gombár Csaba fel­mentésére irányuló korábbi előterjesztés elutasítását kö­vetően kiemelten nem ke­rült sor. s egyben megbízták a Va­rosépítési és Komimunáliis Bizottságot, hogy a döntés­hez további információkat szerezzen be. E kérdésben várhatóan a hóvégi rendkí­vüli ülésen határoznak. A Tisza-híd melletti fel­vonulási épület hasznosítá­sára tett javaslatot, illetve a városháza előtti tér kialakí­tásáról szóló tájékoztatót, el­fogadták, s egyben kötele­zettséget vállaltak a beruhá­zási költségfedezet biztosítá­sára. A képviselők végezetül az átadásra kerülő Távhőszol- gáltató Vállalat likviditási gondjainak megoldására kért hitelfelvételéhez nem járul­tak hozzá. (Folytatás a 2. oldalon) Bős iizembehelyezése októberben (Folytatás a 2. oldalon) Támogatás az első lakáshoz jutóknak Hazánk egyik legszebb tájegysége a Zemp­lén. Erdős hegyeiben megtalálható még a ter­mészet ajándékaként a háborítatlan nyuga­lom, amiért szívesen keresik fel az ország bármelyik részéből érkező turisták. Kedvelik a külföldről jöttek is e tájat, ám adottságait e terület idegenforgalma még korántsem használja ki. Az országnak ez az észak-keleti része sohasem kényeztette lakóit, itt a szimp­la megélhetésért is mindig keményen meg kellett küzdeni. Rákóczi és Kossuth földje ez, városai lázadások, felkelések fészkei voltak. A zempléni vidék ma sem kinál könnyű életet a változások időszakában. Sok gondjukban, ba­jukban is bíznak azonban a történelmi lehe­tőség megragadásának lehetőségében, a küz­delem értelmében a zempléniek. (Összeállítás a 8-9. oldalon) Lászlótanya patinás kastélyüdülője. Sárospatak belvárosának megújult, megszépült része. Válságkezeli szervezet alakulni a légióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom